Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-08 / 308. szám

Gyógyszer kutatás a Hazai klinikákon Kétszázmilliót áldoztunk a Celladamra Az emberi kísérleteket- a legszigorúbban szabályozzák A Magyar Farmakológiai Társaság Klinikai Farmakoló­giai Szekciója ülésezett teg­nap Pécsett, az Akadémia székházában, és a százhar­mincát szakember elsősorban arra kereste a választ, miként tud megfelelni a hazai kuta­tás a nemzetközi kihívásnak, ugyanakkor számot adtak ar­ról is, hol tart ma a klinikai gyógyszerkutatás. A tanácsko­zást dr. Nagy Lajos, a POTE I. Belklinikájának tudományos főmunkatársa nyitotta meg, majd dr. Bauer Miklós pro­fesszor, a POTE rektora, a házigazda köszöntötte a ta­nácskozást. Nem véletlen, hogy Pécs adott otthont a tudományos rendezvénynek, s ez elsősor­ban a POTE i. Belklinikájának hazai elismerése. Egyike an­nak a három hazai intézmény­nek, ahol egyes fázisú — ön­kéntesen jelentkező egészséges embereken mérik az új gyógy­szer hatását — kísérleteket folytatnak. S a belklinika je­lent meg először saját fejlesz­tésű készítménnyel, a Tisacid- dal, amely kizárólag hazai alapanyagból készül. Dr, Jávor Tibor professzor, a POTE I. számú Belkliniká­jának igazgatója, a Kutatás Etikai Orvosi Bizottság elnöke: — A Tisacidot tavaly hoz­ták forgalomba. A hazai alu­míniumra épül, nincs benne dollárért vásárolt alapanyag. A fekélybetegségek gyógyítá­sában jelentős, mert amellett, hogy jól köti a savat, a kí­sérletek igazolták, védi a nyál­kahártyát is, fokozza a sejtek belső védelemző rendszerét. Készen vagyunk egy új gyógy­szerrel is: a vashiányos vér- szegénység a világon a leg­gyakoribb betegség, ami erre nálunk kapható, külföldön elő­állított, drága készítmény. Mi előállítottuk az egyszerű origi­nális vasat tiszta rostból. Most már a gyógyszergyárakon a sor, de fontos szerepe van az élelmiszeriparnak is, mert nem gyártanak idehaza tiszta rost­készítményt. — A KEOB és a Gyógyszer­alkalmassági és Törzskönyvezé­si Szakbizottság ellenőrzi a hazai klinikai gyógyszerkutatá­sokat. Hogyan védik az em­bert? — Rendkívül szigorúak a sza­bályok a klinikai kutatásban. Mint kutatónak, szinte órák­ra pontosított tervet kell ké­szítenem, s ettől a legapróbb eltéréssel büntetésnek teszem ki magam. Emellett fontos az, hogy rendkívül képzett szak­emberek, ma már profi módon végzik, szervezik ezeket a kí­sérleteket, ugyanakkor a szak­mán kívül nagy a társadalmi ellenőrzés is, hiszen ezekben a bizottságokban részt vesz például a Vöröskereszt, a nő­szövetség és újságíró is. S a legtöbb gyógyszer, amit adunk, nem halálos betegség­re hat. S ha a kutatás során bármilyen káros hatás jelent­kezik, vagy nincs javulás, ha­tástalannak minősítjük a ké­szítményt. — És a Celladam? — Ez a készítmény kémiai­lag nem meghatározható, így az eddigi kísérleteknek nincs értelme. Nincs állatokon kimu­tatott hatásmodellje sem. Ilyen körülmények között az embe­ren végzett kísérlet a világon mindenütt bűntett. Mi kétszáz- millió forintot áldoztunk rá. G. M. „A kis népség kedves lakja” Bezerédj István, aki Hidjapusztán óvodát alapított, és Bezerédj Amália: Flóri könyve című könyvecskéje több nemzedék kedves olvasmánya volt. Elveszed az anyósom — Képzeld, az anyósom örökbe akar fogadni! — mond­ja régi ismerősöm. Éppen a Kossuth Lajos utca legszűkebb keresztmetszetében találkoztunk össze, s hogy elmesélhesse tör­ténetét ki kell rántanom egy tolató teherautó és egy előre araszoló személygépkocsi közül. Megtettem, hiszen ha most itt összenyomják, kit fogad örök­be az anyósa... — Ilyen jóba lettetek? Pedig azt mondják a legjobb anyós-k vő kapcsolat is elmérgesedhet! egy fedél alatt. Ti, meg, úgy tudom, nála laktok. — Hát éppen ez az, ezért akar fiává fogadni. Arról van szó ugyanis, hogy nagy a la­kása, ezért is költözhettünk, oda. Kisebb nagyobb súrlódá­sokkal, de jól meg is voltunk,/ különösen, míg az após is élt. Igen óm, de jön az új adóren­delet, meg az egy főre jutó négyzetméterek határa. Na-t most: családtagonként, érted?, családtagonként 25 négyzetmé­ter vehető figyelembe. Na ve-, lem éppen kivan a négyzetmé­ter. Igen ám, de kiderült, hogy csak közvetlen családtagokra vonatkozik a 25 négyzetméter,, én viszont mint anyósom veje, nem vagyok családtag. Közvet­len — és törvényileg legaláb­bis nem. A lakás az anyósomé. A lánya közvetlen családtag, az unoka is az azaz az éri fiam. De én, a közvetlen cső-, ládtag feleségem férje, közvet­len családtag gyermekem apja. közvetlen családtag anyóscvi legkedvesebb veje, én mád nem ... — Hát akkor fizettek lakás- adót ... — Fizetnénk. Az anyósom ugyanis most jár utána, hogyan -ne kelljen. Megoldás ad: 1.: csi­nálunk még egy gyereket, aki szintén közvetlen családtag lesz, de az minimum kilenc hó­nap ... Második lehetőség, bogy az anyós örökbefogad —. most jár utána egy ügyvédnél; bogy akkor én közvetlen csa­ládtagnak számítok-e. de még 1 kérdés, hogy nem kell-e elvál­nom gyermekem anyjától, merlj akkor ugye testvérek leszünk. Az elválás így is szóba került; ba uqyanis elvólok anyósom lá­nyától és feleségül veszem volt feleségem anyját, azaz az anyósomat, akkor mint az anyósom férje valószínűleg szintén közvetlen családtagnak számítok ... A negyedik meg­oldás ... i A negyedik megoldást más nem tudtam kivárni: egyre, több ember ékelődött közénk; a falhoz lapulva, mert a Kos­suth Lajos utca legszűkebb keresztmetszetén újabb autó­konvoj közeledett. . . Bodó L. Vasárnapi szakácstanács... Gyümölcszselé, Imperial, királysaláta Szeptember végén nyílt meg a pécsi SaIlai utca elején az új tej ivó-kávézó, s napok alatt rendkívül népszerű lett. Nagy a választék, s olyan saláta- és más különlegességeket kí­nálnak, amit másutt a város­ban nemigen készítenek. S mindezt harmadosztályú áron. A valamikori kis ABC-üzlet he­lyiségét a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Válla­lattól bérli az üzletvezető, Aczélné Hengl Erzsébet. A tejivó mór regqel hétkor ki­nyit, így munkába vagy isko­lába menet kényelmesen meg is tud reggelizni bárki. Hidegtálakat, salátákat gyak­ran készítünk otthon is, nem­csak vendégeknek, hanem sa­ját magunknak, önálló vacso­raként. Szabó Zoltán mester- szakács három, kevéssé, vagy talán egyáltalán nem ismert receptet mondott el a Vasár­napi Dunántúli Napló olva­sóinak. A gyümölcszseléhez három szem szegfűszeg, egy egész fahéj, egy csomag vaníliás cu­kor, három cent Porto Rico rum, 10 deka kristálycukor, két deka zselatin, tíz deka citrom kell, valamint fél doboz ana­nász, 30 dkg meggy, 10—15 deka mirelit vegyes gyümölcs. A fűszereket a fél citrom le­véve! vízben föltesszük, s for­ráskor hozzákeverjük a zsela­tint. Közben a gyümölcsöket tálkában elrendezzük, majd a kihűlt levet ráöntjük. Citromka­rikákkal díszítjük, jól lehűtjük, s tálaláskor még tejszínhabot is tehetünk rá. Az Imperial-salátóhoz elő­ször Vinaigrette mártást ké­szítünk, ehhez 25 deka cse­megeuborka, tárkony és tár­konyecet, egy közepes fej vö­röshagyma, egy csomag pet­rezselyem, só és bors kell. Az uborkát nagylyukú reszelőn le­reszeljük, hozzáadjuk az apró­ra vágott hagymát, a tárkonyt és a tárkonyecetet, a sót és a borsot, s mindezt nyolc cent olajjal összekeverjük. A saláta további hozzávalói: 20 deka zöldbab, egy csomag retek, 30 deka nyers uborka, 30 de­ka paradicsom, 15 deka Már­vány sajt A megfőtt és lecsur- gatott zöldbabot tálba tesz- szük, hozzáadjuk a cikkekre vágott paradicsomot, a kari­kára vágott uborkát és retket, hozzáöntjük a mártást, ráre­szeljük a sajtot, és kevés olaj­jal összekeverjük. Hideg sül­tekhez illik. A királysalátához a követ­kezőkre van szükség: 15 deka Óvári és 15 deka Zala sajt, 20 deka párizsi, 20 deka sam­pinyongomba, 20 deka majonéz. fél üveg ketchup, egy deci tejföl, fél deci száraz fehér bor, fél citrom leve, egy ká­véskanál mustár, só, bors. A gombát tisztítás után megpá­roljuk, s ha kihűlt, hozzáadjuk a hasábokra vágott párizsi­hoz és sajthoz, összekeverjük a többi hozzávalóval, s petre­zselyemmel és paradicsommal díszítjük. Röviden valamit még a tej­ivó kínálatából: tizennégyféle salátát készítenek, lehet kap­ni sós és édes palacsintát, hamburgert, gyümölcsrizst, tej­turmixot, húsos ízelítőket, hi­deg és meleg szendvicseket, sült burgonyát, pilisi aprópe­csenyét, Dráva menti gombás májat. A vendéqek eqyedül a közkedvelt tojássalátaféléket hiányolják, de ezeket az egyé­ni salátakreációkkal próbálják pótolni. Dücsö Csilla Százötven éves a magyar- országi óvóképzés: ebből az al­kalomból tudományos ülésszak kezdődik hétfőn Szekszárdon. Az első óvodát Brunszvik Te­réz nyitotta meg Budán 1828. június 1-jén. Az első „gyer­mekkertet” több is követte, így egyre nőtt az igény, hogy szakképzett felügyelők foglal­kozzanak a gyerekekkel. A Tolna megyei Hidja-pusztán (ma Szedres községhez tarto­zik) Bezerédj István gróf ala­pított óvodát, akinek a felesé­ge, Bezerédj Amália, Flóri ne­vű kislányának maga írt ver­ses, dalos meséskönyvet. Be­zerédj mellett Festetics Leó Tolna megyei főnemes és Au- gusz Antal báró, Csapó Dániel főispán voltak a kisdedóvók létesítésének fő szószólói és anyagi támogatói. Elsősorban gazdasági érdek vezette őket: hogy ti. a cselédeket köny- nyebb foglalkoztatni a birto­kon, ha a gyerekeikre intézmé­nyesen felügyelnek. De kez­dettől fogva többnek tekintet­ték az óvodát, mint gyermek- megőrző helynek: a műveltség, az erkölcsök és a hétköznapi tudnivalók elsajátítását is el­várták az óvodától - erről sok szép, emelkedett hangú magánlevél, kiáltvány, hivata­los okirat vall. A felvilágosult szellemű főurak támogatásá­val nyílt meg az első magyar- országi óvóképző Tolna köz­ségben 1837. október 7-én. Az első évfolyamra két hall­gatót vettek fel: két férfit. Aztán évenként öten, hatan végeztek. Reggel ó-tól 8-ig el­méleti foglalkozások voltok: *rcjz, éneklés, „bánásmód", azután pedig a gyakorlat az óvodában, amelyet „elemké­nek", illetve „példányóvodá- nak" hívtak. A képző igazga­tója és egyetlen tanára Wargha István volt, Kossuth Lajos magántitkára. Wargha így írja le a Példány-óvóinté- zetet: „Áll három tágas terem­ből, mellyeknek ketteje husz- husz, harmadika pedig 9 négy­szögöl, 's az a' kis népség­nek egész napi kedves lakja. Jelenleg 66 fiú ’s leánygyer­mek ovatik benne .. . több­nyire 2-5 évesek." Abban az örökség című ta­nulmánykötetben, amelyet Ku- rucz Rózsa szerkesztésében az évfordulóra a Művelődési Minisztérium kiadott, megta­lálható az első végzett növen­dék bizonyítványa is: ,,Lu­kách Pál Ur a* kisded-óvás iránti vonzalmából ... az in­tézetet naponkint szorgalma­san kijárta . . . szemes figye­lemmel és józan fontolgatás­sal ... a kisdedóvói bánás­ban és gyakorlásban tettleges részt is veve..." a tanultakat „jeles ügyességgel és pontos­sággal alkalmazó is." Férfiak kezdték hát ezt a ma már annyira női foglallco* zást. Mikor vették át a férfiak ihelyét a nők? Dr. Deli István, a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola szekszárdi tagozatának igazgatója mondja:- A múlt század végén mór sok a nő, a húszas évek­ben pedig kizárólagossá válik az óvónői munka: a kép­ző intézményeknek is ez a ■nevük. A felszabadulás után már <el sem vetődik, hogy férfiak is járhatnak ide. Isko­lánkban most a háromszáz hallgató fele tanítónak, fele óvónőnek tanul. Az óvónőkép­ző tagozaton néhány éve végzett egy fiú, később még egy elkezdte, de átváltott ta­nítónak. Az elnevezésről vita folyik: sokan szívesen hasz­nálják az óvodapedagógus el­nevezést, mi óvó- és tanító­képzőt írunk a nevünkben. G. T. ü hónap füzei Vaskos köteteket kell átla­poznia a Baranya Megyei Tűz­oltóparancsnokság tűzvizsgáló szakembereinek a pontos ada­tok kedvéért: hány tűz volt ok­tóberben a megyében, melyek a jelemző keletkezési okok, hányán sérültek, mekkora érték lett ebben a néhány hétben a lángok martalékává. És bi­zony cseppet sem szívderítőek a számok. Már maga az, hogy októberben 43 tüzet regisztrál-, tak, a téli hónapok veszélyes­ségére hívja fel a figyelmet. A tapasztalat — hogy tudni­illik szinte az összes keletkezett tűz mögött ott az emberi gon­datlanság, a figyelmetlenség, a könnyelműség, nem egyszer a szándékosság — a tények-, tői kap mindig újabb és újabb támogatást: most például á fűtési szezon beköszönte hczza magával a tűzesetek szaporo­dását. Egy példa arra, hogy a körültekintés hiánya néha mór az ostobaság határát súrolja: október 14-én éjszaka egy nagy­méretű lakókocsi égett Siklós- Göntéren. Olajkályhával fütöt-j tek a lakókocsit használó mun­kások, amikor feltöltötték a tankot, persze összevissza folyt a gázolaj, tudható lett volna, hogy ebből baj lesz ... Meg-: gyulladt, az éjszakát a lakó­kocsiban töltő munkás alsónad­rágban menekült a hideg éjsza­Az albérlő bosszúja kába, szerencsére nem sérült) meg, bár a következő órákat — amíg munkatársai ruhát ßemi hoztak neki — meleg kórházi kórteremben töltötte. A kiégett/ lakókocsiban csaknem 100 000 forintos kár keletkezett. Említettük a szezon jellemzői tűzkeletkezési okát — az előb­bi példa is ide sorolandó —: a tüzelő-fűtő berendezések sza­bálytalan használata. Nyolc esetben volt emiatt tűz októ­berben, a hónap négy sérültje közül ketten emiatt szorultak orvosi kezelésre: gázkályha okozta tűz, illetve a kályhán felejtett és lángra gyúló holmi miatt sérültek meg. (Volt olyan is, aki kigyulladt gépkocsijá­nak oltása közben sebesült meg.) Közel 700 000 forintnyi érték) „ment füstbe" októberben; Jellemző ok volt még a do­hányzás (hét esetet jegyezte^ fel), az elektromos berendezé­sek meghibásodása —--ez utób­bihoz csak annyit, hogy egyre jellemzőbben vezeti a túzokok listáját —, hőátadásból — összefügg ez is a fűtési sze­zonnal — három tűz keletke­zett és megemlítünk egy gyúj­togatást is: bár komoly kárral nem járt, de veszélyessége mi­att figyelmet érdemel. Október 5-én, szinte percre pontosan éjfélkor Szabadszentkirályon, égett el egy fészer. Az albérlő gyújtotta fel, mert összekülön­bözött szállásadójával . .. A 43 tűzből 21-et utólag je­lentettek be a mfegyei tűzoltó­parancsnokságnak. Vélhetnénk: akkor 22 esetben kellett a tűz­oltóknak helyszínre vonulniuk. Négy további alkalommal azonban vaklárma miatt ro­hantak a piros autók: egy íz­ben Mohácson, egyszer Kom: lón, kétszer pedig Pécsett. Az esetek gyakorisága — s talán a hirtelen növekedés — szem­betűnő. A tűzoltóság a vaklár- mót keltőkkel szemben a leg­nagyobb szigorral jár el. M. A. vasárnapi 5 Gyermekkert

Next

/
Thumbnails
Contents