Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-23 / 323. szám

1987. november 23., hétfő Dunántúlt napló 3 Összefüggés a frontbetörés és a belesetek között Heteropátia Az időjárásban frontidőszak volt, amikor november dere­kán beszélgettünk dr. Gavri Jánossal, a Pécsi Mentőállomás vezető főorvosával arról, hogy a meteorológiai fronthatások miként viselik meg az emberi szervezetet, ki mennyire front­érzékeny. A meteropátia, az emberi testre ható időjárási tényezőkkel foglalkozó tudo­mányág hazánkban fellendü­lőben. A pécsi mentősök sok­féle tapasztalatra tettek szert, ezeket összegzi nemcsak hob­biból, de hivatali kötelesség­ből is Gavri János és csoport­ja. Ebbe a közösségbe tar­tozik többek között dr. Balogh Tibor, dr. Fábián József és Horváth Ferenc vezető mentő­tiszt. A legfontosabb megfigyelési tényező az időjárási átmeneti ■dőszak, különösen a váratla­nul betörő, amelynek a követ­kezményeit nehéz kiszámítani, hogy lezajlása után hideg, avagy éppen felmelegedés következik-e be. Hazai viszony­latban a pécsiek a legaktí­vabb időjárásmegfigyelők közé tartoznak. A frontbetöréseket főként a közúti balesetek kap­csán boncolják. Például 1980-85. között - mentős adat szerint —, Pécs te­rületén 2944-en szenvedtek közúti balesetet. Szinte majdnem mindegyiknél kimutatható volt a fronthatás. Áprilistól ok­tóberig nő az autós karambo­lok száma, az említett sérülé­sek 70 százaléka erre az idő­szakra esik. Míg télen keve­sebb a közlekedési gond, az egyenletes hideget jobban tű­rik az emberek. Akadt olyan augusztus, hogy 349-en, vagy július, hogy 315-en karambo­loztak utasaikkal együtt. Ez­zel szemben az egyik januári szám csak 122. Az augusztusi hőség viszont ugyancsak meg­viseli az idegrendszert is és a nyári időjárási átmeneti idő­szakok hirtelen betörései a legveszélyesebbek, amikor hi­deg és meleg frontok kiszámít­hatatlanul váltogatják egymást. A gyors felmelegedés roppant módon próbára teszi az erőn­létet, a tűrőképességet. Csök­ken a járművezetők koncentrá­lóképessége, még a 20-30 éves fiatalok esetében is. A frontváltozós pszichés megter­helést okoz, az 50 év feletti férfi autóvezetőknél pedig a belgyógyászati betegségeket, a keringési- és szívártalmakat, oz osztmát erősíti fel, megnöveli a vérnyomást. Ilyen időszak­ban fokozottan jelentkeznek az epilepsziás tünetek. Baranya .megyében még a Komlói Mentőállomáson is mű­velik a meteropátiát. Dr. Var­ga Irén állomásvezető főorvos az infarktus és az időjárás összefüggéseit kutatja és több­féle rosszullétet összefüggésbe hoz az időjárás-alakulással. A felsorolt megszívlelendő és figyelmeztető következtetéseket, adatokat az autósok és maguk, a járművel nem rendelkező emberek is aligha ismerik, pe­dig nagy szükség lenne pro­pagálásukra. Gavri János azt is bizonyítja, hogy az utóbbi években egyre több a szinte előre jelezhetetlen frontos idő­szak és emiatt egyre nagyobb oz emberek időjárási terheltsé­ge. Orvosoknak, meteorológu­soknak és rendőrségi szakér­tőknek el kellene gondolkodni azon, hogy Pécsett is bevezes­sék a Nyugat-Európában jól ismert és bevált szolgáltatást, az orvosmeteorológiai előrejel­zést. Ehhez nagyon jó támpon­tot nyújtanának a körzeti orvo­sok, ügyeletek meteropátiai észlelései is, amelyek össze­gyűjtését szívesen vállalja újabb feladatként Gavri János és teamje. Csuti J. Hég egyszer az alkatrészhiányról Képünk az AUTÓKER pécsi, Hengermalom utcai boltjában ké­szült Ez már nem „mizéria”... öt százalék megtakarítás Csak belföldre termel Nagymányok Hús, bél, paprika, árpagyöngy Elegendő kellék a sertésvágáshoz Nincs szükség a nagymányo- ki brikett reklámjára: százmé­teres sorban várakoznak a te­herautók a ayárkapu előtt szál­lítmányért - azon melegen, a hűtőszalagról egyenesen viszik a felhasználókhoz — nagyobb része csak papíron fordul meg a tüzép-telepeken. Nem íav volt ez az év első tíz hónapjában, akkor vadászni kellett a vásárlókat. így hát mégis a piaci hely­zet és a konkurenciaharc az oka, hogy a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat Nagymányok! Brikettgycra „ráharapott" a kiskunlacházai Kiskun Terme­lőszövetkezet által szabadal­maztatott és gyártott Konix ada­lékanyagra. Egzakt laborató­riumi mérések bizonyítják ugyanis, ha 1000 kiló szén­porba 2 kilogramm Konixot kevernek, akkor az ebből a mennyiségből sajtolt brikett egy sor jó tulajdonságra tesz szert. Először is nem kormol a tüzleőanyag. (A Konixot ere­detileg koromtalanítónak árul­ták a háztartási boltok.) Külö­nösen nem kormol, ha más brikettfélékhez hasonlóan, ezt sem a hagyományos módon tü­zelik el, azaz alulról felfelé, hanem a megrakott kályhában a brikett tetejét nyújtják meg — ahogy a tv-reklám is ajánl­ja. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy a brikett nagyon ér­zékeny a füstcső és a kémény átmérőjére is: ami 23-24 cm- nél ideális. Másodszor: a konixos briket­tel ötszázalékos tüzelőmegta­karítás érhető el —, ez még egy háztartásban is pénz. Ha meg azt nézzük, hogy hazánk egy év alatt 2,2-2,3 millió ton­na brikettet fogyaszt -, akkor már tekintélyes mennyiség taka­rítható meg. Harmadszor: mi­vel jobb az égés, jobb a sa­lakkiégés is -, negyedik követ­kezményként „környezetbará- tabbá" válik a brikett. Az sem mellékes, hogy a Konix hatá­sára jóval szilárdabbá válik a brikett, kevésbé porlad, job­ban viseli a szállítás megráz­kódtatásait, javul tárolható­sága. S a legfontosabb szempont manapság: az új adalékanya­gú nagymányoki brikett ára sem változik. November ele­jétől ugyan kísérleti jelleggel és csak konixos brikettet ké­szít a gyár, s kérdőívet is ad a vásárlóknak, hogy írják meg tapasztalataikat az új termék­ről, így nem is lenne szeren­csés a kísérlet költségeit a vásárlókkal megfizettetni, de a végleges gyártással sem emel­kedik emiatt a nagymányoki brikett ára -, ez pedig a piaci verseny eredménye. Az ország másik három bri­kettüzeme ugyanis eleinte ide­genkedett a szabadalmi szer használatától, csak Nagymá- nyokon láttak benne fantáziát — bátorságukat úgy honorálja a kiskunlacházai termelőszö­vetkezet, hogy egy ideig csak a tolnai gyár használhatja azt. Az új brikett felkeltette a külföld érdeklődését is: NDK- beli és lengyel gyárak jelent­keztek, egy osztrák cég pedig Nagymányokról akart már idén is jelentősebb mennyisé­get vásárolni az új brikettből. Az üzletből valószínűleg csak jövőre lesz valami, ugyanis most minden erejével a bel­földi piac kielégítésére termel­nek e gyárban is. B. L. Dél-Dunántúlon több ezer háztartás gyarapodott az utób­bi évben hűtőládával, így szá­mukra akár már nyáron meg­kezdődhetett a sertésvágási szezon, ami valójában csak november derekától-végétől ve­szi igazán kezdetét. Van, aki disznót vág, van, aki megveszi a húst és úgy készít magának kolbászt, hur­kát, szalámit s vannak, akik a mélyhűtőládát nyitják csak ki, ha kóstolóra vágynak. A vá­góknak és a töltőknek szól írá­sunk, melyben azt járjuk kör­be, hogy lesz-e elég hús, sza­lonna, bél, fűszer, és más töl­telékbe való. A húsipar mind a négy me­gyében előre gondolt a vágási szezonra, ahogy mondják, az élő alapanyaguk biztosított. A Baranya Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat az év utolsó két hónapjában 150 tonnával több tőkehúst ad át a kereskedelemnek, mint az el­múlt év végén. Zsírszalonnából is a húsmennyiség arányában növekedik a kínálatuk, bőrös féldisznót is kínálnak. A Ka­posvári Húskombinát már érzi a kolbászszezon kezdetét, bár már eddig sok, nagy tételben vásárló, hűtőládával rendelke­ző igényét is kielégítették. Tő­kehús és vágási szalonna mel­lett remélik, császárszél szalon­nából is elegendőt tudnak át­adni a kereskedelemnek. A Za- lahúsnól december első felére várják a főszezont, ígv sertés és marha tőkehúsból eleaendő mennviséqael rendelkeznek, bár tartanak tőle. hoav szalonná­ból nem tudják maradéktala­Városon kívüli szálláshelyén mint hírül adtuk, pihenés cél-' jóból Pécsen tartózkodott né­hány napig Péchy Blanka szín­művész, a magyar nyelvmű­velés jól ismert apostola, a Kazinczy-díj és a Kazinczy-ver- senyek megalapítója. A művésznő 94. életévében jár. Amit megélt ebben a szá­zadban: forradalmakat, ellen- forradalmakat, világrengése­ket; — Magyar Lajos felesége­ként - az események közelé­ben; Pesten Jászai Mari olda­lán, majd hosszú ideig Rein­hardt bécsi színházában; vagy — épp a nagy perek idején - Moszkvában, Harkovban; és sok minden mást, ami száza­dunk második felében történt — élő történelem már, eleven színháztörténet. Jelentős részüket közreadta Regény c. dokumentumköteté­ben, hiszen Magyar Lajossal, kommunista forradalmár férjé­vel — kényszerű válásuk után is - még 13 évig, Magyar La­jos moszkvai letartóztatásáig, majd rejtélyes „eltűnéséig" le­veleztek. (Ennek a válogatása nul kielégíteni az igényeket. A Szekszárdi Húsipari Vállalat méltán büszke arra, hogy az első alapanyag-termelésben az országos élmezőnyben van Tolna megye, így erkölcsileg is kötelezi őket, hogy minden fel­merülő tőkehúsigényt a lehető­ségeikhez képest kielégítsenek, bár sejtik, hogy a kimondottan olcsó húsokból itt-ott nem lesz elegendő az általuk kiszállított mennyiség. Bélből — a megyei élelmi­szer-kereskedelmi vállalatok ígérete alapján — van és lesz is elegendő természetes és mű­bél hurkához, kolbászhoz, sza­lámihoz. Pécsett disznósajttöl­téshez szükséges gyomrot és hólycgot is kínálnak a vágó­hídi, a vásárcsarnoki és az Irányi Dániel téri húsboltok­ban. A Zöldért pécsi Piros Al­ma ABC-áruháza is várja a bélszóllítmányokat, korlátozott mennyiségben töltéshez való húsmegrendelést is felvesznek, a Zöldért boltok árpagyöngyöt és rizst is kínálnak. A négy megyét ellátó Me­csek, valamint a Balaton Fű- szért piros paprikából teljes választékkal rendelkezik, fekete borsból, árpagyöngyből, major­ánnából, sonkapácból és sóból is elegendő a kínált mennyi­ség (az egyes területeken kap­ható és szükséges jódozott só is felhasználható a töltelékké­szítéshez). Nincs, illetve kis- mennviségben van rsak fehér­bors és szegfűbors, de ígéretük van rá, hogy december elején még érkezik újabb szállítmány. Murányi László jelent meg számos kiadásban az említett Regény-ben.) Pécsi tartózkodása idején — a Városi Tanács vendégeként - kérésére, csak néhány hely­re látogatott el. A Magyar La-, jósról elnevezett Megye utcai gyermekotthonba többször is. Elragadtatással nyilatkozott a Pécsi Balett Kék balett c. új produkciójáról és a pécsi kö­zönségről, hiszen úgy érezte, Eck Imre rendkívül áttételes szimbólum rendszerű koreográ­fiája nemcsak neki tetszett. Meghatottan emlékezett arra, hogy a színház igazgatója őt virágcsokorral várta; s egyálta­lán arra a szeretetre, amely lépten-nyomon körülvette. A hi­vatalos és magánbeszélgetése­ken két fontos kérdésről szinte mindenhol szó esett. 1978-ban a művésznő szer­ződést kötött Pécs Város Ta­nácsával, hogy hagyatékáti A mizéria eredetileg latin szó. Bajt, szerencsétlenséget jelent, illetve: „ fontos szükség­lettel kapcsolatos zavar"-1. (Magyar Értelmező Szótár). Né­mely latin nyelvekben a nyo­mor, szegénység jelentéstarta­lom is társul hozzá; az olasz ember pedig, ha már nagyon bosszús valamiért, a „disznó kellemetlenség" („Porca mise­ria!") jelzős szerkezetet emle­geti mérgében. Ez utóbbi lehet a pontosabb és árnyaltabb kifejezés (fino­man szólva), ellentétben jó másfél hónapja megjelent „Al­katrészmizéria" c. írásunkkal, amely a pécsi helyzetet szem­léltette, kriminálisnak, mélypont­nak jellemezve a személygép­kocsik, illetve autóalkatrész­ellátottságunk helyzetét, amely a „csőd felé rohan” ... Dél-Dunántúlon is tájékozód­va annyiban kell csupán „fi­nomítanom" kollégám elég sötét, de valós helyzetképét, hogy ami van, ez már nem­csak „mizéria", nemcsak mély­pont, ez már csőd. Esetleg a csőd kezdete.. . Amit volta­képp országos importőr-nagy­vállalatok illetékesei is meg­erősítettek nemrégen, ha nem is használták ezt a csúnya szót. Igen, a helyzet ugyanilyen rossz — lényeges, fontos —, autóalkatrész-ellátottságunkat il­letően Szekszórdon, Zalaeger­szegen, vagy Kaposvárott, de — egybehangzó válaszok alap­ján nyugodtan kijelenthetjük:- országosan is. Két kérdésben, a mióta? és a mi az oka? kérdésében is eléggé megegyeztek a vála­szok, körkérdésemre. Mizéria, olykor, ugyanis ko­rábban is volt. De egy-két hó­nap alatt általában mindig megoldódott. A jelenlegi hely­zet kb. tovasz tájékán kezdő­dött. Azóta fokozatosan elmé­lyülő válsághelyzetté alakult, amelyben már a hiánygazdál­(szobaberendezését, műtár­gyait, irodalmi és más relik­viáit stb.) ellenszolgáltatás nélkül Pécs városának ajándé­kozza, amennyiben halála után megfelelő helyen a város Ma­gyar Lajos-Péchy Blanka em-! lékszobát alakít ki. A válasz­tás a Kossuth Lajos utcai Vas- váry-házra esett. Mint a város vezetői most hivatalosan is tájékoztatták, a megállapodás változatlan, il­letve a korábbi koncepció ki­bővül: A két emlékszoba mö­gött, az emelet udvari részén további emlékszobákat alakíta­nak ki, Pécs zenei múltjának jelentős személyiségei részére. A másik téma a művésznő régi nagy szívfájdalma: Beszél­ni nehéz c. rádióműsorában, a nagyobb városok közül, hosszú időn át, szinte az egyetlen, ahonnan sokáig egyáltalán nem érkeztek megfejtések, az a szü­kodás törvényei vették át a piaci mechanizmus „szabályo­zását". Vagyis: egyfelől a behoza­tali szándék rendre hajótörést szenved, mivel a gyártó cégek okkor is eladják a gépkocsi­kat, ha az alkatrészigényeknek csupán csekélyke százalékát elégítik ki. (Ha „kielégítik" . . .) Másfelől fennmaradó kapa­citásából elsősorban a hazai keresletet szeretné kielégíte­ni a cég, ami ott is egyre ne­hezebb . .. Magyarországon van egyfe­lől egy növekvő, új személy­gépkocsi-kereslet, és - az új gépkocsik gyarapodó számával párhuzamosan —, növekvő irá­nyú az alkatrészigény is, más­felől. Pontosabban: mélyül az általános hiányhelyzet, miköz­ben az országutakon ósdi csotrogányok tízezrei kalézol- nak. A még nagyobb számú, most 6—10 éves kocsikról nem szól­va. Ezek nyugodtan futhatná­nak még jó idegi kellő főja­vítások után. Ám főalkatrész sok esetben már nincs. Vagy minimálisan akad. Ez utóbbiak jelentős része viszont valóban - ilyen-olyan ajtókon át — a nincstelenség hiénái kezére jut, akik „bespájzolják", és jókora (többszörös?) felár­ral adnak egyet-egyet a kis­pénzű kisembereknek. És a kisember még kezet is csókol­na érte, mert esetleg munka­eszköze a gépkocsi. Ezzel azután, mint minden hiánygazdálkodás esetében el­jutottunk a csőd kezdetéig, így élünk hát Pannóniában; itt a déli végeken épp úgy, mint másutt és félő: ország­szerte. És sajnos, senkit se biztat­hatunk, ahogyan korábbi írá­sunkban is fölvetettük: ez a helyzet csak tovább romolhat. Kényszermegoldásokkal — és beláthatatlan következmények­kel. Watlinger Endre lővárosa volt. . Egy időben a Leőwey Gimnáziumban alakult ilyen Beszélni nehéz kör, de azután ők is elhallgattak. Többen megnyugtattuk: a Leőweyben is újraalakult, s d város hat középiskolájában az idei tanévben megalakultak ilyen körök. S várhatóan, hct jól megismerik és begyakorol­ják e feladatokat, talán már a téli szünet táján bátorságuk is lesz jelentkezni - Pécsről. A művésznő nagyon várja őket, hiszen ő beérkező leve­lek, megfejtések alapján tudja lemérni e körök működését. A pécsi látogatás kurtábbra sikerült, mint korábban tervez­ték. Péchy Blankát több fontos közéleti esemény visszaszólí­totta a fővárosba, még a hév első felében. De bizakodom, többször hallunk még róla, és nemcsak a rádióban, szokásos kétheti adásain. W. E. Péchy Blanka Pécsett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents