Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-16 / 316. szám
1987. november 16., hétfő Dunántúli napló 3 Támogatás helyett saját bevételeket Az alsóbogát! kastély (Somogy megye) falkutatás közben Uj utakon az országos műemlékvédelem ? Elegáns füzetet nyomtak a kezembe a minap az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi kirendeltségén. „Védett kastélyok hasznosítása Magyarországon". Az Interpress adta ki az OMF közreműködésével abból a célból, hogy bemutassák azokat a védett műemléki épületeket, amelyeket szakszerű restaurálásuk után idegenforgalmi vagy más célra hasznosítani lehet. Mivel a színes képek magyarázó szövegét németre és angolra is lefordították, aligha kétséges a szándék: a külföldi vállalkozók figyelmét is fel kívánják hívni a magyar kastélyprogram kínálta lehetőségekre. A külföldi tőke bevonására példát a közelünkben az alsóbogáti Fes- tetics-kastély helyreállítása szolgáltat. (Lapunkban nemrég számoltunk be róla.) A nyugat-magyarországi kastélyok közül jónéhány éppen az idegenforgalmi hasznosítás miatt kerülte el a végromlást., Ha majd egyszer valaki megírja a magyar műemlékvédelem utóbbi négy évtizedének történetét, kastélyaink, udvarházaink sorsa különös nyomatékkai kell, hogy szerepeljen benne. Mint cseppben a tenger, tükröződik majd e történetben a társadalom vezetésének változó ideológiai és gazdaságpolitikai szemlélete. A gyűlölt úri osztály elpusztulásra ítélt hajlékaitól a gazdasági épületként való „fő, hogy ránk ne szakadjon a tető” hasznosításon át a legkényesebb ízlést is kielégítő kastélyszállók elővarázsolá- sáig . . . S hol van ebben az egész folyamatban az Országos Műemléki Felügyelőség? Az említett füzet kapcsán erről beszélgettünk Dávid György- gyei, az OMF pécsi kirendeltségének vezetőjével és Sonkoly Károly művészettörténészszel, akit kutatói státuszban alkalmaz a felügyelőség. — Mivel az eddig a költség- vetésből élő OMF a közeljövőben nem számíthat az állami forrósok növekedésére, meg kell keresnünk azokat a lehetőségeket, amelyek révén továbbra is megvalósíthatjuk céljainkat. Az elmúlt évtizedekben az OMF kinevelt egy olyan szakembergárdát, amelyet vétek volna szétszéledni hagyni. Tíz év sem lenne elég, hogy pótoljuk őket. Márpedig, ha nem tudunk munkát adni nekik, elmennek. így is a borotva élén táncolunk, hiszen a bérkeretünknek szigorú felső határa van. Arra törekszünk, hogy szakmai kapacitásunkat olyan vállalkozások megvalósításánál kamatoztassuk, amelyekben egyszerre megvalósulnak a műemlékvédelem és a gazdasági jövedelmezőség szempontjai. A kastélyprogram tipikusan ilyen vállalkozás. Mi elvégezzük a falkutatást, szakmai segítséget adunk a rekonstrukciós tervezéshez és képzett kivitelező gárdát biztosítunk - érvelnek a szakemberek. A kirendeltség vezetője nem titkolja, vannak, akik az OMF tekintélyét féltik ezektől a „pénzszagú" vállalkozásoktól. De, ha a feltétlenül szükségesnél nem jár több engedménnyel, az OMF szerepvállalása az idegenforgalmi és egyéb célú rekonstrukciókban éppen a műemlékvédelem érdekeit szolgálja. A költségvetés támogatása híján rendkívül értékes épületeink tucatjai pusztulnának el (és pusztulnak is el, sajnos), tehát minden megmentett értéknek örülni kell. üszögpuszta, Szirák, Mihályi, Vasszécseny és a többi község kastélyainak példája bizonyítja, hogy még egyetlen műemléképület sem ment tönkre abba, h.a szállodát, konferenciaközpontot rendeztek be falai között. Az OMF-et tehát nem hátráltatni, hanem legmesszebbre menőkig bátorítani kell ezen az úton. Legmesszebb talán a részvényesi forma van. Miért ne lehetne az OMF a rekonstrukciós vállalkozások egyik részvényese? Mert ilyen még nem volt? Az egész magyar műemlékvédelem látná hasznát, ha a védett épületek állapotáért felelős cég nem ,,kö- nyöradományokból", hanem a saját bevételeiből élne. H. J. A FÜLES és a Dunántúli Napló közös pályázata Ismerkedjen az eszperantó nyelvvel A pécsi pályázók közül tíz főt ingyenesen és intenzíven oktatnak a Hunyor Szállóban A Füles újság újabb akciójához ezúttal is szívesen csatlakozik lapunk, kérjük pályázzanak mindazok, akiket az eszperantó nyelv érdekel. Amennyiben november 20-ig, péntekig a Dunántúli Napló szerkesztőségébe nyílt levelezőlapon részvételi szándékát bárki tudomásunkra hozza (kérjük a nevet és pontos lakcímet feltüntetni), eséllyel indulhat a Füles és a Dunántúli Napló közös pályázatán. Ugyanis november 26-tól 29-ig a pécsi Hunyor Szállóban háromnapos intenzív eszperantó nyelvtanfolyam kerül megrendezésre. Az oktatás, az oktatási segédeszközök teljesen ingyenesek, az étkeztetésről is a tanMagas biológiai értékű fajtákat telepítenek A pogányi szőlőhegy Fotó: Prpksza László m Uj szőlőtermelő szakcsoportok A PANNONVIN Borgazdasági Kombinát szőlőtermelő szakcsoportokat alapított a szőlő- termesztési hagyományokkal rendelkező szigetvári (Tuibék) és keszüi szőlőtermelésre kiválóan alkalmas területre. A szigetvári szakcsoport 18 fővel, 5,7 hektárra alakult, ahol ez év tavaszán már elvégezték a szőlőtelepítést és további 10 hektáron — 30 új taggal — folyamatban vannak az előkészítési munkák az 1988 tavaszán sorra kerülő szőlőtelepítésre. A keszüi „Dr. Németh Márton", a híres szőlész nevét, viselő szakcsoport 51 fővel alakult. A 17 hektáros területen megtörtént az előkészítési munkák folyamán a talaj táp- anyag-feltöltése, mely a gazdaságos termelés egyik alap- feltétele. Ennek során közel 14 ezer mázsa szervestrágyát és 2 ezer mázsa műtrágyát dolgoztak be a talajba. A szőlő telepítésére itt is 1988 tavaszán kerül sor. A terület kényelmes megközelítése, a termelői kedv fenntartása, illetve növelése, valamint a későbbi szállítási munkák könnyítése érdekében 2 km-es makadám út építése folyamatban van. Az út építéséhez számítanak a szőlőtáblát körülvevő kiskerttulajdonosok anyagi segítségére is. A szőlőültetvények nagyüzemi művelésre alkalmasak lesznek, a talajmunka és a növényvédelem elvégzését bérmunkában biztosítja a PANNONVIN. A tagoknak, a termesztéssel kapcsolatos kóny- nyebb kézi munkát és a szüreti feladatokat kell elvégezniük. A szőlőtelepítés nagyüzemi jellege miatt a szakcsoport vissza nem térítendő állami támogatást kap (ezen a területen 833 négyszögölre 65 ezer forintot), valamint az OTP-nél a szakcsoporti tagok mező- gazdasági kölcsönt igényelhetnek 8 százalékos kedvezményes kamattal és a hitel törlesztését a termő szőlő árából fizetik majd vissza, 1993-tól. A szőlőtermés túlnyomó többségét a szakcsoporti tagoktól a PANNONVIN vásárolja fel, de a termelői igény esetén a PANNONVIN a teljes termés- mennyiséget is átveszi. Telepítésre magas biológiai értékű szőlőfajták, illetve azok klánjai kerülnek (pl. Zöld vel-< telini, Király leányka, Ra|nai rizling, Irsai Olivér, Chassel- las), melyet a borgazdasági kombinát biztosít. A fajták megfelelnek a termelői és felvásárlási-feldolgozói igényeknek, így az érdekazonosság biztosított. A szakcsoportokat a PANNONVIN saját szakcsoportjaként üzemelteti. A későbbiek során Pécs térségében, Ördögároknál és a vasasi parkerdő szomszédságában alakulnak szakcsoporiok a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát szervezésében. Sólyom György „Ez nem nőnek való, de én szeretem a babramunkát” Rózsika, a cipész A pécsi nyugdíjasház Fel- sőbalokány utcai szolgáltató sorában az utolsó, falatnyi helyiség tulajdonosa Miklós Ferencné cipész. A reggeli nyitás előtt kitakarít, megeteti az odaszokott macskákat, bekapcsolja a rádióját, átöltözik és munkához lát. A 12,5 nr-es műhelyében polcokon, műanyag ruháskosarakban és a két-öreg Singer gép között nagy halomban a javításra, cipzárcserére váró csizmák, férfi-, női és gyerekcipők, szatyrok és táskák. Rózsika, mert a kuncsaftjai így szólítják a csinos, jókedélyű asszonyt — munkaruhája akár utcai ruházatnak is elmenne. Hiába is keresném rajta a cipészműhelyekben megszokott öltözetet, a kötényt. Kilenc óra, nyílik az ajtó. Hölgy érdeklődik: „Gyerekdzsekibe cipzárt tetszik cserélni?" „Igen - válaszolja —, válassza ki a készletemből a megfelelőt.” Majd nekem mondja: „A cipzára- zás bobramunka, férfiak nem is nagyon vállalják." Két évtizede tanulta ki a cipőfelsőrész készítő és javító szakmát, s harmadik éve, hogy lehetősége nyílott megvenni ezt a kis üzlethelyiséget, azóta a javítás a kenyere. Most ugyan bajban van, nemrég darázs csípte meg a bal kézfejét — mutatja, még mindig jócskán dagadt — és nem tud még vele biztonságosan fogni, de nevetve üti el ezt a gondját. A jellemzőbb inkább az, hogy az anyaghiány miatt kénytelen bosszankodni, mert néha nem tudja tartani az általa ígért javítási határidőt. „Van, aki megértő, van akit képtelenség meggyőzni, hogy Pécsett különösen elég rossz az anyagellátás." Figyelem, ahogy dolgozik, hallgatom, ahogy a hozzá betérőkkel tárgyal. Kedves, türelmes, megértő és segítőkész. Hozzászoktunk, hogy a cipész szakma férfinak való: miért ült le a kaptafához?- Annak idején más szakma nem is érdekelt. Megtetszett, mert érdekes és változatos ez a munka és emberek között vagyok. Igaz sok görnyedéssel, de megélek belőle . . . Ahogy nézem amint dolgozik, megértem, hogy miért kihalóban lévő szakma az övé. Fárasztó ez a munka. De ha nem lenne ő — és Pécsett van még egy női cipész is rajta kívül -, s ha nem lennének a férfi cipészek, hát bíz nagy bajban lennénk. Különösen így ősz, s majd tél táján. De valójában egész évben. Egyre jobban meg kell becsülnünk mindent, s a végső időig javíttatni — ha van kivel. Rózsika sosincs munka nélkül. Bár az üzlete még eléggé eldugott helyen van, reméli, hogy öt év alatt sikerül jól bejáratnia a műhelyét. Murányi László Általános iskola- társadalmi munkával Nyolctantermes általános iskolát épít a Baranya Megyei Építőipari Vállalat Hidason, amelynek elkészültét a falu lakossága is támogatni szeretné társadalmi munkájával. Szombaton a főfalak felhúzásán dolgoztak, ezt a munkát vasárnap folytatják. A létesítmény, amelyhez a ta- Iubéliék 500 ezer forint értékű társadalmi munkával kívánnak hozzájárulni, várhatóan 1989 nyarára készül majd el. folyam szervezői gondoskodnak. A pécsi pályázatok közül tízet szombaton délelőtt kisorsolunk a DN szerkesztőségében, a szerencsés pályázók nevét november 23-i, hétfői számunkban közzétesszük. A nyertesek november 26-án, csütörtökön este 7 órakor ismerkedési esten találkoznak, itt tudják meg a tanfolyam programját. Tehát nyílt levelezőlapon, a Dunántúli Napló címére kérjük a pályázatokat.
