Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-05 / 305. szám
1987. november 5., csütörtök Dunántúli napló 3 TŰJE IC ŐZT ÜTŐ ci magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről (bruttósításról) Az Állami Bér- ét Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adja a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről: A magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése, valamint a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetekből való levonás mértéke. Ennek ellensúlyozása érdekében a dolgozók keresetét kötelezően fel kell emelni. MINDEN DOLGOZÓT ÉRINT A BÉREMELÉS Az egyes dolgozókat a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése és a nyugdíjjárulék egységesítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék egységesítése (a kereset 10 százalékában való meghatározása) növekvő elvonást jelent, ami a keresetek emelését igényli. Vegyünk egy példát! Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, ami éves szinten 48 000 forint, Így nem kell adót fizetnie. A nyugdíjjárulék azonban az eddigi 6 százalék helyett 10 százalék lesz. Ezt a csökkenő hatást pedig ellensúlyozni kell. A magas keresetű dolgozóknál csökken ugyan a nyugdíjjárulék, de ennél nagyobb a jövedelemadó. Ezt is példával illusztrálva: egy 13 000 Ft havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék a nyugdíjjáruléka, ami 1988. január 1-je után 10 százalék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jövedelemadó ennél többet „visz el”, hiszen a szóban forgó dolgozó keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az átlagos körül kereső dolgozóknál pedig a iövedelemadó és a nyugdíjjárulék egységesítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 Ft-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdíjjárulékot fizet, 1988. január 1-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelemadó keresetének 5,8 százalékát „viszi" el. A BÉREMELÉS KONKRÉT MÓDJÁT A MUNKÁLTATÓK HATÁROZZAK MEG A dolgozók többségének keresete több elemből áll (személyi alapbér, munkadarab bére, pótlékok, prémiumok, jutalmak stb.). Ebből következően a keresetek emelése az egyes keresetelemek növelése útján ivalósulhat meg. így az emelés konkrét módszerei csak egy-egy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intézmény) bérezési sajátosságainak figyelembevételével alakíthatók ki. Ezért született olyan döntés, hogy az egyéni keresetek emelése a munkáltatók hatáskörébe tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját saját munkáltatójuk munkadíjazási szabályaiból ismerhetik meg. Ezeket a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban, belső szabályzatban rögzítik. Az említett szabályzatok rögzítik a keresetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (darabbérek, pótlékok stb.) konkrét mértékeit. Emellett az új alapbérekről és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-ig. A KERESETEK NETTÓ ÉRTÉKE VÁLTOZATLAN TELJESÍTMÉNY ESETÉN ŐRIZHETŐ MEG A keresetek emelésénél központilag előírt követelmény, hogy a főmunkaidőből származó kereset nettó értéke változatlan munkateljesítmény mellett nem csökkenhet. Ennek alapján a dolgozók legalább azzal számolhatnak, hogy ha azonos munkahelyen, munkakörben, munkákon ugyanannyit dolgoznak és a vállalatuk, szövetkezetük ugyanolyan eredménnyel működik, mint 1987. évben, akkor az 1988. évi nettó keresetük nem lesz kevesebb az előző évinél. (Természetesen ha a dolgozó más munkahelyre, munkakörbe kerül, akkor mérlegelnie kell, hogy azt milyen díjazás esetén vállalja.) Számolni kell azzal, hogy az adózott nyereségből anyagi ösztönzésre fordított összegből származó prémium, jutalom és év végi részesedés az adott gazdálkodó szervezet eredményeitől (nyereségétől) függően nő vagy, csökken. A célprémiumokból adódó keresetrész csak akkor ismétlődik, ha ilyen feladatot kitűznek. A dolgozók többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mértéke — fegyelmi határozat nélkül — nem lehet kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben — például az üdülők dolgozóinál —, amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő. és ezt a munkaszerződés rögzíti, természetesen az egyes időszakokra megállapított alapbér nem csökkenhet.) Az azonban, hoav a dolgozó milyen mértékű alap- béremelésben részesül, attól is füog, hogy a többi keresetelem hoavan alakul. Például, ha a pótlékok mértéke növekszik. akkor kisebb lesz az alaabérek emelése, mint változatlan pótlékok esetén. A BÉREMELÉSEK TECHNIKAI SOKFÉLÉK Mint ahogy a korábbiakban említettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálkodó szervezetek munkadíjazási rendszerétől is függnek. A keresetek nettó értékének megőrzését a gazdálkodó szervezetek leainkább úgy tudiák biztosítani, ha az új munkadíia- zási szabályokat oly módon alakítiák, hoav az azok alao- ián elért nettó kereset ne térien el lénveaesen a régi szabályok szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített példán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél bonyolultabbak! Az emelt bérek meghatározásánál a régi elszámolás szerinti nettó bérekből kell kiindulni és ezeket kell „bruttósítani”. Ehhez az alábbi táblázat és képlet nyújt segítséget: 1. 2. 3. 4. Sorszám Éves nettó kereset Számításhoz használt koefficiensek (r) (a) (b) 1. 0— 54 000 0,90 0 2. 54 001— 69 400 0,70 12 000 3. 69 401— 82 400 0,65 16 100 4. 82 401—100 400 0,60 21 200 3. 100 401—116 900 0,55 27 800 é. 116 901—132 200 0,51 34 280 7. 132 201—159 800 0,46 43 880 8. 159 801—210 200 0,42 53 960 9. 210 201—301 400 0,38 68 840 10. 301 401—369 400 0,34 93 320 11. 369 401 felett 0,30 125 800 Az éves bruttó kereset (B): Az (o) és p (b) értékeket a-(b) táblázat azon sorából kell- _ r venni, amelyben y értéke „elVS = («) helyezkedik". © A béremelés megvalósítása legegyszerűbb az időbéres dolgozóknál. A példában szereplő időbéres dolaozó december 31-én érvényes havi alapbére 6500 Ft. Emellett, mint minden dolgozó, általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szerepel, mert a dolgozók többségénél ennyi az általános bérpótlék mértéke. A dolgozó elért keresete az 1987-ben érvényes elszámolás szerint alapbér 6500 Ft/hó ált. bérpótlék 310 Ft/hó összesen 6810 Ft/hó le nyugdijjárulék (9 százalék) 613 Ft/hó havi nettó kereset 6197 Ft/hó A dolgozó éves nettó keresete: 6197X12 = 74364 Ft/év A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. évi szabályok szerint: (a képlet és táblázat segítségével) 74 364—16 100 0,65 89 637 Ft/év (A Adó százalék nettó érték 74 364 Ft kerül az y helyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket a 3. sorból kell venni, mert a 74 364 Ft ebben a sávban „helyezkedik" el. A dolgozók új havi alapbére: 89 637:12 = 7470 Ft, ami tarAdósáv Adóalap megoszlása 0—48 e Ft 48 000 48—70 e Ft 22 000 70—90 e Ft 7 637 Adóalap: 77 637 Éves kereset le: jövedelemadó nyugdijjárulék (89 637 Ft 10 százaléka) Nettó éves kereset: (Ami azonos a régi szabályok szerintivel!) * Feltételezve, hogy a dolgozó folyamatosan munkaviszonyban van. © Az időbéres dolgozót folytonos munkarendben foglalkoztatják, amiért a kollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dolgozókhoz hasonlóan 310 Ft/hó. Elszámolás: A jelenlegi szabályok szerint: talmazza az általános bérpótlékot is. A számítás ellenőrzése: A dolgozó éves új bruttó bére: 89 637 Ft. A befizetendő jövedelemadó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Ft adóalap-csökkentés* 77 637 Ft adóalap Adó 0 — 20 4400 25 1909 Adó összege: 6309 89 637 Ft 6 309 Ft 8 964 74 364 Ft/hó Ft/hó Ft/hó Ft/hó Ft/hó Ft/év Az 1988. I. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: az elérendő éves bruttó kereset: alapbér 6000 műszakpótlék 1800 ált. bérpótlék 310 havi kereset 8110 le: nyugdíjjárulék (11 százalék) 892 havi nettó kereset 7218 éves nettó kereset 86 616 86 616—21 200 0,6 A bevezetésre kerülő progresszív jövedelemadó miatt a pótlékokból való elvonás mértéke megnő. Ennek ellensúlyozása céljából a vállalat emeli a műszakpótlékot. (A Minisztertanács döntése alapján az x X 12 X 1.35 = 109 027 éves műszakpótlékkal alapbér növelt összege x = 6730 Ft/hó Kereset az új elszámolás szerint: alapbér 6 730 Ft/hó műszakpótlék (35%) 2 355,5 Ft/hó havi kereset 9 085,5 éves kereset 109 026 Ft (Az előző esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) © A darabbérek bruttósítá109 027 általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „x"-szel jelölünk, e feltételek mellett kell meghatározni. éves szinten elérendő bruttó bér sónak egy lehetséges esete: éves szinten ledolg. órák száma 2096 óra teljesítménynorma 2 db/óra munkadarab bére 20 Ft/db általános bérpótlék 310 Ft/hó Bruttósítás — az adott példában — 100 százalékos normateljesítést fiavelembe véve történik. Elszámolás: A jelenlegi szabályok szerint: darabbér (éves) 2096 óraX2 db/óX20 Ft/db = 83 840 Ft/év általános bérpótlék (éves) 310 Ft/hóX12 hó = 3 720 Ft/év éves kereset: 87 560 Ft nyugdijjárulék (éves) 9% 7 880 Ft (havi arányos kereseteloszlást feltételezve) éves nettó kereset: 79 680 Ft Az 1988. I. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: (elérendő bruttó kereset az adott munkával) 79 680—16 100 B = ----------0^5 = *7 815 M unkadarab bére (x), ami az általános bérpótlékot is tartalmazza. Meghatározása: x Ft/dbX2096 óraX2 db/óra = 97 815 Ft x—23,333 Ft/db Kereset az új elszámolás szerint: 23,333 Fl/dbX2096 ÓX2 db/ó = 97 815 Ft (Az első esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) Mint már a korábbiakban említettük, a magánszemélyek jövedelemadójának progresz- szivitása miatt a többletbér nagyobb hányadát „viszi el” az adó. Tehát, ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonás „sújtja". Ezt pl. progresszív darabbérrel vagy teljesítményprémiummal indokolt ellensúlyozni. Az ilyen megoldások biztosíthatják, hogy a magasabb teljesítményekre való ösztönzés ne csökkenjen és a keresetek nettó értéke megőrizhető legyen. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy itt egy-egy lehetséges módszer (és az is egyszerűsítve) került bemutatásra. A cél ugyanis az volt, hogy a bruttósítás lényegére világítsanak rá a példák. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter, akinek lemondását rebesgetik az ameriai lapok. A Monterey városban folyó NATO-tanácskozáson Shirly Temple-lel (korábban gyermekszi- nész, jelenleg diplomata) beszélget. A kép bal szélén látható Weinberger felesége, akinek egészségügyi állapota miatt szándékozik állítólag lemondani a Pentagon-vezető is. (Telefotó: EPA—MTI—KS—DN) * Hazaérkezett a HISZ KB küldöttsége a Szovjetunióból Hazaérkezett szerdán Moszkvából a KISZ KB küldöttsége, amely a Lenini Komszomol Központi Bizottságának meghívására Hámori Csaba első titkár vezetésével tett látogatást a szovjet fővárosban. Hámori Csaba részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezéseken. * ☆ MANAGUA: Az Egyesült Államokba szökött a ni- caraguai sandinista hadsereg egyik tisztje — jelentette be kedden Managuában a nemzetvédelmi minisztérium. Közben az amerikai kormány egyik szóvivője megerősítette, hogy Roger Miranda őrnagy az Egyesült Államokba érkezett, de más részletekkel nem szolgált. •fc RÓMA: A magyar és az olasz kultúra képviselői több sikeres találkozón folytathattak mélyreható szakmai eszmecserét az Olaszországban zajló magyar kulturális rendezvénysorozat keretében, amely a „Magyarország — egy kultúra képei" cimet viseli. ☆ KATMANDU: Két fontos regionális megállapodás aláírásával és a katmandui nyilatkozat elfogadásával ért véget szerdán a harmadik délázsiai csúcsértekezlet a nepáli fővárosban. A térség együttműködési szövetségéhez (SAARC) tartozó hét ország vezetői — a nepáli király, a Sri Lanka-i, maldivi és bangladesi elnök, az indiai és a pakisztáni kormányfő — háromnapos tanácskozásukon kedvezően értékelték a szervezet fejlődését. ☆ BUENOS AIRES: Argentínában 98 éves korában kedden elhunyt Miguel Contreras, az Argentin Kommunista Párt egyik alapítója. A nagy októberi szocialista forradalmat követően 1918. január 6-án vált ki az új kommunista erő az argentin szocialista mozgalomból. Contreras szerepet játszott a Chilei KP megalakításában is. Sokáig vezetője volt a Idtin-amerikai szakszervezeti szövetségnek. MÚZEÁLIS BORAI, BORKÜLÖNLEGESSÉG, valamint FORGALMI BORAI s letetette! eérjek ke dees eendéqeinket a eendéqllí különtermében! Merényletkísérlet Shultz ellen i Állítólag George Shultz amerikai külügyminiszter ellen akart merényletet elkövetni egy volt katonatiszt, aki jelenleg munkanélküli. Edward Gollo-t Washingtonban vették őrizetbe kedden, de a külügyminisztériumot már hétfőn délután figyelmeztették a veszélyre. Gallo egy massachusettsi városból utazott Washingtonba, őrizetbe vételekor több fegyvert és nagymennyiségű lőszert találtak nála. Pécs, 1. sz. Ügyvédi Munkaközösség. Rákóczi út 35-37. Kérjen válaszboritékkal díjtalan tájékoztatótI 10 000 Ft takarékbetét elhelyezés esetén DACIA 1310 TLX vagy POLSKI FIAT 126 E személygépkocsi tulajdonosa lehet. Bővebb információt nyújtanak a Mohácsi Takarékszövetkezet egységei PÉCSETT: Bem u. 5. (Konzum épület) I. em. 106.
