Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-02 / 332. szám

1987. december 2., szerda Dunántúli napló 5 A kulturális felemelkedésért Cigány népfiiskila Alsószentmártmlian Tegnap együttes ülést tar­tott a Pécsi Városi Tanács bel­városi koordinációs és műem­léki szakbizottsága és a vá­rospolitikai bizottsága. Meg­vitattok és véleményeztek két, a tanács végrehajtó bizottsá­ga elé terjesztendő anyagot: a város 1988. évi lakóházja- vitási címjegyzékét és az 1988. évi útfelújítási és karbantar­tási tervet. Meghallgatták Al­bert Ferencnek, a Pannon Vo­lán forgalmi igazgatóhelyette­sének a tájékoztatóját a Pé­csett egy éve bevezetett tö­megközlekedési hálózatmódosí­tás és forgalomfejlesztés ta­pasztalatairól, eredményeiről. Vita bontakozott ki a Rákóczi út 50. sz. — „villanyrendőr” —, házsorát illetően. A BARANYA- TERV dolgozott ki tanulmány­tervet a városképi jelentőségű épület meghatározatlan időtar­tamra szóló felújítására, amely­nek része az árkádosítás is. Kitűnt, hoav az új terv sem tud megoldást ajánlani a Rá­kóczi útnak e térségben törté­nő szélesítésére. Megoldási ja­vaslatként hangzott el: ha mindenképpen érdemes ragasz­kodni az épület megtartásához - az eddigi viták pedig ezt bizonyítják -, akkor megfon­tolandó, hogy nem lehetne-e másfél-két méterrel délebbre tolni a házat, amint ezt Moszk­vától kezdve világszerte csi­nálják hasonló esetekben. Vé­gül is úgy döntöttek a bizott­ságok, hogy az új tervet a végrehajtó bizottság elé kell terjeszteni. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát Bolyban új húsáruházát nyitott tegnap. A választékra nem lehetett panasz. A három hűtőpultban csirkék, kacsák, hurkák, stifolderek, kolbászok, füstölt csülkök csábították a vevőket a tőkehúsok és fűsze­rek társaságában. Közel 50- féle hústermék és legalább félszáz egyéb, kiegészítő áru­cikk található meg itt. Az üz­lethez kapcsolódik egy friss to­jásokat kínáló helyiség és egy halbolt is. Az előbbi már mű­50-féle hústermék a hűtőpultokban Tanácsi bizottságok ülése Falugyűlés Dórban Fölépült a kultúrház, van már jó ivóvíz Átadták a Steinmetz Alapítvány 1987. évi díjait öt éve létesítették a dr. Steinmetz Endre alapítványt. Az alapítvány díjainak átadá­sára harmadszor került sor tegnap a Baranya Megyei Tanács Kórház-Rendelőintéze­tének tanácstermében. Az előzetesen közvélemény­kutatásra kiküldött kérdőívek összesítése után az Alapítvány Kuratóriuma a következő dön­tést hozta: az első dijat kapta dr. Orbán István, a Baranya Megyei Tanács Kórház-Rende­lőintézet főigazgató főorvosa. (Kiváló vezető, szervező tévé-' kenységével, döntési készsé­gével mindig hatékonyan is­merte fel és oldotta meg a problémákat. Sokat tett a Dischka Győző utcai részleg tűzesetét követően annak si­keres rekonstrukciójáért, a ge­riátriai osztály beindításáért, a hygiénikus osztály felépíté­séért, új betegellátó egységek kialakításáért.) A mósodikj díjat dr. Schneiderné Merkel Magdolna pénzgazdálkodási osztályvezető kapta. (1968. jú­lius 1-jétől dolgozik a Megyei Kórházban. Kezdetben főköny­velő, pénzügyi előadó, 1977- től pénzgazdálkodási osztály-; vezető. Feladatainak valameny- nyi munkaterületen megbíz­ható, alapos szakmai felké­szültséggel, példás szorgalom-, mai, lelkiismeretesen tett ele­get.) A harmadik díjat Csu­por lánosné laboratóriumi asz- szisztensnek ítélték oda. (A Megyei Kórház központi la­boratóriumának egyik alapító tagja. Az elmúlt több mint 20 év alatt szakmai munkáját mindenkor kifogástalan precí-' zitással, megbízhatóan végez­te.) A díjakat dr. Fendler Kornél, a központi laboratórium veze­tő főorvosa, az Alapítvány'ku­rátora adta ót. Nyelvi illemtan Nyelvi illemtan címmel hasz­nos kézikönyvet jelentetett meg az Ifjúsági Lap- és Könyvki-r adó. A könyv kiadásának cél-.' járói tájékoztatták az újság­írókat a KISZ KB kulturális osztálya és a HNF OT kép­viselői a kiadóval közösen kedden a népfront székházá-. ban. A kötetet Deme László, Grétsy László és Wacha Imre szerkesztette. A fejezetek fog­lalkoznak a társas érintkezés alapkérdéseivel, nyelvi eszkö­zeivel, formáival, a gyakorlati udvariassággal, nyelvi illemtan tudnivalóival. A nyelvhasználat és visel­kedés történetét is feldolgozó kiadványban szó van a beszéd és az írás, valamint a maga­tartás kapcsolatáról, a tegezés és a magázódás kérdésköré-, ről, a családi, a munkahelyi, a mozgalmi nyelvhasználatról, a köszönés, a megszólítás, a bemutatkozás, a bemutatás, a levelezés formáiról. Ezt a 800 lakosú kisközséget jól ismerjük; erre vezet az út, ha át akarunk menni az Al­földre, s csak feltűnik a közsé­get megelőző víkendtelep a Duna-parton. Aztán itt a Bó­lyi Mezőgazdasági Kombinát keltetője: híre már az ország­határokon túlra futott. Hogy élnek itt az emberek? Erre próbált megválaszolni a hétfő esti falugyűlés, hiszen Bár Dunaszekcső társközsége. Mint azt Merk János elöljáró elmondotta: sokat fejlődött a község, s a székhelyre, az on­nan koordináló tanácsra nem lehet panasz. Nem tesznek különbséget a községek között, hanem azt nézik, hol, mi a sürgős, halasztást nem tűrő tennivaló, s ha lehet megold­ják. Persze a pénz egyre ke­vesebb, sokszor azt sem lehet megvalósítani, amit aztán biz- isten megígérték, előkészítet­tek, s már mindenhonnan rá­került az ámen. Bocz Lajos tanácselnök is azt kérte: „Ne­hogy azt higgyék, becsaptuk mogukot, ha ez vagy az nem valósul meg, amit az ötéves"'' tervidőszakra elhatároztunk. Változnak az idők, apad a pénztárca, s az otthoni költ­ségvetéseket is ugye, néha fa­ragni kell?..." Mindettől függetlenül jó hangulatú volt a falugyűlés. Hiszen abban a kultúrházban tarthatták meg - most először -, amely közel 4 millió forint­ból állt föl, a helybeliek nem kis örömére. Valamikor létkér­dés volt — ma megoldódott a vízkérdés, közel 7 millióból föl­ért a Mohács-szigeti kutak vi­ze vezetéken Bárba is, s ma hosszú időre ad acta lehet tenni a vízmennyiség-vízminő­ség kérdését. (Nem így a székhelyközségben, Dunaszek- csőn! Ott továbbra is égető gond; csúcsidőben lajtkocsik- kal segítik az ellátást!) Sikerült megoldani az iskola felújítá­sát, a tanulás feltételei javul­tak. A tervezett 10 számítógép­ből egyelőre ötöt megvettek, így a helyi gyerekek is megis­merkedhetnek az új techniká­val, a „jövővel”. Az egészség­ház felújítása-bővitése egyelő­re átmeneti megoldásokkal fo­lyik, s rövidesen minden igényt kielégít majd. Amiben nem sikerült lépni: az üzletek, boltok fejlesztése nem valósult meg — a korábbi falugyűlésen ezt vetették föl a helybeliek -, s bizony nem sikerült a környezetvédelem ér­dekében sem előbbre lépni. Er­ről aztán többen is szóltak. Bár község lakói állattartók, gazdálkodók, s bizony akad­nak, akik nem igen törődnek a szomszéddal, a községgel, a trágya- és szeméttárolást az utcára bízzák. Erről szólt Ko­vács Ferenc háztáji kisállat­tartó, de ezt tette szóvá Oláh András, Nagy Antal is. S le­het szemét bőven, hiszen a bá- riok évente 42 vagon barom­fit, 10 vagon sertést adnak le, s a jövőben sem csökken az állattartó kedv. A köz érdeké­ben kért szót Neumeiszter Fe­renc és Minthal Tibor is; az utak gondjairól, a járdák ki­javításának sürgősségéről szól­tak. (Ezen is segít a tanács: az elöljáróság udvarára szál­lítják a járdalapokat igény sze­rint, s ott ki-ki vételezhet, megkapja ingyen!) A falugyűlés végén jutal­mak, elismerések átadására került sor: a társadalmi mun­kások legjobbjai vehették át a Népfront és a tanács okle­veleit, s Steinhőler Károly, a HNF Baranya Megyei Bizott­ságának főelőadója a HNF Országos Titkárságának elis­merő oklevelét adta át a község elöljárójának, Merk Jánosnak. Példamutatóan szer­vezi a község életét, kiáll érettük, s dolgozik velük. Kozma F. A vezeték lakossági hozzájárulással épült Vízgondok Kövágótöttösön Kitartó panaszosok a kő- vágótöttösiek. A 'település két utcájában, a Kossuth és c Dózsa magasabban fekvő házaiban másfél hónapja gyenge a víznyomás, illetve esetenként egyáltalán nincs vizük. November 13-án és 15-én már foglalkoztunk gondjukkal. Azóta nem vál­tozott a helyzet. Az érintet­tek nem tudnak beletörőd­ni abba az ígéretbe, hogy a Pécsi Vízmű hamarosan négy automata légtelenítőt szerel be a vezetékbe, s várhatóan egy hónap múlva - azaz most már csak két hét múlva —, javul az ellá­tás. Az a véleményük, hogy a gyenge nyomás, illetve az esetenkénti teljes vízhiány hátrányait az érzi igazán, aki nap mint nap mérgelődik miatta. Hétfőn végigjártunk né­hány érintett házat. Szebé- nyi Gyuláék udvarán, a Kossuth Lajos utca 42-ben, ott láttuk az egyik légtele­nítőt, amely ezek szerint ar­ra vár, hogy beszereljék. Bent a házban csak szisze­gő hangot ad a fürdőkád csapja.- Nekünk van kútunk, most onnét vödrözünk - mondja Szebényiné. — Ez a sze­rencsénk. Rengeteg állatot tartunk, jól néznénk ki, ha nekünk is úgy kellene hor­danunk a vizet a szomszé­doktól, mint ahogy most hozzánk járnak mások. Az egyik szomszéd, Simon Lajosné éppen mos. — Az automatát nem me­rem bekapcsolni, ahhoz nincs elég vizünk, attól félek, hogy tönkretenném a gépet. A régit vettem elő, és lesem, hogy mikor folyik annyi víz a csapból, hogy bekapcsol­hassam. Ma reggel szeren­csém volt, de már most - délelőtt - megint gyenge a nyomás. A nyitott csapból valóban erőtlenül, vékonyan csorog a víz. A Dózsa György utca há­rom házában hasonlóan pa­naszkodtak a lakók. László Jánoséknál, Jakab Józsefék- nél, a hatgyermekes Mészá­ros Ferencéknél csak az ud­vari csapon csordogál az ivóvíz. Ha itt és ennyi sincs, akkor a lejjebb lakó szom­szédokhoz mennek kérni, hogy legalább ivóvizük le­gyen. Bár az érintett utcákban nem a Pécsi Vízmű építette a vezetéket, vállalta, hogy a légtelenítőkkel megpróbál javítani a helyzeten. A kő- vágótöttösiek azonban attól tartanak, hogy nemcsak ez a másfél hónapja tartó idő­szak okoz nekik gondot. Szeretnének garanciát kapni arra, hogy a jövőben nem lesz problémájuk. Azért, mert ezt a vezetékrendszert — társulati alapon —, az érintett családok építették 1985-ben. A kivitelező a DÉLVIÉP volt. Lakóházanként 25 000 forint OTP-hitelt vet­tek fel rá. T. É. faluban. A lakosság kicseré­lődése azonban nem jelentett törést a község életében. Üj óvoda épült, házakat építettek, újítottak fel, vezetékes ivóvíz­hálózatot építettek ki, viszony­lag jól ellátott bolt működik, idővel az iskolás gyerekek tanulmányi eredménye is ja­vult, mostanában pedig új könyvtár létesítésének és sport­egyesület szervezésének gondo­latával foglalkozik a falu ve­zetősége. Szegényes volt vi­szont a falu kulturális élete.- A mozi és az ifjúsági klub kivételével semmilyen más lehetőség nem volt a faluban, ezeket is jobbára csak a tizen­évesek látogatták. Ez a hiány szülte végül is a népfőiskola ötletét, amit a falu lakói kö­rében végzett igényfelmérést követően sikerült megvalósíta­nunk - mondta a hétfő esti megnyitó előtt Győrffy Kadisa, a falu elöljárója. Az Alsószentmártoni Cigány Népfőiskolát a Baranya Me­gyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, az Egyházasharaszti Községi Közös Tanács és az Alsószentmártoni Művelődési Ház közreműködé­sével a TIT Siklós Városi Szeri vezete szervezi. Az ismeretter­jesztésnek e nagy hagyomá­nyokkal bíró fajtája napjaink­ban ismét egyre népszerűbb. A nemzetiségi, falusi népfő­iskolák után a községi elöl­járók is hasonló módon bő­vítik ismereteiket, a komlói cigányok mintájára hétfőtől az alsós7entmórtoniak is ezt a le­hetőséget választották. Hétfőn este dr. Erdődi Gyu­la, a Baranya Megyei Tanács V. B. társadalmi titkára nyi­totta meg a cigány népfőisko­lát. Bevezető szavai után Kor zák Istvánná dr., a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője, a cigánykér­désekkel foglalkozó tárcaközi koordinációs bizottság titkára tartotta meg az első előadást A magyarországi cigánylakos­ság helyzete címmel. A népfőiskola foglalkozásait kéthetente tartják a művelő­dési házban. K. E. A falu életében igen nagy' jelentőségű esemény alkalmá­ból gyűlt össze az érdeklődő lakosság hétfőn este Alsó- szentmártonban a művelődési házban. Cigány népfőiskola nyílt a hét elején a dél-bara­nyai cigánylakta településben. Alsószentmártonból a 80-as évek elején költözött el az utolsó magyar család, azóta homogén cigány közösség él a Húsáruház nyílt Bolyban Friss tojást és halat is kínálnak i- ködik, az utóbbi is üzemein'.' 3t fog még az idén. Az üzletben nemcsak a vá- ^ laszték dicséretes: maga az k épület is nagyon tetszetős. A a Bólyi Mezőgazdasági Kombi- >- nát 3 000 000 forintért újította 3- fel a század elején felhúzott' 'b házat, ahol már ezelőtt is egy J‘ kis húsbolt működött, de ez1 már nem volt a kombinát és. a község igényeinek megfele­ld lő. A vezető tervező, Bártlai István munkája során gondo­! san ügyelt arra, hogy az ere­deti stílust maradéktalanul helyreállítsa. A dekoratőr és a belső építész, Alacker Gott- hárdné és Amrein Mónika szintén színvonalas munkát végzett: a fehér falakra terve­zett vörösesbarna díszítőburko­lat ízléses, dekoratív. Győri József, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát fejlesztési főosztályának vezetője rövid avatóbeszédében elmondotta, hogy a nagyközség és területe magasabb szintű minőségi el­látásán kívül a nyaranta fel­lendülő falusi turizmust is nép­szerűsíteni kívánják az új, igen igényes húsáruház létrehozá­sával. Ajándékkal is kedves-1 kedett a kombinát: egy cso­mag szójapelyhet és szójalisz- tet, valamint egy szójával ké­szült kenyeret kaptak ingyen az első nap vásárlói. Ó. Zs. A közelmúltban újították fel a falu művelődési házát

Next

/
Thumbnails
Contents