Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-07 / 307. szám
Laz A láz a szervezet természetes reakciója: megemelkedik a test hőmérséklete, legyőzendő a szervezetbe.tolakodó, betegitő baktériumokat, kórokozókat. Olvasom a Világgazdaságban (október 29-i szóm, első oldal): „A Gazdaságkutató Intézet szerint a gazdasági élet szereplői józanul reagálnak a várható változásra, tehát mind a vállalatok, mind a lakosság cselekedetei logikusak." Tudjuk, tapasztaljuk, cselekedjék, mik e logikus cselekedetek. „A vállalatok még az idén áremelésekkel kívánják ellensúlyozni a január 1-jével bekövetkező árcsökkenést, mégpedig úgy, hogy addig bizonyos tartalékokat képezzenek . . a lakosság meg ,.előre hozza vásárlásait." A belkereskedelmi miniszterhelyettes az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén 15 milliárd forintra becsülte az előrehozott lakossági vásárlások értékét, hozzátéve, ha a lakosság lépéseit kiszámíthatóvá akarjuk tenni, akkor a jövő évi árakat, illetve árindexeket mielőbb napvilágra kell hozni". Az áremelési, béremelési stb. vállalati, a felvásárlási lakossági láz tehát logikus, ésszerű. Az is, mint ahogy az a betegség láza is. De ahogy az sem csak a kórokozókat pusztítja, hanem a szervezetet is károsíthatja, s ezért csillapítani kell a lázat, s gyógyszerrel leküzdeni a fertőzést, úgy a felvásárlási, áremelési láz, bármenynyire is ésszerű reakció, káros mellékhatásokkal jár. Nem éppen kedvező a jó minőségű termékek gyártásának az, hogy ma szinte mindent megvesznek. Még azt is, aminek nem emelkedik, vagy egyenesen csökken majd az ára jövőre. Dehát, ki tudhatja. Egyrészt gyérek az információk, másrészt a már meglevőkkel szemben is nagy a bizalmatlanság. Az a bizalmatlanság, amit tízhúsz év praxisa termelt ki. De egyébként ez is logikus, hiszen a reáljövedelem csökkenni fog. Készült reprezentatív felmérés megyénkben is arról, hogy vállalataink (mező- gazdasági szövetkezeteink) miképpen készülnek az ár- és adóreform januári bevezetésére. Mit mondjak? Az okos tesztkérdésekre adott ellentmondásos válaszok is tükrözik ezt az ésszerű reakciót. Mert, míg például a megkérdezett gazdálkodók mindössze 5,5 százaléka tartja elegendőnek a terv- készítéshez szükséges információkat, több mint felük szerint romlanak jövő évi gazdasági lehetőségeik. Mire alapozzák ezt? Arra, hogy a megkérdezettek több mint kilencven százaléka végzett számításokat várható iöve- delempozóciójának alakulására. Legtöbben persze azt nézték, a bérköltségek és a bérek közterhei miképpen hatnak rójuk; tehették ezt, hiszen a bérekkel összefüggésben több információ áll már rendelkezésükre, mint mondjuk az árváltozásokról, így nem csoda, hogy a számításokat végzők alig több mint fele kalkulált a várható árváltozásokkal. Ezzel szemben a nyereségesség alakulására háromnegyedük, végzett számításokat. Következmény? A gazdálkodók kétharmada kíván' változtatni bérrendszerén, belső érdekeltségi rendszerén (egyelőre mi is csak remélni tudjuk, hogy a teljesítmény, az értékteremtés szolgálatában, s nem átmentve az egyenlősdiséget), ezzel szemben csak egyhar- maduk tervezi termékszerkezetének, esetleg tevékenységi körének az új feltételhez való igazítását. Ugyancsak egyharmad kíván helyzetén javítani létszámcsökkentéssel. Az áremelési, felvásárlási láz mellett van tehát tervezési láz is. A láz oka itt főként az információhiány - a tervezési láz csillapítása, illetve átalakítása valódi tervezésre csak konkrétumokkal lehetséges. Mert, aki nem pontosan, gyorsan, körültekintően, hanem „lázasan" tervez, az másfajta láz áldozatául is eshet. A Figyelő ugyancsak október 29-i számának jegyzetírója arra á lázra hívja fel a figyelmet, ami a személyi jövedelemadóval, bruttósítással kapcsolatban tört ki a számítógépes programokat írók és árusítók között. Mert ily számításokra kapható program C-64-es gépre 4900-ért éppen úgy, mint 30 000-ért vagy 300 ért. De megszerezhető az 16.50-ért is, igaz ennyiért még be is kell pötyögni a gépbe a számítástechnikai szaklapban közölt programot - mindössze 90 sort. Szóval, nagy lázainkban ne felejtsünk el osztani, szorozni, összeadni, kivonni: nagy szükség lesz erre is, például a bérbruttósítás esetében azon vállalatoknál, hol teljesítménybérek vannak. S valami másra is, merthogy szorzással, összeadással bizony az jön ki, hogy nivellálódnak az alul és a felüIteljesítők jövedelmei — következésképpen nivellálódni fognak a teljesítményeik is. Ami persze messze nem kívánatos - kivéve, ha az alulteljesítőkből fel ültél jesítők lesznek. A számok az ellenkezőjét jósolják. Tervezni tehát kell — s ha nincs elég információ, akkor stratégiákat-taktikákat, variánsokat, alternatívákat. Nem lennék szívesen annak beosztottja, aki szerint elégséges információ állt rendelkezésre a jövő év tervezéséhez: valószínűleg nem is terveztek ők semmit az égvilágon — csak várják, jó rutin szerint, égből a mannát. Ami - ha jön egyáltalán — remélhetően elkerüli majd az örökös várakozókat. Bodó L. Több mint 350 magyar egyetemi és főiskolai mérnökhallgató nyári külföldi szakmai gyakorlatát, illetve ugyaneny- nyi külföldi diák itthoni fogadását tette lehetővé az elmúlt öt évben az IAESTE magyar bizottsága. A hazai szervezet a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak kezdeményezésére jött létre, s kapcsolódott be magyar bizottságként az IAESTE, az egyetemi hallgatók nemzetközi csereszervezetének tevékenységébe. Becker László, a szervezet magyar bizottságának titkára elmondta, az IAESTE-t 1948- ban alapította meg tíz európai ország, és jelenleg mintegy félszóz nemzeti bizottsága segíti a leendő mérnökök tapasztalatcseréjét. A BME mellett már több hazai egyetem és főiskola diákjai vesznek részt e cserében, annak köszönhetően, hogy egyre szélesedik a hazai fogadó vállalatok köre. Különösen nagy segítséget nyújt az Ipari Minisztérium, tavaly például 70—80 szakmai gyakorlati lehetőséget tudott kínálni. A hozzánk érkező diákok zömmel nyugat-európai műszaki egyetemi hallgatók, de jöttek már diákok Japánból, az USA-ból, Kanadából, valamint Jordániából és Egyiptomból is. sította a figyelmét, mert végül is ezekért van a ház. De térjünk vissza a homlokzathoz, hiszen az emberek többsége azzal szembesül nap mint nap. A szomszéd Vasudvar a maga keskeny, ösz- tövér tömegével eléggé idétlenül álldogált ott eddig, most az új ház segített rajta: gerinc- és párkánymagassága megegyezik azéval, elnyúló tömege pedig jól ellenpontozza a másik soványságát. De az új át is vett valamit a régitől: annak a félköríves oromdíszét, ami itt is díszítőelem, de nem csak az, hanem az egyik tetőtérbeli tanácsterem nagyméretű ablaka. És homlokzat — a szó igazi értelmében — az épület hátsó része is, amire általában nem fordítanak túl sok gondot (lásd a budapesti Hotel Intercontinental semmitmondó hátsó falkolosszusát). Köves Emil figyelmét nem kerülte el, hogy a hátsó front teljesen nyitottan mellékutcára néz, s eszerint komponálta meg ezt a homlokzatot is. így a három oldalról körüljárható épület — bárhonnan is nézzük — mindenfelől szép arcot mutat. Hársfai István A pártház Beruházó: MSZMP KB Építész-tervező: Köves Emil Ybl-díjas (DTV) Belső épitész: B. Soós Klára (DTV) Tervezés: 1983-1984. Kivitelező: Építőipari Szövetkezet, Mohács Kivitelezés: 1985-1986. A beruházás költsége: 41 825 000 forint ,, Megnyugtató számomra, hogy olyan épülettel gazdagodott Mohács, amely eszfé- tikus, igényes megjelenésű és szépen illeszkedik városunk képébe." A város egyik vezetője nyilatkozott így nem sokkal azután, hogy átadták rendeltetésének a város új, igen sikerült középületét, az új pártházat. így folytatta: „Arra törekedtünk, hogy mozgalmi ház is legyen és városi középület is. Lehetőséget adunk arra, hogy minél többen megtekinthessék belül is. Sok a ■ látogatónk és érdekesek a vélemények. A legjellemzőbb és legigazabb: olyan középület ez, ami a jövőnek épült." A pécsi országos műemléki konferencián Aczél . György kemény kritikával illette középítészetünket, amikor éppen a leglényegesebbet, a példa- mutatás hiányát tette szóvá a fantáziátlan tanácsházakat, a politikai intézmények nagyzási hóbortot tükiöző székházait említve. A mohácsi pártház nem tartozik ezek közé. Rep- lezentatív a megjelenése és mégsem hivalkodó, modern és mégis felvillannak rajta építészetünk nemes hagyományainak a jegyei. „ Viszonylag sokáig hordoztam magamban a feladatot anélkül, hogy akár egy vonást is rajzoltam volna. Érleltem, mig nekiálltam." — így emlékezik az építész, Köves Emil Ybl-díjas. - „ Középületet kellett építeni egy kisvárosban, ami ráadásul nem is jellegtelen, hiszen megvon a maga sajátos hangulata, arca, vannak vonzó épületei és van folyója, a Duna..." Amikor az új alkotásról beszélgettünk, az építész elmondta a maga arc poeticáját is, kissé a műhöz igazítottan. ,,Szerintem az építészet adjon bizonyos meghatározott élettevékenységek számára életteret, keretet, aminek adott esetben — a pártház esetében is - reprezentatívnak, a kort dokumentálónak kell lennie, s tükröznie kell azt is, hogy jelentős középület. A házat a belső teréért építjük, s nem a homlokzatáért. Azt hiszem, ezt itt sikerült is megoldani a kisvárosi hagyományok tisztelet- bentartásával. Viszonylag kevés építészeti elemmel oldottam meg a leiadatot. A fegyelmezett alkotáshoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy takarékos formákkal sokat fejezzen ki az ember." Mohács tiszteletreméltó elszántsággal fejleszti önmagát, s ez a város egészére értendő. Középítészete szép új alkotásokat hoz létre, példamutató jelenség itt a magánépi- tészet is, s általában jó érzést kelt. az emberben. A belváros, a Dunához vezető Szabadság út az, amely szemléletesen mutatja, mit akar ez a kisváros ezekben a pénztelen években. A Korona Szálló szomszédságában például egy figyelemre méltó kis tömbrekonstrukciót hajtottak végre (maga az építési munka sajnos nem a legjobban sikerült), ahol egybenyitottak néhány udvart, s új belső térrel gazdagították a várost. A Jókai utcán túl, a Duna felé már évekkel ezelőtt megtisztították a városhoz méltatlan környezetet; ott épül a Pelé- nyi Margit tervezte jelentős lakóépülettömb, s ott látható Köves Emil új középülete is. A pártház többszöri tervezői nekifutás után valósulhatott meg. Előbb a BARANYA- TERV-nél foglalkoztak vele, majd az ÁÉTV-nél, míg aztán a DTV kapta a végső megbízást. A feladatot jól fogalmazták meg: a pártbizottság mellett a városi KISZ-nek,. az, úttörőelnökségnek, a Mohácsi Napló szerkesztőségének, a területi pártalapszervezetnek kell helyet adni, s mindezeknek megfelelő kiszolgáló helyiségekre, természetesen kisebb és nagyobb tanácskozó- termekre is szükségük van. A hosszas építészi érlelés azzal a haszonnal járt, hogy mindenki jól érzi magát a házban, s mindenki elégedett a tetszetős külsővel. A tervezésnél mindenekelőtt arra volt figyelemmel az építész, hogy az épülete nem fogja összekötni a két telekszomszédot, a vasudvart és az iskolát. Megszakad tehát a zártsorú beépítés, amit ki is kell fejezni. Szerencsés ötlet volt az épület keleti sarkára zárterkélyt helyezjii, mégpedig a lehető legklasszikusabb formájút. Ez az a csuklópont, amely jelzi, hogy még egy fontos épülettömeg következik, s erre rá is viszi az embert. De ez a zárterkély belülről kezdetben zavarba hozta a használókat, szemlátomást nem tudták mihez kezdjenek vele. Az említett épülettömeg: a nagy tanácsterem, amit az építész - egy szinte gondolkodás nélkül másolgatott megoldást mellőzve - kiragadott a főépület tömegéből, s egy nyaktaggal kapcsolta ahhoz, mintegy önálló életre keltve, így a főépületben vannak a mindennap használatos helyiségek, s az amire ritkábban van szükség vagy a középület alapfunkciójától eltérő rendeltetésre lehet igénybe venni, az némileg elkülönülhet. A nagyterem maga sem szokványos: ragasztott faszerkezetű kupola alatt folyhat a tanácskozás. Földszint -j- két emelet -(- tetőtér — ez az épület. A homlokzaton legszerényebben a földszint jelenik meg; ez a visszafogottság mintegy felkészíti az épületbe belépőt a benti látványra. A nemes anyagokkal burkolt-díszített előcsarnok — látványosság, ahol az embier még ráér nézelődni, s ezt a ráérősséget szolgálja ki az épület teljes hosszán végigfutó előcsarnok elegáns megjelenése. Az emeleti folyosók viszont puritánul egyszerűek, az építész is, a belsőépítész is a folyosó mögötti helyiségekre -összponto1987. november 7., szombat ÜNNEPI MELLÉKLET Egyetemisták kiillöldi szakmai gyakorlaton
