Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-11 / 311. szám

e Dunántúli napló 1987. november 11., szerda Információk Honismeret Rendezvények November 11—12-én tartják meg Pécsett az I. egyetemi jazznapokat. Kezdés 11-én 18 órakor a POTE aulájában, folytatás másnap ugyan­itt, de már 17 érától. Nyolc együt­tes szerepel, köztük például a Di­menzió, a Benkó Dixieland, a Szek­szárdi Jazz Quartett. Zenés előadás­sal szerepel Berki Tamás. A Mecseki Bányászati Múzeum­ban Pécsett, a Déryné utcában no­vember 11-én 15 órakor megnyílik Kulcsár Aladár amatőr fa-képégető és Rész László fafaragó iparművész tárlata. A kisvállalkozások adórendszere címmel előadást tart dr. Bíró Zoltán Pécsett, a JPTE aulájában, a Rákó­czi út 80-ban november 11-én 14.30- tól. A Pécsi NEVKÓ Gyermekműhelyé­nek a kiállítása nyílik november 11- én 16 órakor a NEVKÓ könyvtárá­ban. A 3-as számú és a pécs- szabolcsi iskola anyaga látható itt. A műhelyt Pongrácz Éva vezeti. A pszichológiai kultúra hete kez­dődik Pécsett november 12-én a pé­csi Nevelési Központban. Novem­ber 12-én 16 órától a Gyermekvilág- építés címmel tartanak előadást Vö­rös Antal pszichológus, valamint Tátrai Mária gyógypedagógus. Hely­szín a Nevelési Központ mentál­higiénés osztálya. Lesz kézműves­foglalkozás, téri építés, valamint dramatikus játék. A pécsi IH programjából. Novem­ber 12-én orosz nyelvű filmvetítés 17 órától Jöjj és lásd! címmel. 13- án 17 órától jazzteaház és -klub. Vezeti: Bagi Dániel. Tanácstagi beszámolót tort Pé­csett Szabó István, az 1. sz. válasz­tókerület tanácstagja november 12- én, csütörtökön délután 5 órai kez­dettel Hirden, az ügyfélszolgálati irodában (Zengő u. 47.). Szerdán 18 órakor az Apáczai Nevelési Központ művelődési házá­ban Környezetvédelmünk kérdései címmel kerül sor a következő prog­ramra. Vendég: Péter Sándor, az MTA Regionális Kutatások Központ­ja munkatársa. KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Szi­getvár város és járás, a pécsi és a tolt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a me­gye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (belgyógyá­szat). III. kerület: I. sz. Belgyó­gyászati Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet: Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti betegek: POTE Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül-Orr-Gé- geklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságá­nak minden éjszaka este 7 órától másnap reggel 7 óráig a járó­betegek részére a Testvérvárosok terei körzeti rendelőben orvosi el­látást biztosítunk. A kertvárosi hí­vásokat továbbra is a Lánc ut­cai rendelőintézetben kell bejelen­teni. Tel.: 14-347. Értekezés a magyar városi jogról Kajtár István, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem állam- és jogtörténeti tanszék jogtörténeti cso­portjának adjunktusa november 9- én sikerrel védte meg Budapesten, az MTA kistermében „A burzsoá városi jog kialakulása Magyarorszá­gon" című kandidátusi értekezését, melynek opponensei Ruszoly József, az állam- és jogtudomány doktora, valamint Máthé Gábor, az állam- és jogtudomány kandidátusa volt. A kandidátusi dolgozatban végzett kutatás elsősorban a XIX. századi városi jogra terjedt ki, összehason­lítva azt az egyetemes európai vá­rosi jog alapvető modelljével. A vizsgált korszak az 1843—44-es or­szággyűléstől 1886-ig tart, mikor is a dualista városi önkormányzatok jo­gát véglegesen formába öntötték. A szerző az európai összehasonlítás mellett számos magyarországi város, igy Pécs XIX. századi közigazgatá­sát is feldolgozta. ♦ Közlemény Külföldi ösztödijra megjelent a Művelődési Minisztérium pályázati felhívása. Jelentkezni lehet az 1988— 89-es és az 1989—90-es tanévre. Je­lentkezési lapot a középiskolákban, illetve a Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet pályaválasztási-nevelési osztályánál lehet kapni. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszinti fogászati ügyeleti helyiségeiben — gyermekek részére is. Gyermeklakosság részére: A Gyermekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok u. fe­lől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Tel.: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon, este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Nyugdíjas telefonszolgálat szom­bat, vasárnap kivételével minden­nap 17—19 óráig hívható a 41-907- es telefonszámon. Ifjúsági telefon- szolgálat telefonszáma: 24-550. Hív­ható 17—21 óráig. * Összevont körzeti orvosi rende­lés: november 11-én továbbképzés miatt összevont körzeti rendelés lesz az alábbi helyeken 13 órától 19 óráig. Felnőttek részére: Lánc ut­cai Rendelőintézet földszint 4. Te­lefon: 14-455/82. Korvin Ottó u. 23. Telefon: 11-169. Munkácsy M. u. Rendelőintézet II. 224. Telefon: 13-833/35. Krisztina téri orvosi ren­delő. Telefon: 14-133. Dr. Veress E. u. Rendelőintézet. Telefon: 15-833. Ezen a napokon a délelőtti ren­delések a szokásos helyeken és időben lesznek megtartva. Engel Lajos, a lapalapító A Pécsi Napló 1912. no­vember 20-i számában Lenkei Lajos szerkesztő így ír Engel Lajosról (Szeged, 1860. július 11. — Budapest-Kőbánya, 1912. november 20.), a lapalapítóról: „ Lapunk vasárnapi számában már röviden jelentettük Engel Lajosnak, a Szegedi Napló ki­adótulajdonosának, a legna­gyobb szegedi könyv- és kő­nyomda tulajdonosának halá­lát, mely lölött még a mai mozgalmas időkben sem sika- molhatunk minden hozzászólás nélkül tovább. Munkás, önma­gával és másokkal szemben egyaránt kíméletlen ember szállt vele a sírba, kit szünet nélkül hevitett az alkotás vá­gya, mely melléktekinteteket nem ismert és föltartóztatha­tatlanul halad a maga útján. Nála az alkotás vágyával nagy bátorság párosult, nem luta- modott meg akkor sem, ha netán a siker nem is jelent­kezett rögtön, de mindig tu­datában volt annak, mire vállalkozott, az emberi erőt meghaladó szorgalommal sor­vasztotta tudtán kivül is ha­talmas testalkatát, melynek összeroppanását csak akkor is­merte löl, amikor már későn volt, és most, hogy elérte 52. évét, és anyagi gondoktól mentesen nagy munkájának gyümölcsét élvezhette volna, és csak alkalmas embert keresett, akinek gondjaira bizhatná nagy vállalatát, orvul, vasúti kocsiban ragadta el a halál ezt az erős egyéniséget, ami­lyen sok kellene az országnak, és gyorsabban jutnánk el a gazdasági megerősödés csúcs­pontjára." Mintha csak ma született volna ez az írás, a mai gazdasági stabilizációhoz is ilyen és hasonló vállalkozó szellemű emberekre lenne szük­ségünk.) Ez a méltatás 75 év­vel ezelőtt, Engel Lajos halá­lakor született. Engel Lajos Szegeden szüle­tett, előkelő, réqi sze^e^i csa­ládból. Édesapja, Engel Si­mon kilenctagú családot ne­velt fel, és minden gyermeke számára tisztességes megélhe­tési lehetőséget biztosított. En­gel Lajos a szeqedi piarista gimnáziumban tett érettségije után a családdal közeli ro­konságben. áll Traub-céghez került, és ott képezte ki magát ügves kereskedővé részben Sze­geden, maid a céa pesti és bécsi vállalatainál. A céa pé­csi fiókiának főnökévé 1886- ban nevezték ki, és hamaro­san meaa lapította a Pécsi Naplót, Dunántúlnak leqielen- tősebb napilapiát. A Traub B. és társa céq pécsi fiókját nem­csak felviráooztatta. hanem annak tulaidonosa is lett. Ez­után meavásárolta a réqi Ra- mnzetter-féle könyvnvomdát, amelv időközben qazdát cse­rélt. s eavbeolvadt eav másik rövid életű nvomdával, amely még a régi Oertzen-léle szín­ház udvari traktusában, az egykori zeneegyesület hang­versenytermében működött. Szegedi ember lévén, az 1878-ban, a Bába-nyomda ál­tal alapított Szegedi Napló (ahol olyan kiváló írók működ­tek, mint Mikszáth Kálmán, Tö­mörkény István, Gárdonyi Gé­za, Pósa Lajos, Szávay Gyu­la, Ortutay István, később Mó­ra Ferenc, stb.) példája lebe­gett szemei előtt, amikor a pécsi hetilapok mellé reggel megjelenő napilap alapítását vette tervbe. Tervét hamarosan meg is valósította, és egy­kettőre megszervezte a szer­kesztőséget. Várady Ferencre bízta a felelős szerkesztői tisz­tet, Thury Zoltán (1870—1906) lett a helyettes szerkesztő, Ké- ry Gyula pedig a riporter, lá­gyéi három hónap múltán Pé­csi Újság címen ellenlapot in­dítottak — a második pécsi napilapot —, és megindult a versengés a két napilap kö­zött. Végül a Pécsi Napló ma­gába olvasztotta a Pécsi Új­ságot, és Engel Lajos eladta tulajdonjogát, s könyvesboltjá­nak gondozását rábízta uno- kaöccsére, Blancz Józsefre, amely később tulajdonába ment át. Engel Lajos 1894-ben, nyolc­évi pécsi tartózkodás után Budapestre ment, ahol a Ma­gyarország című napilapnak egyik főrészvényese és vállala­ti igazgatója lett. Itt azonban csak két évig maradt, és amint alkalma nyílt, szülővárosába költözött, megvásárolta a Bá­ba-féle nagy könyvnyomdát és a hozzátartozó Szegedi Napló tulajdonjogát, 1896-ban. Az 1862-ben alapított Bába-nyom­dát Szegeden már korábban könyvkötőként működött Bába Imre (1819—1871) alapította a Szeged c. hetilap megjelente­tésére (15 számot élt meg). Halála után fiai, Sándor és Imre örökölték az atyai hagya­tékot, és Bába Sándor indí­totta útjára a Szegedi Naplót az Oskola utcai nyomdából, 1878-ban. Kezdetben a 48-as és .függetlenségi, később a li­berális eszméket hirdette. 1922- ben megszűnt, de 1925-ben új­ból megjelent, és végleg csak 1944 márciusában szűnt meg. A Dugonics tér 12. szám alatti épületbe 1897, október 20-án — 90 éve — költözött a Szeqedi Napló kiadóhivata­lával, könyvnyomdájával, litog­ráfiái intézetével, díszkönyvkö­tészetével és papírkereskedésé­vel együtt. Ettől kezdve válla­lata és a Szegedi Napló eqy- re nagyobb lendületet vett. Fő- részvényesévé vált a budapes­ti Községi Nyomdának, amely különböző állami munkákat lá­tott el. Éppen 75 esztendeje a Sze­gedre tartó gyorsvonaton lett rosszul Engel Lajos. Mire a vo­nat Kőbányára ért, meghalt. Haláltusáját Joan Manén kül­földi hegedűművész vette ész­re, de minden igyekezet elle­nére nem sikerült az élet szá­mára megmenteni. Engel Lajos adta ki az első szegedi élclapot, a Hüvelyk Matyit, amelynek egyben anekdotázó „szellemi mestere" volt. 15-féle lapot nyomott, és legnevesebb tanítványa So­mogyi Pál volt. Cégét halála után özvegye, Neumann Gi­zella (1861—1930), majd uno­kaöccse, Engel Vilmos (1879— 1969) vezette 1920-ig. A nagy vállalkozás ekkor került a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. tulajdonába. Engel Lajos halálát számos napilapunk közölte, ezek kö­zül most az Arad és Vidéke híradását citálom: „Engel La­josban, akinek halálhíre az or­szág igen sok helyén osztat­lan és mély részvétet keltett, a vidéki lapkiadók egyik leg­tekintélyesebb, legnépszerűbb tagja hunyt el. Engel Lajos rendkívül agilis, nagy energiá­jú ember volt, aki Szeged köz­életében is tevékeny munkás­ságot fejtett ki. Az ő fárad­hatatlan buzgolkodásának kö­szönhető, hogy a Szegedi Nap­ló a vidék egyik leghatalma­sabb, legjobb lapja." Mindent, ami az embert naggyá teheti; a munka és a szórakozás, szerette az élet­ből. Délelőttönként kedvelt sö­rözője volt a szegedi Próféta, és esténként barátai körében legjobban érezte magát a régi Kass (később Hungária) Szálló „nagy asztaláénál. Teljes em­ber volt, amiről barátai iga­zán öz ún. Lajos-napok-on győződhettek meg, mert még ekkor is első volt nála a lap, a munka, és csak utána kö­vetkezett a szórakozás. Az utol­só Lajos-napon (1911), amikor egykori iskolatársa, Tóth Aurél táblabíró pohárköszöntőjében gyermekkori epizódjait említet­te fel, majd Engel Lajos meg- hatottan így válaszolt: „Köszö­nöm barátom, hogy elém va­rázsoltad gyermekkoromat, új erő, új életkedv szállt a szi­vembe, amely érzem most is úgy tud, mint akkor, csak már fáradtabban ver." Engel Lajos hazai nyomdá­szod és lapkiadói kultúránknak kiemelkedő tehetséqű vállalko­zója, cselekvő embere volt. Pécs kultúr- és ipartörténeti múltióba a másik két Engel- csalód mellett. Engel Lajos is aranylón írta be nevét. Bátyai Jenő * A kettős évforduló alkalmá­ból az egykori Szegedi Napló házának falánál (Szeged, Du­gonics tér 12.) tegnap emlék­táblát avattak. Pistyur András érsekvadkerti kádármester több ezer boroshordót és szölözúzó kádat készített, amelyek eljutottak az ország min­den tájára. A hetvenhárom éves hordókészitő szakember a fa alapanyagot két évig szárítja, és ezekből állítja össze a tízféle ürtartalmú borászati edényeket. 111 MAI MŰSOR EH mm A BARANYA MEGYEI magas- és mélyépítő VALLA LAT értesíti minden kedves ügyfelét, hogy 1987. október 26-tól telefonszámai a következők: vállalati központ telefonszáma: 26-822, (Pécs, Fürst S. u. 5.) Verseny utcai telep telefonszáma: 26-233 SZÍNHÁZ Pécsi Nemzeti Színház: A mont- martre-i ibolya (este 7 óra). Bás- ti-bérlet. Harmadik Színház: Szépség és szörnyeteg (délután 3 óra). FILM Petőfi: Játszani kell! (f4). Mad Max (fó. f8). Kossuth: Játszani kell! (10, 12). Szeleburdi család (2, 4). Veszélyes szállítmány (6). Vezeklés (8). Kossuth Klub: Vezeklés (fó). Park: A Nagy Generáció (f 4, f6, *8). Komló, Zrínyi: Sandokan (4, 6). Érzékeny búcsú a fejedelemtől (8). Mohács: Ne vedd el tőlem a Na­pot! (6, 8). Vajszló: Ifjú Fran­kenstein (6). RÁDIÓ KOSSUTH RADIO 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsoris­mertetés. 8.15: Mai programok. 8.20: Eco-mix. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Népdalcsokor. 9.38: Beszélni nehéz. 9.50: Az ősz örö­me. 10.05: ,,Vár egy új világ . . . 10.35: Horgonyt föl! — gyermek­dalok. 10.47: Angola hagyományos népzenéjéből. 10.57: Operettpará­dé. 11.54: Reklám. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Törvény- könyv. 13.00: Klasszikusok délidő­ben. 14.05: Műsorismertetés. 14.10: A citrusfa levelei. 14.25: Operaslá­gerek. 15.00: Zengjen a muzsika. 15.30: Zenei fogalom. 16.05: MR 10—14. 17.00: Olvastam valahol. 17.20: Wilbye: Pázsitos völgyben. 17.30: Népdalok, néptáncok. 18.02: Szabó Magda: Ajtó. 18.12: Rek­lám. 18.15: Hol volt, hol nem volt. 18.25: Könyvújdonságok. 18.28: Mű­sorismertetés. 18.30: Esti magazin. 19.15: Rádiószínház: A bunda. G. Hauptmann rádiójátéka. 20.40: Em­lékek szárnyán. Orvosok és muzsi­kusok. 21.30: A külpolitikai rovat műsora. 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. 22.30: Miskolci énekkarok fel­vételeiből. 22.45: Gyógyszertervezés számítógéppel. 23.00: Magyar elő­adóművészek felvételeiből. 23.37: Réqi híres énekesek. 0.10: Himnusz. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Reggeli zenés műsor. 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. Közben: 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.25: Viláqújság. 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. 12.10: Tasnády László nótáiból. 12.24: Útikalauz üdülőknek. 12.29: Posta­bontás. 12.58: Műsorismertetés. 13.05: Tegnap slágereiből. 14.00: Mi történt? 15.05: Diákfoci. 15.15: Pihenőidő. 16.58: Műsorismertetés. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Rockfesztivál. 19.05: Operaénekesek nótafelvételeiből. 19.50: Mit olvas­hatunk a Pártélet novemberi szá­mában? 19.55: Albumajánlat. 20.50: Párbeszéd. 21.05: Közkívánatra! 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Esti Fúvósmuzsika. 0.15: Éjfél után. BARTÓK RÁDIÓ 6.50: Muzsikáló reggel. 8.05: Mű­sorismertetés. 8.08: Időszaki kiállí­tások. 8.13: Zenekari muzsika. 9.15: Ránki György: Pornódé király új ruhája. 10.46: Reneszánsz muzsika. 11.05: Pillanatkép. 11.10: S. D. Tiempo zongorahangversenye. 12.20: Operafelvételek. 13.03: Műsorismer­tetés. 13.05: Bioritmus. 13.25: Mu­zsikáról versben, prózában. 14.00: Balettzene. 14.25: Slágerről sláger­re. 15.05: Osztrák Rádió szimfoni­kus zenekarának hangversenye. 16.28: A kísértetkastély. 17.10: Kap­csoljuk a 22-es stúdiót. 18.10: Mon­teverdi Kórus felvételeiből. 18.30: MR sztovák nyelvű nemzetiségi mű­sora. 19.03: Műsorismertetés. 19.05: Francia társalgás kezdőknek. — Gyakorlatok az orosz társalgási so­rozathoz. Angol társalgás. 19.35: MÁH-zenekar Beethoven-hangverse- nye. Közben: Egy pálya vonzásá­ban. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.35: Operaáriák. 21.45: Sosztakovics összes vonósnégyese. 22.34: Kritikus füllel. PÉCSI RÁDIÓ 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Informá­ciók Dél-Dunántúlról. 17.30: Hét­közben. 18 órakor hírek, tudósítá­sok. 18.30: Szerbhorvát nemzetisé­gi műsor. 19.00: Nemzetiségeink ze­néjéből. 19.05: Német nemzetiségi műsor. 19.35: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ MAGYAR TELEVÍZIÓ 8.58: Műsorismertetés. 9.00: Tévé­torna nyugdíjasoknak. 9.05: Egy kontinens sorsa. Angol rövidfilm. 10.00: Stúdió '87. 11.00: Képújság. 15.55: Hármas csatorna. 16.58: Mű­sorismertetés. 17.00: Hírek. 17.05: Közönségszolgálat tájékoztatója. 17.10: ,, . . . S ára van minden­nek . . 17.50: Képújság. 17.55: Reklám. 18.05: Új Reflektor Magazin. 18.50: Cim-cim. 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám. 19.30: Híradó. 20.00: Reklám. 20.05: Csa­ládi kör. 20.55: Unokáink sem fog­ják látni. 21.35: A Mojszejev együt­tes. 22.35: Híradó 3. MÁSODIK MŰSOR 17.43: Műsorismertetés. 17.45: Di- git-alk. 18.15: ITV-stúdium. 18.45: Képújság. 18.50: Autó-motorsport. 19.10: Unser Bildschirm. 19.30: A rock gyermekei. 20.00: Tévétorna. 20.05: Budapesti körzeti stúdió. 21.05: Híradó 2. 21.20: Betűreklám. 21.25: A Pentcho család. Riport- dokumentumfilm. 22.15: Képújság. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 12.55: Elmulasztották — nézzék meg! 15.44: Látogatás az Oceanog­ráfiai Intézetben. 15.15: Adás ta­nároknak. 15.30: Mi a f i I n> ? 16.00: Jó napot! 16.30: Labdarúgó EB-se- lejtező: Jugoszlávia—Anglia. 18.30: Rajzfilm. 18.40: Számok és betűk. 19.00: Tv-kalendárium. 19.10: Rajz­film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv- napló. 19.50: Sport. 19.53: Időjárás. 20.00: Játékfilm. 22.15: Tv-napló. 22.35: Videóklub. 23.20: Hírek. MÁSODIK MŰSOR 18.45: Zágrábi körkép. 19.15: Mű­sorkiegészítés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenés est. 21.30: Tegnap, ma, holnap. 21.45: Művészeti est. Egészségügyi szolgálat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents