Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-20 / 320. szám

1987. november 20., péntek Dunántúli napló 15 Elhárították az árvízveszélyt Az övárkot betonozzák Szederkény határában A pedagógusi önállóságról és a tantervekről Előadás a pécsi Nevelők Házában Érdekes volt figyelni a pé­csi Nevelők Házában jelen­lévő több, mint száz peda­gógus reakciót dr. Báthory Zoltán előadásán. Az Orszá­gos Pedagógiai Intézet tu­dományos tanácsadója A pedagógiai önállóság a tan­tervek értelmezésének -tük­rében című előadásán ösz-j szehasonlította a mai ma­gyar iskolarendszerben együt­tesen jelenlévő „konzerva­tív és reformista” tenden­ciákat, de természetesen — maga is reformistának vall- ván magát —, nem maradt a magasabb röptűnek tűnő elméleti ügyeknél. Konkrét példákkal is illusztrált. Amikor előadása első har­madában a hivatalnoki isko­la, a (még leírni is nehéz) elbürokratizálódó iskola jel­lemzőiről szólt. élénk tet­szésnyilvánítással találkozott. Ebben a fejezetben említést tett a centrális tanügyi irá­nyítás problémáiról, az esély- egyenlőséget egységes hatás- rendszerrel elérni kívánó szemlélet és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüg­géseiről és arról, s hogy a hivatalnoki szemlélet hajla­mos figyelmen kívül hagyni a szülők és a tanulók kíván­ságait. Ennek következmé­nyeként megemlítette az ál­tala „második iskolának" ne­vezett magántanári, magán óraadási rendszer virágzását és utalt arra a téves nézet­re, hogy „senki sem akar ta­nulni az iskolákban". Ezt összefüggésbe hozta a neve­léstudomány elméleti hátteré­nek némi dogmatizmusával. Az előadás akkor tetszett leginkább a hallgatóságnak, amikor saját elképzeléseit mondta el dr. Báthory Zol-' tán. Ennek jellemzőit (igen rövidítve) a kreativitásban, a toleranciára építésben és az adaptivitásban jelölte meg. Utóbbin az oktatás-nevelés tartalmának helyi (az adott iskolai) viszonyokra és igéi nyekre építését és az úgy­nevezett nevelési célok eh­hez viszonyított módosítását értette. Bozsik L. Szederkény körül övárok épült Tojásbrikettel és barna diószénnel üzemel Készülnek a kazánok a pécsváradi üzemcsarnokban Családi házak fűtésére Plútómat Gyártmányfejlesztés a Mezőgép pécsváradi gyáregységében A nyári nagy árvízkárok utón ma már bizakodnak Szeder­kényben, sőt Kónya Tibor, a mohácsi KEBAVIT igazgatója azt mondja, ha jön a víz, ma már nincs gond, mert elkészült a települést átkaroló elvezető­rendszer. A mohácsi KEBAVIT vállal­ta ugyanis a belvízrendezési munkák gyors megvalósítását, maguk készítették a tanulmány- terveket, majd a kivitelezés dokumentumait, de nem vár­tak, hanem mielőbb nekilát­tak az építésnek. Ma készen vannak a munkák kilencven százalékával: a település ke­leti oldalán kiépítették az öv­árkot, amelyet átvezettek az 57-es út alatt, tovább vitték a Petőfi közön, amely most a köz­ség belvizeinek elvezető sza­kasza lett. A nyugati oldalon szintén kész az árok, amely itt is átbújik a főút alatt. Sze­derkény új lakóterületén, a Ságvári utcában kiépítették a zárt csapadékcsatornát is. A napokban fejezik be az áteresz műtárgyainak és a bukóaknáknak a burkolását, és ezzel idén 4,2 millió forintot költöttek el a legfontosabb munkákra. Ma egyeztetik a nagyközsé­gi tanácson a komplex terv további feladatait. Mindenkép­pen indokolt az árkok csatla­koztatása a Karasica Vízfolyás­Érdekes kiállítás nyílik no­vember 23-án, hétfőn, délután 4 órakor a DOZSÓ nagyter­mében, Czakó Zsolt díszletter­vező munkáiból, „Térberende- zés" címmel. Az anyagban lát­ható lesz a „Kaspar” teljes A Magyar Immunológiai Tár­saság XVII. vándorgyűlésének megnyitójára került sor teg­nap a POTE III. sz. tantermé­ben. Dr. Pár Alajos, a POTE I. sz. Belgyógyászati Kliniká­jának docense, mint a vándor- gyűlés szervező bizottságának vezetője köszöntötte az ország minden részéből érkezett, több mint 200 résztvevőt. Elmondta, különösen megtisztelő a pécsi szakemberek számára, hogy a hazai AIDS-kutatások eredmé­nyei az immunológusok köré­ben ilyen tudományos fóru­mon először kerülnek megtár­gyalásra. Dr. Bauer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rek­tora röviden szólt arról, hogy ez egyetemen dolgozó immu­nológusok munkáját fémjelzi, hogy e tudományos ülés itt a pécsi egyetemen került meg­rendezésre. - £s remélem — ba, valamint a nyugati ol­dalon a felső árokszakasz ki­építése. A megvalósítás ütemét az anyagi lehetőségek hatá­rozzák meg, ebben érdekelt a Közúti Igazgatóság, amely az 57-es út alatti áteresz finan­szírozását vállalta. A nagyköz­ségi tanács az árvízkárok után összesen 3 millió forintos tá­mogatást kapott a megyei ta­nácstól. A következő munkák megvalósítása érdekében rangsorolni kell a korábbi ter­veket: kénytelenek lemondani az egészségház építéséről, ám egy szűkített programmal jö­vőre elkészülhet a gyermekor­vosi rendelő a meglévő ház átalakításával. A télen el is kezdik a munkát a szederké­nyi kisiparosok, mert jövő nyár­ra vállalták a rendelő átadá­sát. Ez a létesítmény így a ko-1 rábban tervezett hatmillió he­lyett félmillió forintból meg­valósítható. Jelentős döntés előtt állnak Szederkény mellett a mohá­csi KEBAVIT működési terü­letén dolgozó tanácsok: ar­ról határoznak az év végéig, tudják-e vállalni a sásdihoz ha­sonló belvízrendező gazdasági társaság megalakítását. A ke­vés tanácsi pénzekből nehéz áldozni ez igaz, de a közös kasszából előbb tudják rend­be tenni az elhanyagolt belte­rületi vizeket. G. M. díszlete, (a Handke-darabot a múlt évadban mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház), s he­lyet kapnak Czakó Zsolt egyéb fotografikai kísérleti munkái is. mondta dr. Bauer Miklós —, ez a konferencia további len­dületet ad munkájuknak. Komlódi Józselné, a Pécs Városi Tanács elnökhelyettese a város vezetői nevében kö­szöntötte a résztvevőket. El­mondta, Pécs yárosa mindig szívesen vállalja a házigazda szerepét a különböző tudomá­nyos programoknak, hiszen az ilyen fórumokon elhangzott vi­ták mindig előbbre viszik az adott téma kutatásait. Végezetül dr. Petrányi Győ­ző, a Magyar Immunológiai Társaság elnöke emelkedett szólásra. Elmondta, annak el­lenére, hogy Magyarországon az immunológiának nincsenek ideális feltételei - megfelelő laboratóriumok, intézmények. A négyes nagymúhely dél­előttös műszakjában huszon­heten dolgoznak. A gyorsvá­gók szikraesőjében darabolják méretre a vasidomokat, lilas fénnyel viliódznak az ívhegesz­tők, a teret betölti a nagyka­lapácsok csattogása, csendben mozgatják a szükséges anya­got a futódaru kötélzetére füg­gesztve . . . Megszokott munka­kép a Pécsi Mezőgép Vállalat pécsváradi gyáregységében, mint ahogy az is megszokott, hogy Ikarus-buszokhoz és a pécsi ÉPGÉP-nek az autódaruk­hoz alvázakat készítenek, a pá­pai húskombinát rekonstruk­ciójához is innen kerülnek ki a rozsdamentes átfuvató rend­szerek, az Intras-Crane köny- nyűüzemű villamos futódarukés a Carborobot kazánok. Schweitzer Antal üzemvezető nyugodt, hisz munkájuk van elég, anyaghiány sem hátrál­tatja a termelést. (,,Ha hiány­zik valamilyen anyag, átcso­portosítjuk az embereket más munkára” — mondja.) Se sza­nincs önálló immunológiai ok­tatás az egyetemeken -, mé­gis olyan eredményeket értek el a magyar kutatók, hogy nemzetközi elismerést vívtak ki. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy az 1992. évi Immunoló­giai világkongresszus rendezé­si jogát Magyarország nyerte el. Dr. Petrányi Győző többek között elmondta még, hogy a pécsi egyetem szakembereinek munkáját példaként lehet em­líteni. Szinte a nulláról in­dultak és az elmúlt öt év alatt olyan lendületet kaptak az immunológiai kutatások, hogy az országban elsőként itt alakították meg a Pécsi Akadé­miai Bizottságon belül az immunológiai munkabizottságot (elnöke dr. Pár Alajos), és a kutatások eredményei országos badságok, se táppénz miatt nincsenek kényszerpihenőre kárhoztatva a gépek. A dél­előtti műszak végén aztán 15 —20-an tovább dolgoznak vgmk- ban ugyancsak az ő irányítása mellett, hisz van mit csinál­niuk. Főleg a Carborobot ka­zánok keresettek.- Jók ezek a kazánok? - kérdem a műhelyvezetőt.- Hogy jó-e? - A családi házamat Carborobot 40-essel fűtöm. Kényelmes, biztonságos. Úgy üzemel a rostált dara­szénnel, mint egy olajégős ka­zán és a fűtés így egynegye­débe kerül szezononként, mint ha olajjal fűtenék. Ez telente figyelmet vívtak ki. Az akadé­miai munkabizottság megala­kulásában vitathatatlan érde­mei vannak dr. Pár Alajos do­censnek, akit ezért, valamint az immunológia terén végzett eddigi munkásságáért a teg­napi megnyitó ünnepségen a Magyar Immunológiai Társa­ság Emlékéremmel tüntette ki. A háromnapos vándorgyűlés­re összesen 130 előadást, vala­mint posztert jelentettek be. Előre megjósolható, hogy a legnagyobb szakmai érdeklő­dést a ma délelőtt 11.30-kor kezdődő kerekasztal-konferen- cia váltja ki, ahol az AIDS szerodiagnosztikójának és im­munológiájának aktuális prob­lémáit vitatják meg. S. Zs, húszezer forint megtakarítást jelent. . . A velünk tartó Pelle Olivér gyáregység igazgató megkér, nézzek jobbra:- Ott készítik a legújabb, a saját fejlesztésű Plútómat ka­zánt, kifejezetten családi há­zak fűtésére. Azzal jövő év­ben jelentkezünk csak a pia­con, de már nagyon sok meg­rendelésünk van ró. Néhány ilyen kazánt házi referencia­ként tartanak majd üzemben a dolgozóink, ők majd minő­sítik, s az esetleges változ­tatásra is megteszik a javas­latot, mielőtt elkezdenénk a sorozatgyártást ... A negyedik éve gyártott Car­borobot családjuk (80, 140 és 300 kW teljesítménnyel) egy­re keresettebb a vállalatoknál, intézményeknél, üzemeknél, s újabban mind több magánker­tész is jelentkezik, hogy meg­venné fóliasátor fűtésére. A Mezőgép maga gyártja, érté­kesíti ezt a közkedvelt ka­záncsaládot, s a megbízható országos szervizhálózatát is fenntartja.- Miért fejlesztették ki a Plutomatot?- Mert a családi házaknál igény van rá. Egyszerű, gaz­daságos, folyamatos üzemelé­sű, villamos vezérlésű automa­ta kazán, amivel gravitációs és szivattyús rendszerű központi fűtés (padlófűtés is) megold­ható. Az is lényeges, hogy to­jásbrikett és barna diószén tü­zelésére egyaránt alkalmas. Reméljük, két éven belül már az évi ezres szériát gyárthat­juk belőle. A oécsváradi Plutomattal a gyártónak kettős az előnye: egyszerűen gyártható és ió az alkalmazhatósága. Ez utóbbi főleg a majdani tulajdonosai­nak jelent megfizethetetlen ké­nyelmet. M. L. Társadalmi vita a HNF-nél Az üdülő­területek, szabadidő­központok helyzete Az üdülőterületek, szabad­időközpontok helyzetéről teg­nap két társadalmi vitát is ren­deztek: délelőtt Harkányban, délután Pécsett, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizott- ságán^ültek össze a témában érintettek, s hasonló rendez­vényre ma is sor kerül. A ma délutáni téma az orfűi üdülőterület helyzete lesz. Tegnap délután dr. Tóth Zol­tán, a Baranya Megyei Tanács főépítésze, majd ezt követően Gömöri János, a Pécs Váro­si Tanács főépítésze tartott tá­jékoztatót. Az üdülőterületekkel foglalkozó országos koncepció több kiemelt üdülőkörzetet tart számon; a Balaton és a Duna­kanyar után a mecseki-villá­nyi térséget a harmadik he­lyen tartják számon. Ez utób­bi, tehát a bennünket érintő területnek a fejlesztési tervét most készítik elő, éppen ezért is kerül sor ezekre a társadal­mi vitákra, hiszen az anyag de­cemberben a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé ke­rül majd. A mecseki üdülőterü­let fejlesztésének egyik legfőbb célja, hogy a Balatont és a Duna-kanyart megpróbálják te- hefinentesíteni. De a koncep­cióban nemcsak idegenforga­lomról - belföldi és külföldi turizmusról - van szó, hanem a szabadidőközpontok létreho­zásával a helybeli lakosság ki- kapcsolódásának, egészséges időtöltésének egyre bővülő le­hetőségeiről is. A kikapcsoló­dásban nagy szerepe van a zártkerteknek. Az újabb zárt­kertek kialakításának a közmű­vesítés, az alapvető infrastruk­túra szab határt. Szeretnék el­érni, hogy a jövőben országo­san forgalmazzanak olyan fa­házakat. amelyek zártkertekben is fölállíthntók. A szabadidőközpontok tipiku­san nagyvárosi üdülőterületnek számítanak, egy-egy nap, fő­ként hét végén, nagylétszámú népesséaet kell kiszolgálniuk. Ilvenek a mandulási, a malom­völgyi. az égervölqyi, az üszö- qi területek. Leqfontosabb e helyek kulturáltsága, hogy vá­lasztási lehetőségeket nyújtsa­nak az időtöltésre, s felszerelt­ségük kiszolgálja az igényeket. Tervezik, hogy a Jakab-heqyen is kiépül majd egy szabadidő- központ, Nagyárpádnál pedig egy szafari-park. Szó esett még a zaavtavak hasznosításáról, az üdülőfalvakról, a himesházi termálcentrumról. ahol már 1989 véqén szeretnék az első vendégeket fogadni, a Dom- bay-tavi üdülőterületről. D. Cs. Három dimenzió Immunológiai vándorgyűlés Pécsett Kerekasztal-beszélgetés az AIDS-ről

Next

/
Thumbnails
Contents