Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-16 / 316. szám
1987. november 16., hétfő Dunántúli napló 5 Talán túlzás nélkül állítható, hogy a B. Tóth által vezetett Poptarisznya a legnépszerűbb rádiós műsorok egyike, elsősorban erről u témáról kérdeztem a Magyar Rádió zenei szerkesztőjét, amikor nemrégiben Pécsett járt. — Az én találmányom ez a fajta műsor Magyarországon — kezdte B. Tóth László. — A felelősség is egy személyben az enyém. Régi tervem valósult meg ezzel a programmal. Meggyőződésem ugyanis, hogy csak az élő műsorok az igazán rádiós programok, amikor érezhető, hogy az emberek velem és én az emberekkel közvetlen kapcsolatba kerülhetek. Én válogatom ki a stábot. — A zenei résznél maradva, úgy tűnik, a széles Ízléskor nem mindegyik kedvence szólal meg a Poptarisznyában . . . — Tudomásul kell venni, A poptarisznyáról és kedvenceiről Beszélgetés B. Tóté Lászlóval hogy ez egy rock-műsoi. Egyébként megjegyzem, hogy más zenei világok képviselői ezt elfogadták, nem is reklamáltak soha. Tudják, az ő helyük is megvan a rádió más műsoraiban.- Milyen a légkör az adás közben a stúdióban?- Megkövetelem a pontosságot, az igényességet. Ezért sokan nagyképűnek tartanak, de csak így biztosítható a nyugodt munka. Az én kontómra senki sem „szórakozhat". A stáb kialakult, állandó és megváltoztathatatlan. Életem-halálom a rádiózás. Kitaláltam vclamit, megvalósítottam és csinálom.- Ahogy tudom, elég nehezen került a rádióhoz . . .- 1968 óta diszkózásból éltem, 80-tól dolgozom a rádiónál, előtte hét évig külsőztem. Rendkívül sokat köszönhetek Komjáthy Györgynek.- Hírlik, nincsenek a legjobb viszonyban . . . Ez tévedés. Ne haragudjon, Komjáthy nélkül nem sokra vihettem volna. Ma is öt percen belül kicseréljük a kapott lemezeket is. — 8. Tóth László 40 éves. Disco-jockey? Zenei szerkesztő? Hogy nevezzem? — A Magyar Rádió zenei szerkesztője vagyok. A diszkókra pedig azért van szükségem, hogy tartsam a kapcsolatot azokkal, akiknek végül is a műsoraim szólnak. Rászorulok véleményeikre és meg is kapom őket. Rengeteg levél jön tőlük. Magánéletbeli problémáikról is, közvetlen hangon. örülök ilyenkor. Ami a lemezlovasi teendőket illeti még: a luxemburgi rádiónál apám korabeli a legnépszerűbb diszkós . . .- Kedvenc együttese?- Mit mondjak? Nem így kategorizálok. Nálam van jó zene és rossz zene, ezen kívül az új albumoknak megfelelően hullámokban érnek a kedvencek. A magyarok közül most rendkívül jónak tartom a V Moto-Rock napokban megjelent albumát, a külföldiek közül pedig például Mick Jagger Let is Work (Dolgozzunk már!) című nagylemezét. . . Bozsik László Decemberben nyit a kocsigyűjtemény Egy férfi és egy nő Taxiba tuszkolta, verte élettársát Újabb látnivaló Üszögpusztán Magyar kocsiHpusok, szerszám és nyeregbemutété, kovács-és bognárműhely az újjászületés műemlék épületben üszögpuszta újabb látnivalóval Várja a látogatóit. Decemberben adják át a kocsigyűjteményt, amely az elmúlt korok magyar kocsitípusait mutatja be. A gyűjtemény egy, az 1800-as években épült gazdasági épületben kapott helyet, amelyet az idén újíttatott fel a Pécsi Állami Gazdaság. Jelenleg nyolc kocsi és egy szán áll a bemutatócsarnokban. Az épület másik végében még berendezésre vár a bognár és a kovácsműhely, a nyereg és lószerszámbemutató. A kocsik nem egyszer kalandos úton, de mindenképpen a huszonnegyedik órában jutottak el a gyűjteménybe. Az egyetlen, ma még fellelhető Kölber-féle batárt egy műkereskedőtől vásárolták teljesen leromlott állapotban. Jelenleg a Közlekedési Múzeum szakemberei restaurálják a ténylegesen páratlan értékű kocsit, elkészültéig egy Kölber- batár másolata áll a kocsik között. Másolat a kiállított szán is. Az eredetijét a babó- csai tsz-ben őrzik. Valamikor Gömbös Gyula miniszterelnök utazgatott benne, feltehetően vadászatai során. Felújításra vár egy csupaüveg, de meglehetősen romos, ún. ravatalkocsi is. Valaha az elsőosztályú temetések elmaradhatatlan kelléke volt. Ez Bodán egy pajtában állt, ha idejekorán fel nem fedezik, a biztos enyészet várt volna rá. Begyűjtenivaló még volna bőven — mondja Cser László, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója. — Például Siklóson őrzik Horty István egykori hintáját, egy úgynevezett gavallérkocsit. Harkányban létezik egy eredeti amerikai Buggy- kocsi, nagykerekű homokfutó. De a jelenlegi tulajdonosok ragaszkodnak hozzájuk. Ha hozzáértő szakemberek segítenének, szívesen vállalkoznánk a pontos másolatok elkészíttetésére a gyűjtemény számára. Tény, hogy nem csak az elmúlt idők kocsijai tűntek el, de a kocsiépitéssel, javítással kapcsolatos szakmák is. Ezért is kérik e mesterségek értőit, segítsenek a légi kocsik megmentésében, újjáépítésében. K. P. Autóvásár A család izgatottan mászkált a felsorakozott autók között, a férj a szélvédőkre kitett árakat nézte, az asszony az üléshuzatokat, a tizenvalahány éves gyerek a márkákat. Választékban nem volt hiány a tegnapi pécsi autóvásáron, habár közel sem állt annyi jármű a placcon, mint az elmúlt hétvégeken. Sok tulajdonost nyilván visszariasztott a borús, esős időjárás, mert hát a kiglancolt autó csak nem mutat úgy, mint napsütésben. Hogy a család végül is talált-e olyan kocsit, amit elképzeltek — nem tudom. Az viszont tény, hogy az árak irreálisan magasak voltak. Mert kérem egy négyéves 1200- as Lada* megér 168 ezer forintot? Vagy egy ötéves Skoda 110 ezret? Igaz, voltak ennél olcsóbbak — UT-s Skoda üzemképesen, de lejárt műszakival tízezerért —, s drágábbak is. Utóbbiak közül egy 1,3 literes Opel Kadett vezetett a maga 780 ezer forintjával. A tulajdonos szerényen csak a 780-t irta ki az árközlő lapra, a három nullát elhagyta. üzlet nem sok köttetett, annál a néhánynál viszont jelentősen „levitték” a vásárlók az árat. Egy T-s Trabant például a kért 58 ezer forint helyett 49 ezerért kett el. Meglepően sok- D rendszámú — tehát három évesnél fiatalabb — autót kínáltak. Hogyan lehetséges ilyet eladni? A hozzáértők ismerik ennek a módját. . . R. N. — Én még mindig szeretem, s ha kijövök a börtönből, akkor tovább küzdők érte! — mondja a szelíd arcú, halk szavú, szakállas férfi. Küzdelemben eddig sem volt hiány, hisz élettársát alaposan meg- gyötörte az elmúlt hónapoké ban. — Gondolom nem olyan eszközökkel, mint eddig tette? A választ fejrázás előzi meg, s határozott nemmel válaszol. A pacsai születésű, negyvenéves Báli Károly egy sikertelen házasság után ismerkedett meg F. Elvirával, vagy ahogy később fogalmazott, a „végzete asszonyával". A találkozásból komoly kapcsolat lett, élettársi viszonyt létesítettek. — Miután összetalálkoztunk, azt mondtam magamban, erre az asszonyra ráteszem az életemet. Rengeteget dolgoztam, jói kerestem, azt akartam, hogy vigyük valamire. Szentlő- rincen sikerült is lakást vennünk, azt szépen berendeztük. A férfi és a nő 1986 októberéig viszonylag jól élt, ám akkor elszakadtak a szerelem szálai, s különváltak. Bah_ Károly ebbe nehezen törődött bele, s élettársát többször megvárta munkahelye előtt, hogy találkozzanak. Egyik alkalommal a pécsi Sztár presszóba mentek beszélgetni, de miután sem az újbóli együttélésben; sem a lakásukkal kapcsolatod anyagi ügyek elintézésében nem tudtak megállapodni, Báli taxit hívott. A nő nem akart vele menni, mire betuszkolta a kocsiba, s közölte a taxissal, hogy irány Szentlőrinc, miközben késsel hadonászott. A vezető a 6-os úton kikapta Báli kezéből a kést, s visszafordult ... Az ügy bíróságra került. (A nem jogerős ítéletet a közelmúltban hirdették ki, Bálit személyi szabadság megsértése miatt nyolc hónap sza-' badságvesztésre ítélték.) A „szerelmes" férfi nem sokat okult. Az esetet követően többször zaklatta az asszonyt, fenyegetőzött, garázdálkodott, emiatt a rendőrség újabb eljárást indított ellene. Az időközben folyó tárgyalására többször megidézték Pécsre, s Báli ezeket az alkalmakat is felhasználta, hogy találkozzon volt élettársával. Ezekben a találkozásokban azonban nem volt sok köszönet. Idén szeptember 3-án megvárta Elvirát a munkahelye előtt, s szóváltást követően megfenyegette, megütötte.- Nagyon dühbe jöttem, s jobb kezem élével felé ütöttem, az ülés a vállát vagy a fejét érte, ennek következtében a kezem eltörött. A kezemben egy dugóhúzó is volt, azzal fenyegettem azt a férfit akivel volt. A dugóhúzó mindig nálam van, mivel a szakmám felszolgáló, én már any- nyira megszoktam, hogy sehova nem megyek duqóhúzó nélkül. Az asszony ezúttal is köny- nyü sérülést szenvedett, Balinak a kezét másnap begipszelték Szeptember 5-én Báli megfenyegette a nőt, hogy most a gyereke kerül sorra.. Október 5-én Pécsett, a Baj- csy-Zsilinszky úti háztartási bolt előtt várta az asszonyt^ Szóváltás után orron ütötte, a nő vérző arccal visszamenekült a boltba, ahonnan később távozott. Az előzetes letartóztatásban levő Báli Károly ellen garázdaság és többrendbeli köny- nyű testi sértés vétségének alapos gyanúja miatt folytatja a nyomozást a Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálati alosztálya. Roszprim Nándor Életképek Ez a szőkébb világ — a portásfülke ablaka mögül Magyar Győző szemével nézve — nem nagyon izgalmas, legföljebb a nap bizonyos óráiban mozgalmas. Fegyveres Erők Klubja, Pécs, Kossuth utca. A „sereg" polgári alkalmazottja, egy nap szolgálattal, egy nap pihenővel váltakozva. Az emeleten rendezvények, a földszinten étterem és presszó. Az ablak alatt elvonuló arcok többnyire ismerősek, naponta ismétlő- dőek. Van, aki eltéveszti a házszámot, a múltkor is jön egy hölgy, látom tétovázik, ráköszönök, kérdem, miben lehetek segítségére, csekket akar befizetni. A szomszédban van az OTP, mondom neki, aztán újra köszönök, de el sem fogadja, csak fölvógja a fejét és elviharzik. Ez ugyan bosz- szant, mert ha előzékeny vagyok valakihez, legalább méltányolná. A fülkében van egy asztal, székkel, meg egy telefon, amely néha megcsördül. Győző zakójának jobb ujja be van gyűrve a zsebbe. — ötvenhatos sérülés? — Nem, a karomat egy vasúti átjárónál vesztettem el, még a hatvanas évek legelején. De ötvenhatban is megsérültem Pesten, a Rádió védelmi harcában. A díszzászlóalj katonája voltam, huszon- harmadikán este vezényeltek bennünket a Rádióhoz, éjszaka betörtek az ellenforradalmárok. Egyik fegyveres nekem ront, azt mondja, miért nem szedem le a csillagot a sapkámról, mondom neki: „Mert nem szeretek varrni!” Akkor aztán addig ütöttek puskatussal és rúgdostak, míg csak mozdultam. Legyint, hosszú idő telt el azóta. A közelmúltban találkozott egy honvédtiszttel, kérdezte, megkapta-e a MunkásParaszt Hatalomért emlékérmet, mert ő igen, szintén ott volt akkoriban a Rádiónál. — Csak annyit mondtam neki, hogy amiért a katona a kötelességét teljesíti, minek járna kitüntetés? Erre azt válaszolta, hogy kérnem kellett volna. Jól is néznék ki, ha kitüntetésért kilincselnék. Pedig Győző kilincselt Pécsett is, Budapesten is, de nem kitüntetésért, hanem egy rokkantkocsiért, Trabant Hyco- matért — eredménytelenül. — Egyik orvosi vizsga a másikat követte, tornásztattak, mozgattak, műszerekkel vizsgál- gatttak, aztán elutasítottak, mondván, hogy csak egy kezem van. Mutattam nekik az egyik Autó-Motor újságot, amelyben megjelent egy fénykép és írás Békéscsabáról, egy félkezű mérnökről, aki támaszkodik a Hycomatjának. Fejükhöz kaptak, hogy ez az újságcikk éppen hogy fellázította a kocsit igénylő rokkantakat, az egész engedély egy nagy tévedés volt satöbbi . . . satöbbi . Magyar Győző 54 éves, amikor született, itt laktak a Tety- tye alatt a Puturluk utcában, eztán kiköltöztek PostavölgybS. A MÁV-nál tanulta a műszerész szakmát, katonának vonult, ötvenhat november végén szerelt le, a Gázmű Tmk műhelyében kapott munkát. Négy év múlva az üzem által patronált helesfai tsz-ből jön haza szerelőtársával motorral és behajtottak a vonat alá, mert az egyik sorompó nyitva állt. Elveszítette jobb karját, egyik lábán három ujját, és még foltozták a sebészek vagy húszvalahány helyen, arcán és mellén. Évek múltán idekerült a FÉK portájára. — Bal kezem megerősödött és mozgékony lett, hiszen bármit teszek, le kell terhelnem, írni is megtanultam bal kézzel, öltözködést is elvégzem egy kezemmel. Sőt van egy kis szőlőskertem Nagypostavölgyben, a permetezést és a metszést magflm végzem, más munkánál meg segít két nagyon jó barátom, két bányász, a Rónapi Jóska és Tóth Feri. Ha jó az idő, feleségemmel ■ mindief kint vagyunk a szőlőben. Elgondolkozva csóválja a fejét, nem tud szabadulni a gondolattól: „Még hogy kitüntetést kérjek, mert teljesítettem a kötelességemet! Hát ez nekem magas . . . Rab Ferenc Áz ablak mögött
