Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-15 / 315. szám

Közvetítés a lengyel kormány és a Szolidaritás között liem törik a leget Siófokon ÚJ megoldással óvják a pihenő hajókat Melegebb vizef szivaffyóznak a felszínre „Tárgyaló­fél voltam” Kétházas Parlament Lengyelországban? Beszélgetés Mieczyslaw Rakowskival, a Lengyel Minisztertanács volt elnökhelyettesével Mieczyslaw Rakowski, aki a legújabb kori lengyel történe­lem egyik kulcsembere volt, a héten Budapesten járt, mivel most jelent meg magyarul Tár­gyalófél voltam című kötete. Ebben Lengyelország 1980-81- es időszakának hátterét írta meg. Akkor ugyanis ő volt a kormány és a Szolidaritás kö­zötti tárgyalások közvetítője. Budapesten találkozott a ma­gyar politikai élet több veze­tőjével; Aczél Györggyel, Pozs- gai Imrével és Hámori Csabá­val. Könyvének sajtóbemutató­ján lényegében ezt mondta: 1980-81-ben a realitások hiá­nya sodorta veszélybe Len­gyelországot és ma is csak a realitás lehet az éltetője. A sajtóbemutató alatt, majd utá­na külön a VDN részére feltett kérdésekből jött létre az aláb­bi interjú:- Mi a legnagyobb hiány­cikk ma a lengyel politikai életben?- A képzelőerő. Ezt nem le­het importálni és nem lehet megfizetni, de az országépítés­hez alapvető alkotóerőt nyújt­hat.- A kerékkötő?- A középszerűség. Meg­szoktuk a középszerű munkát, középszerű fizetést, középszerű bátorságot és középszerű meg­alkuvást. — Majd később ki­egészítette: - Az is baj, hogy újra kell teremteni a kezdemé­nyezőerőt. Még mindig jellem­ző magatartás, hogyha valami új szóba kerül, akkor megvár­juk, amíg más megcsinálja és csak utána merünk hozzálátni, amikor már biztos, hogy nincs belőle baj.- A gorbacsovi megújulás szelleme hogyan érintette a lengyel ellenzéket? Ebben a helyzetben milyen politikai lé­pésre van reális lehetőségük:- Amit Lengyelországban köznapion ellenzéknek neve­zünk, az különböző politikai be­állítottságú emberek gyűjtőfo­galma. Vannak közöttük a klasszikus lengyel jobboldal folytatói, vannak trockisták, az­tán szociáldemokrata irányza­tok követői, de vannak olyanok is, akik szocialista alapokon állnak, csak a politikánkat kü­lönböző módon bírálják. Ezek­nek az embereknek a szovjet­unióbeli változásokhoz való vi­szonya igen különböző. Ahogy én megfigyeltem, általánosság­ban az ellenzék legismertebb emberei nem tudják, milyen ál­láspontot foglaljanak el a vál­tozással kapcsolatban. Többsé­gük azonban ellenszenvez ve­le. Vagyis abból az alaptétel­ből indul ki, hogy a szocializ­must nem lehet megreformálni. Ehhez még egy szovjetellenes elem is társult, ami nagyon jellemző a lengyel jobboldalra. De ahogy én látom, az oko­sabb ellenzékiek kezdik komo­lyan venni azt az utat, amely­re most a szovjet párt lépett. De megmondom őszintén, mi nem tulajdonítunk nagy jelen­tőséget annak, hogy az ellen­zéknek mi a véleménye. — Walensa rendelkezik egy­fajta nemzetközi népszerűség­gel. Ő most ebben a politikai helyzetben merre léphet?- Megavőződésem szerint Walensa önmaga előtt vágja el a társadalmi életbe visszave­zető utat. A szolidaritás utáni ellenzéki korszaknak volt egy állásfoglalása, amelynek Wa­lensa volt a szerzőié: a refe­rendum bojkottja. Mit jelent ez a gyakorlatban? - A mi rend­szerünk megreformálását. Ak­kor lép ő fel annak a bojkot­tálása mellett, amiért állítólag ő maga is harcolt?! Ez komoly­talan dolog, és ezért mi a po­litikai színtéren már nem vehet­jük Walensát számításba. Tud­ja, az idő könyörtelenül halad tovább. Valaki vagy levonja a következtetéseket az időmúlás­ból, vagy nem. Sajnos, Walen­sa nem vonta le. Ne feledje el, hogy az ő hírnevét már csak a nyugat tartja fent, pél­dául már tizenkét tiszteletbeli doktori címet adtak neki. Arra a kérdésre természetesen ne­héz válaszolni, hogy néhány év vagy évtized múlva mi lesz. Mi mindenkinek a kezünket nyújtjuk, aki velünk akar dol­gozni Lengyelország további fejlődése érdekében. Senkitől sem kívánjuk, hogy mondjon le a nézeteiről. Tulajdonkép­pen az 50-es évek végének Ká­dár-doktrínáját alkalmazzuk mi is. Mindenkit szívesen fogadunk magunk között, aki ezt az al­kalmat fel akarja használni. De ha nem, hót nem!- Egyes ellenzéki körök a lengyel vezetést szélsőbalolda- lisággal vádolják, s egyebek között azért, mert a Popjelus- ko lelkész meggyilkolásáért el­ítélt három állambiztonsági tisztet állítólag titokban szaba­don engedték? I- Ez butaság, s nem igaz! Mi igazságosan elítéltük őket, s a büntetésüket le kell tölte­niük. Ezzel ezt az ügyet lezár­tuk.- A sok gond közepette Lengyelország fejlődik. Igaz-e, hogy gondoltak a kétházas parlamentre is?- Beszéltünk arról, hogy af- Féle érdekképviseleti szervek — tehát a különböző foglalkozá­sok szervezetei - küldötteiből esetleg népképviseleti szervet alakíthatnánk és ezzel gazda­gíthatnánk a demokratikus közéletet.- önről azt tartják: még a repülőgépen is dolgozik. Hogy bírja a tempót?- Reggelenként 500 métert úszók, és utána negyed órát tornázom. Szeretnék ugyanis túlélni egy-két embert, de leg­alábbis halálom után egy fan­táziabeli felhőréteg mögül meglesni, hogyan küzdenek to­vább az utódaim és min ne­vetnek. Földessy Dénes Fotó: Szigeti (Magyar Hírlap) Telente a siófoki öbölben pihennek a Balatonon közle­kedő hajók. A több hónapos kényszerszünet alatt nem kis gondot okoz a Mahart Ba­latoni Hajózási Leányvállala­tának, hogy a fagy beállta után megóvják hajóikat a jég­től, mely az öbölben is eléri a 20-25 centiméteres vastag­ságot. A jég nyomása első­sorban az alumínium testű ha­jókat fenyegeti: eddig egy őr­hajó cirkált az öbölben — ezt a munkát egy nem kimondot­tan jégtörési feladatokra épült hajóval végezték —, s zúzta szét a jeget. Az idei télen új megoldás­sal kísérleteznek. A találmányt az Alkotó Ifjúság Egyesüléstől vásárolták meg, a feltaláló Tóth Imre gyöngyössolymosi technikus. A roppant egysze­rű ötlet lényege, hogy a fo­Legújabbkori osztrák-magyar találós kérdés: befele jön, kó­cos, kifele tart, hű de csinos, - Ki az? Minden hegyeshalmi kisgyerek tudja a választ: egy osztrák feleség, aki Magyar- országra jár, hogy olcsón megússza a fodrászatot. De lássuk csak az újabb történe­teket, Bruckból, vagyis a túlsó határállomásról: Jő bécsi asszonyka, aus Bui dapest, hajában újdonatúj, ra­gyogó bodrokkal. Ám olyany- nyira veres az arca, hogy ezt a pírt nem indokolja a pesti fodrászbúra két és fél órával azelőtt elhagyott gőze. Ezt a pirt a nemzetközi vámoslogika inkább a zavar lélektani je­leként értékeli, s ilyenkor az osztrák vámos sem állja meg, hogy bele ne nyúljon honfi-' társnője táskájának aljába, íme, egy lelet a sok közül: 60 pár gumis magyar harisnya- nadrág, 34 „echte ungarische” selyembugyi, 8 férfiing, a Váci utcai Fontana áruház nejlon- zacskóiban. Ez bizony kínos! Hiszen a túlsó oldal kereske­dőinek szervezete már nem egy árura védővámot járt ki, mert a pesti, soproni holmi annyira leverte az osztrák áru forgalmát. Például a pécsi Zsolnay Gyár nászajándéknak lyók, tavak vizének felszíne már nulla Celsius-foknál be­fagy, ám bizonyos mélység­ben a hőmérséklet nem süly- lyed plusz négy fok alá. A ta­lálmány e természeti tényt felhasználva azon alapszik, hogy ezt a viszonylag meleg vizet búvárszivattyú és csőve­zetékrendszer segítségével fo­lyamatosan a felszínre veze­tik, így a folyó vagy a tó ezen a részen nem tud be­fagyni. Várhatóan a siófoki öböl­ben is beválik ez a jégkéreg- képződést gátló módszer, hisz itt a víz mélysége kettő-négy méter. Lain Ferenc kikötői üzemegység-vezetőtől tudom, hogy az idei télen száztíz mé­ter hosszúságú sávban építik ki ezt a rendszert, melynek kivitelezését a Balatoni Hajó­zási Leányvállalat szakembe­szánt porcelánkészletére is olyan vámot rónak ki az auszt­riai határszélen, hogy oda a stafirung öröme. Az érem túlsó oldalára kí­váncsian átkocsiztunk a határ túlsó oldalára, egészen a béj esi ,,Bundy und Bundy" fod­rászcéghez megtudakolni, ver- senytársak-e nekik a pesti, sop­roni fodrászok. Afféle ,,is-is" választ kaptunk. Merthogy egy­felől a tömegfodrászat - fő­képpen a magyar határszél falvaiban - tényleg megérzi a magyar fodrászlányok kezét: csökkent a forgalmuk. De el kellett fogadnunk a bécsiek mi­nőségi kritikáját is: az igazi igényes osztrák asszony válto­zatlanul Bécsben dugja fejét: a fodrászbúra alá. Nem mint-: ha a magyar fodrászok kezé­ben nem volna annyi ügyes­ség, mint az osztrákokéban., Csakhogy a bécsi, ausztriai kellékek gazdagabbak, fino­mabbak. Mert igaz, hogy Bécs­ben 500 schilling, vagyis majd 2000 forint egyvsokoldalú fod­rászod művelet, Magyarorszá­gon meg átlagosan 300 forint. De odakint hennalevéllel festik a hajat, aztán vitamint sugá­roznak bele, nem szólva a leg­kellemesebb, legkényelme­sebb gépi kezelésről, amitől a rei végzik. Tehát a fagy be­állta után húsz hajót — az alumínium testűeket - ezzel a jégtelenítéssel óvnak a siófo­ki öbölben. Természetesen felmerül a kérdés, megéri-e a találmány alkalmazása. A válasz egyér­telmű igen, hisz a találmányi díj és a rendszer elemeinek megvásárlása, felszerelése fél­millió forintba kerül. De azért is, mert eddig egy jégtörési feladatokkal megbízott hajó teljesített állandó szolgálatot, ennek üzemben tartása sem volt éppen olcsó, arról nem is beszélve, hogy a jég ezen a hajón is komoly károkat oko­zott. A kedvező tapasztalatok után lehetőség lesz az egész kikötő jégmentesítésére. R. N. búra alatt megszűnik a főttrák- közérzet. A tanulság egyértel­mű, a magyar fodrászipar is lehetne valutaszerző, s meg­gondolandó, hogy a minőségi verseny érdekében nem érné-e meg a korszerűbb fodrászkel­lékek beszerzése. összefutottunk Rödiger úrral is, akinek divatáruüzlete van Bécs „magyar utcájában", vagyis a Mariahilferstrassén. Ö haragban van a magyar bu­gyikkal: majdnem egyazon elegancia, szinte egyazon mi­nőség, s olcsóbb Magyarorszá­gon. Ami Bécsben 90 schilling, vagyis körülbelül 300 forint, az Magyarországon 90 forint. A Pécsi Kesztyűgyár pesti Kígyó utcai boltjában pedig nyáron is ugyanakkora a for­galom, mert az osztrák, sőt holland és kanadai hölgyek a kánikulában is számolgatnak, és az elegáns pécsi kesztyűt már augusztusban hármasával viszik. Mindez persze fellendítette az osztrák feketekereskedelmet is. így némelyek néha a határ túlfelén is nyeldeshetik a se- duxent a vámvizsgálat feszes pillanataiban. Földessy Dénes Ezúttal az osztrák oldalon A vámellenőrzés izgalmai Olcsó a magyar fodrászat de kellékbővíhés kellene Vándorúfon a pesfi harisnyanadrág A hódító Rexi Mix Végre: alkofásf fejleszfő magyar jáfékok Ofvenmillió forinfos bevonulás a karácsonyi piacra Lego* halai? Lego-halál? — A játékszak­emberek a héten erről vitat­koztak a Hilton szállóban, amikor a magyar Seltron-cég bemutatta a Rexi játékcsalá­dot, valamint más új játéko­kat is. De nem annyira a Lego- játék megsemmisítő visszaszorí­tása indokolta a vitát, hanem a Lego-ára! Keményvalutáért beszerzett méregdrága hiány­cikk, amit lassan már csak ki- vagyi szülők vesznek nagy pénzért és az eíkényeztetés buktatójával. Rexi, ezúttal úgy­is mint „játékkirály”, minden­esetre ellepte a Hilton egyik díszes termét, ahol a sajtó­bemutatót rendezték. Rexi a falon, Rexi az elemekből ősz­szerakható kis járműveken, Rexi a csomagolópapíron és Rexi odahaza a gyerekek — egyre több gyerek! — szobá­jában. Aranyos kutyaforma márkajel, fején királyi koroná­val, elvégre a „rex” latinul ki­rályt jelent. Egy nagyfülű kirá­lyi blöki, „aki” immár tény­leg veszélyezteti a Lego-játé- kok rangját és — áruforgal­mát. Társa az Origo építőjá­ték úgyszintén veszélyezteti. A tájékoztatón elmondták: a hazai játékok általában unal­masak, ötlettelenek. Nem hiá­ba már egy évszázada a hires német játékipar uralja a ha­zai piacot is, — amikor jut rá valuta! így aztán ötletverse­nyek révén — megjegyzendő: a Skála és a keretébe tarto­zó Seltron továbbra is várja a jó ötleteket! — sikerült egy érdekes és jó pedagógiájú já­téksort gyártani. Ahogy mond­ják: a Rexi-családot. Eddig már három Rexi van. De az alapkérdést Kövesdi János for­matervező művésznek tettük fel, aki öccsével, Kövesdi László­val hatféle Origo-játékot ter­vezett és az egész bemutatót rendezte. — A Rexi-család és a be­letartozó Origo építőjáték olyan, mint a Lego, csak nem kell érte kemény valutát fi­zetni? — Olyan, mert alkotójáték. Vagyis olyan elemekből áll, amelyek összerakása szinte végtelen változatban lehetsé­ges, tehát fejleszti a gyerek alkotóképességét, megadja ne­ki az alkotás örömét. — Nem tér el a Legótól semmiben? — De igen: az alapelvében. A Lego általában mértani tes­tekből, a mi játékunk pedig többnyire mértani síkokból áll össze, golyócskák kötésével, természetesen különböző ki­egészítővel, például kerekek­kel. De játékországban is tartsuk be az udvariasság szabályait és mutassuk be a játékcsalád három uralkodóját: Rexi Spe- di, Rexi Mix és Rexi Loka. Hi­szen karácsonyig már eláraszt­hatják a piacot: a Skála üz­lethálózatában 50 millió forint értékben vonulnak be. (Földessy) Fotó: Szerényi (Esti Hírlap) vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents