Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-17 / 347. szám
2 Dunántúli napló 1987. december 17., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Huber Jenő baranyai képviselő felszólalása (Folytatás ai 1. oldalról) Terv- és Gazdasági Bizottságot. Az Országos Tervhivatal a jövőben — jelenlegi funkciójának megfelelően — önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Minisztertanács Tájékoztatási és Tanácsi Hivatalát. A Tanácsi Hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. A tanácsok irányításának az alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében — a miniszterelnök vezetésével __ létrehozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növelni kívánjuk a sajtószerveket alapító intézmények önálló döntési lehetőségét, és felelősségét. Ennek érdekében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányítást, illetve a kormányszóvivői tevékenységet. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtandó változások célja az inteqrált, a koordináció belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel eayideiűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionálás és ágazati taqozódás felszámolása. Javasoliuk a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium összevonásával, a Nemzetközi Gazdasáai Kapcsolatok Titkársáaa önálló hatáskörének measzüntetésével, valamint az Orszóaos Anyag- és Árhivatni hatáskörének jelentős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. A Kereskedelmi Minisztérium ellátja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásával, illetve irányításával, valamint a KGST-integrációval kapcsolatos állami feladatokat is, és ezáltal vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. Az új minisztérium látná el a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat. A Szociális és Egészségügyi Min isztérium mellett az állam- igazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdekegyeztetésre Szociálpolitikai Tanács, az egészséqmegőrzés feladatainak ágazatközi összehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és úi típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. Üj minisztériumként javasoljuk felállítani a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Az új minisztérium bázisán, racionálisabbá és hatékonyabbá válna a jelenleg sokszor párhuzamos területi, intézményi rendszer tevékenysége, és költségmegtakarításra is számíthatunk. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31-ig kell végrehajtani. Az új követelményekhez igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. Tartalmilag gazdagabb lett az együttműködés a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Lezajlott a kormány és a KISZ képviselőinek első találkozója. A kormány qazdasági kérdésekkel foglalkozó tagjai együttesen folytattak tapasztalat- cserét az üzemek, termelőszövetkezetek vezetőivel. Javult a kormányzati munkáról adott tájékoztatás. Fokozottabban támaszkodik a kormány az országgyűlési képviselők és a parlamenti munkabizottságok tapasztalataira. A jövőben még inkább mint eddig kötelességünknek tartjuk a társadalom különböző rétegeivel a folyamatos párbeszédet. Fontosabb kérdések eldöntése előtt széles körű konzultáció-, kát szervezünk. A kormány tiszteletben tartja az eltérő véleményeket, de döntéseivel — az összes tényező felelősség- teljes számbavétele után — az ország hosszú távú érdekeit kívánja szolgálni. E gondolatok jegyében kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. Ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik, vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizálás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Ország- gyűlés, amely határozott lépést tartalmaz a kormányprogram megvalósításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A nemzeti jö* vedelem és a hozzáadott érték növekedése évek óta először várhatóan a tervezetthez közelállóan, másfél-két százalék között alakul, s ez - az 1985. évi visszaesést és az 1986. évi stagnálást követően - a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatározó volt! az ipari termelésnek a tervezettet túllépő bővülése. Az állami költségvetés hiánya ez évben az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mintegy 9 mil- liárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez <4. tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A számítottat másfél-két százalékponttal meghaladó fogyasztói áremelések ellenére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a növekedés az előző évhez képest 2-2,5 szó t zalékos lesz. A gazdaságtalanul működő vállalatok és szövetkezetek helyzetének rendezése terén a szükségesnél lassúbb az előre-i haladás. Alapvető törekvésünk, hogy ezek az egységek haté-' konyán működjenek, vagy ha ez nem reális, szűnjenek meg. Negyvenöt vállalat és szövetkezet szanálása, alapvető átalakítása van napirenden. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. A zárt ülésen hozott döntéseket — már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A piaci folyamatok, a bel- és külkereskedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Kereskedelmi Minisztérium létrehozásáról. Ennek következtében megszűnik a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium életre hívását az egyre jelentősebb szerepet betöltő környezetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természetvédelmi, valamint az Országos Vízügyi Elhatározásra jutott a kori mány abban is, hogy néhány, hosszabb ideje húzódó probléma esetében gyökeres változásokat indít meg. Ennek megfelelően megszűnik a Ganz-MÁVAG és helyébe új, önállósult vállalatok alakulnak, amelyek döntő többségben, megfelelő profiligazítással, jobb munkaszervezéssel és vezetéssel hitelképessé válnak, és megállják a helyüket d gazdasági versenyben. Meg» szűnik a Tatabányai Szénbányák Vállalat is, a kapcsolódó gazdaságos tevékenységek Dedig önálló vállalattá alakulnak. Összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt1 évhez képest van javulás több területen, a romlási folyamaj mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő', még kevés a stabilizáláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez. évi közel fél milliárd dolláros fizetési mérlegjavulóst folytatni szükséges és jövőre a nem rubel elszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubel elszámolásokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400—500 millió rubel értékben. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Jól ismert, hogy világszerte szubvenciós háború folyik az agrártermékek exportpiacain. Ilyen körülmények között mi sem mondhatunk le arról, hogy az új adórendszerre való áttérést követően is közvetlenül segítsük a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelt. A racionálisabb import-gazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Ezért az importHivatal megszűnésével jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt működő területi államigazgatási szervek összevonására is. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület — tudomásul véve a Miniszter- tanács Tanácsi, illetve Tájékoztatási Hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság felügyeletének változását __ úgy határozott, hogy m egfelelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló törvényerejű rendelet kapcsolódó előírásait. Az ülésszak elején döntöttek a tanácskozás további tárgysorozatáról is: — a Magyar Népköztársa- sáq 1988. évi állami költség- vetéséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényiavaslat tárgyalása — együttes vitában; — a joaalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslotok tárgyalása — ugyancsak együttes vitában; — az Állami Eavházüqyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról; — az Orszáqavűlés óllás- foqlalása — a külüqvi bizottság javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról ; — interDelláció. kérdések, új bizottságok választása. A napirendnek megfelelően ezután Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartotta meg expozéját. termékeket széles körben felhasználó gazdaságtalan termelést mielőbb csökkenteni kell. A jövő évben az egyensúlyi helyzet szükségszerű javítása csak azt teszi lehetővé, hogy viszonylagosan kedvezményezzünk egyes területeket. A terv a termelésre helyezi a hangsúlyt a végső fogyasztással szemben. Az 1988. évi népgazdasági terv a belföldi fel- használás egy százalékos csökkentését tervezi oly módon, hogy elsőbbséget biztosít a termelő beruházásoknak, a kibontakozás anyagi bázisának megalapozása érdekében. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten, kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvezmény is. Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2- 2,5 százalékos csökkenésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11-11,5 százalékkal fog növekedni. S bár a teljesítmények fokozása azt kívánná, hogy ezen belül a bérek és a keresetek részaránya emelkedjék, jövőre a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és többqyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó (Folytatás a 3. oldalon) Tisztelt Parlament! Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Vívódások közepette készültem beszédemre, átérezve a választóimért érzett felelősséget, akik Pécsett a történelmi külvárosban és a bányásztelepülésen élnek. Nehézséget okozott a felkészüléskor, hogy a jövő évi költségvetés nem tartalmaz választási lehetőségeket. Emellett gátolt a rendelkezésre álló idő rövidségén túl az is, hogy az írásos előterjesztés ,,titkos" minősítése nem tette lehetővé, hogy megismerjem választóim véleményét. Tisztelt Képviselőtársaim! A több, mint felére csökkentett költségvetési hiányt tartalmazó előterjesztés tárgyalása közben kívánom, hogy gondok miatt - a 10 milliárdos költségvetési tartalék fel- használásáról a későbbiekben se essen szó e házban! Képviselőtársaimmal együtt üdvözöljük a törvényjavaslat harmadik részének azon politikai tartalmát, amely az Országgyűlés hozzájárulásához köti a költségnemek felhasználását. Fontos változás kezdete ez! Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian tudjuk, hogy a költségvetési vitáinkon meghatározzuk a célokat és ehhez rendeljük az anyagi eszközöket - ezután pedig a végrehajtás következik. A testületek és intézmények közötti információáramlás hiányosságai miatt, qyakorta előfordul, hogy a központilag irányított és meghatározott elsőbbségek kötelező érvényű ereje utat tör a helyi gondok rovására is. Érdekes l^nne megvizsgálni, hopv a lebontott tervek újra felépítve hogyan köszönnek vissza a nép- gazdasági tervre? Az elmarg- dásokbgn milyen szerepet játszik g helyi, másirányú akarat? Mindezek csak egy nem min- diq egészséges meqalkuvássgl jöhettek létre eddig. A tanácsi önállósáq növelésének meg kell felelnie annak a szerepkörnek, hogy a helyi érdekek megjelenjenek és érvényesüljenek a legfelsőbb szinten is. Mindehhez kétlépcsős tervezés szükséges, amely egyben megvalósítja az alulról tervezés-építkezés közösségszempontú elvét is. 'Pécsett már jól bevált az a városi szintű tervezési gyakorlat, hoqy először a vezérlő elveket, és a választási lehetőségeket tárgyalják. Ezután, ennek szellemében fogalmazzák meg a konkrét célokat. Ma már kiviszik — szó szerint —, az egész testület munkáját gz 5-6 tanácstgni körzetet felölelő tanácskozási központokba, ahol nyílt fórumokon kerülnek megmérettetésre a körzet sajátosságainak szemüvegén keresztül. A tanácsi demokrácia szélesítésének, a közügyekbe való alkotó beleszólás, és az érdek- képviselet dolgában történő előrelépés kapcsán vallom: a Tisztelt Háznak a törvény erejével is támaqotni kell az önállósodó helyi tanácsokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Elkötelezettségemből eredően szeretném jelezni azokat a feszültséggócokat, melyeket érzékelek, és ezt közvetíteni felelősségemnek tartom. Első jelzésem: mérlegelje a kormány, hogy miként lehetne mérsékelni a gyermekvállalás és -nevelés várható gondjait. Én az egyszeri tízezer forintos anyasági segéllyel szemben, a családi pótlék további száz forinttal történő emelését - így összesen ötszáz forintban való megállapítását -, szorgalmazom, a gyermek 3 éves korán túl is! Ez sokkal kedvezőbb közérzeti hatást, a kormány melletti szimpátiát váltaná ki. Egyben: a folyamatos segítséget testesítené meg az egyszeri támogatással szemben, amelyet nagyságrendje miatt — sajnos —, nem biztos, hogy a gyermekre köl- tenének. Második jelzésem témája: segítség az idős embereken. Főleg azért, hogy az idült, krónikus betegségeikhez szükséges gyógyszereket a társadalom ezekután térítésmentesen szolgáltassa számukra. Tisztelt Kormány, tudom, javaslataimat megtenni könnyű volt, de hogy mindezt miből lehet fizetni — nos, ez a gondolat már megizzasztott. Hosz- szas megfontolás után a megoldást a legkézzelfoghatóbb területen: a Kormány szándékaiban találtam meg. Régi támadási felülete a Kormánynak, hogy nem bír az úgynevezett nagyvállalati lobby-val. Még mindig nem képes - szándékainak megfelelő mértékben —, csökkenteni mindezen gazdálkodó szervek támogatását. Túlzottan szabadelvű a milliárdos tételek ellenére a felszámolás - szanálás kérdéseiben. Ügy érzem, ha szigorúbbak lennének és az esetleges egy-két év múlva újra megismétlődhető szanálás helyett most a határozott felszámolást választanák - az erre elkülönített pénzalapokból —, valamint a támogatások radikálisabb kezelése alapján megmaradó forintokból elcsíphetnének annyit, amennyivel oldhatnák az előbb említett két nagy társadalmi gondot. Harmadik jelzésem: már a negyvenes évek elején is hangsúlyozta egyik tanulmányában Bibó István: ........• a t ársadalmi reform, ha komolyan új utakat akar nyitni, ezt csakis az ifjúság által viheti keresztül." A legégetőbb gonddal kezdem: indokolt lenne egy új lakáspolitikai elképzelés kialakítása. Ez magában foglalná a szociálpolitika mellett - az árpolitika elvein túf -, a támogatások rendszerét, egyben feloldaná az egyenlőtlen területi teherviselést a lakáshozjutás feltételeiben. Egységbe kell foglalni a munka, munkahely, és a lakás hármas kérdéskörét. Tisztelt Kéaviselőtórsaim! Vizsgálat alá vettem az elmúlt tervciklusokat. Valamennyiben hangsúlyozottak mai törekvéseink. Alapvető, hogy vajon most mi a garancia, hoqy elérjük céljainkat? Ehhez három fontos szempontot találtam.- Körülményeink ez idáig soha, ilven erővel nem kényszerítettek bennünket a váltásra.- Másodikként ebből következik, hogy a kormány mór eddig is megfelelő határozottsággal lépett fel a kialakult helyezthez viszonyítva.- És végül a harmadik, hogy el is kezdtük végre azokat az eszközrendszereket kiépíteni és használni, melyek végső céljainkat szolgálják. Tisztelt Parlament! A lakosság elfogadja - hisz mi mást tehetne a beígért 15 százalékos inflációt, de nem hiszi el, hogy ez csak ennyi lesz . . .! Kérem a kormányt, hogy jelezze szándékát, fedje fel azoknak a távlati intézkedéseknek az elképzeléseit, amivel biztosítani kívánja és egyben garantálja, hogy az életszínvonal a tervezettnél rosz- szabbul nem alakulhat! Ennek jegyében erősítem meg támogatásommal a kormány szándékát egyensúlyteremtő törekvéseiben! Medgyessy Péter expozéja A párt és a kormány vezetői a képviselői padsorokban. (Tele- foto — MTI _ KS — DN)
