Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-10 / 310. szám

1987. november 10., kedd Dunántúlt napló 3 Száraz kádak, emelkedő árak Halpíaci körkép Rossz évek jártak a pontyra, befagyott az import is Hal nélkül is megél a HALÉRT? Családi házat építünk... (21.) „Apróbb” kivitelezési hibák és tudnivalók Sorozatunkban a saját otthont teremtöknek szeretnénk segí­teni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos valameny- nyi tudnivalót. A telek kiválasztásával kezdtük, most az „apróbb” kivitelezési hibákat, illetve egyéb hasznos tudnivalókat gyűjtöttük csokorba. A száraz kád vigasztalan lát­vány a halboitban. S egyben beszédes is! Sőt ha a hűtő­pult is üres és konzerv sincs, akkor nagy a valószínűsége, hogy a halfogyasztás egy fő­re eső átlaga — ami orszá­gosan évente két kilogramm — nem fog növekedni. Inkább csak jeles ünnepekkor, főként karácsonykor és húsvétkor ke­rül az asztalra halétel. — Miért nincs hal az üzle­tekben? — A kérdést Jánosi Péterhez, a Halértékesítő Vál­lalat baranyai fiókvezetőjéhez intézem. — A HALÉRT egyszerűen nem versenyképes a többi for­galmazó mellett. Baranyában jóval több halat termelnek, mint amennyi ide visszajut, és ennek az az oka, hogy a ter­melő annak adja az áruját, aki többet kínál érte. 1982-ig, amíg rögzített ár­kategóriába tartozott a hal, monopol helyzetben volt a HALÉRT. Az utóbbi öt év sza­badáras időszaka azonban megváltoztatta az értékesítési hálózatot. A forgalmazók tá­bora kiszélesedett: fogyasztási szövetkezetek, halászati terme­lőszövetkezetek. termelők, kis­kereskedők léptek színre. Az árváltoztatási bejelentési köte­lezettség g kereskedők közül kizárólag a HALÉRT-re vonat­kozik, s ennek az a hatása, hogy az áremelkedés itt mér­sékeltebb. Idén augusztus el­sejétől az első osztályú ponty kilogrammjának érvényes ára 85 forint a HALÉRT-nél, a többi forgalmazó nagyrészt türljutott a százon. — Mennyi egy kilogramm hal önköltségi ára? — 45 forintnál kezdődik te- nyészanyagtól függően. A mi felvásárlási árunk első osztá­lyú pontynál 70 forint. A ter­melő haszna tehát akkor is megvan, ha nekünk adja el az áruját. Hogy az irreális ár megszűnjön, ahhoz központi beavatkozás kell, hiszen amíg a termelői árak nem maximál­tak, addig szabad a gazda... A baranyai fióküzlet szám­adatai szerint a forgalom négy-öt évvel ezelőtt ötszörö­se volt a mostaninak. Idén a 8,2 millió forintos bruttó ár­bevétel több mint fele már szárazáru-értékesítésből szár­mazik. — A mi célunk az, hogy a kádak hallal legyenek tele, s nemcsak a három pécsi áru­sítóhelyünkön, az újmecsekal- jai, a vásárcsarnoki és a Bem utcai üzletben, hanem Baranya-szerte lehessen halat kapni — mondja Jánosi Pé­ter. — A mostani halhiónyt nemcsak az áralakulás idézte elő, hanem az is, hogy 1984 és 1985 nagyon rossz éve volt a haltermelésnek, kevés iva­dék lett, s a hatás most érez­hető. Aztán az is beiátszott a hal­hiányba, hogy idén alig ér­kezett mélyhűtött tengeri hal Magyarországra. Ha If i lé pél­dául több mint egy éve nincs, ugyanis szinte megfizethetet­len, a világpiaci ára közel megduplázódott. A hazai termelésben is vál­tozás következett be: a nö­vényevő halak visszaszorultak. Állítják a termelők, hogy a minimális kereslet miatt nem érdemes foglalkozni busával, amurral. * A Mohácsi Halászati Terme­lőszövetkezet nemcsak termelő, hanem vevő is. Teszik ezt an­nak rédekében, hogy a város és környéke lakosságát ellás­sák hallal. — Az 1209 hektár felületű természetes vízen a várható haltermés 230 tonna — tájé­koztat Köpeti Magdolna agro- nómus. — Ebből óruhal 174 tonna lesz, a többi tenyészhal, ivadék. A vásárlás 10—15 ton­na évente, a nyári halhiány áthidalására. A haltermés felét a mohácsi boltban értékesítik: az ott el­adott hal kétharmada ponty. A Halászcsárda és a harká­nyi halbisztró szintén a Halá­szati Tsz-től veszi a halat. Le­halászás ideién, ha sok a hal, a környező falvakon kívül még Pécsre is eliutnak a qépko- csis eladással. Naqvbani érté­kesítést főként a növénvevők ielentenek, több halászati ter­melőszövetkezet ea''üttműködé- se révén exaortáliák a fagyasz­tott busát a Szovjetunióba, Romániába. A Mohácsi Halászati Tsz száz forint körül adja a ponty kilóját, a busa 35, az amur 45. Tervezik, hogy Pécsett üz­letet bérelnek, így várhatóan a jövő évben már nem gép­kocsiról árulnak a megyeszék­helyen. A HALÉRT-tel nincs kapcso­latuk. A Bikali Állami Gazdaság a 940 hektáros halastóterüle­tén, valamint a 350 hektáros bérelt víztározókban idén ezer tonna áruhalat termel, nyolc­van százalékban pontyot, húsz­ban ragadozó- és növényevő­halat. Exportra az összterme­lésből húsz vagon hal kerül, a többi nyolcvan pedig belföl­di fogyasztásra. — Az értékesítés több csa­tornán történik — közli Wol- schein Ferenc, a Bikali Álla­mi Gazdaság halászati ága­zatának vezetője. — Az AGKER-en, azaz az állami gaz­daságok kereskedelmi egyesü­lésén keresztül a hazai piacra szánt haltermés több mint fe­lét adjuk el, a HALÉRT-nek húsz, a horgószegyesületeknek pedig tíz vagonnyit. A HAL­ÉRT-tel nincs írásos szerző­désünk, csupán szóbeli megállapodás alapján vagyunk kapcsolatban. A nyár végi ár­emelés tette lehetővé, hogy nekik is szállítsunk, azóta ugyanis a HALÉRT többet fi­zethet, mint korábban, s ez­zel versenyképesebbé vált a halforgalmazók között. * A harminctavas Dalmandi Állami Gazdaság három éve szakított a HALÉRT-tel. Az idei haltermés 450 tonna körül vár­ható, ebből 300-at a HALINNO Agrárfejlesztő Közös Vállalat leányvállalata, a HALFORG vásárol meg, tehát a bikaliak- hoz hasonlóan, az ÁGKER-en keresztül bonyolítják az érté­kesítés jelentős részét. Az áru nagyrésze Budapestre kerül. Az őszi szezonban az első osztá­lyú ponty fogyasztói óra 85 forint. (Ugyanannyi, mint a HALÉRT-nél!) — Korrekt partneri kapcso­lat jellemzi az együttműködé­sünket — mondja Horváth Zsolt, a halászati ágazat ve­zetője —, a továbbiakban is ragaszkodunk egymáshoz. A HALFORG télre is tárol, így egész évben folyamatos az árusítás. Szállítunk halat nyu­gati exportra is, az élőhal ka­mionban utazik. Kiskereskedő­ket, horgászegyesületeket lá­tunk el, például éveken át szállítottunk telepítéskor pon­tyot a Pécsi-tóba. * A mozsgói termelőszövetke­zet kizárólag a HALÉRT-en ke­resztül értékesít. Az őszi le­halászás 100—110 tonna áru­halat ígér. Szabó Imre tsz- elnök elmondása szerint nem kívánnak változtatni a helyze­ten: a Somogyapáti melletti 190 hektáros víztározóban to­vábbra is pontyot nevelnek. S hogv a hal — amikor elérte az ideális súlyt — Magyaror­szág melyik részébe kerül, az már más kérdés: a HALÉRT- nél a szerződéskötést, valamint az elosztást a budapesti köz­pontban végzik. Betonozás Nem sok gondot szoktak for­dítani a már elkészült ház kö­rítőfalainál a betonjárda (és így a kapu és bejárat közötti járda) készítésére. Nézzünk egy-két „apró” hi­bát és annak következményeit:- Az 5-10 cm vastag hely­színen készülő betonjárda alá nem készítenek megfelelő ágyazatot, azt a ledöngölt földre rakják. Következmény: kettő-három, de sokszor már az első tél után a járda ere­deti síkja megváltozik, helyen­ként a beton elreped. A repe­dések törvényszerűen megje­lennek, ha a járda egybebeto­nozott mezői (táblái) nagyok (pl. 0,6—1 mx2,5—3 m). Ez an­nak következménye, hogy a föld télen megfagyva duzzad, a beton alatti ágyazat hiá­nyában közvetlen a járdát emeli, ill. az olvadásnál sül­lyeszti, azaz „mozgatja". Ezzel párosul a beton hő­mérsékletkülönbségből adódó hossz változása, amit a beton már nem bír el — megreped.- A lábazat mellé - vízel­vezetési célt szolgáló járdát hézagképzés nélkül a falhoz betonozzák. Az így készitettl betonburkolat a fal mellett! mindig megreped és az eső, hóié a fal és járda közé jut; áztatja a falat, kifagyást okoz, esetleg a fal vízszintes víz el­leni szigetelése mögé kerül és belül is nedvesedést okozhat. Megfelelő ágyazat (kavics, kő) nélkül ne készítsünk beton­járdát! Gyakran látni olyan beton­járdát, amelynek a felülete le­kopott, illetve táskásodik, a felső, később felhordott simí­tott fejület összerepedezik, tönkremegy. Ez több okból is bekövetkezhet: - a felső réte­get később, amikor az alsó durván bebetonozott rész már megszilárdult, hordják fel. így a két réteg nem köt össze, nem tapad jól egymáshoz. Víz, ill. a fagy hatására a két ré­teg elválik egymástól. Ha kü­lön felső részt nem is betonoz­nak, hanem úgynevezett saját levében simítják a betont, sok­szor a túlvizezett betonban a víz a felszínre tör, ezáltal ott a beton lazább lesz, nem lesz kellően szilárd, nem tud a fagynak ellenállni. A hőmérséklet okozta hossz­változásokkal minden épített szerkezetnél számolni kell! Egy napsütötte szerkezet (fal, tető, járda stb.) nyáron 40-60 C fokra is felmelegedhet, ugyanez télen -20 C fokra hűl le, tehát 60-80 C fokos kü­lönbségnek és az ebből eredő nagy feszültségnek van kité­ve. Ha nem adjuk meg az anyagnak, a szerkezetnek azt a lehetőséget, hogy szabadon mozoghasson, úgy általában törés, repedés, kihajlás, kisza­kadás lesz a következmény. „Jó” példa erre, sajnos az Aradi vértanúk útján felállított támfalat szegélyező díszvédő korlát. A vasbeton - működő oszlopok közé beépített vas összekötők nagy részének egyik vége kiszakadt az osz­lopból, a nem megfelelő kor­rózióvédelem miatt rozsdá­sodnak, a rozsdalé folyik a vi­lágos színű oszlopon, az osz­lopok egy része repedezik. Tetőszerkezetek Sajnos sok esetben talál­tunk egészen szakszerűtlen munkát is. Ilyenek:- az ácskötések (csapolá­sok, horgolások, beeresztések stb.) szinte teljes mellőzése —, a talpszelemeneket nem rögzítették megfelelően, — székállások, szaruállások mere- vítése nem volt megfelelő, — a taréjszelement egyáltalán nem építették be. - gomba- és rovarfertőzött, kérges faanya­got is beépítettek. Általános hibaként kell em­líteni, hogy a beépített tető- szerkezeti faanyagokat gomba- és rovarölő szerrel (pl. Tetol FB.) nem kezelik, pedig ezt a vonatkozó rendelet is előírja. Apróságok? Sajnos eseten­ként még a szakemberek is ap­ró hibának tartják ezeket a je­lenségeket, a köznapi „nagy” gondjaink mellett hajlamosak vagyunk erre nem odafigyelni. Pedig ezek a valóságban egyáltalán nem apróságok, ha­nem tetemes károk, anyag- és energiapocsékolások nemcsak1 az egyén, de a népgazdaság egészét nézve is. * Általában véve a jó hőszi­getelő képességű, de viszony­lag alacsony nyomószilárdsági értékű falazóblokkokból ké­szülő házaknál tartószerkezeti, állékonysági szempontból na­gyon könnyen adódhatnak ve­szélyes helyzetek. Például: gyári előírás a MATRA góz- betonblokra: minőség 500/2 és ez azt jelenti, hogy 500 kg m^ a testsűrűség és 2 MP, azaz a régi mértékegységben kb 20 kg cm-’ a nyomószilárdság (zöld MEO-papír a blokkon). Ebből következik, hogy ezek­ből a blokkokból csak egy-t szintes épület építhető! Ezért is mindenképpen indokolt, hogy az építkezés csak meg-, felelő szaktudású, megfelelő képesítésű vezető irányításával - tervező, kivitelezésért felelős műszaki vezető — történjen. Ugyanezt kell mondani a ve­gyes falazás (üreges blokk, „könnyű" blokk, tömör tégla) esetére is. Itt a különböző anyagok eltérő nagyságú zsu­gorodására kell elsősorban fi­gyelemmel lenni. Krappai Sándor L. Cs. K. Tizenötezer kistermelő, stabil ár, biztos piac Több a sertés - jobb a húsmiiőség Baranyában ösztönzik a sertéstartást A három évvel ezelőtti meg­torpanás után a sertéshúster­melés egyre inkább visszaáll a régi kerékvágásba. A nyolc­vanas évek elején tízmillió sertés volt az országban, az­tán jött egy visszaesés, de az idei statisztikák ismét kilenc­millió feletti sertéslétszám­ról tájékoztatnak. Baranyában is 1984-ben ér­ték el a rekordot, akkor fél­millió sertést vágtak le Pé­csett, amire sem előtte, sem azóta nem volt példa. Ettől függetlenül a mélypont nálunk kisebb volt az országosnál. A kistermelők nem léptek vissza nagyobb mértékben. Érde­kes módon Baranyában az állami gazdaságok sertés­értékesítése esett vissza öt év alatt 41 százalékkal. Ez azon­ban nem jelentkezett terme­léscsökkenésként. Pusztán ar­ról van szó, hogy a baranyai állami gazdaságok mintegy 120 000 sertést nem a megyei ÁHV-nak adnak el, hanem részben megyén kívüli vevők­nek, részben regionális vágó- hidakon vágják le. A kistermelők átmenetileg itt is visszafogták a terme­lést, de az utóbbi egy évben újra megélénkült az érdeklő­dés. Ez nem utolsósorban an­nak a piacszervező munkának köszönhető, amit a Baranya Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat kifejt, és annak oz integrációs tevékenységnek, ahogy a mezőgazdasági nagy­üzemek szervezik a háztáji ser­téshústermelést. A termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok takarmányt, fuvart, szol­gáltatást adnak, míg a hús­ipar biztonságos értékesítést, garantált felvásárlási árat, te­nyésztési kedvezményt, terme­lési előleget nyújt. Növekedtek a hitellehetősé­gek és -kedvezmények, ily mó­don a tenyészkoca 18 hóna­pos, a vemhes koca 12 hó­napos törlesztéssel kapható. Hat hónapra termelési előleg jár, tenyészkant kedvezményes áron adnak, alapanyag-vá­sárlásnál vételárkedvezmény van. Az ÁHV ingyenessé tette a háztáji sertések mestersé­ges termékenyítését. Igen lényeges az is, hogy a megye állategészségügyi helyzete évek óta stabil, ami biztonsá­got nyújt az állattartóknak. Legalább ilyen fontos a biz­tonság is, amit a kiegyensú­lyozott piaci helyzet ad. A termelő tudja, hogy a leszer­ződött vágóállatot biztosan ér­tékesítheti, nem marad a nya­kán. Az év végi megnöveke­dett felkínálást intervenciós intézkedésekkel tartja egyen­súlyban a vállalat. Az elmúlt években feltűnő mértékben koncentrálódott a tartás. Amíg a hetvenes évek­ben a 3-4 sertés hizlalása volt a jellemző, addig a sertéstar­tó fele ma 11-nél több hí­zott sertést értékesít. Tavaly 227 138 hízott sertést értéke­sítettek a baranyai háztáji gazdaságok, s ebből majdnem 100 000-et azok a termelők adtak le, akik 11—30 darab között hizlalnak. Az 50 felett hizlalók 35 7000 hízót értéke­sítettek. A kistermelői sertéshizlalós sok helyen nagyüzemi vonáso­kat hordoz. Ez annak köszön­hető, hogy általánossá vált a keveréktakarmány használata, s ezek a tápok a nagyüze­mektől vagy a takarmónybol- tokból egész éven át beszerez­hetők. Javult a háztáji vá­gósertések minősége. Fajta­váltás zajlott és zajlik le a kistermelőknél, akik mind na­gyobb mértékben térnek át az intenzívebb, nagyobb szapo- raságú fehér- és hibridserté­sek tartására. A felvásárolt fe­hérsertések aránya a korábbi 40 százalékról 1986 végére már 78,5 százalékra emelke­dett a háztájiban. Egyre több gazda kéri, hogy ne élve mi­nősítsék állataikat, hanem ha­sítva, mivel a hasított minő­sítés után magasabb ár érhe­tő el. A tavalyi 11,8 százalék­ról 1987 első félévében 31,8 százalékra ugrott fel a hasí­tott minősítés iránti igény. Az AHV 1986-ban több mint 11 000 tenyészsertést he­lyezett ki a megye kisterme­lőihez, s az idén újabb 5000- et. Tavaly a kistermelők a ki­sebb kocalétszám mellett 232 854 hízott sertést adtak el a vállalatnak, az egy koca utáni értékesítés 10,69 darab volt. Az idén a nagyobb lét­számtól még több vágósertés­re számíthat a vállalat. Az év első felében a tavalyinál 21 százalékkal vásárolt fel többet a vállalat, a tarka sertések aránya 7 százalékra csökkent, a fehérsertések aránya 93 szá­zalékra emelkedett. Mindez biztató jel és arra utal, hogy minden eddiginél nagyobb árualapra számíthat az or­szág a baranyai portákról.- Rné ­Halászok a bédai Duna-holtágon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents