Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-20 / 320. szám

1987. november 20., péntek Dunántúli napló 3 Teherautók, mikrobuszok a Szovjetunióból A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat, valamint a Medicor, az Autóker és az Országos Mentőszolgálat képviselői 4300 szovjet gyártmányú haszonjár­mű jövő évi importjáról írtak alá szerződést a szovjet Avtö- export Külkereskedelmi Egye­sülés vezetőivel. A jármüvek között speciális tehergépkocsik, nehéz teherautók, mikrobu­szok, pótkocsik és nágy döm­perek szerepelnek. A partnerek tárgyalásokat folytattak a rigai RAF autó­gyár szakembereivel is olyan kooperációs együttműködés ki­alakításáról, amelynek kereté­ben terven felül még 400 men­tőautót és mikrobuszt vásárol­nánk a szovjet cégtől. Kitüntetés a diákok jauaslatara Petóné Nagy Csilla, a pécsi Leáwey Klára Gimnázium ma­gyar-történelem szakos tanár­nőié, a 3/C orosz tagozatosod osztályfőnöke a közelmúltban „Kiváló Nevelőmunkáért" KISZ- kitüntetést kapott. Ebben sem­mi rendkívüli nem lenne — do a kitüntetésre a diákjai java­solták a KISZ Baranya Megyei Bizottságán: nevelőmunkája és mozgalmi tevékenysége alap­ján. Korábban KISZ-tanácsadó tanár, jelenleg párt ifjúsági fe­lelős. Diákos kinézetű, 32 éves. Nem látszik olyan tanárnak, akitől a diákjai félnek. Part­nernek tekinti a gimnazistákat, elfogadja a kéréseiket, észre­vételeiket. Sőt, arra is haj­landó, hogy az osztálya az óráira csak készüljön, de nem felelteti őket egy ideig. He­lyette valamennyi gyerek napi Petőné Nagy Csilla plusz két matekpéldát old meg. — Talán sikerül a kísérlet, és javulnak a matekjegyek - néz maga elé mosolyogva. Pécsi születésű. Az édesap-, ja mérnök a Hőerőműnél, az édesanyja nyugdíjas. Két test­vére van: a húga tanár, a fo­gadott leánytestvére szintén a Hőerőműnél dolgozik. Olyan természetem van - magyarázza -, ha úgy vesszük én mindent, és mindenkit ha­zavittem. Találtam egy kutyát - ott volt nálunk. Megláttam négyéves korában a fogadott testvéremet egy intézetben - elhoztuk —, azóta nálunk él. Sőt, szegedi egyetemista vol­tam, férjhez mentem, és a fér­jem is a szüleimnél lakott, míg nem végeztem. Műszaki pályára készült - szülői biztatásra —, aztán „be­leszeretett" az irodalomba. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, és a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem­re jelentkezett. Előfelvélelisként vették fel - egy évre elment a BÉV-hez dolgozni segéd­munkásnak.- Borzasztóan nehéz, ugyan­akkor feledhetetlen munka volt. A brigádom később is számon tartotta a tanulmányi előme­netelem - meséli. Egyetemi évei alatt férjhez ment - a férje mérnök, a BÉV-nél üzemvezető. Másodi­kos a kislányunk és négyéves a kisfiúnk. Pályázat útján nyer­te el a tanári állást - 1981 óta tanít. A magánéletében is szerencsés - szülei családi há­zára emeletet építettek, így különálló otthonuk van. A gye­rekek miatt a család öreg Wartburgját használják. Nya­ralni általában a Balatonon szoktak - a húgával örököl­tek egy kis üdülőt — az az idő kizárólag a családé. Hét­köznapokon kevesebb idő jut rájuk — az esti házimunka mel­lett készülni kell a másnapi órákra, és igen sokat kell ol­vasni . . . Adóm Erika A szakszervezet az ifjúságért Ez év tavaszára befejeződött a szakszervezeti ifjúsági taná­csok és tagozatok megalakulása; Baranya megyében ez száz­harminc munkahelyen történt meg. Az ifjúsági törvényt köve­tően 1970-ben született meg a SZOT ifjúságpolitikai állásfogla­lása, amelyet 1983-ban újabb állásfoglalás követett a szak- szervezeti mozgalom ifjúsági munkájának helyzetéről és tovább­fejlesztéséről. Erre már akkor azért volt szükség, mert a fia­talok — különösen a pályakezdő és családos fiatalok — egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Az alkohol és fegyelmezetlenség következményei Felállványozott épülethomlokzatok Pécsett, a Kossuth Lajos ut­cában Néhány, még akkor meg­fogalmazott feladat: nagyon fontos megmagyarázni, meg­értetni a fiatalokkal a jelen­legi helyzetet; az ifjúságért végzett szakszervezeti munka során valóságos eredményeket kell felmutatni; az Ifjúsági Tör­vényben lefektetett jogoknck a jelen gazdasági helyzetben is érvényt kell szerezni; alapo­sabb,. differenciáltabb, a fia­talok megváltozott életkörül­ményeihez jobban igazodó ér­dekvédelmi munkára van szük­ség; tovább kell fejleszteni a szakszervezetek differenciált ré­tegtevékenységét. A fiatalok érdekeinek jobb képviselete, a valóban diffe­renciáltnak tekinthető réteg­munka, mint a tapasztalat és a gyakorlat bebizonyította, csak szervezeti változással érhető el, hiszen korábban a szakszer­vezetek, tevékenységük során, nem vették kellő mértékben figyelembe az ifjúsági sajátos­ságokat, a bizalmiak a jog- és hatáskör gyakorlása során nem tettek különbséget fiatal és idősebb dolgozók között. Ez a fiatalok számára hátrányt je­lentett, hiszen közben, a fel­nőtt és idősebb korosztályhoz képest is, abszolút és relatív értelemben egyaránt romlott a helyzetük. így a SZOT 1985. október 25-i ülésén határoza­tot hozott az új ■ szervezeti megoldás bevezetésére. Ennek nyomán alakultak meg min­denhol az országban a szak- szervezeti ifjúsági tanácsok és tagozatok; Baranyában 130 munkahelyen. Nem önálló szer­vezet ez, hanem a szakszerve­zeti mozgalom integráns ré­sze, tagjai 30 év alatti fia­talok — a közalkalmazottak­nál 35 év alattiak —, munká­jukat az SZMT 9 fős Ifjúsági Tanácsa segíti, koordinálja, de közvetlenül mindig az adott szintű szakszervezti testület irá­nyítja.- Kezdetben félreértések, el­lenérzések merültek föl a KISZ részéről a tagozatok meg­alakulása idején, főként azért, mert nemigen látta senki tisz­tázottnak a szakszervezeti ta­gozatok szerepét. Ezek az el­lentétek tisztázódtak? — kér­deztem dr. Horváth Csabát, az SZMT politikai munkatársát, oz SZMT Ifjúsági Tanácsának titkárát. — Igen, s ahol csak lehet, együttműködnek a tanácsok, tagozatok az adott szintű KISZ-szervezetekkel. Bár mind a két szervezet ugyanazt a réteget képviseli, mégis termé­szetesen vannak különbségek. Csak egy szómmal szeretném jelezni, hogy milyen fontos szerepe lehet a fiatalok érdek- képviseletében a tagozatok­nak: a dolgozó fiataloknak kö­rülbelül harminc százaléka KISZ-tag, a szakszervezetnek pedig több mint kilencven szá­zaléké! így az ifjúsági moz­galmon kívüli fiataloknak is ltudnak értelmes szabadidős programokat szervezni, ifjúsági fórumokat hívhatnak össze. — Legfontosabb azonban az érdekvédelem, a pályakezdő és családos Hatolok segítése. Ebben mit tehetnek? — Nem véletlen, hogy éppen mostanában alakultak meg a tagozatok; az ország, a gaz­daság helyzetéből adódóan a fiatalok egyre nehezebb hely­zetbe kerülnek. Például az 1987-ben munkába állt fiata­loknak több mint ötven szá­zaléka 3500 forintot meg nem haladó bérrel indul a megyé-, ben - s ezen belül 560 állást 2000—2500 forint közötti bér­rel hirdettek meg. A lakásépí­tési támogatások összege sem tud lépést tartani az igé­nyekkel, s a lakáshoz jutók kö­zött évről évre csökken a 30 év alattiak száma - miközben többségüknek nincs lakása —, ugyanis az árak miatt nem fogadhatják el. S ha a szak- szervezet hosszú távon nem tud segíteni, akkor éppen a segít­ségre legjobban rászoruló fi­atalok bizalmát veszítheti el, hiszen ők még nem annyira kötődnek hozzánk, mint ar idő­sebbek, s könnyen kiábrándul­hatnak, hiszen megvan a reális lehetősége annak, hogy létfel­tételeikben könnyen ellehetet­lenülnek. A változtatásra a politikai szándék megvan, de a feltételrendszerben még sok mindennek változnia kell. Ha a fiatalok helyzetében a szin- tentartást sikerül elérnünk, már ez is nagy eredmény, bár korántsem olyan látványos, mini amilyet tíz évvel ezelőtt lehetett volna elérni. Most az ifjúsági tagozatok legfontosabb teendője, hogy legyen megalapozott képük a fiatalck helyzetéről, gondjai­ról és ennek ismeretében kép­viseljék, védjék a jogos ifjú­sági érdekeket. Ennek megfe­lelően járt el az SZMT Ifjúsági Tanácsa is, amelynek javasla­tait a nagylétszámú korosz­tályok munkába állításáról meghozott megyei tanácsi vb határozatba jelentős mérték­ben beledolgozták. A fiatalok érdekeltek leg­inkább a gyors kibontakozás­ban; aktívabb, következete­sebb, az eredményeket minden szinten számonkérő szakszerve­zeti munkával az ifjúsági ta­gozatok és tanácsok is hozzá­járulhatnak ahhoz, hogy a sta­bilizáció nehéz éveinek terhe a fiatalok számára elviselhető mértékű legyen. Dücső Csilla Több százezren végeznek ha­zánkban olyan munkát, amely a jellege, körülményei, az alkalmazott technológia miatt fokozottan balesetveszélyes. Ha nem is az első helyen, dt« ilyen fokozottan balesetveszé­lyes kategóriába tartozik az építőipari munkák zöme. A Baranya Megyei Munkavédel­mi Bizottság legutóbbi ülé­sén az építőipari gazdasági szervek munkavédelmi helyze­tét, tevékenységét tárgyalta: a közvetlenül tanácsi felügyelet alá tartozó szervekét, valamint külön a már kollektív vállalat- vezetésű Baranya Megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatét és a Baranya Me­gyei Állami Építőipari Válla­latét. 1985 és 1986 üzemi bal­eseti statisztikáját szamba vé­vé Baranyában tavalyelőtt 399 baleset volt az építőiparban, s ebből 5 halálos kimenetelű, tavaly 383, s ebből 2 halálos végű. Mint az adatokból ki­tűnik: alig számottevő a ja­vulás, ha a halálos üzemi bal­esetek számának alakulását nem tekintjük. Egyébként a vizsgált két év összesen hé« halálos végű üzemi balesetet közül három volt közlekedési, egy üzemi étkezés közben tör­tént, amikor a dolgozó felre- nyelt és megfulladt, egy eset­ben kisdömperrel szabálytala­nul fordulva az erőmű zagy- kazettájába esett a gépkeze­lő, másikban az IMS-oszlop dőlt rá a szerelőre, mert meg­szegte a technológiai előírá­sokat, s a hetedik halálos bal­esetet szenvedő egy éjjeli ő< volt, aki egy felvonulási épü* let lépcsőjén egyensúlyát veszt­ve fejét vasajtóba ütötte, és sérülésébe belehalt. Az üzemi balesetek okainak elemzése azt mutatja, hogy a közlekedési szabályok megsér­tése mellett a legalapvetőbb gondokat a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megsze­gése, valamint a munkahelyi alkoholfogyasztás okozta. Pél­dául a halálos végű balesetek 50 százalékánál állapíthatták meg a dolgozó alkoholos be“ folyásoltságát. A BÉV-nek az elmúlt három évről szóló baleseti statisztiká­ja az okokat és a balesetet szenvedőket további tanulsá­gos kategóriákra bontja. A három év alatt 446 dolgozó szenvedett üzemi balesetet a vállalatnál. A baleseti okok között a vizsgálat legtöbbször, 162-szer a környezeti hatást, illetve az anyaghibákat jelöl­te meg, Gép, berendezés, egyéb munkaeszköz hibájából következett be 66 baleset, míg a sérült előírást megszegő munkavégzése miatt 57, fegyel­mezetlensége miatt 47 esetben. A sérült gyakorlatlansága 17 balesetet okozott. A statiszti­ka arra is rávilágít, hogy a legtöbb baleset a képzetle­nekkel fordul elő: a sérültek között listavezetők a segéd­munkások 86 esettel, s alig maradnak el tőlük a betanított munkások 77 esettel. Hogy vi­szonyítani lehessen: a kőmű­ves szakmunkások körében 37, az ácsoknál 11, a lakatosok­nál 35, az asztalosoknál 18, gépkezelőknél 34, burkolóknál 19, kubikosoknál 27, festőknél 17 baleset történt ez idő alatt. A baleseti statisztikát a 8EV- nél összevetették a létszám- mozgás adataival is. Kiderült, hogy a balesetek 35-40 szá­zaléka olyan dolgozókkal tör­tént, amelyeknek még egy­éves munkaviszonyuk sem volt a vállalatnál. A mozgó lét­szám viszont az összlétszám- nak csak 20 százalékát teszi ki. Gond van azokkal a fia­tal szakmunkásokkal is, akik­nek első munkahelye a vál­lalat. Szeptemberben a 13 üzemi balesetet szenvedő kö­zül 8 volt olyan, aki a szak­munkásképző, vagy a szakkö­zépiskola elvégzése után szep­tember 1-jével állt munkába. A munkavédelmi oktatásukra na­gyobb figyelmet kell fordítani, de azt már a szakmunkáskép­ző iskolákban az eddiginél alaposabban, hatékonyabban kellene megkezdeni. Az elmúlt három évben öt­ven dolgozót bocsátottak el fegyelmileg a BÉV-től ittasság miatt. Ezek a példák és az alkohol miatt bekövetkezett bal­esetek még mindig nem elég­gé elrettentőek: idén is több dolgozót kellett ittasság miatt elbocsátani. Ezért rendszere­sítették az alkoholszondás el­lenőrzést a vállalatnál. A Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat­nál 1985-ben, 1986-ban és az idei első félévben összesen 85 üzemi baleset volt három na­pon túl gyógyuló. A 85-ből 33 dolgozó nem a munkájával összefüggésbe hozható munka­végzés során szenvedett bal­esetet, hanem a fegyelmet, biztonsági előírásokat meg­szegő magatartás miatt. A legtöbb üzemi baleset kedden és pénteken következett be, mégpedig a munkaidő 3. és 6. órajában. A figyelemösszponto- sítas tehat három óránként zu­han a mélypontra, Mindkét említett építőipari vállalatnál igyekeznek még több gondot fordítani a mun­kavédelmi oktatás korszerűsí­tésére, hatékonyságának nö­velésére. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál szakmai jellegű filmek vetítésével kö­tik össze a balesetvédelmi ok­tatást. A BÉV-nél színes tele­víziót, képmagnót, kazettás magnetofont szereztek be az, üzemi balesetvédelmi oktatások­hoz. A munkakörülményeken is javítani szándékoznak. A Ta­nácsi Magas- és Mélyépítőnél a lakatosüzem, valamint a ga­rázs szerelőaknájának szellőz­tetését és a zajosabb üzemek­ben a zajhatás csökkentését kívánják megoldani. A BÉV-nél folyamatosan kicserélik a La­kásépítő üzemigazgatóság te­rületén a kitámasztó, merevítő és életvédelmi korlátokat. A vállalat Panel üzemének most folyó rekonstrukciója 600 dol­gozó munkakörülményeit javít­ja meg. A legtöbb azonban a mun­ka- és a technológiai fegyelem eddiginél is szigorúbban, kö­vetkezetesebben betartatott kö­vetelményein múlik. Pályázati felhívás A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Országos Központja a szövetség megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére „40 ÉV A HONVÉDELEMÉRT" cím­mel pályázatot hirdet amatőr alkotók részére: IRODALMI, KÉPZŐ- és FOTÓMŰVÉSZETI alkotásokra. Pályázni olyan te­matikus. alkotásokkal lehet, amelyek bemutatják az MHSZ mindennapi tevékenységét, megjelenítik a képzés, a ne­velés, a minőségi és tömeg­sport jellemző pillanatait. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: 1. A pályázaton csak ama­tőr alkotók'és alkotócsoportok vehetnek részt. 2. Csak olyan pályamunkák nevezhetők, melyek még nyil­vánosság előtt semmilyen mó­don nem szerepeltek. 3. A pályázók kategóriánként legfeljebb 3 alkotással nevez­hetnek. 4. a) Irodalmi alkotás: no­vella (maximum 30 gépelt ol­dal); vers (maximum 3 gépelt oldal), b) képzőművészeti alkotás: keretezett táblaképek; egyedi vagy sokszorosított technikájú képgrafikák; kisplasztikák (szo­bor, érem, plakett), a tábla­képek és képgrafikák mére­te legfeljebb 60x80 cm; a kisplasztika mérete minimum 15 cm, maximum 60 cm, anya­gában tartós és nem sérülé­keny. c) Fotóalkotás: fekete-fehér és színes papírkép 30x40 cm méretben, sorozatalkotásnál so­rozatonként legfeljebb 5 db fotó. 5. A pályamunkák beérkezé­si határideje 1988. január 15. A pályamunkák csak szemé­lyesen vagy megbízott által adhatók le az alábbi címen és időpontban: Magyar Honvédel­mi Szövetség Baranya Me­gyei Vezetősége, 7622 Pécs, Szalai A. u. 9., 1988. január 14-én és 15-én reggel 9 órá­tól 16 óráig. Postán csak iro­dalmi alkotásokat fogadunk el! A beérkezett művek elbírá­lását, a pályadijak odaítélé­sét a Magyar Írók Szövetsé­ge, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Fotóművész Szö­vetség képviselőiből, valamint az MHSZ részéről kijelölt sze­mélyekből álló zsűri végzi. A pályázat eredményhirdeté­se: 1988. március 1. A pálya- műveket az MHSZ Országos Központban, 1988 márciusá­ban kiállításon mutatjuk be az érdeklődőknek. A pályázat­ra beküldött legjobb alkotá­sok az alábbi pályadíjakban részesülnek: 4 db 10 000,— Ft-os, 6 db 5000,— Ft-os, 10 db 3000,— Ft-os díj. Az érdeklődőknek a témavá­lasztáshoz és felkészüléshez ar MHSZ megyei (budapesti), vá­rosi, területi, kerületi vezető­ségei és klubjai segítséget nyújtanak. D. I. Munka­védelmi helyzetkép az építő­iparban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents