Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-12 / 342. szám
noszty es peresztrojka A szófiai Novetel Szálló konferenciatermében rendezte meg búcsúfogadósát a Bolgár Újságíró Szövetség az Európa pnajd minden országából érkezett újságírók tiszteletére. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az Újságíró Szövetség elnöke az angolok kérésére áttekintést adott a Központi Bizottság aznapi üléséről, — s ez önmagában is szenzáció. Először fordult elő, hogy a magas párttestület üléséről aznap kapott tájékoztatást a sajtó. Még tartott a beszámoló, amikor elaludt a villany, Ebben a pillanatban kitört a nevetés, felharsant az újságíró kórus: glasznoszty, glasznoszty! Glasznoszty és peresztrojka — az átalakítás bolgár modellje volt a több napos sajtótájékoztató fő témája, amelyet stílusosan, sőt elegánsan az 1300 éves Bulgária jelképében, a hipermodern Ludmilla Zsivkova Kultúrközpontban tartottak meg. — Az átalakítás célja a magasan fejlett szocialista Bulgária. Közelíteni akarunk a vezető országokhoz — mondotta a Minisztertanács elnökhelyettese a tv reflektorainak fényében, és szavait egyszerre hat szinkrontolmács közvetítette Európának. Kiindulópont a párt júliusi plénuma. Bár van, aki úgy tudja, hogy a Központi Bizottság júliusi határozata inkább végkövetkeztetése azoknak az 1964 óta folyó kísérleteknek, amelyekkel a szocializmus építése optimumát kutatták. Az vitathatatlan, hogy a júliusi plénum fordulat. Todor Zsivkov mondta: ,,Az önigazgatása az a pálya, amelyen az átalakítás teljes folyamata lebonyolódik." Két területen kívánják megvalósítani most: a gazdaságban és az államigazgatásban. A gazdaság állami irányitó szervezeteinek piramis-struktúráját máris megváltoztatták. Az ágazati minisztériumokat megszüntették, az adminisztratív utasítások rendszerét felváltotta a gazdasági módszerekkel történő irányítás. Jelenleg átmeneti állapot van, ahol a tények és törekvések még erősen keverednek. De január elsejével megvalósul a gazdasági szuperminisztérium — gazdasági és tervezési minisztérium —, amely magában foglalja a tervbizottságot, a pénzügyminisztériumot, a kereskedelmi minisztériumot, a kutatási, a munka és az árképző bizottságot is. Az átszervezést azzal indokolják, hogy a tudományos-technikai haladás, az új technológiák és termelési eljárások ágazatokat átfogó együttműködéseket tesznek szükségessé, ágazatok közötti rugalmas kapcsolatokat és ezt egy szervezet keretében köny- nyebb megvalósítani. Megmarad a mezőgazdasági minisztérium — az agráripari kombinátok rendszere sem változik — a közlekedési minisztérium, s létrejön a külgazdasági. Ez más, mint amit mi külkereskedelmi minisztérium alatt megszoktunk. A külkereskedelmet ugyanis önállóan valósítják meg az önigazgató gazdasági szervezetek és az általuk létrehozott egyesülések. A külgazdasági minisztérium az állam érdekeit foaia képviselni: ne kerüljön külföldre olyan áru, amely otthon hiánycikk, s ne importáljanak olyant, amit a bolgár ipar is gyárt, ne konkuráljanak egymással külföldön a bolgár vállalatok. A vállalatok önigazgató, önfinanszírozó gazdasági egységek. „Az önigazgatásban, amit mi valósítunk meg — hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes — nincs semmi közös a jugoszláv típussal". A termelő eszközök állami tulajdonban maradnak, de ,,gazdálkodásra és igazgatásra" átadták a munkakollektiváknak. A vállalat legfelső vezető szerve a munkások és alkalmazottak választott képviselőinek közgyűlése. A közgyűlés választja Mi történik Bulgáriában? meg titkos szavazással az igazgatót és a 15—21 fős gazdasági tanácsot, amely a vállalat állandó operatív irányító szerve. Gazdasági tevékenységeinek célját, a feladatokat a vállalat maga határozza meg és maga helyezi el termékeit a piacon. Ami az eredményből az adó, a fizetési kötelezettségek és alapok képzése után megmarad, A gazdasági törekvések finanszírozására megjelentek a kereskedelmi bankok. Ezek ágazatiak és önállóak, vagyis döntéseikben kizárólagos szempont a haszon, a termelékenység és a hitelképesség. Bolgár vendéglátóink gondot fordítottak arra, hogy a gyakorlatban is lássuk a modell megvalósulását. Kétségtelen a bolgár ipar elitjéhez veazt bérként kifizethetik. Hangsúlyozták, a vállalat önfinanszírozó. Veszteséges gazdálkodás esetén bejelenti a fizetés- képtelenségét, s ebben az esetben vagy a bank vagy más vállalat átveszi vezetését a kötelezettségekkel együtt. Ha erre nincs vállalkozó, a vállalatot felszámolják. A gazdasági átalakítás jellegzetessége ,,a termelő egységek közötti új kapcsolat”, az egyesülések. Az egyesülések segítik a vállalatokat fejlesztési és piacpolitikájukban, közös vállalat szervezésében, szolgáltatásokat nyújtanak a képzésben, marketingben és tudományos-technikai információkban. Feltették a kérdést: mi marad ezek után az állam szerepe, mi lesz a tervgazdálkodással? — A hangsúly a stratégiára tevődik át. Továbbra is központilag határozzák meg a nemzeti célt, a fejlesztési prioritásokat, az ütemet, az arányokat és egyensúlyokat. „Hogy milyen céljai vannak a társadalomnak, milyenek a lehetőségeink és hogyan képzeljük el ezek megvalósítását, azt a központi tervvázlat adja meg, de ez csak információs alap, s nem utasítás. Hogy ezek bejöjjenek, azt nem adminisztratív, hcnem gazdasági eszközökkel biztosítja az állam”. A tervvázlat mellett az állami irányítás másik eszközrendszere a normatívák. Központilag határozzák meg az árképzés alapelveit, az cdókat. a kamatokat, a devizagazdálkodást, c pénzügyi alapok képzését, az amortizációt és az alapbérképzés irányelveit. zettek el. A szófiai Fém feldolgozó és a sztara-zagorai Robotgyár automatikus vezérlésű gépsorai imponáló képet mutattak az üvegfolyosóról. 2500 ropotot gyártanak Sztara Záporában, 75 százalékuk exportra megy. A Fémfeldolgozó Kombinát keretében két tudományos intézet működik. Az igazgató elmondta, önálló külker.-joguk van, a mérnököket most képezik ki a marketingre. Sztara Zagorában 600 fős fejlesztő egységet tart fenn a ro- botqyár (összdolgozó létszám 2000). A vezérigazgató-helyettes elmondotta, hogy 1982 óta dolgoznak az önfinanszírozó rendszerben. Utasítás arra, mit gyártsanak és mennyit — nincs. A bért nomenklatúra alánján tól-ig rendszerben állapítják meg. Áraikat a piac határozza meg. „Ha nem jön vissza a költség, az államtól kérünk dotációt". Eddig nem kellett. Négy bankkal állnak kapcsolatban. — Beleszólnak a gazdálkodásba? — Kísérleti kisüzemet javasoltam. Nem tudtam meqqyőz- ni őket a hasznosságáról, és nem adtak hitelt. — Ha ön lenne a tulajdonos, mit változtatna? — kérdi egy holland tudósító. — A bürokráciát csökkente- ném. A 21 tagú igazgatótanács fele munkás. A vezérigazgatót az idén választották meg pályázat alapján 5 évre. Nem az .első számú jelölt futott be. Visszc-visszatérő téma a kistermelés. Indulásra vártunk az autóbuszon a Dimitrov sugárút sarkán. Szitált az eső, a járdaszigeten egy férfi integetett a taxisoknak. Tíz perc alatt 18—20 ment el, egy sem állt meg — műszak vége előtt volt 15—20 perccel. A Rádió—televízió Bizottság elnöke elmondta, kezdenek megjelenni a magántaxik. ,,De pontosan előírtuk, csak munkaidő után dolgozhatnak és hány órát". Egyébként háztáji van, kis bol. tokát és műhelyeket is lehet üzemeltetni. A családtagok segíthetnek, de „bérmunkást nem foglalkoztathatnak, idegen munka kizsákmányolása lehetetlen". Az átalakulás legnagyobb feltűnést keltő intézkedése a területi átszervezés volt. A 28 megyéből 9 területet hoztak létre, mert „Bulgária gazdasága nem illik már bele a régi keretekbe, kimerítették lehetőségüket és akadályozni fogják a nép önigazgatási fejlődését”. Az új körzeteket a népesség, terület és termelőerők alapján képesnek ítélik arra, hogy olyan átfogó problémákat oldjanak meg, mint a környezet- védelem, a menekülés faluról és a községszövetségek nyitottságát. Megszűnt Szliven megye is, a burgaszi körzetbe tartozik. Az átszervezés után, január 1- jétől csak a területi pártbizottság és a területi tanács marad meg az intézményrendszerből. Az' ifjúsági szervezetnek, a népfrontnak, a szakszervezetnek csak közséqszövetségi és országos szervezetei lesznek. Az a szándék, hogy a qazdasáqi és társadalmi fejlődés irányítását a községszövetségekre ruházzák át, s a kommunális, az eqészséaüqyi és a szellemi élet irányítását is ott. koncentrálják. A buraaszí területen 26 közséqszövetség lesz. Hivatalos adatok szerint 19 000 embert érint az átszervezés. De nem cáfolták a 60 000-es számot sem. A sztara-zagorai fogadáson a városi pártbizottság első titkára volt az asztalszomszédom. Nem a 160 000-es Sztara Za- gora lett a körzet központja, — nagy ipari központ, 3 főiskola, 40 középiskola, színház, opera, rádió — hanem a 70 000-es Haszlovo. A döntés mellett nem tudott érveket felsorakoztatni, talán csak any- nvit, hogy Haszlovo a földrajzi központ. Megkérdeztem, hány embert érint az átszervezés, s hogyan oldották meg a foglalkoztatásukat. Számokat az első titkár nem mondott, csak annyit: — Munkája lesz mindenkinek. Báling József Magyar technika lengyel kikötőkben A lengyel tengeri kikötők fejlesztik szolgáltatásaikat. Tekintettel arra, hogy bővül a lengyel külkereskedelem áruszállítása s ugyancsak gyors ütemben növekszik a magyar, a csehszlovák és az osztrák partnerek, valamint a svéd és finn szállítmányozó cégek tranzitáru szállítása, korszerűsítik a gdanski, gdyniai és szczecini kikötői rakodóbázist. Az átépített kikötői rakpartokat a KGST- országok cégeitől megrendelt műszaki felszerelésekkel látják el. A cégek egyike: a Ganz Danubius. Síkhegyi Károly, a magyar cég gdanski képviselője erről így beszél:- A gdanski kikötőben speciális, szénrakodásra szolgáló daruberendezéseket szerelünk fel. Három, egyenként 10 tonna teherbírású konstrukcióról van szó. Már hét hasonló daruberendezést szereltünk fel a gdyniai kikötőben, s néhány 16 és 10 tonnás darut vásárolt tőlünk a szczecini kikötő is. Lengyel partnereinkkel a kikötői darukon kívül 35—200 tonna teherbírású úszódaruk, konténermozgató gépek, kikötői vontatóhajók és kis jégtörő hajók szállításáról is tár- - alnak. Edward Natzel, a gdanski kikötővállalat beruházási szakértője elmondta: - Kikötői rakodóberendezéseket Lengyelországban is gyártanak, de valamennyi érdekelt számára nem jut belőlük. Ezért van szükség a külföldi beszerzésre is. Magyarországi partnereink szállításai hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabbá váljék tranzitszállítmányaiknak a kikötőinken keresztül való továbbítása. A kikötői rakodóberendezések korszerűsítésén kívül átalakítjuk komphajóbázisunkat is, új, úgynevezett ro-ro hajók fogadására szolgáló rakpartot létesítünk, ami meggyorsítja majd a hajójáratok hatékony be- és kirakodását. Zbigniew Wróbel Az épülő óriáserőmüvek jelentősen javítják majd az energiaellátást Vietnamban az élelmiszerellátás mellett az energiatermelés növelése a legfontosabb gazdasági feladat — állapította meg a VKP 1986 decemberében megtartott VI. kongresszusa. 1939-ben, a francia gyarmati hatalom idején évente csak 122,5 millió kwh áramot termeltek az országban. 1975-ben, Észak- és Dél-Viet- nam egyesülésének évében 2,428 milliárd kwh volt az évi termelés, 1985-ben ez 5 mil- liárdra növekedett. Az idei terv 6,13 milliárd kwh. A lakosság létszáma és a gazdaság gyors növekedése következtében a jelenlegi energiatermelés nem fedezi a szükségleteket. Ezért mind az üzemekben, mind a háztartásokban korlátozni kell az áramfelhasználást. Ehhez járul még az a körülmény, hogy számos vidéket nem tudtak még bekapcsolni az országos hálózatba. A gondok megoldására két óriás vízierőmű épül, amelyek a kilencvenes évek elejére kétszer annyi áramot termelnek majd, mint a jelenlegi erőművek összesen. Hoa Binh, az első erőmű a Fekete-folyón épül, Hanoitól 70 kilométerre délkeletre. Kapacitása évi 8,2 milliárd kwh lesz, a legnagyobb vízierőmű Délkelet-Ázsiában. Elkészültéhez 117 méter magas gát építésével mesterséges tavat létesítettek a Fekete-folyón. Az erőmű első turbinái 1988-ban lépnek üzembe. A létesítmény hozzájárul a Vörös-foiyó deltájának árvízvédelméhez, és a rizsföldek mesterséges öntözéséhez. A másik óriás, Tri An, 50 kilométerre északra Ho Si Minh várostól, még az idén megkezdi az áramszolgáltatást, — és évi teljesítménye 3,4 milliárd kwh lesz. A két erőműóriás lényegesen javítja majd a két nagyváros és környéke energiaellátását. A viszonylag hosszú építési idő, a magas beruházási költségek és a távoli vidékek; hiányzó távvezeték-hálózata a fentieken kívül arra kényszeríti a vietnami vezetést, hogy fokozottabban támaszkodjanak a helyi energiaforrásokra, mindenekelőtt a kisebb vízierőművek korszerűsítésére, illetve újak építésére. Ezekből jelenleg 200 működik. Bár ezek együttes kapacitása a Tri An-i óriás teljesítményének még a tíz százalékát sem éri el, mégis nagy jelentőségűek, főleg a hegyvidékek áramellátásában. A mesterséges tavak ugyancsak nagy segítséget jelentenek az árvízvédelem és a mezőgazdasági termelés számára. Az energiaellátásban továbbra is jelentős helyet foglalnak el a heőrőművek, hiszen Vietnamban, különösen az északi vidékeken gazdag szénlelőhelyek találhatók. A pártkongresszus a Hanoi és Haiphong között fekvő Pha Lai szénerőmű további kiépítését írta elő. Veterán - új szovjet hetilap Veterán címmel új szovjet hetilap jelenik meg 1988. január 1-jétől a Szovjetunióban. Kiadója a háború és munka veteránjainak össz-szövetségi szervezete. A színes képesújság a moszkvai szakszervezeti napilap, a Trud mellékleteként kerül az olvasókhoz. A lap foglalkozik majd a nyugdíjasokat érintő jogi, orvosi kérdésekkel, tájékoztat a világ eseményeiről és a különböző országok, valamint a Szovjetunió veteránszövetségeinek tevékenységéről. A lap •terjedelme 16 oldal, s kezdetben 500 ezer példányban nyomtatják ki. Nagyüzem a gdyniai kikötőben 1987. december 12., szombat HÉTVÉGE UJ r Óriások és törpék A Ludmilla Zsivkova Kultúrközpont
