Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-11 / 311. szám

1987 november 11.. szerda DunflntOli napló 5 Dr. Flerkó Béla köszönti a megjelenteket Az új szabályozókról Hétezer kisiparos és a Ba­ranyában működő önálló gazdasági munkaközösségek, nevében ülésezett tegnap Pé­csett a KIOSZ megyej választ­mánya.- A mostani gazdasági hely­zetben erősödik a kisipar és az önálló gmk-k szerepe — hangsúlyozta Pacz József meg­bízott megyei titkárhelyettes a választmányi tagok elé ter­jesztett írásos állásfoglalás szóbeli kiegészítésekor hi­szen a kisszériás árutermelés a vállalati és a szövetkezeti mű­ködés háttéripara kell hogy le­gyen, valamint a lakossági szolgáltatás területén, például javítás, karbantartás, felújítás, növekvő igényekre lehet szá­mítani. — A gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogram alapján készített - s a vá­lasztmány által elfogadott - írásos anyag az 1986. évi me­gyei küldöttgyűlés állásfogla­lásának kiegészítését tartal­mazza, többek között a kisvál­lalkozások pénzügyeinek bo­nyolítását végző banki kapcso­lat létrehozásának szükséges­ségét; a nagyüzemi termelésre már nem alkalmas, de a kis­ipar-kisvállalkozás műszaki szín­vonalát emelő gépek újbóli munkába állítását; a hulladék és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását; részvételt a most alakuló Elektronikai Innová­ciós Rt-ben. A hozzászólók problémákat tettek szóvá: például az üveg­elosztási monopolhelyzetet, az exportra termelés nehézségeit, majd áttérve az új adózási rendszerre, jelezték a már most látható ellentmondásokat, sé­relmezték a gmk-kat sújtó húszszázalékos különadót. Ha­jós Ferenc megyei titkár vi­tazárója után dr. Károlyi Mik­lós, a KIOSZ országos központ főosztályvezetője és dr. Biró Zoltán, a Baranya Megyei Adó­felügyelőség vezetője tartott tájékoztatót az adóreformról, az új szabályozási rendszerről.- Az adózás ennek a réteg­nek nem új - mondta előadá­sában dr. Károlyi Miklós. - Az adórendszer a szektorsemle­gességet kívánja megvalósíta­ni. A KIOSZ országos központ az adóreform megvitatásakor egyetlen kérdésben szenvedett vereséget, ez pedig a gmk-kat érintő húszszázalékos külön­adó. Kiszámítottuk, hogy ha a gmk-k össztermelése hét szá­zalékkal emelkedne, akkor a nyereségadóval megfizetnék azt, amit a különadóval az állam nyer. így viszont a válla­lati megrendeléstől elesnek a gmk-k. A választmányi ülésen részt vevő Újvári Géza, a Baranya Megyei Pártbizottság munka­társa felhívta a kisiparosok fi­gyelmét arra, hogy várhatóan nőni fog a lakosság érzékeny­sége. A viták elkerülésének el­lenszere a minőségi munka és ha kell az írásos megállapo­dás. A tegnapi ülésen a közel­múltban nyugdíjba vonult Neszmélyi László, volt megyei titkárhelyettes elköszönt a vá­lasztmányi tagoktól. Tizennégy évi munkáját Hotter József, a KIOSZ megyei elnöke köszönte meg a kisiparosok, kisvállalko­zók és a választmány tagjai nevében. L. Cs. K. Ezekben a napokban, no­vember 9—15-e között több mint harminc országban ren­dezik meg a tudósok nemzet­közi békehetét, amit a nukleá­ris fegyverkezések elleni harc hozott létre. A békeharc ugyan­is a tudósok számára mást je­lent, mint az átlagember szá­mára. A kutató a jelenségek feltárásával, a következmények jelzésével figyelmeztethet, vagy­is a maga sajátos eszközeivel harcolhat. Ennek fóruma pél­dául a nemzetközi békehét. A kezdeményezés tulajdon­képpen az orvosoktól indult. Mint mondták, a nukleáris fegyverkezési verseny bolygónk minden lakójának nemcsak az egészségét, de puszta létét fe­nyegeti. Mivel az orvostudo­mány a nukleáris háború bor­zalmaival szemben képtelen segítségnyújtásra alkalmas vá­laszt adni, a világ orvosai hi­vatásbeli felelősségüknek te­kintik a megelőzésért folytatott küzdelmet. E mozgalomhoz csatlakoztak a magyar orvosok is, amikor létrejött a Magyar Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért mozgalom. Tegnap a pécsi akadémiai bizottság székházában e moz­galom pécsi képviselőinek es a HNF Pécs Városi Bizottságának szervezésében került sor a tu­dósok nemzetközi békehete nyi­tó eseményére. A megnyitón dr. Flerkó Béla akadémikus, a PAB elnöke köszöntötte a részt­vevőket. Elmondta, az első ilyen rendezvényre 1986 novem­berében került sor, ez a mos­tani a második. Az első alka­lommal csak Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegye­temen rendeztek országos szin­tű tanácskozást, amelynek tá­mogatói között voltak hazánk 20 C-fok a kötelező átlag A Komócsin Zoltán téri hőközpont működését ellenőrzi a PÉTÁV szakembere legnevesebb tudósai. Az idei évben Budapesten kívül négy vidéki város csatlakozott a mozgalomhoz. Dr. Tekeres Miklós egyetemi tanár, a HNF Pécs Városi Bi­zottságának az elnöke, mint a pécsi rendezvényegyik szerve­zője köszöntötte a vendégeket. Ezután került sor az előadások­ra. Dr. Belágyi József egyete­mi tanár, a POTE kutató labo­ratóriumának igazgatója az atomfegyver, atomháború, a túlélés problémáiról dr. Méhes Károly egyetemi tanár, a POTE Gyermekklinika igazgatója a nukleáris veszélyeztetettség és a vele született rendellenessé­gekről tartott előadást. A pé­csi rendezvény vendégeként dr. Köteles György, a Joliot Cu­rie Sugárbiológiai Intézet ta­nára figyelemreméltó gondola­tokat emelt ki az egészségügyi világszervezet A nukleáris há-, ború hatása az egészségre és az egészségügyi szolgálatra című nemrég megjelent doku­mentumából. Dr. Köteles György többek között elmond­ta, a nukleáris veszéllyel együtt élünk. A nukleáris robbantások nemcsak a mi életünket veszé­lyeztetik, hanem azt a környe­zetet is, amiben a jövő gene­rációja élni fog. A nukleáris fegyverkezésnek a költségkiha­tásairól is orvosként beszélt.) Megemlítette, a világ háborús költségeinek összege évente 900 milliárd dollár. Ha ezt na­pokra vagy órákra lebontjuk, akkor például: három órára ju­tó háborús költség összegével tudták a világon eltörölni vég­legesen a himlőjárványt és öt órára jutó költségből fel le­hetne számolni például a ma­lária betegséget, amire jelen­leg nincs pénz. S. Zs. Évről évre visszatérő téma ez, s az erről folyó vita már- már akadémikus vitának szá­mít. Nem is csoda, hiszen, ahol 28 000 lakást fűtenek, biztos, hogy nem lehet min­denkinek a kedvére tenni. Mégis visszatérünk ismét a kérdésre, mert többen is pa­nasszal fordultak hozzánk. Van, akinek túl melege van, van, aki majd megfagy, van, aki szerint csak több pulóvert ölt­ve lehet huzamosabb ideig olvasni a lakásban, s van olyan is, aki teljesen meg von elégedve. Ez a változatos vé­lemény nem csupán a jobb vagy rosszabb fűtés, hanem az egyéni érzékenység függvénye is. A PÉTAV műszaki igazgató- helyettesét, Hanyecz Lászlót kértük meg, ismertesse a fű­tésre vonatkozó fontosabb elő­írást: — Egy 1966-ban született rendelet, most is érvényben van — mondja —, hogy reg­gel 8-tól este 8-ig a laká­sokban 20 fokos hőmérséklet­nek kell lennie. Az átlag úgy értelmezendő, hogy a lakószo­bákban 20 foknak, a fürdő­szobában 24 foknak, a kony­hában és az előszobában 16 foknak kell lennie. A szabá­lyos hőmérséklet-mérést pedig a helyiségek közepén, másfél méter magasságban kell el­végezni. Amíg ez a rendelet meg nem változik, a távfűtők­nek ehhez az előíráshoz kell igazodniuk. Azonban előfordul­hat, hogy valamelyik lakásban ettől a hőmérséklettől nagy­mértékű eltérést tapasztalnak. Ezeket a panaszokat egyedileg kell kivizsgálni, de ezt csak akkor tudják megtenni, ha az érintett lakók nevük és pontos címük megadásával a PÉTÁV hibabejelentőjéhez vagy a kertvárosi művezetőséghez for­dulnak. D. Cs. wmm Fiatalok ar wexet ősben llj igazgató az IBUSZ élén Tegnap beiktatták tisztségé­be az IBUSZ Baranya megyei igazgatóságának új vezetőjét. A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai központjában megrendezett kis ünnepségen Vidéki István, az IBUSZ ok­tatási és személyzeti igazga­tója elmondta: az alapításá­nak 85. esztendejében járó legnagyobb magyar utazási iroda tudatosan törekszik a fiatalításra. Az új vezetők megbízatása meghatározott időre, két évre szól, ezalatt bizonyítaniuk kell alkalmassá­gukat, rátermettségüket. Az elmúlt hónapokban több poszton történt változás. Her­ke Attilát, a korábbi bara­nyai igazgatót a dél-dunán­túli igazgatóság vezetőjévé nevezték ki, utódja Alvári Ká­roly lett. A 36 éves pécsi fia­talember korábban a Nevelési Központban dolgozott idegen- forgalmi szervezőként. Mint idegenvezető 1981 óta tevé­kenykedik, németül és angolul is beszél, a tanárképző főis­kola elvégzése mellett koráb­ban a szerszámkészítő, az öt­vös és a gépészszakma isme­reteit is elsajátította. Amint azt a tegnapi ünnep­ségen bejelentették, Kaposvá­ron Kurdi Ferencet, Szekszár- don Weiszner Györgyöt nevez­ték ki a megyei iroda élére. A négy új dél-dunántúli veze­tő átlagéletkora 35 év alatt von. Bálint Péter, az IBUSZ hálózati igazgatója ezzel kap­csolatosan elmondta, hogy a kinevezett új vezetők feladata a piaci igényeknek megfelelő tevékenység kialakítása. Ehhez a nagyobb önállóságot már megkapták. A dél-dunántúli igazgató­ság idén mintegy 1,4 milliár­dos bevételre számíthat. A ki- és beutazások szervezése mel­lett jelentősen növekedett az IBUSZ határmenti bankszol­gálata, jelenleg is élénk a forgalom a valutabeváltó-he- lyeken. r Árfolyam­változás A szabályozórendszer jövő évi változásaival összhangban, a külkeres­kedelmi forgalom folya­matossága érdekében a forint — a konvertibilis elszámolású valutákkal szemben 1987. november 11-én 5 százalékkal leér­tékelésre kerül. A turizmus céljaira igénybe vehető utazási fo­rintkeretek az árfolyam- változás mértékének meg­felelően növekszenek. Az egyéni turistaellátmány 19 000 forint, a látogató­ellátmány 2800 forint. A részletekről a valuta-ki­szolgáltatóhelyek adnak tájékoztatást. Tanácsi vb-ülések A munkaidőalap védelme ülést tartott tegnap a Sik­lósi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Többek között tár­gyaltak a társadalmi munka- időalap védelmére tett intéz­kedések eredményeiről is. Az ügyfélfogadás új rend­jéről felhívásokkal, hirdetmé­nyekkel tájékoztatták a mun­káltatókat és a lakosságot. Ennek ellenére az általános munkaidőn túli ügyfélfogadás nem vált népszerűvé, ügyfél alig veszi igénybe ezt a szol­gáltatást. Az ügyfélfogadási napokon a hivatalokban hét­főn, szerdán és szombaton a heti 600-800 ügyfél közül mindössze húszán, huszonötén jelentek meg a munkaidőn kí­vül. A jövőben döntően a munkáltatók szemléletváltoz­tatására van szükség. A vég­rehajtó bizottság határozati javaslatában felkéri a mun­káltatókat, hogy a jövőben szigorítsák a munkaidő alatti eltávozások engedélyezését. Intézmény­ellenőrzés Végrehajtó bizottsági ülést tartottak tegnap Sásdon is. A napirendi pontok között sze­repelt az intézményellenőrzés eddigi tapasztalatainak meg­vitatása. Komplex ellenőrzést az előző vb-ülés óta három intézményben — az általános iskolában, a diákotthonban és a napköziotthonos óvodában — végeztek. Közülük a diák­otthon gyermekélelmezésében találtak kívánnivalókat. Sajnos 11 általános iskolai tanulócso­port elhelyezése továbbra is gondot jelent. Megoldást az 1988-ban elkészülő szakmun­kásképző iskola, illetve az 1989/90-es évekre tervezett 8 tantermes iskola megépítése jelenthet. Addig továbbra is szükségtantermekben helyezik el a gyermekeket. örvendetes, hogy az elmúlt időszakban a művelődési in­tézmények — könyvtár, műve­lődési központ — tárgyi felsze­reltsége javult. A Games ta­nácsi kivitelező cég segítségé­vel pedig gyorsabban és ol­csóbban tartja karban saját intézményeit a sásdi tanács. Jól működik az öregek nap­közi otthonából alakult idősek klubja — állapították meg a vb-tagok. A tíz hellyel bő­vült klub gondozási centrum­má fejlesztése a következő cél. Ehhez technikailag min­den adott - telefon, fűtés, or­vosi ellátás —, már csak a személyi feltételek kérdésesek. A vb-ülés végül megállapodott abban, hogy e hónapban a sásdi bölcsőde működési fel­tételeit vizsgálják felül, f- « « Ifälautmänyl Me» a KIOSZ-nAI ... . . : A lakások hőmérséklete Tudósok nemzetközi békehete

Next

/
Thumbnails
Contents