Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-15 / 315. szám

Nagy üzlet a gyógy idegenforgalom A gyógyidegenforgalomról rendeztek országos tanácsko­zást pénteken és szombaton Harkányban, a művelődési házban. A résztvevők több ol­dalról vizsgálták ennek az ágazatnak a lehetőségeit, feladatait, ami most azért is időszerű, mert a gyógyidegen- forgalom fejlesztése a kor­mány programjában is meg­fogalmazódott. Lapunk mun­katársa dr. Gellai Imrével, a hazai luxus-gyógyszállodákat üzemeltető cég, a Danubius Vállalat vezérigazgatójával beszélgetett.- Véleménye szerint kel­lően kihasználjuk azokat az adottságokat, amiket gyógy­vizeink kínálnak?- Sajnos egyelőre nem olyan mértékben, mint ahogy lehetne. Mert valóban van­iuxus-gyóffs: álló épül Harkányban? Beszélgetés dr. Gellai Imrével, a Danubius vezérigazgatójával nak remek gyógyvizeink, ren­delkezünk jó egészségügyi, idegenforgalmi szakembe­rekkel, az érdeklődés is rop­pant nagy, azonban nincs kellő számú létesítményünk. Bár azért történt előrelépés, hisz gyógyszállodáink közül, négy az utóbbi négy évben épült.- Miért jó üzlet a gyógy- idegenlorgalom ?- Az idegenforgalom a legdinamikusabban fejlődő iparág a világon, azért mert! kedvezőbb hatásfokkal ter­meli ki a devizát, mint az; áruexport. Ezen belül a gyógyidegenforgalom nagy előnye, hogy egész évben, s több helyen tudja fogadni a vendégeket, nem kötődik szezonhoz. S az sem elha­nyagolható tény, hogy kül­földiek nálunk átlagban há­rom napot töltenek szállodá­ban, gyógyszállóban azonban két hetet. Egy nyugat-európai turista Magyarországon na­ponta 25 dollárt költ szállo­dára, gyógyszállodában vi­szont 55 dollárt. A mi gyógy­szállodáink kihasználtsága 80 -85 százalékos, ami érzékel­teti, hogy nagy az igény ilyen irányú szolgáltatásainkra. — Ebből az következik, hogy indokolt lenne a további fej­lesztés? — Valóban, de ezek nem kis beruházások: egy 200— 250 szobás gyógyszálló létre-: hozása meghaladja az egy- milliárd forintot, s ennek az összegnek egy része konver­tibilis valuta. Jelenlegi kedve­zőtlen gazdasági helyzetünk ellenére komoly tárgyalásokat folytatunk, hogy az elkövet-* kező öt évben vegyesvállalati formában, külföldi tőke be­vonásával 4—5 gyógyszállót megépítsünk. — Szerepel a tervek között egy harkányi gyógyszálló lét­rehozása? — Az elsők között! Egy 250 szobás szállodáról lenne szó, a tanulmánytervet elkészíttet­jük, s keresünk tőkés part­nert. Harkányon kívül szó van Zalakarosról, Igáiról, Nyíregy­házáról. Roszprim Nándor Nem ismert, kihasználatlan lehetőség Iskolaszanatóriumok általános iskolásoknak Enyhén mozgássérülteketyJ'úlsúlyosakaf', légzőszervi árhalomban szenvedőket- várnak Harmincöt elsős is felen uolt A véméndi hagyományőrző együttes szórakoztatta a vendégeket. Fotó: Proksza László Hatvan éves iskola­születésnap Véménden A régit" is felújították Morognak a testnevelő ta­lárok a sok torna alóli fel­mentett miatt, a gyermekorvo­sok, iskolaorvosok, aggódón csóválják a fejüket, hogyt-ny- nyi az asztmás, a szobaporra allergiás, az enyhén mozgás- sérült, vagy éppen rossz tartá­sé, illetve a' túltáplált gyerek az általános iskolás korosztály­ban. Az okok taglalása tanulmá­nyokat tölthet be, van is belő­lük jónéhány, s mindenképpen több, mint a jelenlegi hely­zeten javító, már bevezetett gyakorlati megoldás. S ez a kevés sem eléggé ismert. Pél­dául szúrópróbaként megkér­dezhetjük az érintetteket — a szülőket, gyermekorvosokat, pe­dagógusokat —, hogy mit tud­nak az iskolaszanatóriumok­ról? Tízből egy, ha tudja, hogy a kettő közül az egyik, az ismertebb hol található, s lehet, hogy még kettő-három hallott a létezésükről. Ennek a nem ismertségnek tudható be, hogy noha 6 éve működnek már ezek az iskolaszanatóriu­mok a SZOT kezelésében, a turnusokat még most is arra rá nem szorulókkal kell feltölteni. A beutaltak zömét Budapest és három megye, Fejér, Komárom és Pest küldi, a többiek elvét­ve élnek ezzel a lehetőség­gel, mint ahogy a három dél­dunántúli megye sem. A két iskolaszanatórium kö­zül az ismertebb Kőszegen van, a másik Fejér megyei Vajtán. Mindkettőbe a beutalás orvosi javaslatra történhet. A kősze­gi gyermekszanatóriumban lég­zőszervi és asztmatikus árta­lomban szenvedő gyerekeket várnak, illetve olyanokat, akik gyengén fejlettek. Márciusban, szeptemberben és októberben viszont olyan túlsúlyos isko­lásokat, akiknél a súlyfelesle­get a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás okozta. A vajtai kastélyszana­tóriumban az enyhén mozgás- sérültek, a rossz tartásúak, a gerincferdülésesek, illetve a baleset után utókezelést igény­lők kerülhetnek, olyanok, akik a háromszintes épületben ké­pesek önállóan közlekedni. Mindkét szanatóriumban in­tenzív gyógytorna van, a kö­vér gyerekek a diétás étkezés mellett személyre szabott tor­nán vesznek részt. Kőszeg por­mentes levegője, szubalpin klí­mája önmagában is gyógyító hatású az asztmásoknak és a bronthitiszben szenvedőknek. Igaz, hogy ezekben a sza­natóriumokban nincs mód a zenei képzésre, az orosz nyel­ven kívül más idegen nyelv tanulására és gyógypedagógiai oktatásra, de a beutalt gyere­kek a 28 napos turnusok alatt nem mulasztanak az iskolá­ból. S mivel kislétszámú osz­tályokban folyik az oktatás, a szaktanároknak több idejük jut a tanulókkal való egyéni fog­lalkozásokra is. Újabban már számítógépekkel is rendelkez­nek az iskolaszanatóriumok. D. I. Véménd központjában akár jelképesnek is tekinthető a látvány: szelíd ívű dombról te­kint le a falu majdhogy nem vadonatúj, tavalyelőtt avatott, korszerű iskolaépülete a régi öregre, amely a közelmúltbeli felújítással az eredeti külsejét nyerte vissza. Az ünnepeltnek így is illik pompáznia, ugyanis az öregebbik iskola épülete tegnap volt hatvanéves. Fel­avatásának 50. évfordulóján elmaradt a megemlékezés: az ünnepelt akkor az alkalomhoz igazán nem illően leromlott, kopott állapotban volt. A mos­tani újabb kerek évfordulóra mintegy kétmillió forintért fel­újíttatta a községi tanács, s a pedagógusok, a szülői munka- közösség tagjai több mint 200 000 forint értékű társadal­mi munkával tüsténkedtek az öreg iskola helyreállításán, amely újból ékessége lett a faluképnek. A hatvanéves múlthoz méltó volt a szombat délelőtti meg­emlékezés, amelyet a hagyo­mányok alapján stílszerűen az épület föld alatti szintjén ki­alakított tornateremben tartot­tak meg. Hajdan is itt voltak a község kulturális rendezvé­nyei. Az ünnepségre, amely a Himnusszal kezdődött, nem­csak a falu vezetői jöttek el, meghívást kaptak azok az egykori tanulók is, akik 60 év­vel ezelőtt e falak közt kezdték meg iskolai tanulmányaikat. Az akkori elsős osztály 93 fős volt, s közülük 35-en érhették meg ezt a napot. Elsőként őket köszöntötte Pálmai Károly is­kolaigazgató, amikor ünnepi megemlékezésében nemcsak az iskolaépület történetét, de a véméndi iskolaügy távolabbi múltját is felelevenítette, ami az 1740-es évekig nyúlik visz- sza. D. I. Tízéves a pécsi lovasiskola Tíz éve, 1977 novemberében alakult meg a Pécsi Állami Gazdaság lovasiskolája. A kezdet kezdetén három, majd hét lóval kezdte meg a műkö­dését. Jelenleg a pánikkal egvütt ötven ló áll az istállók boxaiban. Ma már az is el­mondható, hogy a világ min­den részéből érkeztek vendé­gek, akik lóháton, vagy foga­ton járták be a környéket. A sportlovasok versenyered­ményei is igazolják, hogy az elmúlt tiz év a kemény munka jegyében telt el. Az idén már­ciusban az országos lovasér­tekezleten megkapta az iskola a legeredményesebbeknek járó „Lovasklub” címet is. Látványos rendezvényekben sem volt hiány az elmúlt évek­ben. A szokásos lovasversenye­ken kívül a Magyar Lóverseny Vállalat közreműködésével fo- gadásos ügetőversenyt is ren­deztek, nagy közönségsikerrel. Szombaton a Magyar Lovas Szövetség Elnöksége a Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai központjában tartotta ülését. Ebből az alkalomból nyílt meg Molnár Miklós és Magay And­rás lovakról készült festményei­nek és grafikáinak a kiállítása, amelyet az érdeklődők 8-tól 16 óráig látogathatnak a PAG központi alagsori kiállítótermé­ben. A szakács is örül, amikor főzhet llasarnapi szakácstanács Mozgalmas vacsoraesték voltak a hét elején Pécsett a Szliven-étteremben. A kubai Los Armonico gitárosai han­gulatos dél-amerikai zenével szórakoztatták a vendégeket, akik közben — még vacsora előtt — kóstolgatták az ideig­lenes bárpult mögött a kubai mixer által kevert italokat, a konyhán pedig már készültek a kubai ételek Perfecto Armas és Éles Tibor szakácsok köz­reműködésével. Ők mindketten o Taverna Belvárosi Szálloda és Vendéglátó Vállalat buda­pesti Habana étterem dolgo­zói. A kubai szakács másfél éve tartózkodik hazánkban, de küldetése lejár, rövidesen ha­zautazik. Hetrich Frigyes, a Szliven üzletvezetője mondja: - A Habana étterem tulaj­donképpen viszonozta a ko­rábban náluk bemutatkozó pécsi szakácsok látogatását. Már az első este kiderült, hogy a vendégeknek tetszett a kubai konyha „produkciója". Az ételekben elsődleges sze­rep jutott a déligyümölcsök­nek, kubai fűszereknek, a rizsnek, sertés- és csirkehús­nak, és az elmaradhatatlan fekete babnak. A számunkra szokatlan izeket hamar meg­kedveltük. A vendégeket meglepte né­mely kubai szokás: a zenészek végigjárták az asztalokat és dél-amerikai szalonzenét szol­gáltattak, de feltűnt az is, hogy a kubai éttermi főnök - akit különös módon „kapi­tánynak” szólítanak — melles­leg Osk^r Lopel személyében az érkezőket az ajtónál fo­gadja, helyükre kiséri őket és — kubai szokás szerint — a rendelést is ő veszi fel. No, de mindezek csak kül­sőségek, nézzünk csak ki a konyhára. Éles Tibor segédle­tével Perfecto Armastól meg­tudtuk, hogyan készül a „Lechon asado moros y eris- tianos" nevű étel, amely nem más, mint malachús, fekete­babos rizzsel. Négy főre szá­mítva kell hozzá 2 kiló ma­lachús, ha csontos, ki kell fi­lézni és a zsiradéktól lehető­leg teljesen megtisztítani, mondván, hogy a kubaiak nem szeretik a zsíros húsokat. Szükség van még 2 deci olaj­ra, köményre, néhány gerezd fokhagymára, őrölt borsra. A húst bedörzsöljük sóval, bors­sal, fokhagymával, megszór­juk köménnyel és jó három­negyed órán át a sütőben süt­jük, majd a tálalásnál felsze­leteljük. A körethez már előre 25 deka feketebabot — ez ná­lunk is kapható — babérleve­les, fokhagymás, enyhén sós vízben megfőzünk, tehetünk a vízbe kevés Delikát-izesítőt is. Amíg a bab föl, 15 deka füs­tölt szalonnát apró kockára vágunk, kisütjük, a vége felé hozzáadunk még egy fej ap­róra vágott vöröshagymát és gerezd fokhagymát. Amikor el­készült, hozzáadjuk a leszűrt és megfőtt babot, továbbá 50 deka rizst. R. F. Perfecto Armas ajánlata vasárnapi 5 Barangolás hazai tájakon Megyei döntő Több hónapos felkészülést követően 6 csapat mérte össze tudását tegnap délelőtt Pé­csett, a TIT Bartók Klubjában, hogy eldöntsék, melyikük tud úgy barangolni hazai tájakon — jelen esetben Baranyában —, hogy arra előre készül, és barangolás közben is nyitva tartvn a szemét, minél többet megjegyez a látottakból. A Tájak, korok, múzeumok- mozgalom keretében megren­dezett „Barangolás hazai tá­jakon” tegnapi megyei döntő­jének a szűkebb-tógabb szülő­föld alaposabb megismerteté­se volt a célja, ám a tétje en­nél is több. A legjobb, a győztes csapat részt vehet Bu­dapesten, a december 19—22. között megrendezendő orszá­gos döntőn, melyről majd fel­vételről a Magyar Televízió is sugároz műsort. Izgultak a versenyzők, szigorúak, de igaz­ságosak voltak a zsűritagok, a Janus Pannonius Múzeum kép­viselői. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents