Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-29 / 329. szám

4^' 8. oldáí Á jövő bajnokai Dél-Dunántúlon Muveseállomás Kaposváron és Szekszárdion (3. oidai) f ' ' .v’J % Volf egyszer egy magyar mefrószerelvény ;j (5. oldal) Százéves a hangrögzítés 4. oldal Megkezdődött a latin-amerikai csúcsértekezlet Péntek este a mexikói Acapulcóban megkezdték a hivatalos tárgyalásokat a latin-amerikai csúcsta­lálkozó résztvevői. Argentí­na, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Panama, Peru, Uruguay és Venezuela ál­lamfői zárt ajtók mögött folytattak véleménycserét. Országaik elvi álláspont­ját Latin-Amerika aktuá­lis problémáirói azonban nyilvánosan is kifejtették pénteken, a csúcstalálkozót megnyitó rendezvényen. Világ proletárjai, egyesüljetek! vasárnapi Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 329. szám 1987. november 29., vasárnap Ara: 2,60 Fi Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Pecs őrizni tudó varos A városi tanács ünnepi ülése a felszabadulás 43. évfordulóján Aczél György — díszpolgár Új Pro urbe-díjasok: dr. Romhányi György, Tóka Jenő és a Széchenyi Gimnázium mindenkor az itt élő emberek cselekedeteiben, a város irán­ti szeretetüket, felelősségüket, törődésüket pedig a sok irányú településfejlesztő társadalmi munka, társulásos együttmű­ködés, városvédő és szépítő tevékenység, a szőkébb lakó­terület jobbítását célzó tevé­kenység igazolja. A szónok a következőképpen folytatta:- Szükségét érzem külön is kitérni egy kérdésre annak a nemzedéknek a nevében, ame­lyik e társadalomépítő mun­kában sok mindent készen ka­pott, de megkapta már azt a felelősséget is, ami az eddig elért eredmények megszilárdí­tásával, továbbfejlesztésével jár. Amikor a felszabadulás évfordulóján fejet hajtunk a katonahősök emléke előtt, tisztelettel és megbecsüléssel kell szólnunk arról a nemze­dékről is, amelynek a tagjai mély meggyőződéssel, hittel vállalták, hogy „holnapra megforgatják az egész vilá­got”, akik országépítő mun­kájukkal kezdték el írni ha­zánk, városunk új történelmét. Azért kell erre emlékeztetni, mert a mai nehézségeink kö­zepette hajlamosak vagyunk lekicsinyelni elért eredmé­nyeinket, a jogosnál nagyobb kritikával illetni megtett útunk hibáit, s az előttünk járt nem­zedékeket. Mi ma akkor tud­juk ’teljesíteni a ránk váró feladatokat, ha munkánkat át­hatja annak a megértése, hogy az értékek létrehozásá­nak a történelmi tényeit és jelentőségét nem lehet meg­kérdőjelezni. Az ünnepi beszéd után Piti Zoltán tanácselnök ismertet­te a tanács határozatát, amelynek értelmében díszpol­gári címet adományozott Aczél Györgynek, aki több évtizedes tevékenységével hozzájárult a város fejlődéséhez, szellemi életének a fellendüléséhez, re­gionális szerepkörének a bő­vüléséhez. Pro Űrbe Pécs éremmel tüntették ki dr. Rom­hányi György egyetemi tanárt, oki kiemelkedően eredményes és maradandó munkát végzett Pécsett a tudomány, az ok­tatás, a nevelés, az egészség- ügyi ellátás területén; Tóka lenöt, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatóját, aki jelentős közéleti tevékenységet fejt ki a város érdekében, s (Folytatás a 2. oldalon) Pécs felszabadulása 43. év­fordulója előnapjának a dél­előttjén zászlódíszbe öltözött városháza fogadta a tanács­tagokat, a hagyományos ün­nepi tanácsülésre érkező ven­dégeket. Pontban 10 órakor a Himnusz hangjai vezették be az ünnepi eseményt, majd rövid műsor következett N. Szabó Sándornak, a Pécsi Nemzeti Színház művészének, a Széchenyi István Gimnázium énekkarának és a Művészeti Szakközépiskola növendékei­nek a közreműködésével. Ez­után nyitotta meg köszöntő szavakkal Piti Zoltán, Pécs Megyei Város Tanácsának az elnöke a tanácsülést, melynek elnökségében helyet foglalt Aczél György, a Politikai Bi­zottság tágja, Pécs országgyű­lési képviselője, dr. Dányi Pál, a Baranya Megyei Pártbizott­ság első titkára, Horváth La­tos, a Baranya Megyei Tanács elnöke és Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára, ünnepi beszédet Komlódi Józselné tanácselnök­helyettes mondott.- Pécs két évezredes törté­nelmének olyan napjára em­lékezünk, amely e történetnek csupán egyetlen, de korszakos jelentőségű napja, egy új kor nyitánya. Minden város életé­ben léteznek olyan történelmi pillanatok, amelyek gyökere-, sen átformálják az arculatát, A város díszpolgárai. Csorba Győző Kossuth-dijas költő kö­szönti Aczél Györgyöt történelmi távlatokban hatá­rozzák meg további fejlődé­sét, gazdasági és társadalmi viszonyait, lakóinak minden­napjait. Ilyen történelmi pilla­nat volt számunkra a 43 év előtti novemberi nap: 29-e . .. Az elmúlt 43 év legfonto­sabb eredményeit felvázolva megállapította, hogy a meg­tett út nem volt mindig nyíl­egyenes, de a társadalmi, gazdasági haladás töretlen, őszinte szándéka érvényesült Az ünnepi tanácsülés résztvevőinek egy csoportja Grósz Károly Kréta szigetére utazott A görögországi látogatáson tartózkodó Grósz Károly a politikai tárgyalásokon túl szakított időt Hellasz kultúrájának és neve­zetességeinek megismerésére is. A képen: a miniszterelnök egy népművészeti kiállításon. Szombaton délután Athénból a Kréta-szigeti Iráklionba uta­zott Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke. A nap folya­mán a magyar kormányfő lá­togatást tett a Korinthoszi-csa- tornánál, ahol felavatta Türr Istvánnak és Gerster Bélának, a Korinthoszi-csatorna magyar kezdeményezőinek és tervezői­nek emléktábláját. Ezt köve­tően Grósz Károly és kísérete végighajózott a csatornán, majd megtekintette a ko­rinthoszi óvárost és a múzeu­mot. Délután a magyar minisz­terelnök a görög légitársaság különgépén utazott Krétára. Grósz Károlyt Andreasz Pa­pandreu görög miniszterelnök búcsúztatta az athéni nemzet­közi repülőtéren katonai tiszte­letadás mellett. A Minisztertanács elnökét Kréta tartomány vezetője fo­gadta az iráklioni repülőtéren. Ülést tartott a KISZ KB A mozgalom és a tizenévesek - Nyilvánosság, jobb tájékoztatás a KISZ programjában A KISZ tieznévesek közötti tevékenységének tapasztalatai, az ifjúsági mozgalom tájékoz­tatási tevékenysége fejlesztése és a KISZ és a kormány ve­zetőinek december 4-i találko­zójára kerülő témák vitája vol­tak c legfontosabb napirendi pontok a KISZ Központi Bizott­ságának szombati ülésén. Először Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájékoz­tatta a testület tagjait az MSZMP KB november 11-i ülé­séről, majd Králikné Cser Er­zsébet, a KISZ KB titkára ter­jesztette elő a tizenévesek kö­zött végzett KISZ-munka ta­pasztalatairól és a további tennivalókról szóló jelentést. Megállapította, hogy az ok­tatási törvény hatására elkez­dődött pozitív változások az if- júsáqi mozgalom megújulásá­hoz is kedvező feltételeket te­remtettek. Kiemelte, hogy a társadalmi kibontakozási prog­ramot többek között a mai középiskolásokra támaszkodva is kell majd végrehajtani. Az ifjúsági mozgalom megújulá­sában, a tanórán kívüli neve­lésben jelentősek az öntevé­keny diákkörök, amelyek főleg a KISZ-szervezetek munkájának eredményeként alakultak ki, ugyanakkor felügyeletük, műkö­dési feltételeik biztosítása már állami feladat. A napirend vitájában töb­ben szóvá tették, hogy az oktatási törvény végrehajtásá­nak határidejéig várt sok isko­la vezetősége a diákélet fóru­mainak, s ezek jogainak kiala­kításával. Gönci János, a KISZ KB tit­kára az ifjúsági szövetség tá­jékoztatási tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló ja­vaslatot terjesztett elő. A KISZ KB már a Jövőnk a tét akció nyomán, az MSZMP KB-hoz és a kormányhoz továbbított javaslataiban is megfogalmaz­ta a nyilvánosság fejlesztésé­vel kapcsolatos elképzeléseit. A fiatalokat, a szövetség tag­jait érintő kérdésekben a KISZ az álláspontját a mos­taninál nyilvánosabbá kívánja tenni. A szervezet tisztségvise­lőinek a mainál többször és jobban kell élniük a szemé­lyes fellépés meggyőző, hite­lesítő erejével és a Központi Bizottság, a területi KISZ-bi- zottságok, a rétegtanácsok ezentúl a sajtó, a tömegkom­munikáció számára nyitottan végzik tevékenységüket. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda- osztályának vezetője hozzászó­lásában hangsúlyozta, hogy a párt helyesli a KISZ KB új tá­jékoztatási elképzeléseit, és felhívta a KISZ-vezetők figyel­mét a megyei napilapok, a helyi rádió- és televízióstúdiók növekvő jelentőségére a poli­tikai’ propagandában. A Minisztertanács és a KISZ vezetői december 4-én talál­kozón vesznek részt, amelyen konzultálnak az ifjúság hely­zetéről és a stabilizációs idő­szak ifjúságpolitikai feladatai­ról. A KISZ tájékoztatja a kormány a lakáspolitika kor­szerűsítésével kapcsolatos elő­zetes elgondolásairól, amelye­ket e találkozót követően a KISZ-tagság körében széles körű vitára bocsátanak. A tárgyaláson a közép- és felső­oktatás korszerűsítésének, a tehetséggondozásnak a lehe­tőségeiről is tanácskoznak. A tolálkozó tézisei november 30-ig plakát és szórólap for­májában minden városi, vál­lalati és intézményi KISZ-bi- zottsághoz eljutnak.

Next

/
Thumbnails
Contents