Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-24 / 324. szám
1987. november 24., kedd Dunántúli napló 5 Rendezik a belvizeket Hirden Van, ahol a vízzáró réteg alá ásták a pincéket Végleges érték az, amit most építenek, mondta Kor vács Gábor, a Földmunkás gmk vezetője, de a tavaszi olvadások után dől el, hogyan működik a rendszer, pontosabban az, hogyan bővítsék tovább. Két hatalmas árkot készítettek Pécs-Hirden a belvizek elvezetésére: az egyik a betonüzemtöl, a régi 6-os út felső szakaszáról vezeti a vizet — a földmunkával már készen van a gmk, hamarosan burkolják. A másik egy ezerméteres árok a Zámor utcában, amely az új, családiházas terület vizét fogja majd fel, ha elkészültek az út alatti átereszek is. S ugyancsak kész a régi és az új főút mellett az elvezető árok. Mindez 1 754 000 forintba kerül, de ezúttal nem a pénzforrás ütemezi a munkát, hanem a szükség, mert a nyári nagy árvízkárok után szeretnének mielőbb rendet tenni Hirden. S mindez azt jelenti, hogy valószínűleg a következő évben nyújtja be a tetemesebb összegű számlát a tanácsnak a gmk. Szívesen vállalják jövőre a völgyben húzódó árok tisztítását, több tízezer köbméter földet megmozgatva. Az a komplex melioráció, amelyre Hirden a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tervei szerint szükség van, mintegy négymillió forintba kerül. Mindez végleges megoldást ígér a terület belvizeinek rendezésére. Bár továbbra is gond, hogy az egyedi szivárgók „termelik" a talajvizet, és a tervezés idején végzett vizsgálatok azt is kiderítették, hogy több családi »ház pincéje a talajvizet záró agyagrétegbe vagy alá épült. Fontos, hogy az itt lakók maguk is áldozzanak, építsék ki a házak körül az elvezetőket, lehetőleg most, az árokrendszer építésével egy időben, hogy szakszerűen csatlakoztathassák a belső árkokat. Ismert az is, hogy a városi tanács megállapodott az OTP Baranya Megyei Igazgatóságával abban, hogy kedvezményes kölcsönt kaphassanak azok, akik a nyáron különösen nagy károkat szenvedtek. Ehhez igazolást ad a városi tanács építési és közlekedési osztálya. G. M. Ilyen utólagos talajmunkákat kell végezni tervezési és kivitele zési hiányosságok miatt. Nem értik a lényegét Az iskolatanácsok megalakulásának tapasztalatai Emlékülés a Pécsi Szabadtanítási Kongresszus tiszteletére Közgyűlés előtt a Népművelők Egyesületének jövő évi programterve Mi lesz drágább és mi lesz olcsóbb ? Tájékoztató a január l-jei árváltozásokról A Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Baranya Megyei Szervezete tegnap délelőtt emlékülést rendezett a pécsi Ifjúsági Házban az 1907. évi Pécsi Szabadtanítási Kongresszus tiszteletére. Az 1868. évi 44. törvény adta lehetőséggel élve — amely szerint az országban bármely ' jogi személy alapíthat iskolát — egyre több különböző fokú oktatási és művelődési intézmény alakult. A törvény kiadását követő alig több mint ötven év alatt 5000 népi iskolával, 150 középiskolával, 49 49 színházzal és múzeummal és számos könyvtárral gyarapodott az ország. Ebbe a feltételrendszerbe épült be az akkori szabadtanítási mozgalom, amelynek igen jelentős fóruma volt a nyolcvan évvel ezelőtti Pécsi Szabadtanítási Konqresszus. E fontos művelődéspolitikai és társadalmi megmozdulásra 139 országos és helyi szervezet küldte el több mint ezer képviselőjét. Az egybegyűltek a szakmai és módszertani kérdések megvitatása mellett a közművelődés hovatartozásáról vitatkozott a kongresszuson. ,,A közművelődés ügye, a társadalom üqye!" — volt akkor a meghatározó álláspont, kizárva még az állami beavatkozás lehetőségét. A tegnapi ünnepi emlékülésen Gelencsér Katolin és Maród Andor, az ELTE művelődéstörténésze, illetve müvelő- désfilózofusa tartott előadást. Gelencsér Katalin, a kongresz- szus korabeli értelmiségi moz- nalmak és a szabadoktatás kapcsolatáról beszélt, Maróti Andor nediq az akkor tárqyalt szakmai és módszertani kérdéseket vázolta a kongresszus anyagából merített több érdekes szemelvény segítségével. A két előadó egybehangzó véleménye szerint a kongresszus tanulságai a ma élő nemzedékek számára is jelenthetnek útbaigazítást. A tegnapi emlékülést a Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezetének közgyűlése előzte meg az Ifjúsági Ház klubjában. Ezen Újvári Jenő elnöki bevezetője után Kert László, az egyesület titkára ismertette az elmúlt évi tevékenység eredményeit. Az egyesület munkája ezek szerint elmozdult a kísérletezés szintjéről. Nőtt a tagság aktivitása és érzékenysége, több alkalommal csatlakoztak más szervek által meghirdetett kezdeményezéseikhez, kutatásokhoz ismeretterjesztő beszélgetésekhez. Az országos rendezvényeken való folyamatos képviselet mellett ebben az évben az egyesület gyümölcsözőnek Ígérkező külföldi kapcsolatot is ki tudott építeni. A szakcsoportok erősödése ellenére azonban továbbra is gondot okoz a tagsággal — főleg a fiatalokkal való folyamatos kontaktus hiánya. Az éves visszatekintés után a jövő évi munkatervre tett javaslatot az egyesület elnöksége. A tagság elfogadta azt a kezdeményezést, hogy a jövőben az aktuális események, rendezvények megtartásán túl inkább az egyesület már kialakult tevékenységének eredményesebbé, hasznosabbá tételén dolgoznak. Az ülés utolsó pontjaként a tagság az évi munkát elismerő kitüntetésekre tett javaslatot. K. E. A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészítették a január 1-jén életbe lépő árváltozások alapjául szolgáló árindexlistát, amely több ezer termék nagy- és kiskereskedelmi árváltozásának mértékét tartalmazza. A listát a Magyar Közlöny 52. számában tették közzé. A fogyasztási cikkek 80 százalékának megváltozik az ára; a változások háromnegyed része áremelkedés. A hazai és import szén, a propán-bután gáz, a tüzelőolaj, a gázolaj, valamint a benzin január 1-je után is a jelenlegi áron lesz kapható. Az építőanyagok közül a hazai beton- és vasbetontermékek 17,5, a darabos és oltott mész 22,5 százalékkal lesz drágább. A magyar gyártmányú háztartási villamos fűtő- és hűtő- készülékek, villanybojlerek, hőtárolós kályhák, világítótestek, rádiók, tévék, magnók ára változatlan marad, a szocialista importból származó készülékek 5-18, a tőkésimporttermékeknek ez a csoportja pedig 13-26 százalékkal fog többe kerülni. A hazai kerékpárok óra nem változik, a motorkerékpároké, mopedeké, robogóké átlagosan 1 százalékkal csökken, az import kétkerekű járműveké 6—13 százalékkal növekszik. A háztartási vegyiáruk átlagosan 4,9 százalékkal kerülnek majd többe, viszont a kozmetikai és testápolási cikkek 4,6 százalékkal olcsóbbak lesznek. A hazai bútorok ára átlagosan 2,6 százalékkal növekszik, de a gyermekbútorok közül az ágy és az etetőszék több mint háromszor, a járóka csaknem négyszer annyiba kerül majd, mint most. A felnőtt lábbelik átlagos ára 12,4 százalékkal csökken, a gyermekpapucsok, cipők, csizmák azonban 10-93 százalékkal drágulnak. Ugyancsak jelentősen emelkedik — átlagosan a jelenleginek kétszerese lesz — a csecsemőruházati cikkek, s 7,2—15,4 százalékkal nő a gyermekalsóneműk ára. A fonalak, a méteráruk és a felnőttkonfekció-termékek átlagosan 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyancsak kevesebbe kerül a rövid- és divatáru. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az étolaj, a margarin, a pörkölt kávé, a csokoládé, a szeszes italok és a hazai cigaretták ára nem változik. Az ételkonzervek egy része olcsóbb, a hússal készülteké valamivel drágább lesz mint eddig, az árváltozás mértéke 0,7 százalékos csökkenéstől 6,4 százalékos emelkedésig terjed. Lényegesen — 35-52 százalékkal - növekszik viszont a bébikonzervek ára, s 21,8 százalékkal drágulnak az alkoholmentes üdítőitalok. Huszonnégy termékcsoport árait az árhatóság a későbbiekben árjegyzékben teszi közzé. Az elmúlt héten tárgyalta a HNF OT Pedagógiai Bizottsága az iskolatanácsok megalakulásának, s az első évi működésének országos tapasztalatait. A bizottság tagja dr. írhardt Imre, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközép- iskola igazgatója is, aki egyúttal a Hazafias Népfront Baranya Megyei Elnöksége mellett működő Pedagógiai Bizottság elnöke. Ez a megyei bizottság tartott tegnap délután ülést, amelyen az iskola- tanácsokkal kapcsolatos országos és megyei tapasztalatokat ismertették, valamint bemutatkozott a mohácsi Park Utcai Általános Iskola iskolatanácsa is. Az 1985. évi I. törvény az oktatásról jogszabályba iktatta az iskolatanácsok létrehozását az alap- és középfokú intézményekben. 1986 júniusában a Hazafias Népfront Országos Titkársága határozatot hozott az iskolatanácsok megalakításában és működésében való részvételükre. A kezdetekben igen sok volt a tisztázatlanság, a bizonytalanság, s noho az oktatási törvény már 1987 szeptemberében hatályba lépett, a HNF OT titkára és a művelődési miniszterhelyettes csak április 23-án írta alá az iskolatanácsok létrehozására a közös ajánlást. Ugyanakkor mór több helyen megalakultak a tanácsok, amelyek szeHétfőn Nógrádban megemlékeztek az 1944. november 23-án kirobbant karancslejtősi bányászfelkelésről és annak mártírjairól. Az esemény és a hősök emlékét hirdető oberepéről és feladatairól már a legváltozatosabb fórumokon tárgyaltak. Az iskolatanácsok megalakítását igen sok helyen óvatossággal, tartózkodással fogadták, nem értették a lényegét. A megalakítás nehézségeihez hozzájárult az is, hogy számos helyen a gazdasági intézmények nem is tudtak az iskolatanácsokról, illetve az ezzel kapcsolatos rájuk háruló feladatokról. A gondolatot azokon a helyeken fogadták a legkedvezőbben, ahol az intézménynek jól bevált, kiterjedt kapcsolatrendszere volt. Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy még elég kevesen érzik benne a társadalmi háttér összefogásának lehetőségét. Ugyanakkor vannak olyan iskolák, ahol nagy lehetőséget látnak az új testületben, s komolyan veszik annak szerepét. 1987. május 15-ig 247 iskola- tanács alakult meg az országban, ebből hét Baranya megyében. Sajátságos azonban, hogy a megyei adatról nincs pontos információ, mert nem minden iskola értesíti erről a népfrontbizottságokat. Az iskolatanács funkcióját illetően tovább folyik a vita; egyelőre a legtöbben abban látják a szerepét, hogy segítséaet nyújtanak az iskola működéséhez, véleménynyilvánításban, javaslat- tételben és anyagi támogatásban is. D. Cs. liszknél a politikai és a társadalmi szervezetek helyi vezetői, a helyi és a környékbeli bányák képviselői helyezték el az emlékezés és a kegyelet virágait. Megemlékezés a karancslejtősi bányászfelkelésről Kicsi, gyenge minőségű adagok Közétkeztetés gondokkal A vendéglátóegységek mind nagyobb szerepet vállalnak a gyermek- és diákétkeztetésből. Az elmúlt tanévben az általános iskolások 23 százaléka étkezett étteremben. A közétkeztetés gondoskodik az óvodás és iskoláskorúak, egyetemisták, közalkalmazottak és részben a nyugdíjasok ellátásáról. Sok embernek ez jelenti a főétkezést, ami az elmúlt években egyre egészségtelenebb lesz, melynek oka az ételek minőségében található. Az étkeztetés színvonala várhatóan a következő évben ismét eshet, a magas nyersanyagárak és egyéb járulékos költségek miatt. A Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat és a pécsi Nevelési Központ 3800 felnőttnek és diáknak főz. Sikondán 1300 gyerek részére készítenek tízórait, uzsonnát, ebédet. A Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat általános, közép- és felsőfokú intézményekben üzemeltet konyhákat. A három felsőfokú intézmény 4000 hallgatójának 61 százaléka ebédel és 11 százaléka vacsorázik ezeken a menzákon. 1984 óta azonban már három étteremben is beválthatják étkezési bonjaikat. A kereskedelmi, munkahelyi vendéglátó szervezeteken kívül az ipari vállalatok, intézmények, állami gazdaságok, tsz-ek konyhái is részt vesznek a közétkeztetésben. A kereskedelmi vendéglátásban a normákat központilag határozzák meg, a munkahelyi étkeztetésnél a munkáltatók és a vendéglátósok szabadon egyezhetnek meg. A nyersanyagnormák így széles skálán mozognak, például a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalatnál 18—22 forint között. A diákétkeztetésnél a Pénzügyminisztérium a normát 14—15 forintban szabta meg. Az eddigi árváltozások után nem esett vissza a közétkeztetésben résztvevők száma. Ennek egyik oka, hogy a többlet- költségeket átvállalták a munkáltatók. A jövő évtől teljesen megszűnik a dotáció. Várhatóan tovább nőnek az alap- anyagárak, és egyéb költségek, emelkedni fogngk a térítési díjak is. A Gazdasági Bizottság állásfoglalása lehetőséget ad arra, hogy a munkáltatók fizessék a rezsiköltséget és a dolgozók a nyersanyag árát. A másik fontos megoldást igénylő kérdés, a nyersanyagnormák emelése úgy, hogy azok megfeleljenek az életkori sajátosságoknak és a fizikai igénybevétel nagyságának. Ez nagymértékben javítaná a közétkeztetés mennyiségét és minőségét. A Kereskedelmi Felügyelőség napokban lezárult vizsgálata ugyanis megállapította, hogy a közétkeztetés minősége az elmúlt időszakban sem javult. Az adagok mennyisége ugyan megfelel a szabványoknak, de a műszeres és az izleléses próba után már a fele elfogadhatatlan minőségűnek bizonyult, míg a laboratóriumi elemzés kimutatta a vizsgált ételek kétharmada volt kifogásolható. A JPTE Szalay László kollégiumának éttermében
