Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-14 / 314. szám
1987. november 14., szombat Dunántúlt napló 3 Tudományos konferencia az Oktatási Igazgatóságon „A lenini örökség és korunk” Ágh Attila előadása Akit csak egy kicsit is érdekel, hogy mi történik körülötte a világban, s milyen jövőnek néz elébe, az feltétlenül érdekesnek tartja annak a tudományos konferenciának a témáját, kérdésfelvetését, amelyet tegnap tartottak Pécsett, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. A tanácskozásnak helyet adó intézmény mellett a másik fő szervező a TIT Baranya Megyei Szervezete volt. Az egynapos konferenciát „A lenini örökség és korunk" címmel, a rogy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezték. Miután dr. Antal Gyula, az Oktatási Igazgatóság igazgatója köszöntötte a megjelenteket, rövid műsort adott N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze és a Művészeti Szakközépiskola két tanulója, majd ezt követően Rajnai lózsel, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára megnyitotta a tudományos konferenciát. Bevezetőjében szólt arról, hogy ebben az esztendőiben a hagyományoktól kissé eltérően emlékezett meg a világ az 1917- es győzelemről, arról a forradalomról, amely új korszakot, s egyben széles távlatokat nyitott meg a világ több népe előtt Amikor idén megemlékeztünk az októberi forradalomról, akkor egyúttal, a szokásosnál jobbon előre is tekintünk; tanulnunk kell októbertől, s mindattól, ami októbert követte, a hét évtizedes fejlődésből, az eredményekből és a torzulásokból is. Mindez ma azt követeli tőlünk, hogy mindig őszintén nézzünk szembe a valósággal, s hogy ez a .konferencia is valóban a kibontakozást szolgálja. A megnyitó után Ágh Attila, a filozófiai tudományok doktora, a Pórttörténeti Intézet tudományos tanácsadója tartotta meg előadását, amelynek témája az új politikai gondolkodás és a lenini örökség közötti összefüggés volt. A Szovjetunió fejlődésének elmúlt hetven esztendejében Lenin szellemi-politikai örökségének felhasználása intenzív volt, mégis, most ez is egészen új színezetet, lényeget kapott. A közelmúlt politikai pangása utón a Leninhez való visszatérés sosem volt olyan élénk, mint éppen napjainkban. Ágh Attila úgy fogalmazott, hogy lehetne azt is bátran mondani, mégha a folyamatosság miatt paradoxonnak tűnik is. hogy most a Szovjetunióban egy „Lenin-rene- szánsz" jelei vannak kibontakozóban. Fölmerül itt az első nagy kérdés; a forradalmi átalakulás fogalma hogyan hozható összefüggésbe a peresztrojkával. Ez tulajdonképpen komoly elméleti problémát jelent, de a választ mégis meg lehet találni. Ez a forradalom szakaszos volt, az októberi forradalom elindította a folyamatot, de nem fejezte be, s ma a közvetlen folytatást kell fölvállalni. A fejlődés folyamata, mint ma mór közismert, nem volt tö-' rétién, visszatérések, lelassulás, visszájára fordulás is jellemezte. Idézte lurij Alanasz- jevet, a vezető szovjet párttörténészt, aki talán a legszélsőségesebben fogalmazott, amikor kimondta, hogy a ,,sztálini bonopartizmus" törte meg az októberi forradalom vonalát. Egy forradalmi folyamatot nem lehet leegyszerűsítve kezelni - mint ahogy ez megtörtént -, már csak azért sem, mert a forradalom mindig egyúttal nemzetközi környezetben zajlik le, tehát nemcsak belső, hanem nemzetközi szubjektuma is van. Több ízben idézett Mihail Gorbacsov november 4-én elhangzott beszédéből, valamint prágai beszédéből is; többek között azt. hogy nemcsak a pártnak kell megújulnia, hanem a testvérpártok egymáshoz való viszonyának is, s ennek nem szabod azt jelentenie, hogy példákat másolunk. Legnagyobb kincsünk a tapasztalatcsere, s legfőbb törekvésünknek e téren annak kell lennie, hogy a szocializmus vonzerejét, image-ót, ami az utóbbi évtizedben sokat vesztett, visszaállítsuk. Minden ország legnagyobb ereje önmaga vonzó képe — erre kell törekednünk. Párhuzamot vont a leniéi gondolkodás és az új politikai gondolkodás ■ között; hogy mennyire fontos az, amit Gorbacsov fölismert, hogy nem szabad elzárkózni' a globális kérdések elől, hiszen korábban ez volt az egyik legnagyobb elméleti és gyakorlati hiba. Ezek a globális kérdések ugyanis az egész emberiséget érintik, s nem távoli közvetítéseken keresztül, hanem közvetlenül. S ehhez már szorosan kapcsolódik az új biztonság filozófiája, amelyen már nem az atomizált, katonai biztonságot, hanem az egymáshoz viszonyított, két állam együttes, elegendő, minimális biztonságát értik. A lenini örökség azt is jelenti, hogy a tabuk megszüntetésére van szükség. S végül, azzal a lenini idézettel fejezte be előadását Ágh Attila, hogy a győzelmes szocializmus csak akkor maradhat valóban győztes, ha teljességgel megvalósítja a demokráciát. A tudományos konferencia ezután szekcióüléseken folytatódott; három — gazdaságtörténeti, politikaelméleti és történeti, valamint ideológiai- kulturális szekciókban folyt tovább a munka, s a szekcióülések befejeztével a tanácskozás is véget ért. Dücső Csilla Előadások, kérdések, felvetések a Bartók Klubban A szocializmus építésének egyes korszakai a Szovjetunióban A Szovjetunióban és néhány szocialista országban is egyre több a vitafórum a szocializmus eddigi történetéről. Hazánkban is rendeztek jó .néhány tudományos-politikai konferenciát a témáról. Ezek egyike és méltó része a tegnap délután Pécsett tartott ülés A szocializmus építésének egyes korszakai a Szovjetunióban címmel. A TIT megyei szervezetének és a KISZ Baranya Megyei Bizottságának közös rendezvényére Pécsett, a TIT Bartók Klubjában került sor. A megyei KISZ-bizottság mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsa aktív részt vállalt az előkészítő munkában. A testület elnöke, dr. Horváth Csaba, a JPTE adjunktusa volt az egyik szervező. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az egyébként nem túl népes hallgatóság egy része középiskolás diákokból állt. Képviseltették magukat az egyetemek és a középiskolai tanárok is. Elsőként Bakos Károlynál., az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán dolgozó adjunktusnak előadását hallhatták az érdeklődők Vita a szocializmus építéséről az 1920-as években (Sztálin, Trockij, Buharin) című előadását, majd A szovjet diplomácia az 1930- as évektől 1945-ig című referátumot Vadász Sándor (ELTE BTK docens, kandidátus) előadásában. Mindkét felszólalást vita, kérdések, felvetések követték. A kicsiny, de lelkes hallgatóság igen érdeklődőnek bizonyult. A személyi kultusz genezisének néhány vonása címmel dr. Horváth Csaba előadása következett. A JPTE adjunktusa részletesen elemézte a problémát. Befejezésül a Peresztrojka a XX. századi szovjet történelemtudományban címmel a JPTE fiatal tanársegéde, Fúlöp Miklós tartott korreferátumot. A megyei KISZ és a TIT megyei szervezetének történelmi szakosztálya remek kezdeményezésként jó programot állított össze. Bízhatunk benne, hogy folytatják ezt a sorozatot és akkor még többen hallhatnak tényeket, sokszor vitatható összefüggéseket a szovjet’ (és a magyar) szocializmus eddigi történetéről. Bozsik L. FttT^ A nagy érdeklődésre [ való tekintettel Kossuth Lajos, Felsőmalom utca sarkán lévő Mintaboltunkat 1987. november 14-én és 28-án, szombaton 9—13 óráig nyitva tartjuk, és a fenti időpontokban elöleges előjegyzést is felveszünk Koloniál-termékeinkre. ISMÉT A VÁSÁRON! November 15-én (vasárnap) a PÉCSI VASÁRON import női és férfi TÉLI KÁBÁTOK 300,— Ft/db REKLÁMÁRON Keresse a Vállalat konténeres elárusító helyét! A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése Baranya iparának I—III. negyedévi teljesítéséről Baranya megye ipara az év első három negyedévében — az országosat meghaladóan- mintegy 5%-kal többet termelt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az első félévi dinamikus növekedés után a harmadik negyedévben stagnált a termelés. A főbb ipari ágazatok közül csak a köny- nyűipar teljesítménye csökkent valamelyest. A fontosabb termékeket számba véve szénből, közúti gépjármű alkatrészből, cementből, égetett téglából, háztartási és díszműporcelán- ból, kárpitozott bútorból, csontos nyershúsból, vágott baromfiból, üdítő italból, sörből, borból és cigarettából többel termeltek a megyében a tavalyinál. Ugyanakkor bőrből, lábbeliből, gyümölcs- és főzelék- konzervből csökkent a termelés. Az értékesítés árbevétele a megyei székhelyű vállalatoknál és szövetkezeteknél - ösz- szehasonlítható áron számitva — 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kivitelező épitöipar I—III. negyedévi építési-szerelési munkáinak volumene mintegy 5%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál.. A tér-, melékenység 10%-kal javult. (Országosan a termelés 4, a termelékenység 5%-kal emelkedett.) A mezőgazdaságot idén több elemi kár sújtotta. Szinte a legtöbb fontos növényből kevesebb termett hektáronként, mint tavaly. A gabonafélékből közel 10%-os a hozamkiesés, a szőlő termésátlaga pedig álig haladja meg a tavalyi felet. Az állatállomány az országosan tapasztaltnál nagyobb ütemben fogyott a megyében. A szarvasmarhák száma 7%- kai, a sertéseké 4%-kal, a tyúkféléké 6%-kal kevesebb volt szeptember végén. mint egy évvel korábban. A juhál-i lomány hosszabb időszak óta tartó csökkenése ezúttal megállt. A foglalkoztatottak száma az első három negyedév során az anyagi ágakban mintegv 131 000 volt, 2,6%-kal kevesebb, mint egy évvel előbb. A foglakoztatottak havi átlagbére 6530 Ft-ot tett ki, 7,7%-kol növekedett a tavaly első kilenc- havihoz képest. A lakosság takarékbetétállománya szeptember vegén 3%-kal, hitelállománya 13%- kal volt nagyobb, mint az év elején. A betételhelyezések mérsékelt növekedésén belül júniustól csökkent az állomány. A kiskereskedelem január- szeptemberi összehasonlítható áron számított forgalma a megyében közel 5%-kal (országosan 3%-kal) emelkedett. Ezen belül jelentősen, minteg/ 10%-kal a vegyes iparcikkek eladott mennyisége nőtt. E termékek forgalma különösen a III. negyedévben élénkült, a várható áremelkedéseket megelőző vásárlásokkal. Ezzel ösz- szefüggésben szaporodtak a$ áruellátási gondok is. Főkén! építőanyagokból, bútorból, automata mosógépből, mélyhűtőszekrényből és -ládából nem tudott lépést tartani a kínálat a kereslettel. A megye kereskedelmi szálláshelyeit az év eleiétől szeptember végéig 279 000 vendég vette igénybe, 3%-kal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ez évben belföldről 4%-kal kevesebben, a szocialista országokból 6%-kal, a nem szocialista országokból 39%-kal többen érkeztek. Az itt töltött vendégéjszakák száma összesen 10 ,,-kal kevesebb volt a tavalyinál, de ezen belül a külföldiek 8%-kal több éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A lakásépítések száma mérséklődött. Az I—III. negyedévben 1224 lakás készült el a megyében, 27%-kal kevesebb, mint az e téren kiemelkedő eredményeket hozó 1986. év azonos időszakában. Az idén befejezett lakások nem egészen 10%-a létesült állami erőből. Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 1987. I—III. NEGYEDÉV AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁNAK %-ÁBAN SZOCIALISTA IPAR A termelés* 104,6 Ezen belül: bányászat 106,1 gépipar 109,9 építöanyagipar 103,0 könnyűipar 99,2 élelmiszeripar 100,5 A foglalkoztatottak száma 97,5 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 107,3 A foglalkoztatottak havi átlagbére 107,7 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenység értéke 104.6 A foglalkoztatottak száma 96.7 Az egy épitési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját épitési-szerelési munka értéke 109,8 A foglalkoztatottak havi átlagbére 108,3 MEZŐGAZDASAG A szarvasmarha A sertés Vágómarha, t Vágósertés, t Baromfi, t Tehéntej, hl értékesítés állomány (az időszak végén) L KERESKEDELEM A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek vendéglátás ruházati cikkek vegyes iparcikk * Terméksorok alapján. 93,0 96.4 95,9 106,4 111,6 102,3 104.6 101,1 94,0 100,9 109.6 Ágh Attila tartja előadását
