Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-13 / 343. szám
Magyar táncmuzsika Megjeleni- a Zengő együttes első lemeze Szombat: Folk-jazz napok Bdapesten, hétfő: fellépés délután Fonyódon, este Siófokon, kedd: Kaposvár, Somogy Táncegyüttes, 2 próba, szerda: délelőtt Pécs, tv-felvétel, csütörtök: Kaposvár, este fellépés, péntek: a Somogy önálló estje, szombat: megbeszélés Nyu- gat-Berlinben, kedd: Kaposvár, karácsonyi muzsika, péntek: Bp„ próba a Vasmalommal, szombat: koncert Bécsben. — A Zengő együttes kétheti programja ez, látszik belőle, hogy befutott, népszerű zenekarról van szó. A Zengőt Baranyában ismerték meg - mert 1983- ban alakult a Mecsek Tánc- együttes zenekarából -, most azonban Kaposvár a székhelyük, itt jelent meg első lemezük is. — Pécsen a Mecseket, a KISZÖV-öt kísértük és tánc- házi muzsikát játszottunk, de aztán munka nélkül maradtunk — mondja Bergics Lajos, a zenekar vezetője. — Kár, hogy pénzügyi okokból a művelődési házak lemondtak a táncházakról: a fiatalok sokat vesztettek vele. Most részfoglakozásúak- ként Pécsett, illetve Kaposváron dolgozunk: Freppán Csilla, a pécsi múzeumban, Molnár Éva, Csikvár Gábor és én a kaposvári múzeumban, dr. Zoltán Csaba fizikus pedig a jégelhárító szolszolgálatnál. A Zengő együttes tagjai mögött 10-15 éves zenei tanulmányok állnak, de ezt a muzsikát nem tanítják a klasszikus zenei oktatásban — s még a szakmában sem mentes a vitáktól ez a stílus, ez a technika. A közönség mindenesetre szereti ezt a zenét és a szakma nagyobb része is elfogadta: 1983ban siker a Ki Mit Tud?- ban, majd rádió- és tévéfelvételek, és az együttes tagjai szólistaként is elnyerték A népművészet fjú mestere cimet. Nemrég óta - a szükséges ORI-vizsga után — már mint hivatásos muzsikusok léphetnek fel a hazai és külföldi dobogókon. Itthon egyébként a Somogy Táncegyüttes kísérése a fő munkájuk, de sokat koncerteznek is külföldön, az idén az NSZK-ban, Lengyelországban, Algériában, Olaszországban, Ausztriában turnéztak. Első lemezük most jelent meg a Somogy Megyei Művelődési Központ kiadósában számos somogyi vállalat, intézmény, valamint a Baranya Megyei Tanács és a Baranya Megyei Művelődési Központ anyagi segítségével. A felvételek — mivel speciális technikára volt szükség —, a Fonográf stúdiójában készültek Halmos Béla irányításával, a borítóra Olsvai Imre irt ajánló sorokat. Az egyik oldalon déldunántúli magyar tánc- muzsikát játszanak a megfelelő táncrendben: ez a törzsökös magyarság zenéje. A ,,B" oldalra az itt élő csángók, magyarok és délszlávok muzsikájából készítettek összeállítást. (A lemez a pécsi múzeum néprajzi osztályán is beszerezhető.) G. T. r Eles anyanyelvűnk Több a pénznek a szolgája, mint a szolgának a pénze. * Nemcsak leszegett fejjel lehet a falnak rohan- , ni. * A bukott angyal glóriája az ördögi kör. * Ahol elsődleges a jólét, ott másodlagos a bűntudat. * Ha a szellem elszabadult, ne a palackot okold. * Ahol mindenki álarcot visel, ott gáz van. * A vizsga olyan hatvány, ahol a hallgató az alap, a tanár a kitevő. * A baljósnál már csak jobb jós lehet. * A villám derült égből is csapás. * A jó házasságban egy nyelvet beszélnek, a rosszban egyet hallgatnak. Kerekes László Megszűnik-e Szekszárdon a német színház? Borotvaélén... Az államtitkárt félretájékoztatták...? Ábrahám Edit és Gera Zoltán érdemes művész, a német színház tagjai Hans Sachs: Az ördögűző c. egyfelvonásos komédiájának német nyelvű előadásán. Ez év márciusában örömmel adtunk hírt a magyarországi német színház (Deutsche Bühne) állandó helyiségének felavatásáról Szekszárdon, a kamaraszínházban. Az intézmény fontos küldetést teljesít: németül játszó művészekkel nemzetiségi községekbe viszik el az anyanyelvi kultúra irodalmi és színházi előadásait. Bázisintézményük a szekszárdi kamaraszínház. Három év óta, tanévenként mintegy 10 iskolában tartottak anyanyelvű rendhagyó irodalmi órákat, és ha» vonta átlag 5-6 színházi előadást, jobbára könnyen érthető Hans Sachs-egyfelvoná- sosokból. Ősz elején döbbenten hall. gattam a rádióriportot: a magyarországi német színház működési költség hiányában megszűnés előtt áll . . . Évi költségvetésük egymillió forint; a Tolna Megyei Tanács pedig évi 300 ezer Ft-ná! több támogatásra nem képes. Igények szerinti akadálytalan működésükhöz kb. évi 3 milliós költségvetésre volna szükség. Néhány héttel később a vasárnap délelőtti Gondolat-Jel c. kulturális magazin adásában némiképp megnyugodva hallgattuk, hogy a Soros-alapítvány segítségével a színház léte mégsincs közvetlen veszélyben. Teljesen azonban mégsem nyugodtam meg, így a napokban fölkerestem Dránovics Istvánt, a színház igazgatóját. Tőle tudom, hogy a Deutsche Bühne jövője változatlanul bizonytalan. De az is lehet, hogy kedden véglegesen megszűnik . . . Mi történt? Az igazgató summázta a lényegét. Márciustól júniusig kb. 45, októbertől mostanáig mintegy 40 általános iskolai rendhagyó irodalmi órát tartottak, noha nyár elején ,,de facto" elfogyott a működési költségük. Azaz beleolvadt a különböző forrásokból (6,5 millió Ft-tal) kialakított kamaraszínház költségeibe. Az igazgató szeptemberben megpályázta a Soros-alapítvány támogatását. Az eredmény: 1 millió 255 ezer Ft-os egyszeri támogatás iskolai és gyermekműsorokra, valamint a bázis-színházterem technikai fejlesztésére. A magyar kormány szóvivője egyik tájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány o nemzetiségi kultúrára kiemelt figyelemmel tekint, és támogatja (megoldja?) egyebek közt a pécsi Lenau-klub és a szekszárdi német színház működtetését. Hogy mikor? .. . Erről nem esett szó. A Sorostitkárság erre: „Ja?... Akkor mit keresünk mi itt?" Ezzel a megígért támogatást visszavonták. Az igazgató kétségbeesetten bizonygatta: itt alapos dezinformációról van szó . . . Sorosék pedig bizonyára már „professzori" szinten ismerik nálunk a „magyar módra”- ügyeket, így utánanézve elismerték: a szóvivőt bizonyára rosszul tájékoztatták . . . Felülvizsgálták nemleges döntésüket, de talán valakik mégis kételkedtek, mert summa sum- márum: végleges válaszukról holnap, hétfőn tájékoztatják az igazgatót. A végeredmény tehát: Ha a Soros-alapítvány titkársága méltányolja a helyzetet, akkor a Deutsche Bühne még egy évig létezhet. Ha nem, akkor — működési felr tételek hiányában - kedden, 1987. december 15-én kény-' télén feloszlani. Mit lehet(ne) itt tenni? A válaszra visszatérünk. Wallinger Endre BOOH 30 munkanap 1A hónap alatt Ez nyilván magyarázatra szorul: 30 munkanap 14 hónap alatt.. . Nos, Vörös Ferenc pécsi kályhás kisiparosnak a következő a „munkaideológiája": januárban leáll a cserépkályhákhoz szükséges anyagot gyártó csempe'gyár — nem lehet dolgozni, februárban befagy az agyagbánya — nem lehet dolgozni, márciusban ki az a habókos ember, aki kályharakást rendel —, nem lehet dolgozni, áprilistól kezdődik a nyár — ilyenkor egy cserépkályhás ne dolgozzon, szeptemberben annyi a megrendelés, hogy kizárt anyaghoz jutni —, nem lehet dolgozni, októberben pedig kezdődik a tél, addigra mindenki megcsináltatta már a cserépkályháját — nem lehet dolgozni . . . így még azt a bizonyos 30 napot is nehéz összeszedni, ám a Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálati alosztályának — igaz, hosszadalmas és szerteágazó munka révén — sikerült . . . Vörös Ferenc a múlt év augusztusában váltotta ki iparFüstbe ment cserépkályhák engedélyét. A szakmát ugyan ismerte — családjából örökölve —, de az önállósodásban vajmi kevés jártasságot bizonyított. Annyit tudott: kezdeni kell valahogy, így más nyugtájával, pecsétjével vett is fel kölcsönt — 100 000 forintot. Vagyis amikor elkezdte az ipart, már ennyi pénzzel tartozott. Mondhatnánk: ezt gyorsan „ki lehet égetni", hiszen ma ismét dívik a cserépkályha, sőt: a nyílt kandalló, s csak az előbbi felrakása 25 000 forintba kerül. Volt elég megrendelés is, Pécsett csak három cserépkályhás dolgozik. Számosán nyitották rá Vörös Ferencre bérelt műhelyének ajtaját. összesen negyvenen, tőlük a kisiparoshoz félmillió forint folyt be —, ami nem jelenti ez esetben elvégzett munka ellenértékét. Még most is — Vöröst ez év augusztusában vette őrizetbe a rendőrség — harmincketten várják, hogy a mester összerakja kályhájukat. De hát ez már füstbe ment. Oka ennek — túl a tisztességesnek aligha mondható üzletvitelen — az is, hogy Vörös semmit sem értett —, vagy egyáltalán nem vette komolyan — a kötelező és szükséges adminisztrációt. Például előlegként felvette a munka- díj felét —, ami ez esetben sokezer forintot jelent —, holott ennél csak kevesebbet lett volna szabad. Egyébként egy cserépkályhát négy nap alatt kényelmesen fel lehet rakni, az említett 25 000 forintnak pedig mintegy a fele az anyagköltség. Ha van anyag. Vörösnek ugyanis nem volt raktárkészlete, mindig a megrendelést követően ment Esztergomba cserépért, de rendszerint nem volt pénze fizetni . . . Egyszóval az előlegek gyűltek, egyre több lett a várakozó megrendelő. Ám a kisiparos nem csak nekik tartozott: nem fizette az adóját — 13 000 forint a hátraléka —, sem a társadalom- biztosítási díjat, sem a KIOSZ tagsági díjat, nem fizette a műhelybéreket sem hosszú időn át —, hátraléka itt 100 000 forint. Ami pénzt pedig iparfejlesztési kölcsön címén vett fel — 80 000 forint —, gépkocsi vásárlására fordította. Ha már a gépkocsit említjük: letartóztatásakor egy rendszám nélküli autóban ült —, amely nem volt kifizetve. Mit fizetett akkor Vörös? Azt mondta a rendőrségen: több találmánya kifejlesztésére fordította a pénzt, de szakemberekkel konzultálva ezeket legfeljebb ötletnek lehet minősíteni, amire ennyi pénzt nem költhetett. Említettük: egy cserépkályhát négy nap alatt lehet felrakni. Vörösnél a vállalási határidő hat hét volt. Ez nagyjából elfogadható terminus annak ismeretében, hogy nem volt raktárkészlete. Csakhogy mindössze hat kályhához szükséges anyag megvásárlásáról tudott számlát mutatni. A 14 hónap alatt egyébként 8 kályhát rakott fel, ötöt kitisztított. így a 30 éves kályhásmester 30 napja össze is jön .. . A csaló kisiparos ügyében a vizsgálat befejeződött, s vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. A minősítés vonatkozik a feleségére is, aki a 400 000 forintos kárból mintegy 200 000 forinttal részesedik. Az ő dolga volt az adminisztráció ... Mészáros Attila Panoráma Szenteste Az eddig nyolcvanhat évet megélt legnagyobb francia irodalmi kitüntetést, a Concourt-dijat először nyerte el arab író — I Tahar ben Jelloun marokkói novellista érdemelte ki Szenteste című regényével. A legellenszenvesebb filmcím Stanley Kubrick: Gyilkosságra született című mozifilmjét az év filmjeként vetítik Münchenben. Ugyanakkor elnyerte a reklámfőnökök egyik díját, a legrosszabb filmcímnek kijáró Fanyar-dijat. Ha mi, holtak feltámadunk Ibsen: Ha mi, holtak feltámadunk című drámájában Hilda Schwerer (képünkön) játssza o női főszerepet a svéd televízióban. Magyar Glavári Hanna Bécsben Német nyelvterületen operaházakban adják elő a zeneileg legigényesebb operetteket. Ezúttal a bécsi Volksoperban Pitti Katalin énekli Lehár: Víg özvegy című operettjének címszerepét. Bemutató: január 29-én. vasämapi
