Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-28 / 328. szám

1987. november 28., szombat Dunántúlt napló 3 Kávé és szendvics Komfort­kocsi bérlettel A Magyar Államvasutak egyre dinamikusabban küzd az utazók kegyeiért azzal a nem titkolt cél­lal, hogy minél többen ve­gyék igénybe a MÁV szol­gáltatásait. Ennek része, hogy számtalan utazási kedvezmény mellett a kul­turáltságra is jobban fi­gyelnek, mint korábban. Például egy éve Pécs és Budapest között komfort- ' kocsit közlekedtetnek, me­lyen kávét, teát, üdítőt, szendvicset szolgálnak fel, . s a kényelmes ülésekben helyet foglalóknak újságo­kat, videóprogramokat kí­nálnak. A tapasztalatokat figye­lembe véve ismét újdon­sággal jelentkezett a MÁV Pécsi Igazgatósága: a komfortkocsikra bérletet rendszeresítettek. Börczi lenő, az igazgatóság osz­tályvezetője szerint tették ezt azért, hogy a rend­szeresen — elsősorban ki­küldetésben - utazóknak ne kelljen minden utazás előtt sorba állniuk, más­részt, mert ezt a lépést a komfortkocsik nem megfe­lelő kihasználtsága is in­dokolta. Pécs és a fővá­ros között átlagosan „fél- házzal” járnak ezek a ko­csik, visszafelé a kihasz­náltság azonban alig ha­ladja meg a húsz száza­lékot. A komfortkocsi-bérlet száz utazási lehetőséget biztosít, óra 8000 forint. Bérletet magánszemélyek és közületek egyaránt vált­hatnak, s hogy ezt az új szolgáltatást vonzóvá te­gyék, a bérlettulajdonosok húsz százalékkal olcsób­ban utazhatnak a kom­fortkocsin. A bérleten szel­vények vannak, így egy­idejűleg többen is felszáll­hatnak ezekre a kocsikra, azonban a bérlettulajdo­nosnak a helybiztosítási igényét jeleznie kell a ki­indulási állomás személy­pénztáránál. A komfort­kocsi-bérlet az utazás tá­volságának megfelelő gyorsvonat első osztályú, érvényes menetjegy felmu­tatásával bármelyik belföl­di komfortkocsi járaton felhasználható. Bérlet Pé­csett, a főpályaudvar elő­vételi és nemzetközi pénz­tárában váltható munka­napokon 8-16 óra között. R. N. A megkezdett nyíltság tovább folytatódik Két ülésszak között Medveczky Antalné Brezniczky József A gazdasági kényszer sok mindent mozgásba hozhat Medveczky Antalné ország- gyűlési képviselő annak idején a pótválasztás során lett győz­tes. Főiskolai docens, a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola Építőipari Intézetének igazgató- helyettese, a mélyépítési tan­szék vezetője. Arról kérdezem, ő mint kép? viselő, mit tapasztal, hogyan csapódik le nála az emberek véleménye? Beszélgetésünk hadd legyen annyiban formabontó, hogy az újságírás íratlan szabálya sze­rinti magázás helyett tegező- dünk. Egy házban albérletes­kedve kezdtük annak idején az ún. Életet. Mondom is neki a régi emlékek felelevenítése után, ki gondolta volna akkor, hogy a filigrán termetű, a gyö? nyörű, derekáig érő hajával vagány külsejű és „szövegű" kis Bereczky Lellével majd egykoron úgy beszélgetek, mint egy híres intézmény igaz­gatóhelyettesével és az ország dolgaiba beleszólni tudó or­szággyűlési képviselővel. — Véleményed szerint mi nem kapott kellő hangsúlyt a legutóbbi országgyűlésen? — Most elvekről kellett dön­teni. A konkrét dolgokat a vég­rehajtási utasítások során tár­gyalják meg. De kérdésedre válaszolva szerintem a nagy- családosok támogatása nincs a helyén. Tudom, elmentek addig, ameddig lehetett, még­is többet várt a társadalom. Nem vádként mondom, tudo­másul veszem. És sajnos, egy­re több dolog lesz, amivel nem tudunk mást tenni, mint tudo­másul venni.- Te műszaki vagy. Sokat emlegetik, döntő szerepe lesz a műszaki fejlődésnek ebben a stabilizációs programban.- Eltökélt szándékom, hogy a legközelebbi országgyűlésen, ahol a költségvetést tárgyalják- illetve a megelőző bizott­sági üléseken, ahol jobban le­het a véleményeket érvényesí­teni — fokozott figyelemmel kí­sérem, hogyan jelenik meg a költségvetésben a műszaki fej­lesztések támogatása? Sajnos, túl sok javulás nem várható, mert a műszaki fejlesztések rendkívül pénzigényesek.- A tehetség jobb kibontá­sára is számítanak . . .- Amíg a műszaki értelmi­ségnek a megélhetésért má­sodállásokat kell vállalnia, nem marad ideje, energiája a te­hetségek kibontakoztatására. ☆ Brezniczky József országgyű­lési képviselő, a Pécsváradi Mezőgazdasági Szakközépisko­la igazgatója. Az irodába, ahol beszélgetünk, behallatszik az óraközti szünet egészséges ka­masz-zsivaja.- Az országgyűlés után egé­szen más minőségű munkát igényelnek tőlem - mondja Brezniczky József. - Régebben inkább a fogadóórákon talál­koztam az emberekkel, ahol a megjelentek a saját apró- cseprő, persze számukra fon-r tos sérelmeikben, problémáik­ban kértek segítséget. A pécs- váradiak sokszor eljöttek a la­kásomra is, munkahelyemre is. Most egyre-másra hívnak meg különböző kollektívák, hogy tartsak tájékoztatót. Ez eddig még sohasem volt. Most, ha az utcán megállítanak, nem a helyi dolgokat panaszolják, hanem firtatják, mi lesz, hogy lesz.- Közvetlenül az országgyű­lés után az emberek hangula­ta jó volt. Mindenkinek tet­szett a miniszterelnök beszé­de, stilusa. Az emberek na­gyon bíznak abban, hogy olyan személyi változások lesznek majd, amelyek biztosítékok az ígéretek megvalósítására.- összeegyeztethetők-e a helyi, az egyéni érdekek az or­szág érdekeivel?- Sokszor nehéz, de állítom a gazdasági kényszerítő sok­mindent mozgásba hozhat. Nem megyek messzire, itt a tsz vezetőjével beszélgetve so­rolta áz ötleteket, hol mit le­hetne még tenni. Szerintem minden vállalatnak vannak ilyen lehetőségei, amivel az új körülmények között is megta­lálja a helyét.- Közeledik a következő or­szággyűlés, ahol a költségve­tést tárgyalják. Hogyan készül fel erre?- Közgazdász ismerőseimet nyaggatom, segítsenek eliga­zodni bizonyos dolgokban. Azt mondják, ha ezt, vagy azt a keretet növelik, a másik terü­leten csökkenéssel jár. Rend­ben. De van a költségvetésnek olyan kategóriája, hogy Egyéb. Nem tudom, ez mit takar. Pil­lanatnyilag a hitelállományról sincs több ismeretem, mint az átlag értelmiségi újságolvasó­nak. De hogy pontosan hová mennek a hitelek, nem tu­dom. Azt mondják a szerke­zetátalakításra kellenek. De én konkrétan szeretném tudni, mi­lyenre, hová és mennyi. Ha a döntés felelőssége a miénk, tudnunk kell,miben döntünk. Én ezt az időszakot az erre való felkészülésnek szentelem. Nagyon remélem és várom, hogy a decemberi országgyű­lésen a megkezdett nyíltság tovább folytatódik, és ilyen szellemben megy tovább, mint ahogy elindultunk. Sarok Zsuzsa Építési telkek Pécs környékén Pécs belvárosában többnyire elfogytak az építési telkek. Nő az érdeklődés a városkörnyéki közséqekben lévő építkezési lehetőségek iránt. Pellérd igen behatárolt, ter­jeszkedésre nincs lehetőség, ezért a falu területén belül kell megoldást találni. A görcsönyi termelőszövetkezetnek húzód­nak itt földjei, amelyeket a ta­nács vásárol meg, hogy telke­ket alakítson ki. 2000 négyzet- méter felettiek, általában 175 OOrt forintba kerültek. A hat igénylő közül háromnak tudott juttatni ebből a tanács. Az igények kielégítésére ma­gántulajdonból is vásárolnak földet. Idén három, 900-1000 négyzetméter alapterületű telket vettek, ezeket jövőre értékesí­tik. Hogy összefüggően tuti- jók beépíteni ezt a területet, jövőre több telket is vesznek magánkézből, és a közműve­sítést is akkor kezdik meg. Ahogy Pécsről Keszübe érünk, jobb oldalon négy tel­ket mérnek ki. Ezek 1000 négyzetméternél nem lesznek kisebbek. Már heten—nyolcán jelentkeztek rá. A keszüi ta­nácstagok és az elöljáró véle­ménye alapján a vb dönti majd el, hogy kik kapják meg. A telkeket négyzetméterenként mintegy 90—100 forintért érté­kesítik. Gyódon és Aranyos- gadányon nincs telek, nincs is rá igény.­Feltétlenül szót kell még tennünk a pellérdi tanács ter­véről. Már folynak a tárgyalá­sok arról, hogy TSZKER rak­tárbázisát a község területén megszüntetik és ott is építési telkeket alakítanak ki. Szentlőrincen, a hatos út közelében idén hat telket ér­tékesítettek, ezek általában nyolcszáz négyzetméteresek, négyzetmétere 195 forintba ke­rült. Üt, > villany, víz, csapa­dékcsatorna van. A hatból há­rom szennyvízcsatornával is el van látva. A Mecseki Ércbánya Vállalat is adott megbízást te­lekkialakításra. 29 telek kap igy gazdát. Idén Szentlőrincen több telket már nem tudnak adni. Jövőre 18 szabadon ál­ló családi házas és ugyanennyi zártsorú beépítési telek áll ren­delkezésre. Ezek a keleti ‘lakó­telepen helyezkednek el, tel­jesen közművesítettek, alapte­rületük 600 és 900 négyzetmé­ter. Az ár 250 forint négyzet- méterenként, de elképzelhető, hogy még emelkedik. Ha még idén jelentkeznek az igénylők, akkor az eredeti áron vehetik meg a területeket. Eddig öten kértek előszerződéssel földrészt. Abaligeten már évek óta kínálnak építési telkeket, de nemigen jönnek a jelentkezők. Tavaly a 40 telekből a MÉV 23-at kötött le, a maradék gazdára vár. Az 1000—1200 négyzetméteres részeket 100 000 forintért szeretné eladni a ta­nács. Kozármislenyben, a magas- feszültségű vezetékek alatti 30 telekből 18 kelt el. Valószínű­leg azért ilyen kevés, mert építési tilalom volt itt egészen addig, amíg a DÉDÁSZ tavaly meg nem emelte a vezeté­keket, és így már veszélytelen­né váltak. A telkek 800 négy­zetméteresek, áruk 300 forint/ négyzetméter. Az északnyugati új lakóterület 84 telke mór elfogyott, a második ütemben újabb 164 telket értékesítenek tavasztól. Valószínűleg egy négyzetméter ára 400 forint, vagy ennél több lesz . Kővágószőlősön, Bakonyán, Cserkúton és Kővágótöttösön nem kínálnak építési telkeket. Orfűn, zártkerti ingatlanokból idén és jövőre összesen 22-t ajánl a tanács. Ezek ezer négyzetméter felettiek, 60 000— 70 000 forintba kerülnek. Fon­tos tudni, hogy ide fahózak nem építhetők, mert üdülőtelek már nincsen. Családi házhe­lyekből 34-et alakítottak ki, 600-tól 1100 négyzetméterig terjed az alapterületűk, áruk négyzetméterenként 150 forint. A közművesítést csak jövőre oldják meg, jelentkezni azon­ban már idén is lehet. Ó. Z«. Üj utakon Vállalkozó iskolák A szakközépiskolák a hatva­nas évek elejétől vállalnak bér­munkákat, bevételeik egyre nő­nek. Az elkövetkezendő évek­ben a gimnáziumok is egyre inkább rászorulnak a pénzes munkák szervezésére, hiszen költségvetési támogatásuk nem nő. Ez alkalommal Erhardt Im­rét, a pécsi Széchényi István Gimnázium és Szakközépisko­la igazgatóját kérdeztük: — 1986-os bevételünket meg­próbáljuk tovább növelni. Úgy tervezzük, hogy 400 000 forint helyett egymilliót is „megter­melhetünk" 1988-ban. Az ösz- szegből jelentős hányadot for­dítunk az iskola felújítására, eszközök beszerzésére, így újabb munkákat is vállalha­tunk majd. Megpróbáljuk ta­nárainkat is érdekeltté tenni: egy rendelet értelmében a többletbevétel 10 százaléka ju­talomként is kiosztható. Pillanatnyilag több tanfolya­munk is működik, így van tíz­hónapos művezetőképző 22 emberrel és mesterszakmunkás­képző 25 emberrel. Ide azok járnak és járhatnak majd a jövőben is, akik öt éve dol­goznak legalább és munka­helyük javasolta őket. Négy csoportban folyik most techni­kus tanfolyam és 100 általános iskolás gyerek jár a 60 órás matematika—-fizika előkészí­tőnkre. Szerződést kötöttünk az Elektronikai Vállalat pécsi egy­ségével 500 kaputelefon gyár­tására. Sok el is készült mór a híradástechnikai tanári munkaközösség irányításával. A bevételnek 70 százaléka az is­koláé, 20 a résztvevő diákoké, 10 a tanároké. Tárgyaltunk a Hungária Biztosítóval, pécsi irodájukba mi készítjük el a stúdiószobát: fényreklámokkal, videóval irányító műszaki egységgel. Nyáron lehetőséget adunk a sportolni vágyóknak arra, hogy némi óradíjért használ­hassák az iskola udvarán lévő teniszpályát. Tervünket könnyíti egyik tanárunk szabadalma, a vastraverzen mozgatható tenisz­háló. Ezt felajánljuk más is­koláknak is. Csakúgy, mint egy másik tanárunk által ké­szített szabadalmat, a hiány­cikknek számító Geiger—Mül­ler számlálót. Erre egyébként legutóbb éppen Szegedről ér­kezett megrendelés. Továbbra is szervezünk tan­folyamokat igény szerint autó­szerelőknek, lakatosoknak, esz­tergályosoknak, magunk is megkeressük a nálunk végzet­teket. Éppen most állapod­tunk meg a postával egy ha­marosan induló kábelszerelő művezetői tanfolyamról. Lesz tehetséggondozó tan­folyamunk is a megye kisebb iskoláiba járó tanulóknak. Ter­veink szerint minden tárgyból indítanánk, és akár három- néav évig is járhatna az ér­deklődő gyerek szombaton dél­előttönként. A végére hagytam a leq- fontosabb tervünket, ez diák­jaink gyakorlati idejével függ össze. A három-négyhetes qvakorlati időre szeretnénk, ha gyerekenként fizetne a vállalat az iskolának 1000—2000 forin­tot. Ebből a jelentős összeg­ből befejeznénk a nemrégiben elkezdett, igen korszerű szá­mítástechnikai szaktantermün­ket. 1988 szeptemberétől szá­mítástechnikai tanfolyamokat is szervezhetünk az érdeklődők­nek. Bozsik L. Szóvá tesszük Kőműves Kelemenné vére Mint jó Kőműves Kelemen feleségének vére, három kul­túra értékei ragasztják nemze­ti kincsünkké Pollack Mihály épületeit. A német anyanyelvű építőmester megmerítkezve a görög kultúrában, magába szívva új hazájának szellemi kincseit lett a magyarországi klasszi­cizmus fejedelme. Meglehet feladatbeadás előtt állnak a főiskolások, meg­lehet már szorgosan tanulnak a félévi vizsgákra - meglehet érdektelen számukra Pécs kul­túrája, meglehet nem is érdek­telen, ismeretlen csak - a szí­nész tucatnyi műszakis előtt mégis megkezdi Bertók-műso- rát. E jegyzet témája nem az, hogy Pécs szellemi életének mily meghatározó egyénisége a csendes indulatú Berták László,. és a robbanó indulatú színész, Sípos László - még- csak az sem, hogyan csiholt izzó előadást a hét elején a színész az érdektelenség elle­nére - s ellen. Még csak az sem témám, hogv lám, érdek­telenek a műszaki főiskolások a művészetek iránt. Hisz any- nyi a meglehet, s időnk sincs semmire. Töprengek inkább azon, hol, kitől, mikor tanulható az ér­telmiségi lét. Hiszen a szakma igen: előadáson, gyakorlaton, feladatkészítés közben, ne­héz vizsgákon keresztül - de hát a szakma, még a diplo­más szakma sem tesz értelmi­ségivé. Legfeljebb statisztikai­lag. Az értelmiségi, a nemze­ti és egyetemes kultúra birto­kosa, értelmezője, gyarapítója és terjesztője: az értelmiségi lét cselekvési, létezési forma. S nem szakbarbárság. S hát az idő oly kevés, ja­va része kell a munkának, a megélhetésnek, a maradék az alvásnak, álságos regenerá­lódósnak — s ha marad egy, a huszonötödik a huszonnégy­ből, hót az a gondatlan szó­rakozásé, sarki kocsmáé, vere­kedés filmeké, aluljáróiroda­lomé, az a huszonötödik óra a „kikapcsolódósé". Nem csak az iskola, a kör­nyezet is nevel: a felnőtt tár­sadalom példája. A felnőtt tár­sadalomnak meg nincs ideje semmire, főképp arra nincs, hogy értelmiségitől példát ve­gyen, s hogy az értelmiségi példát adjon közösségi maga­tartásra. Töprengek: a főiskolások ér­dektelensége nem önmagától való, hanem „tanult" maga­tartási megélhetéssel exkuzáló felnőttek utánzása talán? Hogy tán csak olyanok, amilyent lát­nak: művészetre, kultúrára rá nem érő, olykor kikapcsolódó lények duplikátjai. kik számá­ra felesleges a költő Berták László és a színész Sipos László. Nem tudom. Nem tudom, csak azt, ha az a tucatnyi diák házat épít majd, talán tartósabb falakat emelhet, mint a többiek. Mert azokban a falakban, mint jó Kőműves Kelemenné vére, ott lesz an­nak az estének élménye. Bodó László

Next

/
Thumbnails
Contents