Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-09 / 278. szám

1987. október 9., péntek DunOntmt Tlnnift 3 Karszeri eszközök a negyei tűzoltóparancsnoksáBon Öt ember az emelő­kosárban Bizonyára sokan lesznek kí­váncsiak arra a bemutatóra, amelyet a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokság tervez: az érdeklődők azt a nagyon korszerű, október második fe­lére várt új emelőkosaras gép­járművet láthatják majd, amelynek kosara 41,5 méter magasba emelhető. A beren­dezést — ilyen eddig nem volt a megyében — Békés­csabán szerelik össze, a fel­építmény angol gyártmány, Rába-alvázra kerül. Baranyába érkezése annak ellenére is megnyugtató, hogy eddig nem lett volna rá szükség — ilyen követelményeket támasztó tűz szerencsére nem volt —, ám ha tudjuk, hogy a 10 eme­letes épületek tetejéről men­teni az ott szorultakat csak ezzel az emelőkosaras jármű­vel lehet, igazolttá válik az előrelátáson alapuló beszer­zése. Az új berendezés emelőko­sarába egyszerre öt ember fér. Nagy hatékonyságú oltó­eszköz is: a percenként 2400 liter teljesítményű habágyúval lehet tüzet oltani a magasba emelkedő kosárból. Ugyancsak új a megyei pa­rancsnokság eszköztárában a sűrített levegős légzőkészülék. Svéd gyártmány, valamennyi skandináv államban ezeket használják. Ennek már szükség volt éles körülmények közötti kipróbálására is, s a tűzoltók nagyon elénedettek vele. A korábban használt oxigénes légzőkészülékek meglehetősen elavultak és régiek voltak, olyannyira, hogy már javítani sem lehetett ezeket. A svéd gyártmány működési elve: az álarc alatt túlnyomás van, nem engedi behatolni a mér­gező gázokat, így a legsűrűbb füstben is biztonsággal dol­gozhatnak, menthetnek a tűz­oltók. Pécsre csak másodikként ér­kezett — Komlón már volt egy —az új, NDK-ban készült IFA qépjármű-fecskendő. Szi­vattyújának teljesítménye per­cenként 2200 liter víz, hab­tartálya félezer literes. Ezzel együtt a gépjármű-fecskendők között középkategóriájúnak te­kinthető, ám használhatóságát nagymértékben emeli gyorsa­sága, mozgékonysága. A Ba­ranya Megyei Tűzoltóparancs­nokságon még ebben az év­ben számítanak eqy újabb IFA gépiármű-fecskendőre. A jövő esztendőben érkezik a korsze­rű — szoknyelven •— műszaki mentőszer. Sokoldalúságát jel­zi, hogy áramfejlesztő aggre­gátorral van felszerelve, 5 tonnát bír gólyadaruia, moto­ros roncsvágó, feszítő van benne. M. A. Marton Gyula lakatosmester, autókarosszéria-javító, a Rác­város 31. számú udvarban lé­vő műhelyében július 1-jétől ugyancsak elkeseredett, mert önhibáján kívül kényszer-mun­kanélküli. De halljuk őt ma­gát!- Közvetlen telekszomszé­dunk a volt Rákóczi mozi, mely­nek szenespincéje július 1-jén hajnalban beszakadt a több­szöri kiadós esőzés miatt. Az öt —nyolc méter mélységű kráter magával vitte a műhelyemhez jutást jelentő betonutacskát, a bátyám házsarka is megrogy- gyant, mert alóla az alap is a mélybe zuhant. Szerencsé­re már másnap megjelentek az Állami és a Hungária Biz­tosító, valamint az Aknamélyí­tő emberei, felmérték a kárt és az aknamélyítők azonnal aládúcolták bátyám megrogy- gyant, azaz megrepedezett há­zának veszélyeztetett sarkát. Akkor még reménykedtem, hogy gyorsan helyreállítják a beszakadást, eltömedékelik a hatalmas üreget és néhány nap után dolgozhatok tovább iülgw Jótékonyság — üzletpolitika Kereskedelmi kedvezmények Hatályba lépett a földtörvény A tartós földhasználat I Szeptember 1-jei hatállyal az 1987. évi I. törvény a koráb­bi, közel 300 jogszabály helyett új, összefoglaló szabályozást adott a földről. A törvény néhány alapvető rendelkezését, illetve a korábbitól eltérő szabályozását kívánom ismertetni. Elsőként az országban a budapesti Keravill hir­detett meg részletfizetési akciót, amit később mások is követtek. Baranyában múlt év őszétől a pécsi Konzum Aruház biztosit ilyen lehetőséget, amit most a kedvező tapaszta­latok alapján tovább fej­lesztenek. — Tavaly 6.7 millió forint ér­tékű árut adtunk el, idén, szeptember 10-ig 18,7 millió volt a forgalmunk — mondja Ágéi Ödön, a Konzum keres­kedelmi igazgatóhelyettese. — A ruházati cikkek aránya 9,2 százalék, míg a többi eladott árut az iparcikkek tették ki. Például 26 videómognót, 17 rádiót, 40 kapálógépet és utánfutót, 389 színes televíziót vásároltak a vevők kedvezmé­nyesen, részletre. A hosszan tartó. meleg nvár hatására, méa szeptember közepén sem indult meg a kereslet az őszi—téli holmik iránt. A naqy raktárkészlet a Konzumnak is aondot okozott, ezért határoztak úgy, hogy szeptember 28-tól újabb ked­vezményt adnak a vásárlók­nak.- Keressük a lehetőségeket, mivel gyorsíthatjuk a foraásl sebesséqet — érvel a kereske­delmi igazgatóhelyettes. — Az nem jó, ha csak benne fek­szik a rengeteg áruban a pénzünk. Az egy év tapasz­talatai alapján tudjuk, érde­mes inkób kedvezményt ad­ni. Sőt ha szükséges tovább kell lépni, a készletek gyor­sabb mozgása növeli eredmé­nyességünket, ugyanakkor a kispénzű vásárlók gondjain is seaítünk. A tavaly bevezetett rend­szer alapján a hitelképes ve­vő a vételár 30 százalékáért hazaviheti a kiválasztott árut. A részleteket ráér egy év alatt kifizetni. Az áruház mea- előlegezi az összeget, hitelt nyújt, lehetővé teszi, hogy pár­száz forintból akár egy eoész csalód is felöltözzék. Mi több, a konfekció- és a lakástextil­osztályon — eqyelőre 10 na­pig -, csak 10 százalék elő­leget kell fizetni. * Különféle kedvezmények al­kalmazása a kereskedelem ré­gi fogósai közé tartozik. Ám, mía korábban központi intéz­kedés szabályozta hol és mi­kor élhetnek a lehetőséggel, mostanában egyre nagyobb az önállóság. A keresekedelmi vállalat üzletoolitikai érdekei­nek megfelelően tehet külön­féle engedményeket. leszál­líthatja egyes termékek órait, vagy más módon csinálhat kedvet a vásárláshoz. Például gyárakat, üzemeket keresnek fel áruikkal. Néha az is megtörténik, hogy az ilyen akciókat alapos felké­szülés, szondázás előz! meg. Nem véletlen, hogy időnként a műhelyemben. Sajnos, az ügyek nem úgy alakultak... Karosszérialakatos kisiparos vagyok már több mint két év­tizede, hetedik éve nyitottam ezt a kis műhelyemet. Sokat vártam ettől a nyári fősze­zontól is, mert kuncsaftom szerencsére van elég. Nem be­szélve a futómunkák lehető­ségéről, hisz nyáron mindig is annyi munkánk volt, hogy csak túlórázva győztük. Évek óta két tanulót is rendszeresen foglalkoztatok. Most egyszerűen lehetetlen­né vált a munkám, mert egyet­len autót sem lehetett több mint két hónapon át behoz­ni a leszakadt bejárórészen át a műhelyembe. Kilincsel­tem én kérem mindenhol, még maguk a gyártók is megjelen­nek a „munkahelyi piacon”. Furcsa módon, az ilyen alkal­makkor kínált áru többnyire sokkal olcsóbb, mint a boltok­ban kínált hasonló termék. Cipőt, pulóvert, vagy más ruhaneműt például akár fél­áron is lehet venni. (Igaz, hátránya az ilyen vásárlásnak, ha a jó üzlet reményében ki­fizetett termékről kiderül, hogy nem a legjobb minőségű. A cipőnek rövid viselés után le­válik a talpa, a ruha össze­megy, vagy színét veszti. A fogyasztónak legtöbbször fo­galma sincs, ki volt az eladó, de ha sikerül is megtudnia, a reklamáció túl körülményes.) Arról, hogy a különféle mun­kahelyi akciók során milyen árucikket, milyen árszinten kí­náltak, hogy milyen volt a for­galom, nem készül statisztika. Csak gyanítani lehet. hogy megéri, hiszen az ilyen alkal­mak száma — egyes források szerint —, az utóbbi időben tovább gyarapodott. Néha megyén kívüli cégek is megje­lennek a „piacon", természe­tesen a forgalmat és az ered­mény mértékét is, teljes titok övezi. * A kedvezmények egy részé­ről nehéz megállapítani, hogy valóban az, vagy csak annak látszik. Vegyünk egy példát! Ha egy boltban hamar szaba­dulni akarnak valamitől, elég ha az üzlet előtt árusítani kez­dik. A kisebb csődület is vonzza a vevőket, akik a jó vásár reményében, egymást ta- szigálva, igyekszenek mihama­rább megszerezni a kiszemelt árut. Odabent persze ugyanúgy megtalálható, amit kint kínál­nak, gyakran még az árban sincs különbség. Csakhogy míg emitt az eladó közömbös arccal éppenhogy eltűri a turkólást, amott esetleg még bátorítást is ad hozzá. Hiba lenne persze azt állí­ügyvédhez is fordultam, aki nem nagyon biztatott. Az ér­dekképviseleti szervünknél azt tanácsolták, hogy néhány hó­napra szüneteltessem az ipart. Kérem, én hogyan tegyem ezt meg? Épp idén szerettem volna újrafestetni a műhelyt — hát ebből most nem lesz semmi. Sorra küldöm el a kuncsaftokat és a futómun­kákat... Dolgozni nem tu­dok, mert lehetetlenség ide kocsit behozni. Az adót, az SZTK-t, meg a rezsit viszont éppúgy fizetnem kell. Kellene a munka, hogy fizethessem a fizetnivalókat és hogy meg­éljek. Szeptember 10-én életve­széllyel dacolva valahogy be­hoztunk egy Trabantot, azóta tani, hogy a kereskedő min­dig blöfföl. Az utcai árusok néha valóban olcsóbban kínál­nak egy-egy terméket. Sőt az sem ritkaság ma már, hogy egyes budapesti üzletekben, például a Déli-pályaudvar melletti ABC-ben, a szombati zárás előtt a gyümölcs-zöld- ségféleségeket kiárusítják, mondván, hogy hétfőig biztos megromlik, elfonnyad, akkor inkább feléért, harmadáért vi­gye a vevő, mintsem, hogy ki­dobják. Az ilyenfajta magatartás — bár az üzletek többségének lehetősége lenne rá —, egye­lőre még nem általános. Mint- ahogy az sem, hogy a kevés­bé friss árut engedménnyel ad­ják. Az ellenpélda ismert: a legtöbb boltban a száraz ke­nyeret, a fonnyadt gyümölcsöt még mindig megpróbálják rá­sózni a vevőre, nem számolva a fogyasztói értékítélettel, ami­nek egyre inkább az a követ­kezménye, hogy az ilyen he­lyeken csökken a forgalom, ke­vesebb a vásárló. * Akad persze kereskedelmi vállalat, amely éppen a na­gyobb forgalomban látja a nyereség növelésének lehető­ségét. A Baranya Megyei Zöldért a meglévő zöldségbol­tokban aligha tudott volna szeptember végéig 14,5 milliós plusz forgalmat lebonyolítani. A többinél olcsóbban árusító üzletekkel azonban ez meg­valósítható volt úgy, hogy közben 2,5 milliós engedményt adtak a vásárlóknak. A vállalatnak jól jött a többlet, miközben a fogyasztó azzal a jóleső érzéssel cipel­hette tömött szatyrait, hogy a piaci áraknál 10-15 százalékkal olcsóbban jutott áruhoz. Aki nem volt rest, persze kiszámol­ta: a különféle kereskedelmi akciók, kedvezmények mindig hozhatnak valamit a konyhára. meg ugyanúgy egy kis Pols­kit, számolva azzal, hogy be­lezuhan a tátongó üregbe. Ezzel a munkával legalább az adóra és az SZTK-ra valót meg tudom keresni a kiesett, több mint két hónapra ... Az Állami Biztosítónál azt mond­ták, hogy mivel a műhelyem­nek — amire van biztosításom - nem esett baja, így nem adnak kártérítést a kieső két hónapra. Azt mondták, hogy nekem nincs károm. A mű­helyben valóban nem keletke­zett kár a beszakadás követ­keztében. De nekem az az igazi károm, hogy több mint két hónapon át — önhibámon kívül — nem dolgozhattam. A két biztosító elutasította a kárigé­nyemet. Vizem is csak igeiglene­A tartós földhasználat mint jogintézmény megszűnt. 1987. szeptember 1. után ilyen szer­ződés nem köthető, egyes faj­táik tulajdonná alakulnak, bi­zonyos részük marad vagy ma­radhat továbbra is régi formá­jában. Az intézmény tízéves fenn­állása alatt összesen 11 000 hektár, megyénkben 600 hektár föld használatát eredményez­te. Az országos adatban 6400 hektár építési telek, 4600 hek­tár termelési. Baranyában et­től eltér a használt földek jel­legének az aránya, kevesebb az építési telek (270 hektár), a 320 hektár termelési célú föld­nél. A földtörvény alapvető intéz­kedése, hogy a már tartós használatba adott földeket - meghatározott feltételek esetén térítésmentesen — a tartós földhasználó tulajdonába kell adni. A tulajdonba adós fel­tételei azonban eltérően ala­kulnak az építési és a terme­lési (mezőgazdasági vagy más gazdasági) célra tartós haszná­latba adott földeknél. Az építési telek helyzete: Ezek csak beépítés esetén kerülnek a tartós földhasználó tulajdonába. A tulajdonjogi bejegyzésnél két változattal kell számolni. a) 1987. szeptember 1-jéig beépített (családi ház, társas­szövetkezeti lakások stb.) tartós használatú telek a jogszabály erejénél fogva a tartós föld- használó tulajdonába kerül, a földhivatalok hivatalból történő intézkedésével, végsősoron a volt használati jog tulajdon­jogra változtatásának bejegy­zésével. Nincs szükség a hasz­nálatba adó hozzájárulására, s nem kell igazolni a tulajdon- szerzési képességet sem. A bejegyzésről szóló határozatot azonban a használatba adónak is meg kell küldeni. Ez a vál­tozat a legegyszerűbb az ál­lampolgárok részéről. b) A még be nem épített te­lek csak beépítés esetén kerül a tartós földhasználó tulaido- nóba, addig használatában marad. A beépítés megtörtén­tekor a használónak a haszná­latbavételi (fennmaradási) en­gedély csatolásával kérelmez­nie kell a földhivatalnál a tu­lajdonjog bejegyzését. Különbözetet téríteni, bár­mely összeget fizetni nem kell a tulajdonjogért egyik válto­zatnál sem, még illetéket sem. Akik saját hibájukból nem kezdték meg az építkezést, sen van július óta, gumitömlővel hozzuk be mosdáshoz, fürdéshez a vízaknából. De mi lesz, ha beköszönnek a fagyok? Az aknamélyítők jöttek, elvégezték a közvetlen életveszély elhá­rítását és elvonultak. Mint utóbb megtudtam, azért, mert a két biztosító nem tudott megegyezni, hogy valójában melyikük milyen százalékban részesedjen a helyreállításban. A napokban aztán visszajöt­tek az aknamélyítők és meg­kezdték a tömedékelést. Félek, hogy az üzleti kiesé­semet nem orvosolja senki, nekem kell lenyelnem azt a kárt, amiben áldozat va­qyok . . . Csak reménykedhetek, hogy legalább a tömedéke­lést és a bejárati rész helyre- állítását mielőbb befeiezik, hogy ismét dolgozhassak, hogy ismét szabadon bejárhassanak a műhelyembe az utcáról a karosszériajavításra váró au­tók ... Jó lenne elfelejteni az egészet, de sorra érkeznek a befizetésre váró számlák . . . Murányi László vagyis nem tettek eleget a szerződésben vállalt kötelezett­ségüknek, azok a telkükre nem szerezhetnek tulajdonjo­got. Az ilyen telkek visszavéte­le várható s minden bizonnyal értékesítésre kerülnek mások számára, a használatba adó szervek kezdeményezéséből. Bonyolultabb helyzet és ügy­intézés várható azon földek, parcellák sorsánál, amelyeket termelési célra vettek tartós használatba. Ezeket a földeket a tartós földhasználó kérelmé­re a használatba adó köteles térítésmentesen a tartós föld- használó tulajdonába adni. A tulajdonba adást tehát a ta­nácsok szakigazgatási szervé­től és a termelőszövetkezetek­től lehet kérni. Ha a haszná­latbavételi díj teljes összege befizetésének határideje még nem járt le vagy bármely ok­ból a fizetés nem történt meg, a hátralék erejéig jelzálogjog bejegyzését kérheti a haszná­latba adó a földhivataltól. Döntő szempont ezen földek tulajdonba adósánál, hogy a használónak milyen és mennyi földingatlan van már a tulaj­donában, mert ezzel a tulaj­donkeletkezéssel sem halad­hatja meg összes tulajdona a magántulajdonnál tárgyalt fel­ső mértéket. Korábban jó mi­nőségű földből is lehetett tar­tós használatba adni 6000 négyzetmétert. Ezen kategória mostani felső határa 3000 négyzetméter. Többen csalá­don, rokonságon belül vagy másként, de közösen használ­nak tartósan földet. Együttesen kell kérniök a tulajdonjogot. De ha nem mindenki kéri, vagy egyesek nem szerezhetik meg és felmentést, kedvezményt sem kaphatnak, bizony már most is megállapítható, hogy nemcsak egy végleges emberi elhatározásból fog sokáig fenn­maradni (mert valakinek így is megfelelő) a termelési célú földek tartós használata, de a tulajdon megszerezhető mér­tékének jogszabályi kényszeré­ből, tiltása miatt több olyan eset is lehet, hogy a megoszt­ható föld bizonyos mértékét tulajdonba kapja, a többi részt maga és családja válto­zatlanul tartós használatban műveli, a tartós használat min­den jogosultságával (örököl­hetőség, haszonszerzés, átru­házhatóság stb.). Bármilyen okból, de tovább­ra is tartós használatban ma­radó földek termése, a föld- használó által létesített épít­mény, berendezés, felszerelés és növényzet változatlanul az eddigiekhez, a földhasználó tulajdona. A tartós használatú földön alapítható szolgalom­nak, a használati jog átruhá­zásának. a használatról való lemondásnak, a megszűnés okainak, továbbá a visszavo­nás eseteinek szabályozása igen körültekintően és mond­hatni méltányosan befolyásolja a használatba adó és vevő vi­szonyát, a tartósan használó további biztonságos mezőgaz­dasági termelését. Új tartós használat nem keletkezhet, az építési célúak rövid időn be­lül megszűnnek, illetve haszná­lati joguk tulajdonjogra válto­zik, de nem szabad feltételez­ni, hogy az új szabályozás élet- és termelésképtelenségre ítéli akár közvetve is azokat a tartósan használt mezőqazda- sági parcellákat, amelyek akár egyéni elhatározásból nem emelkednek tulajdonná, akár jogszabályi tiltásból és kötött­ségből nem válhatnak magán- tulajdon tárgyává, legalábbis közeli időn belül. Dr. Berke; György, a B. M.-i Földhivatal vezetője Ferenci Demeter Szüneteltessem az ipart? A Konzum Áruház műszaki osztályán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents