Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-10 / 279. szám
A Dunäntfflt napló 1987. október 10., szombat Másképpen kérdeznek néhány hete a hibafelvevők a DDGáz Megyei üzemigazgatóságának ügyeletén. Talán ma még szokatlan, hosszadal- masabbnak tűnhet, hogy határozottan, precíz válaszokra késztetik a bejelentőt. Holott mindez érte van, mert a fogyasztók hívásait számítógépen is rögzítik a diszpécserek. A számítógép pedig az ügyfelekért dolgozik. A cél egyértelmű: a DDGáz gyorsabban, pontosabban és jobb minőségben akar dolgozni. Lehetőséget adni a fogyasztóinak arra, hogy maguk választhassák meg a hibajavítás időpontját. Ne fordulhasson elő, hogy esetleg napokig hiába várnak a szerelőre. A számítógéppel egyeztetett adatok alapján egy-két órában megegyezhetnek, a kért délelőtti, vagy délutáni műszakkal. Most élesztik a rendszert, töltik meg a programot, tanulják a használatát, hiszen nagy korrektséget, következetességet követel, de ígérik, hogy január 1-jétől gördülékenyen működik. Hogyan segíti a szolgáltató munkát a számítógép? A hideg napokban, amikor nem ritka a három—négyszáz bejelentés, elkerülhetetlen a tévedés, szinte képtelenség hiba nélkül elosztani a munkát. Ezt a számítógép sem garantálja, de az biztos, ha ismerik az utcák jegyzékét, hat körzetben hétszáz utcanevet rögzítettek, az onnan érkezett leqgyakoribb fogyasztói bejelentéseket, a többször előfordult hibatípusokat, az ezekhez szükséges alkatrészeket, anyagokat, ha ismerik a szerelők teljesítményét, ha egy- egy körzetben a területet jól ismerők dolgoznak rendszeresen, a hibák, a tévedések nagymértékben csökkenthetők. Minderre a bejelentő egy percen belül választ kap — gyors és pontos munkára számíthat. Természetesen mindez a vállalat érdeke is. Hétről hétre gyarapodik a bekötött lakások száma, viszont a szerelői gárda állandó, a megnövekedett feladatnak csak így tud megfelelni. Szüksége van a rögzített adatokra a garanciális vitákban is, de felhasználja ezt a tárházat az alkatrészbeszerzésekben, és a dolgozók teljesítményének értékelésében. Másodpercekben kidolgozták egy-egy munka normaidejét. Azt viszont tudni kell, hogy szükséges az értéksorrend a munkavállalásban. Nyilvánvalóan a szivárgás minden előtt elsőbbséget jelent, de télen fontosabb a fűtőberendezések gyors javítása, míg nyáron a gáztűzhelyekhez mennek ki előbb. G. M. Világnapi megemlékezés Pécsett A posta legyőzi a távolságot (?) Változások: vállalkozás, érdekeltség, új szolgáltatások Korszerű gépek és szerszámok Korszerű gép és szerszám — gazdaságos gyártás. Ezzel a mottóval kiállítást rendez október 13—15-e között a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola „A”-épületében a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat, a Gépipari Tudományos Egyesület Baranya Megyei Szervezete, valamint a főiskola. A hazai gyártók közül bemutatja termékeit az Egri Finomszerel- vénygyár, a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár, a Gránit Csiszolószerszám. A külföldi kiállítók között főként osztrák cégeket találunk, itt lesz a Festo, a Brüll und Strunz, a Stefan GmbH, a Böhlerit GmbH, az Atlas Copco, a H. Steinhoff, az IPA, az IVER, a HERION—Interag. az Ostrana Werkzeuge és a Gard-Austria. A kiállítás október 13-án, délelőtt 11-től 16 óráig, 14-én 10—16, 15-én 10- töl 13 óráig tart nyitva. A postai világnap, valamint az Egyetemes Postaegyesület megalakulásának 113. évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést tegnap Pécsett. A korábbi évek gyakorlatától eltérően most első alkalommal tartottak világnapi rendezvényt vidéki városban, amit többek között az motivált, hogy a Pécsi Postaigazgatóság idén ünnepli megalapításának 100. évfordulóját. A résztvevőket Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője köszöntötte. Emlékeztetett rá, hogy a múlt század második felében a gazdasági fejlődés, az emberek egymás közti kapcsolatának kiszélesedése tette szükségessé, hogy már ne csupán országon belül, hanem az egyes országok között is szervezetten és jól működő postai hálózat épüljön ki. A nemzetközi postai együttműködés akkor vált szervezettebbé, amikor 1874-ben számos ország — így köztük hazánk — részvételével megalakult a Nemzetközi Postaegyesület. Ez a szervezet irányítja ma is az országok postai kapcsolatait és tesz különféle ajánlásokat, melyek bevezetését nálunk is fontolgatják. Többek között ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyettese. Mint elmondotta a Magyar Posta tevékeny részt vállal a nemzetközi tevékenységben. Nemcsak elfogadja a különféle javaslatokat, de maga is tesz használható észrevételeket. A szocialista országok közül például nálunk vezették be elsőként a gyorspostai szolgáltatást. Jelenleg 15 országgal van ilyen kapcsolatunk, ami évente 3500—4000 küldemény célba- juttatását jelenti 24, 48, vagy 72 óra alatt. Siőmitógép a fogyasztók ért A nemzetközi és a hazai postai munkában is egyre nagyobb szerepe van a piacorientált, hatékony tevékenységnek. A magyar postások is elfogadták azt a nemzetközi irányelvet, amely szerint a jövő postájának még inkább az igények jobb kielégítésére, gyors és megbízható munkára, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi kapacitás jobb kihasználására, a bizalom erősítésére és technikai fejlesztésre van szüksége. Dr. Oláh László, a Dunántúli Napló kérdésére elmondta: a Magyar Posta Központjában már dolgoznak a postatörvény módosításán, ami tervek szerint jövőre kerül az Országgyűlés elé. Ebben számos ponton szeretnének korszerűsítést végrehajtani. így például nagyobb teret engednek a különféle külső és belső vállalkozásoknak, jobban érdekeltté teszik a postai dolgozókat, fejlesztik a szolgáltatásokat. Sőt, egyes területeken — például a hírlap- terjesztésben — megszűnik a posta monopóliuma. F. D. Diákzsibi a pécsi Sétatéren Felborítom a „papírformát”. Sporthasonlatnál maradva, én voltam a vendég tegnap az egyébként 75. évfordulóját ünneplő pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola diákzsibi elnevezésű rendezvényén, tegnap a pécsi Sétatéren. Bolyongtam mint egy hollandi, mint G. A. úr X-ben, mint egy diákoktól elidegenedett tanár a hatalmas forgatagban, délután négytől. Lestem ezeket a szép lányokat, mert elsősorban lányok járnak a Janusba. És ámultam a jókedven. A pogácsa egyforintos árán, a szívalakú papírra illesztett mai kedvencek színes, mosolygós fotóin, amint mosolyogva, bárgyú nagyszerűségükben ... A bizsukon, amelyek fülre illeszthetők, nyakba- valók. Az „Anyu süssél almáspitét, én is segítek, tudod lesz a Sétatéren valamink...” emberi kapcsolatain. Szóval, az jutott eszembe, látva az ezerfős sokaságot, hogy legyen minden héten diákzsibi Pécsett a Sétatéren, jöhessenek oda a közép- iskolások, gyűljenek össze, ismerkedjenek, beszéljék ki egymást — egymás között, komolykodva vihorásszanak, viho- rászva komolykodjanak. Osszák meg egymás közt gondjaikat. Találkozhassanak! Nekik még fontosabb lenne ez, mint nekünk, akik hasonlóan ilyesmire vágyunk. Mi, idősebbek. Volt itt irodalmi színpad, jazzbalett. Nem volt hangosítás. Sajnos, az ötödször megrendezett Janus diákzsibi után bizonyára nem hiába várjuk ezt! De ez talán nemSs a diákok feladata lenne. Kedves fiúk és lányok, tegnapi résztvevők és távolmaradók; kívánom, hogy iskoláitok elvégzése után is legyen részetek hasonló kalandokban, hasonló szervezési lehetőségekben, mint a tegnap megszervezett, általatok remekül kivitelezett diákzsibi, a pécsi Sétatérfen. További szép éveket kívánok! Bozsik L. Gázkályhákat javítanak a Légszeszgyár utcai szervizben Filmiegyzet Vannak jó filmek, melyeket sokan néznek meg; vannak jók, miket kevesen, aztán vannak rossz filmek ugyancsak sok nézővel, s vannak csapnivaló filmek kevés nézővel. Ez utóbbi a legrosszabb variáció, mármint üzletileg és erkölcsileg, üzletileg azért, mert gyártási költségének töredékét sem hozza vissza, erkölcsileg meg azért, mert más filmektől is elriaszthatják a nézőt. Nos, ez utóbbi variáció kiküszöbölésére azok az átkos amerikai filmcézárok kitalálták, hogy be sem mutatják az annyira rossz filmeket, amik még nézőt sem vonzanak. Mondják, az USA évi 3—400 darabos filmterméséből száz körülit „elfelejtenek", hogy a többinek növekedjen a forgalmazási esélye . . . Nálunk egészen más szempontok szerint nem szoktak filmeket (idejében) bemutatni. A jó, a rossz, az amerikai meg a magyar... - s ne feledjük a cseheket! Magyart sem, külföldit sem. Éppen csütörtökön láthattam végre Milos Forman Tűz van, babám című, 1968-ban magyarra szinkronizált, de nyilvánosabb közönség előtt azóta sem bemutatott remek filmjét a Filmakadémia jóvoltából. A Tűz van, babám jó film, nézője kevés, pedig amióta be nem mutatták nálunk, azóta bemutatott epigonja is akadt Formánnak és filmjének Egészséges erotika címen. Hogy nálunk is szükség lenne nemcsak egyéb okok, hanem kifejezetten rosszsága miatt is filmek be nem mutatására, nem egyszer jutott már eszembe. A felismerés véglegessé a Dr. Minorka Vidor nagy napja című új magyar dolgozat megnézése után vált. Félve írtam a cím után, hogy magyar filmről van szó, mert a tisztelt olvasó netán általánosít, s azt hiszi, megint egy magyar film éppen a rossz. Nos, a Minorka Vidorka, vagy mi a szösz, „autodidakta" — azaz magától bórgyúság. és nem azért, mert történetesen magyar emberek készítették. Mert szó, ami szó, sok rossz filmet láttam már (köztük hazai ipar termékét is), de a Vidorka Minorka, vagy mi a szösz, méltán versenyezhetne a minden idők legbugyutább filmjének kijáró címért. S ráadásul azt a filmet mesefilmnek keresztelték el a szerzők (rendezte Sólyom András), azaz gyerekeknek szánták . . . - no, de befejezem a film „méltatását", mert még eszembe jutnának az ifjúság elleni büntettek ... Péntek délutánig, mire e sorokat le kell adnom a szerkesztőnek, még nem volt szerencsém a hét egyik bemutatójához, de látatlanban ajánlom: a Jiri Menzel rendezte Az én kis falum címűt: talán a legkisebb betűkkel van szedve a plakáton, de hétfőtől már látható lesz. Azért is érdemes megnézni, hogy hasonlíthassuk: az egykori cseh újhullámos társa,ivan Passer Amerikában készült Cutter útjában, a „szabadság földjén” tudott-e (nem tudott - írhatom sajnos, mert már láttam azt) szabadabb, jobb filmet készíteni, mint az 1968 óta is Csehszlovákiában élő és alkotó Jifi Menzel, vagy olyant, minta „tűzvanbabámos” Forman hasonló indulatú, amerikai Hair- je. Szóval, a filmek nem attól jók, vagy rosszak, hogy mely országban készítik őket... Bodó L. Baranya Kupa tűzoltóverseny Egy versenyen — mint amilyen a tegnap és ma zajló, a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokság által kiírt és rendezett is — valóban: a méterek és a másodpercek a tűzoltók ellenfelei. Mégis olyan küzdeniakarással vetélkednek egymással, mintha félelmetes lángok, embereket és értékeket veszélyeztető katasztrófa elhárítása miatt lenne szükség a gyorsaságra, felkészültségük gyakorlására, veszélyt nem ismerő bátorságukra. Erre a kétnapos versenyre Dunántúl minden megyéje elküldte válogatott tűzoltócsapatait, mellettük bemutatja tudósát a magyar országos válogatott is. A tegnapi megnyitón Török Béla tűzoltó alezredes, megyei parancsnok fogadta a városi parancsnok, Bebes/ Jenő őrnagy jelentését, s ezzel vette kezdetét a verseny, amelyet napközben megtekintett dr. Héra Attila tűzoltó vezérőrnagy, országos parancsnok, dr. Sasvári László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Hazafi József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára és Orbán István rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány is. Ma a verseny a pécsi Bőrgyár-pályán folytatódik, a kismotorszereléssel és a 4x100 méteres váltófutással. A rendezvény nyitott, az érdeklődők izgalmas és érdekes látványra számíthatnak. Az eredményekre — csapat- és egyéni helyezéseket egyaránt értékelnek — vasárnapi számunkban visszatérünk, hírt adva arról is: melyik megye tűzoltóválogatottja nyerte a baranyai parancsnokság által alapított kupát. M. A. Gyorsabban, pontosabban vállalkozik a DDGáz
