Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-19 / 319. szám

1*67. november 1*, csütörtök Dunántúli napló 3 Gerontológiai és rehabilitációs osztály Biztató ígéretek a gerontológiában Az idős emberek nem öreg felnőttek A gerontológia, az öregedés folyamatának biológiai, orvosi és szociál vizsgálata nem újke­letű igény. Mór Arisztotelész, Cicero, Leonardo de Vinci, Se­neca is foglalkozott vele, 1489- ben jelent meg az első nyom­tatott gerontológiai tárgyú kö­tet, egy páviai egyetemi ta­nár, Gábriellé Zerbi tanulmá­nya. A Nemzetközi Geronto­lógiai Társaság 1950-ben, a Magyar Gerontológiai Társaság 1966-ban alakult meg. Mégis csak az utóbbi néhány évben lehet hallani többet a geron­tológiáról, geriátriáról. A budapesti Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen ge- rontológiaia központot hoztak létre, ahol alapkutatással, kí­sérletes gerontológiával foglal­koznak, csakúgy, mint a deb­receni orvostudományi egye­tem egy kutatócsoportjában. Geriátriai osztály jelenleg há­rom működik Magyarországon. Gerontológiai és rehabilitá­ciós osztály egyetlen egy talál­ható a budapesti Kállai Éva kórházban. Dr. Vértes László, a Kállai Éva kórház osztályvezető főor­vosa, kórházvezető, a Magyar Gerontológiai és rehabilitá- kára 1966-tól foglalkozik ge­rontológiával. — A gerontológiai hálózat sem épült még ki megnyug­tatóan. A legtöbb kórházban utókezelő osztályok, vagy a krónikus belgyógyászati osztá­lyok látják el az időseket. Ré­gen még elfektetőnek is ne­vezték. Nemcsak bántó, ha­nem terminológiailag is hely­telen elnevezések. Utókezelő? Milyen betegség után kezelik az időseket? Krónikus belgyó­gyászati panaszokkal fiatalok is küzdenek, elfektetni pedig az árut szokták a raktárban — mondja dr. Vértes László. — Vannak mór azért eredmé­nyeink is. Pécsett a Megyei Kórházban II. belgyógyászati pécsbányatelepi osztályán ép­pen öt éve kezdtek el geron­tológiával, geriátriával és a harmadik idetartozó nagy te­rülettel, a szociális geronto­lógiával foglalkozni. A szociá­lis gerontológia a szociális helyzet felmérésével, lehetséges és szükséges intézkedések meghozatalával, a szociális gondozás megszervezésével, módszereinek kidolgozásával, megvalósításával foglalkozik. Pécsbányón további lehetőség­ként erősíteni kellene a szociá­lis gerontológiai részt és meg kellene kapniuk a gerontoló­giai osztály elnevezést. — Mivel az idősek egy ré­sze magányos, vagy elhagya­tott, sokszor a „jó szó" is elég. Az egyik legnagyobb gond, hogy kevesen érzik ezt ót és kevesekkel törődnek ele- g et. — Az idős emberekkkel való törődés egyik alapelve, hogy testi, lelki, szociális szempont­ból is foglalkozzanak velük. Az aktivitás, az elfoglaltság biztosítása roppant fontos. Jó kezdeményezés a nyugdíjasok főiskolája — amit Baranyában is elkezdtek —, és a Heves megyei nyugdíjasok középis­kolája. Háztartási, gyakorlati ismereteket is kapnak, igen kedvelik az odajárók. Az idő­sek klubját, amely 1960-ban akkor még öregek napközi otthona néven indult, a vilá­gon először Magyarországon szervezték meg! És itt van a legeslegújabb kezdeményezés, amely itt, Budapesten indult november 1-jétől. Az átmene­ti otthon, oda két hétre, egy hónapra jöhetnek az idősek, amikor mondjuk renoválják a lakásukat, vagy az őket ellá­tók szabadságra mennek. Ma­gyarországon ilyenkor az a szokás, hogy beteszik idős hozzátartozójukat egy kórházba. Ez a „megoldás" senkinek sem jó. Az idős, de nem be­teg ember betegek közé ke­rül. Ez sem egészségileg, sem lelkileg nincs rá jó hatással. Igen elítélendő, ám bevált szo­kás, hogy akár évekig a kór­házban tartják az időseket, nem fizetnek térítést, mert hát a kórházban nem kell, de a rokonok, gyerekek felveszik a néni, bácsi nyugdíját és a legritkábban fordítják az ő hasznukra. — Az önök osztályának el­nevezésében a rehabilitáció is szerepel. Mit jelent a kifeje­zés? — A betegségek kezelése után, mozgásszervi és egyéb terápiával elértük, hogy álta­lában egy vagy két fokkal jobb állapotba kerüljenek a gyógyult, de pl. járni alig, rehezen tudó emberek. Gyógy­torna, fizikoterápia jó segít­ség lehet. Igen hatékonyak az idősek nyári kéthetes pihenő- táborai, amelyeket a Hazafias Népfront kezdeményezett, de azóta már üzemek, vagy a Vöröskereszt is szervez ha­sonlókat. A két hét alatt a „táborozok” pihennek, kirán­dulnak, közös programokban vesznek részt a Balatonnál, hegyvidéken. — Elhangzott néhány fóru­mon, hogy szociális otthonra nincs szükség. — Szükség van rá, a házi­gondozás kiszélesítése mellett is. Amikor az idős ember egésznapi szociális felügyele­tet igényel, nehezen képzelhető el másképpen a szakszerű tö­rődés, kevesen tudnak valakit éjjel-nappalra alkalmazni. Szimpatikus a nyugdíjasok há­zának létesítése. Ott a saját lakásában, de társaságban él­nek, és amikor rászorulnak, van, aki ellátja őket. — Térjünk vissza egy kicsit a gerontológia tudományos megközelítéséhez. Milyen ku­tatásokat folytatnak Magyar- országon? — A Gerontológiai Társaság fogja össze a kutatásokat. A kísérletes gerontológia nagy kérdései közé tartozik, hogy miért is öregszünk meg és hogyan lehetne ezt késlelteni? A miért öregszünk meg kér­désre adott eddigi válaszok csak a tüneteket sorolják föl: ősz haj, ráncos bőr, testi szel­lemi kopás. A második kérdés esetében az újabban felkapott „genetikai óra” semmitmon­dó felvetés. Próbálkoztak hor­monkezeléssel, vércsoportcse­lével, - eredménytelenül. Az embernél a születéskor várha­tó élettartam átlagosan 115 év lenne. Jelenleg Magyaror­szágon nemhogy efelé közelí­tünk, hanem egyre tragikusab- ban csökken az életkor. Ha csak ezeket a szomorú jelensé­geket veszem figyelembe, azt is mondhatnám, hogy nem so­kára egyre kevesebb geronto­lógiai problémával kell szem­benézni, mert kevesen lesznek, akik ebbe az életkorba bekerül­nek. A geriátrián belül kutat­ják például a gyógyszerek ki­sebb dózisban való alkalmazá­sának hasznosságát, az agyi érbetegségeket, az agyi kerin­géseket. Az Orvostovábbképző Egyetemen szerveznek geronto­lógiai továbbképzéseket. A nemzetközi társaság négy éven­ként szervez világkongresszu­sokat. 1989-ben Mexikóban, 1993-ban pedig itt Budapesten! A Magyar Gerontológiai Társaság tagjait gyakran hív­ják tanulmányútokra. Igen eredményesen dolgoznak a gerontológusok például az NDK-ban, Szovjetunióban, NSZK-ban, Franciaországban. Vannak közös kutatási témáink franciákkal, nyugatnémetekkel.- A felsoroltakból úgy tűnik, hogy a hiányosságok ellenére is kezdenek nálunk felfigyelni a gerontológiára feljövő orvosi szakág és tudományág. — Én is így látom és biza­kodom. Barlahidai A. Gazdagodó biztosítási tormák, várható változások lferseny és versenyjog A verseny és versenyjog a biztosításban címmel kétnapos nemzetközi konferenciát ren­deztek Budapesten. A konfe­rencián részt vettek NSZK, Svájc, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, valamint a hazai bizto­sítási szakemberek és jogá­szok. Pécsről dr. Lábady Ta­más, a megyei bíróság tanács­vezető bírája kapott meghívást a konferenciára.- Magyarországon egy év­vel ezelőtt megszűnt az Állami Biztosító monopolhelyzete. A jogalkotásban bekövetkezett változások lehetővé tették, hogy a biztosítós területén is kialakuljanak a piaci viszo­nyok, létrejöjjön a verseny. Ma a biztosítóknak újra kell tanul­niuk a versenyt, a versenyjogot. Ez volt a konferencia alapgon­dolata, amelyen a nyugati szakemberek részéről több ér­dekes, elsősorban jogi előadás hangzott el arról, hogy milyen a tisztességes verseny az egyes biztosítók között.- Mégpedig?- A közvélemény azt várja, hogy a verseny megteremti majd .az olcsóbb biztosítások lehetőségét. Vagyis azt, hogy az egyik biztosító ugyanazzal a biztosítással olcsóbban jelenik meg a piacon. Ez a legritkább megnyilvánulása a versenynek. Nyugati országokban sincs az egyes biztosító társaságok dí­jában számottevő különbség, mert a biztosítás szigorúan kal­kulált statisztikai adatokon nyugvó szerződés, s a biztosító egy meghatározott nyereségért dolgozik. Amiben különbség van, az az ügyfelek kiszolgálá­sának színvonala, a kárrende­zés gyorsasága. Például az egyik biztosító társaság a bal­esetmentes gépkocsivezetőnek több havi díjat térít vissza, mint a másik, esetleg egyéb szol­gáltatósokat is nyújt, amellyel szimpatikusabbá válik az álta­la ajánlott szerződés. De gon­doljunk arra is, hogy a verseny az együttműködés lehetőségét is tartalmazza. A nyugati tő­kés országokban az együttmű­ködés nagyon nagy az egyes biztosítók között. Például a környezetszennyezési kockáza­tok nagy kártérítési összegeket vonhatnak maguk után. így több, egymással versenyben álló biztosítótársaság együtte­sen nyújt fedezetet. Megemlí­teném még, hogy ezekben az országokban szigorúak a ver­senyjogi szabályok. A tisztes­ségtelen verseny fogalmába üt­köző tevékenységet a bírósá­gok jelentős kártérítési össze­gekkel sújtják.- Mi tartozik a tisztességte­len verseny fogalmába? — Tisztességtelen minden olyan üzleti tevékenység, amely a piacok erkölcsi szabályait, a piacon megjelenő azonos gaz­dálkodó szervezetek érdekeit sérti. Ide tartozik a biztosítás világában az ügyfélcsábítás, a másik fél hitelrontása. Ma még elég szorosak a személyi kap­csolatok a biztosítók között, így előfordulhat, hogy az egyik biztosító a másik üzleti titkainak birtokába jut. A tisz­tességtelen verseny fogalom­körébe tartozik az is, ha jogo­sulatlanul felhasználják a má­sik biztosító üzleti titkait. — Mi mit várhatunk a biztosí­tói piacon?- Elsősorban a biztosítás gazdagítását, tehát a biztosí­tási oltalom nyújtását olyan területekre is, ahol jelenleg még nincs. Elképzelhető pél­dául: az egyik biztosító aján­latot tesz arra, hogy kártalaní­tást nyújt a bűncselekmények áldozatainak. Vagy egy Casco- biztosítás ma a kár 70-80 szá­zalékát téríti a tulajdonosnak, várható, hogy ez a biztosítás változásával 100 százalékos té­rítésé lesz. A verseny lehetővé teszi azt is, ha mondjuk az egyik biztosító a kárrendezése­met felelőtlenül, lassan intézi, akkor megszüntethetem a Casco-biztositásomat mondjuk a Hungária Biztosítónál, s megkötöm az Állami Biztosító­nál vagy fordítva. Marton Gyöngyi A legjobb tehergépkocsi-vezető Veesora. József — Mi kell ahhoz, hogy va­laki az ország legjobb teher­gépkocsi-vezetője legyen? Vecsera József, az 5-ös ÉP- FU „pilótája" nem sokat töp­reng a válaszon. — Biztos, hogy adottság, készség is kell hozzá, de sze­rintem a legfontosabb, hogy szeresse az ember a jármü­vét, vezetését. Meg persze azt is, hogy legyen kellő gyakor­lata. Vecsera József évek óta részt vesz olyan versenyeken, vetélkedőkön, melyeken az el­méleti tudást, a vezetéstechni­kát, az ügyességet kérik szá­mon. 36 éves fiatalember na­gyon sok városi, megyei, vál­lalati győzelmet aratott, az idén pedig feljutott a csúcsra. Az Autó-Motor magazin által meghirdetett „Ne a kocsiját, a fejét törje"-vetélkedősorozaton a 3,5 tonna fölötti tehergép­kocsik kategóriájában az or­szágos döntőben első lett. S ha ehhez hozzátesszük, hogy egy számára teljesen ismeret­len típussal — lengyel gyárt­mányú Star teherautóval — szlalomozott a bóják között, akkor a sikere még tiszteletre, méltóbb. Vecsera József nem ilyen „kis" járművekhez szo­kott, az ő világa a hatalmas Kras teherautó, amely után­futóval majd 18 méter hosszú. — Amikor 1969-ben az ÉP- FU-hoz kerültem, egy Csepelt kaptam, utána egy Zil billen­ősei, mqjd azt az autót, amely leqközelebb került hozzám: az­zal a Zil nyergesvontatóval hét évig autóztam. Olyan ko­csi volt, amit csak akkor lát­tak a műhelyben, ha szemlé­re vittem. Az az autó sohasem hagyott cserben, csendes volt, kényelmes. Igaz, én is na­gyon vigyáztam rá, s szeren­csém volt, mert egyedül jár­tam vele. Ezután ült Krasra, mely az addigi kocsikhoz képest eqé- szen más: erős, lomha, nagy. . . Tíz esztendeje járja az országot ezzel a behemót- tal. Többnyire panelelemeket szállít az építkezésekhez, de gyakran kap különleges fel­adatot: dózereket, terebélyes gépalkatrészeket, darukat visz a megrendelőkhöz, különleges biztosítással — a szerelvényt sárga villanás személygépko­csik kísérik — ugyanis ezek a tárgyak olyan szélesek, hogy szinte az egész utat betöltik. — Ez nagyon szép munka, de rettenetesen oda kell fi­gyelni, egy ilyen hosszú sze­relvénnyel nagyon nehéz ka­nyarodni. Hangsúlyozza, sokat köszönhet munkahelyének, az 5-ös ÉPFU vállalatnak . — Naqyon maqas színvona­lú nálunk a KRESZ-oktatás, az ismereteket rendszeresen szá­mon kérik. Emellett a vezetés­technikánkat is „csiszolják", mert lehet jó vezető valaki, min­dig tanulhat újat. Például hosz- szú ideig úgy autóztam hogy „rendesen” nyomtam a gázt. Aztán rájöttem, hogy felesle­ges üzemanyag-felhasználás nélkül is oda lehet érni idő­ben a célállomásra. Most ott tartunk, hogy a cégnél egyike vagyok azoknak, akik a leg­több üzemanyag-megtakarítási prémiumot kapják. Vecsera József hét közben Pécsett, a vállalat által bérelt IBUSZ-lakásban lakik, hét vé­gén pedig hazamegy édesany­jához, Kétújfalura. Eddig majd félmillió kilométert vezetett ba­lesetmentesen. Mit csinál sza­badidejében? Nagyon szeret keresztrejtvényt fejteni, gyakran főz is. Otthon pedig a háztá­jiban segít. De ha hívják, le­het éjjel, vagy nappal, hétvé­ge vagy ünnep, ő mindig vál­lalkozik fuvarra. Roszprim Nándor Idegenforgalmi gyorsjelentes Az év első tíz hónapjában kis híján 17 millió külföldi ke­reste fel hazánkat, 2,3 millió­val több, mint tavaly ilyenkor - tűnik ki a Központi Statiszti­kai Hivatal most közzétett ada­taiból. A szocialista országokból több mint 12 millióan érkeztek hozzánk. Csehszlovákia válto­zatlanul az első helyet fog­lalja el idegenforgalmi part­nereink sorában, csaknem négy és fél millió látogató ér­kezett északi szomszédunktól. Második helyen Lengyelország áll, innen mintegy 3 millió lá­togató lépte át határainkat a tíz hónap alatt, 13 százalékkal többen, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az NDK- ból is megélénkült a forgalom, többen érkeztek, mint az utób­bi években bármikor, számuk meghaladta a másfél milliót. A jugoszláviai turisták száma szembeötlően növekedett, meg­közelítette a 2 milliót, csaknem 40 százalékkal többen jöttek, mint egy évvel korábban. A tőkés országokban is megélénkült az érdeklődés Ma­gyarország iránt az elmúlt hó­napokban. A szakemberek sze­rint ennek oka elsősorban az árfolyamváltozás, hiszen a nyu­gati országokból érkezők az idén egynegyedével több fo­rintot kaptak ugyanannyi nem­zeti valutájukért, mint 1986- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents