Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-06 / 306. szám

e Dunäntffli napló 1987. november 6., péntek Keresztrejtvény A szovjet kultúra napjai Magyarországon VÍZSZINTES: 1. Muszorgszkij mű­ve, amely a díszelőadáson hang­zott el a Moszkvai Nagy Színház előadásában. (Zárt betűk: Z, U.) 13. Volt ugandai elnök (Milton). 14. A jelzett időtől kezdve. 15. USA állam. 17. Francia sziget La Rochell közelében. 18. Elemzéstan. 21. Régi lőfegyver. 22. Kultúrin­tézményünk névbetűi. 24. Szóössze­tételekben: három. 25. Gyümölcs­nektár neve. 26. Zuhany. 27. Az ismeretlen névjele. 28. Község Nóg- rád megyében. 30. Van ilyen gaz­da is. 31. Japán pénz. 34. Becé­zett férfinév. 36. Emésztő nedv. 38. Olasz névelő. 39. Kettőzve: dob­fajta. 41. Weimar folyója. 42. Nap­szak. 43. Tagadószó. 45. Táblázat. 47. Nemzeti Torna Egylet. 48. Nagy­üzem. 50. A könnyűzenét kedvelők Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Bonyhádion, Gyöngyösön, Tata bá­nyán, Pápán és Oroszlányban talál­kozhatnak ezzel az együttessel. 53. Az Akadémiai Kis Színház többek között Bondarevnek ezt a darabját hozta el Magyarország­ra. (Zárt betű: S.) 54. Az első magyar bevándorlók neve a hon­foglalás előtt. 55. Kossuth-dijas festő és grafikus. 57. Kúszó. 59. Kopik. 61. Ráskai . . ., kódexmásoló apáca. 62. Némán teríti 64. Föld­műves teszi. 66. Zenerészlet! 68. Tolna megyei község. 70. Hirtelen meghúz. 71. öldöklő. 74. Köralakú épület. FÜGGŐLEGES: 1. Ez a vonósné­gyes Szegeden lép fel. (Zárt betű: G.) 2. Község Vas megyében. 3. Vés. 4. Angol tv- és rádiószerv. 5. Város Svájcban. 6. óriás. 7. Az SZTK őse. 8. Keltező. 9. Szerep a „Varázskeringő" című operában. 10. Emelt hangú költe­mény. 11. Voltamper. 12. Nyolc alkotómmal lép fel ez az együt­tes, amely az idén éppen ötvene­dik évadját Ünnepli. (Zárt betűk: M, Z.) 16. Ontelt. 19. Angyal „rang". 20. Színésznő (Éva). 23. Osztrák folyó. 26. Három a zené­ben. 29. A rét növényeivel táp­lálkozik. 32. Alkotórész. 33. Spanyol- országbon élő nép. 35. Világhírű szovjet baletttáncosnő (Galina). 37. Férfinév. 40. Nagyranőtt. 41. Kosztolányi Dezső verse. 44. Köz­lekedési és szállítási vállalat. 46. Férfinév. 47. összefüggő egésznek kinyúló része. 49. Behozatali ille­ték. 51. Részben átgurít! 52. Ret­teg. 56. Kenyérdarab! 58. Táma­dás jelzője. 60. Mutatószó népies szóval. 63. A nyomás régebbi fi­zikai mértékegysége. 65. Vége né­metül. 66. Bemutatásra kerül Mu­szorgszkij zenéjére komponált egy- felvonásos táncjáték a függőleges 12. számú előadásában. (Zárt be­tűk: Y, P, Á.) 67. . . .carte. 68. Idegen állatkert. 69. Pinceszag. 70. Labdát továbbít. 72. Mint a vízszintes 21. számú sor. 73. Kecs­keméti Konzervgyár. 75. „ . . .meg én" (Geraldy). Beküldendő: a vízszintes 1, 50, 53, valamint a függőleges 1, 12, 66. számú sorok megfejtése, leg­később november 16- án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Dunán­túli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi u. 11. címre. Az október 23-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Az, aki nem tudja mennyit adjon, az adjon egy kicsivel többet! Könyvutalványt nyertek: Dömösné Nagy Ágnes, Mindszentgodisa; Egyed Imre, Pécs, Anikó u. 18.; Görcs Anikó, Mecsekjánosi; Kruck Ferencné, Szigetvár, Lenin Iktp 32.; dr. Prucsi Miklós, Komló, Pécsi u. 39. A könyvutalványokat postán küld­jük el. KULTURÁLIS AJÁNLÓ Film... Film... Film... Jelenet Abuladze „Vezeklés” című filmjéből. RÁDIÓ Régi pécsi színházigazgatók Szombati kétórás magazinját ezúttal 9 órakor kezdi a Pécsi Stúdió. Az ünnephez kapcso­lódva szólal meg a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára, az újságíró, az idegenforgalmi szakember, a tsz-elnöt. Hallanak a sz^<- szárdi tanítóképző önállóso­dási és új képzési terveiről, a nagykanizsai tanácselnök USA- beli részvételéről egy műemlé­ki konferencián, és a szomba­ton nyíló báni klubkönyvtárról. A műsor szerkesztője: Balogh Zoltán. Vasárnap délelőtt is 9 óra kor kezdődik a Pécsi Rádió műsora, melynek magazinré­szét dr. Nádor Tamás szerkesz­ti. Sorozatának címe: Embe­rek, emlékek, dallamok, mely­ben ezúttal régi pécsi színház- igazgatókról beszélgetnek. Dr., Gesztesy Emil, aki szinte a század első évtizedeitől kezdve még mint diák járt színházba, irigylésreméltó emlékezőtehet­séggel tudja felidézni élmé­nyeit. Dr. Asszonyi Lászlónak édesapja volt színházi direk­tor, így egészen pontosan el tudja mondani, milyen is volt/ a színházi élet. Természetesen a beszélgetések között sok-sok zenét hallhatnak, mely a Pécsi Nemzeti Színház repertoárját idézi fel. Épületkerámiák és díszedények Különös növényi ornamen­tika, geometrikus és madár- állat motívumok díszítik R. Füzesi Zsuzsa alkotásait. A keramikusművész épületdísze­ket és edényeket készít, sajá­tos, kemencén kívüli máz al­kalmazással. 1953-ban született Nagymányokon. Az Iparművé­szeti Főiskolán porcelán sza­kon végzett, tanított a Művé­szeti Szakközépiskolában, s 1981-től saját műtermében dolgozik. Kiállításait ország­szerte ismerik, s rendszeresen részt vesz a Kerámia. Bien- nálékon és a Dunántúli Tár­laton. Ezúttal november 12-től 22-ig láthatók művei a Kép­csarnok Vállalat Ferenczy ter­mében. VESZÉLYES SZÁLLÍTMÁNY Színész, szinkronizált szovjet há- borús dráma. Rendezte: Viktor Arisztov 1941. szeptemberében nehéz hely­zetbe kerülnek Leningrád védői. Fogytán a lőszerük. Zsdanov egy szakértőkből összeállított kis külö­nítményt küld Kronstadtba az után­pótlásért. Nyikonov és társai három uszályba közel 400 tonna muníciót raknak, és ezzel indulnak meg ha­zafelé. A németek közben szünte­lenül támadják őket. A csapat vé­gül nagy vérveszteségek árán telje­síti a feladatot. Nyikonov nemcsak tapasztalatban, de érzelmeiben is megváltozva kerül ki a megpróbál­tatásokból. AZ ELCSERÉLT CAREVICS Színes, szinkronizált szovjet mese­film. Rendezte: Mihail Juzovszkij A cár udvarában egyszerre három fiú születik. A kulcsárnő elraboltat­A városban először rende­zik meg az egyetemi jazz na­pokat a POTE épületében. A program szerint a műsor no­vember 11-én, szerdán 18 óra­kor kezdődik a Szekszárdi Jazz Quartett fellépésével, őket a Pécsi Jazz Quintett követi 19.20-kor. A pécsi Astarte ze­nekar 20.40-kor játszik, s az első napot 21.30-kor zárja a Dimenzió együttes. Akit azon­ban a szabad zenélés is érde­kel, 23 órától még részt ve­het azon a jam-saissonon, amit a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola B-klubjában tartanak. Másnap 17 órakor kezdődik a program Berki Tamás zenés ja a cár fiát, s a magáét hagyja helyében, hogy majdan elfoglalhas­sa a cári trónt. A fogságban tartott fiúk 20 éves korukban megszöknek, s a gonosz varázsló rabságában sínylődő cárkisasszony kiszabadítá­sára indulnak. Kalandok során ki­állják a próbákat, megmentik a cár­kisasszonyt, sőt még a fává változ­tatott álcárevicset is. A csalók most már végleg lelepleződnek, s az igazi cárevics kerül a trónra. VEZEKLÉS Színes, feliratos szovjet film. Rendezte: Tengiz Abuladze Összefolyik a lidérces álom a még szörnyűbb valósággal, az el­viselhetetlen zsarnokság napjaira emlékszik Ketyevan Baratyeli, aki kész újra meg újra kikaparni a föld alól a diktátor holttestét, mert nem hiszi el, hogy aki ennyi bűnt követett el, annak joga volna bé­kén porladni a tisztességes embe­rek között. dzsessztörténeti előadásával a 4-es előadóban. 18 órakor az Olds Mobile Dixiland Band zenél, majd a Szekszárdi Big Band, 19.20-kar. Az est „fény­pontja" lesz 21 órakor a Benkó Dixiland Band fellé­pése. A programokat az aulá­ban rendezik. Az I. egyetemi jazz napokat - amelyről a szervezőik re­mélik, hogy hagyományterem­tő lesz —, a POTE rektora, dr. Bauer Miklós nyitja meg. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ I. egyetemi jazznapok „Eretnek** tanok égetése a harkányi oratórium előtt (Adalékok a Járó József vezette /766. évi jobbágyfelkelés eseményeihez) A Budai Nagy Antal vezette 1437. évi parasztfelkelés szel­lemi, ideológiai előkészítői Pé­csi Tamás és Újlaki Bálint hu­szita papok voltak, akiknek a Müncheni Kódex néven ismert, 1416 körül keletkezett magyar nyelvemlékünket is köszönhet­jük. A Dózsa György keresztes hadvezér irányította 1514. évi parasztlázadásnak is voltak ideológusai. Többek között a vezér öccse, Dózsa Gergely szerzetes, Mészáros Lőrinc ceglédi és más katolikus pa­pok személyében. Naivság lenne arra gondol­ni, hogy az említett két nemesi származású, magasabb iskolát végzett népvezérnél alacso­nyabb műveltségű jobbágypa­raszt, Járó József egyedül ké­szült — az úriszék által támo­gatott, pallos- illetve vérjoggal rendelkező földesurakkal szem­beni - 1766. évi, embersége­sebb életért indított küzdelem­re. Mint már korábbi cikkemben jeleztem, a pécsi levéltárban őrzött, Baranya vármegyei köz­gyűlési jegyzőkönyvekben rög­zítették a Pécsett halálra és börtönre ítélt siklósi, jobbágy­lázadás hét paraszti vezetőjé­nek Bécs általi felmentését. Baranya haragvó urai azonban nem tudtak belenyugodni, hogy a véres esemény további elrettentő megtorlás nélkül ma­radjon. Hamarosan rá is ta­láltak a felkelés szellemi tá­mogatójának tekinthető Jár- dánházy Sámuel harkányi ta­nító-prédikátorra, akit azon­ban már a meghirdetett királyi közkegyelem miatt, a paraszt­mozgalomban való részvétel vádjával, nem lehetett felelős­ségre vonni. A megyei politi­kai hatóság 1768-ban talál azonban ellene egy 1763-ban elkövetett hittani vétséget. így vallási dogmatikai tévelygések ürügyén emelnek ellene vádat. „E miatt, mint újító és vesze­delmes eretnek, a pécsi püs­pök által az 1768-ik évben el- fogattatván, a megyei börtön­be záratott... s munkája a harkányi templom előtt meg- égettetett." „Oka pedig ez: ...az isteni szentháromságot így vallá: atya, ige, szent lé­lek, ..." az atya, fiú, szent lé­lek helyett és mellett. (Föld- váry: Adalékok II. 1898.) Járdánházy Sámuel vallásos hitet érintő dolga a helytartó- tanács elé is kerül és az 1766. évi lázadásért még kegyelmet gyakorló Mária Terézia 1770- ben már úgy nyilatkozik, hogy az eretnekséggel korábban vá­dolt pap méltó az örökös rab­ságra. Négy év múlva azonban az uralkodónő megelégelte a közel hatéves börtönbüntetést, és mivel a tudós prédikátor sa­ját egyházi felsőbbsége előtt hitelveit már tisztázta, a bara­nyai egyházi és világi hatósá­gok indulatainak lecsillapítá­sára 1774-ben elrendeli, hogy Járdánházy Sámuel a kikülden­dő királyi bizottság előtt, ün­nepélyesen is vonja vissza eretneknek bélyegzett tanait. Ez az országos jelentőségű esemény a harkányi kálvinisták fatalpas, nádtetős oratóriumá­ban történik, ahol a vádlott, a pécsi püspök-főispán kívánsá­gának megfelelő nyilatkozattal cáfolja meg korábbi hitelveit, amelyekhez különösképpen nem ragaszkodott. A Magyarországon szokatlan esemény emlékeztet Galilei 17. századi itáliai inkviziciós peré­re, azzal a különbséggel, hogy a nagy olasz „eretneket" ta­nai visszavonása után rehabi­litálják, viszonylag szabad em­berré lesz. Pécs urai azonban a látványos aktus után sem akarnak hallani a rehabilitált személy korábbi jogainak és becsületének visszaállításáról és azt sem tűrik, hogy mint hi­vatásától megfosztott értelmi­ségi, zsellérként tovább élhes­sen Harkányban. A testileg-lelkileg meggyö­tört ember politikai múltját nem ismerő saját egyházi fel­sőbbsége, „szép lelki tehetsé­geire" tekintettel, Járdánházyt áthelyezi Baranyából Somogy­ba. Az egykori járási székhely, Gyöngyösmellék lelkész-tanító­jává választják. Somogybán azonban, ahol szintén voltak paraszti megmozdulások, már nyíltan veszélyes politikai for­radalmárként fogadják és a helyben lakó Sági Dániel fő­szolgabíró szigorú felügyelete alá helyezik. Műveltsége és népszeretete azonban ott is ártalmára van, és az 1778. évi somogyi megyegyűlés úgy dönt, hogy ott sem vállalhat papi vagy tanítói szolgálatot. Kifogástalan magatartásáról tanúskodó bizonyítványai elle­nére később azt sem tűrik, hogy paraszti munkát végezve, a megye falvaiban tengesse életét népes családjával együtt. A bujdosósra kénysze­rült, szomorú életutat járó em­ber 1785-ben Gigéről esedezik II. Józsefhez pártfogásért, mert mindent megtagadtak tőle, még a puszta létezéshez való jogot is. Mindez viszont azt bi­zonyítja, hogy nem a hitvéde­lem, sőt még nem is a refor­mált vallással szembeni türel­metlenség volt az okozója em­bertelen üldözésének, hanem a parasztfelkelésben való aktív részvétele. Emberi tragédiáját csak azok érthetik meg, akik­nek a kezében az egyházi és világi forrásanyagok szálai összefutnak. A harc közben elesett Budai Nagy Antal, huszita forradal­már társai. csatavesztésük után, 1439-ben örökös moldvai száműzetésbe kényszerültek ez­reket számláló híveikkel együtt. Az elbukott Dózsa-forradalom népszerű katolikus papjait is üldözik, Dózsa Gergelyt báty­jával együtt ki is végzik. A ja­kobinus szászvári apát is ha­sonló sorsra jut. Járdánházy sem lehetett kivétel, mert a néppel és a népért élő művelt •értelmiségiek mindig veszélyt jelentettek a kizsákmányolok számára. Különösen az 1760-as évek elejétől, amikor Magyar- országon is ismertté kezd vál­ni Russeau filozófiája, annak is a Társadalmi Szerződésben meghirdetett demokratikus esz­méi, amely aondolatok már a nyelveket ismerő Járdónházyra is döntő hatással lehettek. Ezért kellett neki a halálnál is gyötrelmesebb életre ítéléssel bűnhődnie. Kecskeméthy Zoltán dr. Pécsi utcák - híres emberek Irányi Dániel A 48-as magyar forradalom történetével több tízezer mű foglalkozik, de az utána kö­vetkező évtizedeknek is jelen­tős az irodalma. Ezekből a mindinkább elnehezülő idők­ből emeljük ki Irányi Dániel személyét, akit Pécs város polgárai 1869. március 18-án négy szavazattal Poliner An­tal ellenében képviselővé vá­lasztottak. De a választásnak nemcsak az volt az érdekes­sége, hogy a jelöltet az emig­rációban élő Kossuth ajánlot­ta, hanem az is, hogy az első választást az Országgyűlés megsemmisítette. Pécs azon­ban ragaszkodott jelöltjéhez, s a másodszori választásból is Irányi Dániel került ki győz­tesen. Pedig a jelöltet nem is ismerhették a városban, mert külföldön tartózkodott. Irányi Dániel ugyanis a szabadságharc bukása után egy ideig a Felvidéken buj­dosott, közben „in effigie" (jelképesen) halálra ítélték, s így jobbnak vélte hazáját el­hagyni. 1850. januárjának vé­gén Molitor Gusztáv nevű barátjával kocsisként elhagyta az országot, és Salzburgon, Ti­rolon át Svájcba ment, majd Párizsban telepedett le. Itt hírlapi és folyóirati cikkek, ta­nulmányok írásával kereste kenyerét. Tagja volt a magyar emigrációs bizottságnak, és ezért 1859-ben Kossuth-tal Olaszországba ment, mint a nemzeti igazgatóság jegyzője. Kossuth megbízottaként részt vett több tanácskozáson. Szám­űzetése kezdete óta leginkább közgazdasági tanulmányokat folyta tott. Pécsett történt képviselővé választása után visszatért a hazába anélkül, hogy az elő­írt hűségesküt letette volna. A képviselőházban eleitől fog­va a szélső ellenzék egyik ve­zére, aki mindvégig követke­zetesen ragaszkodott az eu­rópai demokrácia általános el­veihez. 1884-ben a Mocsáry Lajos által vezetett Függetlenségi Párt és az Irányi-féle 48-as párt Függetlenségi és 48-as párt néven egyesült. Az újjá­szervezett párt vezetőjének Irányi Dánielt választották. A párt programpontjai kö­zött szerepelt az alapvető de­mokratikus jogok biztosítása: a személyes szabadság min­den önkény ellen, a vallássza­badság megállapítása, a saj­tó-, gyülekezési és egyesülési szabadság, a maradék kivált­ságok megszüntetése, az adó- csökkentés és a katonai idő leszállítása. Szerényen felvető­dik a munkásvédelem gondo­lata is: „Szívünkön hordozzuk a munkások sorsának javítá­sát is. De úgy, hogy a társa­dalom alapjai meg ne ingat- tassanak, különösen pedig tu­lajdon sérthetetlensége csor­bát ne szenvedjen." Irányi Dániel pártja élén évről évre követeli az állami anyakönyvezést, a polgári há­zasságot és a szentszékek bí­ráskodásának megszüntetését. Támadták a papi cölibátust, és fölvetették a szekularizá­ció gondolatát is. Amíg szen­vedélyesen támadták a jezsui­ta rendet, addig a nazarénus és a baptista szekta mellett beszédeket tartottak. A polgári házasság, az an­alfabéták oktatása és az izrae­lita vallásnak törvényesen be­vett vallássá nyilvánítása ügyé­ben törvényt alkottak. Mint író is, jelentős munkás­ságot fejtett ki. Emlékei és jegyzetei alapján egy párizsi barátjával, Charles Louis Chas- sin-nal együtt megírta a ma­gyar fügaetlenséai harc törté­netét. Érdekes történeti munká­ja az 1868-ban megjelent Női jellemvonások a szabadsáa- harc idején. Irt a népesség magyarországi szaporodásáról, a címzések eltörléséről, az is­kolai fegyelemről, és több cikkben számolt be a márciu­si napok történetéről. 115 évvel ezelőtt, 1892. no­vember 2-án Nyíregyházán halt meg. Tetemét Budapestre szál­lították, ahol országos részvét mellett temették el. Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents