Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-14 / 344. szám
1987. december 14., hétfő Dunántúli napló 3 Januar 1-Je tö I: Újdonságok a televízióban Hosszabb lesz a 2. program A Pannon Krónika ezután: szerda este Nemzetiségi hírek Január 1-jétől nem emelik fel a tv-előfizetési díjat, nem lesz rendszeres adás hétfőnként, de néhány újdonságot azért tartogat a televízió. így például annak a törekvésnek a jegyében, hogy a 2. program fokozatosan egyenrangú legyen az elsővel, megnövelik a műsoridőt. Először csak szombaton és vasárnap kezdődik előbb az adás, majd más napokon is. Kialakítják a kettes saját információs rendszerét, így képújsággal kezdődik az adás, majd nemzetiségi hírek hangzanak el. Mivel ebben a pécsi stúdió is részt vesz, Békés Sándortól, a stúdió vezetőjétől kértünk információt. — A magyarországi nemzetiségek számára készült heti hírösszefoglaló első ízben január 6-án jelentkezik német nyelven, január 8-án pedig szerbhorváti nyelven a pécsi stúdióból — mondja Békés Sándor. — (A szegediek a szlovák és román nyelvű híreket adják.) Ezek magyarországi hírek lesznek, a nemzetiségi léttel, a kulturális eseményekkel, a testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó információk, de természetesen helyet kapnak benne a hét legfontosabb belpolitikai hírei is. — A nemzetiségi magazinok változatlanok maradnak? — Nem: az Unser Bildschirm is, a Nas ekran is 30 perc lesz 20 perc helyett, ezenkívül évente háromszor egyórás magazint adnak nagyriportokkal. Továbbra is a 2-esen látható csütör- tökönkint, majd az 1-esen ■szombaton délelőtt ismétlésben. — Milyen újdonságot mutat a Pannon krónika? — Megmarad, de nem csütörtökön, hanem szerdán lesz látható 18 órakor a 2. programban, mert csütörtökön este az egyesen 18-kor Hazai tükör címmel Hétvége típusú műsor kezdődik több szerkesztőség részvételéval. A Pannon krónikában új sorozatok lesznek, pl. A nagymama konyhája címűben olcsó, falusi ízletes ételek re-' ceptjeit közöljük. Nagy sikert arattak a városfórumok, ezeket folytatjuk. Szükség van rájuk, hiszen a kisvárosok és nagyközségek keveset szerepelnek az országos sajtóban: tapasztaltuk, hogy a tévé megjelenése valósággal erjesztő hatású volt egy-egy helységben. Két ilyen fórum már biztosnak látszik: Siófokról és Tamásiból. Megpróbáljuk a városi vagy megyei tanácsüléseket élőben vagy szerkesztett helyszíni közvetítésben adni — ezt megkívánja tőlünk a nyíltabbá váló közélet. Változatlanul megmarad eddig legnépszerűbb műsorunk, a Sorstársak.- Mi újdonságot kínál az Alpok-Adria társulás?- Ez a műsor öt ország 12 televíziójának közreműködésével készül, havonta egyszer jelentkezik, most az emberi, természeti környezet védelme került előtérbe.- Folytatják-e az úgynevezett egyedi műsorok készítését?- Igen, néhány közülük - mint a Batthyány Kázmérról szóló vagy a nagyharsányi csatával foglalkozó - nagy sikert aratott. Jövőre a pécs- váradi kolostor megalapításáról és a szigetvári csatáról készítünk filmet, de ilyen lesz a Pécsi disputának nevezett hitvita 400. évfordulójára készült megemlékezés is. Népszerű műfajunk a portré: kameránk elé kerül-pl. Pónya József, a Paksi Atomerőmű igazgatója és Dévényi Sándor pécsi építész. Feldolgozzuk a keszthelyi Helikon kastély történelmét, folytatjuk a Kis-Ba- latonról szóló sorozatot.- Végül hadd szóljak egyik legnagyobb vállalkozásunkról. Az angol Chanel Four tévétársaság finanszí- rozásáan sorozat készül Egészséges városok címmel, a neves történelmi városok sorában a szocialista országok közül egyetlenként Pécs is helyet kapott. Az egészséget nem orvosi, hanem emberi-társadalmi szempontból értelmezzük, a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Már elkészült a szinopszis, a többi országban készült filmekkel együtt a bemutató Budapesten lesz. G. T. A verseny Angliában less Magasabbra a tetőt, ácsok! Hazánk is tágja leit a Nemzetközi Tetőfedő Szövetségnek Talán apáink még emlékeznek. minden szakmának akadt annak idején egylete, netán országos egyesülete is. Csak manapság megy kuriózum számba, hogy alakulóban a Magyar Tetőfedő Szövetség — tetőfedők-ácsok egyesülete —, s hogy a szocialista táborban elsőként lettünk a nemzetközi szövetség tagja. Szabó Attila, a VÁÉV—Bramac Kft kivitelezési vezetője sem tudta még néhány hónappal ezelőtt, hogy rövidesen ő lesz a tetőfedők egyesületének szervezője. — A nemzetközi szervezetnek Európa szinte valamennyi országa a tagja, tőlünk nyugatra. S a nemzeti egyesületeken keresztül legalább 80 000- en. Hazánkban mindössze 500 tetőfedő van — ennyi iparost mutat ki a statisztika. A régi egyleti hagyományokat szeretnénk éleszteni, ezen belül is a szakmai kapcsolatok kialakítását, a mesterségbeli tudás emelését. A tetőfedő anyagok állandóan változnak, korszerűsödnek, s ezzel lépést kell tartani. — A VÁÉV Bramac kézfogásban látom az egyesület megalakulásának kulcsát. — Ez így van. Az NSZK-ban a szakmai egyesületeknek nagy hagyományai vannak, s ez ösztönzőleg hatott. Nem beszélve arról, hogy éppen a tetőfedő szakmában jövőre szeretnének Angliában versenyt rendezni, amelyet mi is meghirdettünk. Fiatal, 20—22 éves korú, német vagy angol nyelvtudású ácsokat-tetőfedőket keresünk, okik közül többnapos veszprémi betanulás után kiválasztjuk azokat, akik részt vesznek a versenyen. — A verseny?. . . — Valószínűleg adott anyaggal, adott négyzetméternyi tetőt kell készíteni jó minőségben, időre. A zsűri a szakma öregjeiből, legjobbjaiból áll. — Akad-e olyan, aki minden feltételnek megfelel? Gondolok itt mondjuk az angol nyelvtudásra. — Több lapban meghirdettük a témát, s már van három jelentkező. — Kik a Magyar Tetőfedő Szövetség tisztségviselői? — Ez még a jövő zenéje: az alakulás, választás stb. folyamatban van. Az új egyesületi törvény szellemében szeretnénk dolgozni, s példánkkal esetleg követésünkre késztetni a többi, tradíciókkal rendelkező vagy éppen tradícióit megteremteni igyekvő szakmát. K. F. Faragott pihenőház a pellérdi napközis táborban Januárban újra megrendezik a háromnapos kólótábort Nemzetiségi központ Of éve működik a pécsi délszláv klub öt éve kezdte meg működését a pécsi August Senoa Délszláv Klub, a pécsi és Pécs környéki horvát, szlovén és bosnyák anyanyelvű lakosság művelődési központja. Vonzóan berendezett helyiségeiben, anyanyelvi könyvtárában hetente több százan fordulnak meg; a törzstagok száma mintegy 50 lehet. Ápolni az anyanyelvet, fejleszteni a nemzetiségtudatot, fölkelteni és teljesíteni az anyanyelvi kultúra belső igényét az emberekben. Ezzel az alapgondolattal indult el a klub 1982 december első hetében. Az elvek jottányit sem változtak. Elképzeléseiket magas színvonalon és mind szélesebb körben valósították meg és teljesítik ma is. Ugyanakkor a klub nyitott. Bárki bejöhet, akit nemzetiségeink élete, népművészete, muzsikája, történelmi és kulturális hagyatéka érdekel. Az ismeretterjesztő előadások mintegy fele például magyarul hangzik el, a meghívók kétnyelvűek. Számos kiállítást rendeztek, programjukban előadások, filmvetítések, zeneestek; megemlékezések, író-olvasó találkozók, évfordulós összejövetelek vonzzák folyamatosan az érdeklődőket, valamennyi korosztály részére. Látogatóik száma évről évre gyarapszik. 1985-ben (rendezvényeken) 356 alkalommal 20 ezren; 1986-ban 426 alkalommal már 25 ezren látogattak el ide. A klub kapcsolatban áll a város valamennyi horvátszer- bül oktató iskolájával, intézményével. Kezdőknek és haladóknak pedig nyelvtanfolyam indult még kezdetben az anyanyelv fölfrissítésére, megtanulására. Jövő évi terveikről Hepp Mihály, a klub vezetője tájékoztatott. Elmondta: január végén tervezik újra megrendezni a korábban is nagy sikerű háromnapos kólótábort. Az első horvát nyelvű iskola 250 éve nyílott meg Pécsett, a mai Anna u. 17. szám alatti területen. Az iskola helyén álló lakóház falán kétnyelvű emléktáblát lepleznek le ebből az alkalomból, valószínűleg februárban. Az írott szó története Horvátországban címmel pedig kiállítás nyílik egy időben. W. E. Több száz ezer forintos társadalmi munka segítségével hozzák rendbe már három éve folyamatosan a pellérdi napközis tábort. A letöredezett, elpusztult erdő hasznosítható fái szolgáltak alapanyagul a tábor legújabb létesítményéhez: egy fából faragott pihenőházhoz. A Szatyor Győző pécsi művész munkáját dicsérő alkotás a park hátsó részén egy patakkal körülvett kis szigeten kapott helyet. A töltésen át megközelíthető sziget csücskében meghúzódó kézzel faragott padokkal berendezett épület 30-40 gyermek pihenője lehet játék vagy beszélgetés közben. Ez a most elkészült, tetővel ellátott búvóhely közel sem az egyetlen a táborban. A katonák pár hónappal ezelőtt készültek el egy kicsit egyszerűbb, de nagyobb, fából készült házikóval. És akkor még nem is beszéltünk az egykori kukoricagóréról, amelyet a gyerekek kérésére mentettek meg. Iskolák, vállalatok, honvédség, Hazafias Népfront és még lehetne folytatni a sort, mindmind segítettek valamelyest megőrizni ezt a csodálatos területet. A városi tanács művelődési osztálya egy hivatásos kertészt is felfogadott a park gondozására. A gyerekek önállóan készítettek játékokat, szépítették, gazdagították a környezetet. Facsemetéket ültettek, díszbokrokat, virágmagokat helyeztek el a feltöltött füvesített területen. Gáspár János, a gondnok már a kezdetektől óvja a meglévő értékeket. A jobb idő be- áltával pedig naponta több száz apróság szó 11 ja meg a vadregényes területet. Közülük sokan tudják például a bejárat körüli virágtartók szépségének igazi titkát: azt, hogy évezredes titkot őriznek, hiszen az egykor ott állt fák üreges törzsei. A városi tanács ezért támogatta és támogatja a következő években is a pellérdi napközis tábor fejlesztését, mert hiszen itt gyermekek százai kerülhetnek naponta közvetlen közeli kapcsolatba a természettel. Későbbi tervek között szerepel egy ifjúsági turista szállás kialakítása, - termény- tárolóban -, de ehhez még az étkezési — konyha, étterem - és közlekedési feltételeket is javítani kellene. H. A. A barackot csak magvazva vállalják Szeszfőzde Hosszúhefényben Legalább 350 litár legyen — Februártól törkölyt- is főznek Az idén kevés gyümölcs termett, a pécsi kistermelők mégis hiányolják a bálicsi szeszfőzdét, amelyet a tulajdonos, a Pannonvin, gazdaságossági okokból bezáratott. A bálicsi főzde ugyanis alapos rekonstrukcióra, technikai korszerűsítésre szorulna, amire a fenntartónak pillanatnyilag nincs anyagi fedezete. A véletlen szerencsés egybeesése, hogy a bogádi Zengő Gyöngye Tsz éppen rendbehozatta a hosszúhetényi szeszfőzdét, amelyre nagy szüksége van a tsz szörpüzemében képződő cefre értékesítésében. A tsz főzdéje képzett szeszfőző szakemberek hiányában jó ideig zárva volt. A pécsiek által jól ismert régi bálicsi gárda azonban elvállalta a hetényi főzdét és ez év november 10- én megkezdődött a pálinkafőzés. — Jelenleg vegyes gyümölcsöt főzünk — mondja Kun Sándor, a szeszfőzde vezetője, aki szintén Bálicsból tette át ide a székhelyét. — Nem kell hosszan sorba állni, mert az idén kevesebb a gyümölcs, aki most jelentkezik, annak januárban le is főzzük a cefréjét. Először a hetényi körzet falvait vesszük sorra, a pécsieket január 4-től vállaljuk. Hétfő reggeltől szombat reggelig 24 órás üzemben dolgozunk. Először a gyümölcsökkel végzünk, s kb. február közepétől-végétől kezdjük a törkölypálinka főzését. Előzetes jelentkezést a 90-813-as telefonon is elfogadunk. Egy főzésre 400—500 liter cefre kell, de 350 liter felett már vállaljuk. Kun Sándor mestere a szakmának és nagyon kényes a minőségre. Azt mondja, ők eredeti kisüstit főznek. Nemcsak a réztartalmat, de a ciántartalmat is állandóan mérik, s jó pálinkát csak cefréből garantálnak. A szilvát átveszik magostól is, de a barackfélék — kajszi-, őszibarack — magas ciántartalmú magvait a cefréből el kell távolítani. Aki ezt a szabályt nem tartja be, annak nem is vállalják el a megrendelést. — Rné — Az új szeszfőzde épülete
