Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-18 / 348. szám
1987. december 18., péntek Dunántúlt napló 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) vényerőre emelése azt is jelenti, hogy lényegesen visszaszorul az Elnöki Tanács eddigi jogköre ezen a területen, hiszen az Országgyűlés a magának fenntartott jogalkotási tárgyakban nem ad felhatalmazást az Elnöki Tanácsnak sem módosításra, sem megváltoztatásra. Ezzel kapcsolatban rámutatott: szükséges lesz a hatályos alkotmány átfogó és nem csak egyes részleteire kiterjedő áttekintése, korszerűsítése. Utalt arra: az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta azt a javaslatot, hogy 1988-ban kerüljön napirendre az alaptörvény rendelkezései továbbfejlesztésének, esetleg etjy'TJj: alkotmány megalkotásának a kérdése. Mindezek alapján javasolta, hogy az Országgyűlés fogadja el a kormány és a jogi bizottság alkotmány-módosító indítványát. A napirendi ponthoz több felszólaló nem lévén, ismét dr. Borics Gyula kapott szót. Borics Gyula válasza utón határozathozatal következett. Az Országgyűlés először az alkotmány módosításáról szavazott, és egyhangú döntéssel beiktatta az alaptörvénybe azt a bekezdést, amely szerint az Országgyűlés ülései között c| Parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja, az alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat, jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság írásos jelentésében előterjesztett, a jogalkotásról szóló törvényjavaslathoz megfogalmazott módosító javaslatot az Országgyűlés ugyancsak egyhangú szavazással elfogadta. Ezután a jogalkotásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — egy tartózkodás mellett/ — elfogadta az Országgyűlés. A Parlament ezt követően az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatról szavazott, s azt egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója következett az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról. Az elnöklő Cservenka Ferenc- né üdvözölte az egyházak megjelent vezető személyiségeit, akik jelenlétükkel mmtisztelték a tanácskozást. Hz Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke mindenekelőtt kiemelte: hivataluk — amelyet az 1951. évi I. törvénnyel hoztak létre — fennállása óta először tesz jelentést az Országgyűlésnek, üdvözölte, hogy e társadalmi jelentőségű témát az Ország- gyűlés napirendre tűzte, majd rámutatott: a mai magyar társadalmi valóság egyik fontos jellemzője, hogy immár hosz- szú idő óta megnyugtatóan rendezett az állam, valamint az egyházak és vallásfelekezetek kapcsolata. A párbeszéd, az alkotó együttműködés olyan időszakát éljük, amikor a figyelem a nép javára végzett közös munkára és összefogásra irányul. Tapasztalataink szerint a kedvezőbb helyzet kialakulásához az egyházakon belül lezajlott mélyreható változások is hozzájárultak. Széles körű teológiai munkával újraértékelték a társadalomhoz való viszonyukat, korszerűsítették az egyházak belső életét szabályozó törvényeiket. Elfogadták, hogy a lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlása, valamint az állampolgári jogok és kötelességek nem állíthatók szembe egymással. Ezután emlékeztetett arra, hogy az egyházpolitikai viszonyaink további javulását tette lehetővé a Magyar Népköz- társaság és a Vatikán között 1964-ben kötött részleges megállapodás, amelynek nyomán a Magyarországi Katolikus Egyház és a Szentszék, valamint kormányunk és a Vatikán közötti kapcsolatok fejlődésnek indultak. Hazánkban a lelkiismereti és vallásszabadság zavartalanul érvényesül; a kialakult helyzet összhangban áll a helsinki megállapodásokkal, és jó feltételeket biztosít a továbbfejlődéshez is. Miklós Imre beszámolt az egyházak szociális tevékenységéről, amely jól kapcsolódik a kormány és a társadalmi mozgalmak szociális gondoskodási rendszeréhez. A magyarországi egyházak fontos szerepet játszanak a határainkon túl élő magyarsággal meglévő kapcsolatok alakításában és az anyanyelv megőrzésében. Ugyanakkor kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a hazánkban élő hivő nemzetiségi lakosok anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. Miklós Imre ezt követően az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéről, feladatairól, ügyrendjéről beszélt. Egyebek között elmondta, hogy a hivatal folyamatos és érdemi kapcsolatokat tart fenn a nemzetközi egyházi világszervezetekkel. Képviselőikkel folytatott tárgyalásaink során a hazai egyházakat érintő ügyek mellett rendszeresen eszmecserét folytatunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Az 1964- es részleges megállapodásnak megfelelően rendszeresen találkozunk a Vatikán képviselőivél. A kapcsolatok megszilárdulásában és fejlődésében kiemelkedő jelentőségű esemény volt Kádár János és VI. Pál pápa találkozója 1977-ben. Miklós Imre beszámolója után szót kapott Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 2. vk.), a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Bak István (Bács-Kiskun m., 7. vk.), a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke, Szakács József (országos lista), a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke, Kiss Józsefné (Veszprém m., 3. vk.), a bala- tonfőkajári, Balatonfői Termelőszövetkezet könyvelője. Ezután Berecz János (Sza- bolcs-Szatmár m., 6, vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kapott szót. Nem tartom helyesnek társadalmunk olyan felosztását, hogy vannak hívők és nem hívők - kezdte Berecz János.- Én például egyházi értelemben nem vagyok hivő, mert nem vagyok vallásos. De nem vállalom azt, hogy nincs hitem. Nemcsak meggyőződésem az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája hasznos ennek a nemzetnek, s hogy felépíthető a szocialista Magyarország, hanem én hiszek is ebben. Bizalom nélkül, magabiztosság nélkül, tehát valamiben való hit nélkül — nehéz élni. A Központi Bizottság titkára köszönetét fejezte ki az Országgyűlésnek, hogy ilyen nehéz, fontos kérdéseket tárgyaló ülésszakán is alkalmat talált az állam és az egyházak viszonyának megvitatására. Most számol az egész ország, költségvetést készít minden csalód, közösség, intézmény, és mulnkahely. Számoljuk, mennyivel kell összébbhúznunk a nadrágszíjat. Lényegesnek tartom, hogy mégis véleményt cserélünk egy mindnyájunkat érintő, de nem feltétlenül mindennap tárgyalt témáról is. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolójával egyetértek. A beszámolót azért tartom különösen értékesnek, mert méltó volt ahhoz a gyakorlathoz, amely a megelőző tíz év tapasztalataival éqyütt harminc éve jellemzi az állam és az egyház együttműködését. Mi, kommunisták, úgy értékeljük, hogy egyházpolitikánk megfelel a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikájának. A XIII. pártkongresszus határozatából két mondatot idéznék: „Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül". Azt hiszem, ez minden lényegest tartalmaz. De azért szólni kell arról, hogyan tekint a párt erre a kérdésre. A párt szempontjából nem közömbös, hogy jól tudjuk-e értelmezni és kezelni e témának mind a politikai, mind az ideológia összefüggéseit. A politika oldaláról az a mércénk, ki mit tesz a társadalmi haladásért, és hogyan vesz részt a szocialista társadalom építésében; milyen a viszonya a törvényeinkhez. E szempontokat mérlegelve nyugodtan mondhatjuk, hogy egész népünk boldogulásának érdekében létrejött a nemzet egységét építő szövetség az állam és az egyház között, s ezt pártunk támogatja, erősíti. A Szabolcs-Szatmár megyei 6. számú választókerület képviselőjeként is kértem szót, most mégis engedjék meg, hogy jelenlegi tisztségemből eredően pártom meggyőződését fejezzem ki: az a politika, amelyet az állam és az egyház kapcsolatában eddig követtünk. tovább szélesedik és gazdagodik, s javára válik a szocialista Magvarország fel- éoítésének, hozzáiárul néoünk lelki egvensúlvónok fenntartásához - mondotta végezetül Berecz János. Ezután Biró Imre (országos lista), római katolikus kanonok, az OBT katolikus bizottságának főtitkára, Szentágo- thai János (országos lista) nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadó- ia, Schöner Alfréd (országos lista) főrabbi, a Magvar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke, Nagy Gyula (or- száaos lista), a Magyarországi Evangélikus Egyház püsDÖk. elnöke, dr. Velkey László (Bor- sod-Abaúi-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megvei Gyermekkórház igazgató főorvosa. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója szólalt fel. Miklós Imre válaszában mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés csendült ki a magyar egyházpolitikával kapcsolatban. Megköszönte a felszólalásokat, amelyek kiegészítették a beszámolót, értékes gondolatokkal járultak hozzá a további munkához. Határozathozatal következett. Az Orszáaavűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A Parlament folyosóin (Munkatársunk telelonjelen- tése) Felgyorsultak a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületek, a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendje alakul ki. Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján a törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a személyi változásokra előterjesztett javaslatokat. Megszűnik a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, szervezetei és feladctai beépülnek a Belügyminisztériumba. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem az államtitkár, hanem a kormány egyik tagja, a belügyminiszter közreműködésével. E fontos döntés indokairól dr. Horváth István belügyminiszterrel beszélgettünk a Parlament folyosóján.- Miniszter elvtárs! A közvéleményben a Belügyminisztérium mint rendőrminisztérium él, s élnek az aggályok, kételyek, hogy a tanácsok belügyminisztériumi irányítása a legdemokratikusabb torma-e?- Az aggályok nem alaptalanok, és ez sok fórumon megfogalmazódott. Nem úgy, hogy a Belügyminisztérium eddigi jellege szerint a demokrácia csorbát szenved, hanem úgy jutott kifejezésre, hogy az évtizedeken át a rendőrminisztériumként működő Belügyminisztérium nem fog-e elnyelni egy olyan területet, amit a tanácsi szervezet apparátusa képvisel. Megjegyzem, hogy Magyarországon a Belügyminisztérium egy évszázadon át — kivéve az utóbbi 35 esztendőt — nem rendőrminisztérium volt, hanem a 'közigazgatás, a helyi képviseleti szer. vek központi kormányzati intézménye. De ha kitekintünk a világba, a belügyminisztérium sok országban hagyományosan és ma is, elsősorban a közigazgatás területi szerveinek központban lévő kormányzati szerve és emellett szerve a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos sokféle feladatoknak. Vannak olyan országok, ahol ide tartozik például a polgári, a környezetvédelem, a területfejlesztés stb. — Mi lesz a közigazgatás belügyi irányításának tartalma? — Mindazokat a feladatokat ellátja a Belügyminisztérium, ami eddig az MTTH hatáskörébe tartozott. Beleértve távlatilag a tanácsi költségvetési gazdálkodóst is. Én úgy érzem, hogy rangjában is, szervezeti megoldásában is jobbak lesznek a feltételek egy kormányzati szerv irányításával, amelynek élén miniszter áll. De a legfontosabbnak azt tartom, hogy jó legyen a magyar állampolgárok közérzete. — Hogyan értékeli ön a kül- és belkereskedelmi minisztériumok összevonását? — Erről dr. Bognár József akadémikus, az OGY Terv és Költségvetési Bizottságának elnökét, a Világgazdasági Intézet főigazgatóját kérdeztük. — Kétféle integrációról beszélhetek. Az egyik a kormányzati munkáé, amely szervezeti jellegű, s ezt az integrációt a piac diktálta. Ma a külkereskedelmi kérdés az Achilles-sarka a magyar gazdaságnak. Gyakori volt, hogy a beruházások nem függtek össze a külgazdasági célrendszerrel, kapacitásunkat, ipari struktúránkat, a technikai fejlesztés ütemét nem húzták fel a békés világpiacra. A külső piac ösztönzésénél hiányoztak az anyagi eszközök, ugyanakkor ösztönöztünk több feladatot, amelyből a belső piacra termelés következett. Ma nem szektorólis, hanem interszekto- rális gondolkodásmódra van szükség! A XIX. század a szakosodás korszaka volt, de a gazdaság decentralizálásával, a reformokkal sajnos nem változott eléggé az államszerkezet. Ma az összefüggések időszakát éljük, s nincs az rendben, hogy például egy vállalatnál komplex gondolkodásmódot igényel a termelés, a jövedelem, az export és az import, s a felsőbb irányítás szakosodott. Kormányzati szinten is interszektorális gondolkodásra van szükség, és az új szervezeti megoldással én ezt biztosítottnak látom. Marton Gyöngyi Kádár János találkozója egyházi személyiségekkel Az Országgyűlés téli ülésszaka tanácskozásának szünetében Sarlós István, a Parlament enöke fogadta és üdvözölte az Állami Egyházügyi Hivatal egyházpolitikánkról, a hivatal munkájáról szóló beszámolójának tárgyalásán megjelent egyházi személyiségeket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi képviselőket. A találkozón részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára, Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Nyilatkozat a szovjetamerikai csúcstalálkozóról A határozathozatalt követően az Országgyűlés - Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésében — állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott washingtoni szovjet —amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban: * A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a Interpelláció Dobos Ferenc (Pest m., 13. vk.), a vecsési Ferihegy Tsz üzemgazdasági osztályvezetőhelyettese a ferihegyi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában interpellált a közlekedési miniszterhez. Urbán Lajos közlekedési miniszter válaszában elmondotta, hogy a repülőtér fejlesztésének tízmllliárd forintos programja a napokban fejeződött be, és megindult a forgalom az l-es felszállópályán, amelynek felújítása a zajártalmak mérséklését szolgálta. Kormányzati program készült a repülőtér körnvéke zajterhelésének mérséklésére. A D*og- ram első fázisának intézkedéseit a kormány a iövő esztendő első negyedévében meq- tárqyalja és minden valószínű- séa szerint a iogos iaényeket kielégítő kedvező döntést hoz, beleértve az építési tilalmak ésszerű mértékű feloldását is. Folyik az erdősávok teleDÍté- sének előkészítése is. A helyKérdések Karácsonyra AKVÁRIUMOT ÉS KALITKÁT kedvezményes áron kínál a Bajcsy-Zs. E. úti madárbolt. 25%-OS ÁRENGEDMÉNY DECEMBER 20-24-IG! Várjuk kedves vásárlóinkat aranyvasárnap is! képviselőket arra, hogy a szeptemberi ülésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról döntöttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztását. Az indítványt az Ország- gyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ifjúsági és sport állandó bizottságának elnöke Géczi István (Budapest, 49. vk.), titkára Pö/öbné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) lett. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a magyar szabványügyi hivatal elnökhelyettese kérdést intézett a volt Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Vas megye tizenöt termelőszövetkezetének súlyos gondját osztotta meg képviselőtársaival: a Rába folyó felső szakaszának szabályozósa következtében a természeti környezet megváltozása jelentős, ma már tízmillió forintos nagyságrendű károkat okoz. Mivel a vízügyi államtitkár nem volt jelen, az új minisztertől pedig nem várható el, hogy válaszoljon, a képviselő a kérdést kéréssé változtatta: azt kérte az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárca vezetőjétől, hogy minél előbb vizsgálja meg a panaszt. A válaszadásra az illetékes miniszter a legközelebbi ülésszakon tér vissza. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az Országgyűlés elnökét kérdezte: miért nem jelent meg az Országgyűlés zet jelentős mértékű javulása azonban csak lassan, főként a csendesebb repülőgépek üzembe helyezésétől remélhető. Addig a miniszter a lakosság megértését kérte; hangsúlyozva, hogy a kormány nem zárkózik el az indokolt mértékű anyagi kompenzációtól sem. A választ a képviselő nem fogadta el. Nem - mert, mint mondotta - tart a repülőtér zajvédelmével kapcsolatos vita, s ma már ígéretekkel nem tudja megnyugtatni választóit. Szóvá tette azt is, hogy a döntést az állami tervbizottság évek óta halogatja, s emiatt kétséges, hogy e gondokat valóban qvorsan orvosolják. Az interpellációra adott választ a törvénvhozó testület sem fogadta el, ezért Sarlós István felkérte az országgyűlés építési és közlekedési, valamint a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságát az ügy további kivizsgálására. idei szeptemberi vitáját közreadó kézikönyv, amelynek megjelentetését — véleménye szerint - az Országgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta. Sarlós István válaszában mindenekelőtt ismételten egyetértését fejezte ki a kiadvány megjelentetésével kapcsolatban. A Kossuth Könyvkiadóval már megkezdődtek a tárgyalások, hogy folyamatosan, minden ülésszakról kézikönyvet adjanak ki. Ez a jelenlegi helyzet, a további fejleményekről tájékoztatja a képviselőket — mondta Sarlós István. Szikszói Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke Szalai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.), a lakástextil vállalat művezetőjének a költségvetés vitájában elhangzott felvetésére reagált. Ezzel véget ért az Ország- gyűlés téli ülésszaka, amelyen Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt. KARÁCSONYI KEDVEZMÉNY! 20%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL autóüléshuzatok, készlet kiárusítása december 17-től, ómig a készlet tart. Nyitva tartás munkanapokon 10-19 óráig, szombat-vasárnap 8-12 óráig. Cim: Pécs, Hajas Imre u. 15. Ambrus Lajos, autó- üléshuzat-készitő kisiparos.
