Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-08 / 277. szám

1M7. október 8., csütörtök DundntmtngpK) 3 Jövedelemtől függ, mennyit fizetnek az idős emberek Ingyenes ellátás a legrászorultabbaknak A gondozónőnek minden percről el kell számolnia Ahol olcsón lehet vásárolni Humánum Ajándékbolt Humánum Ajándékbolt — hirdeti a cégtábla a Zólyom és a Bajcsy-Zsi- linszky utca sarkán, öt éve nyílott az üzlet. Eleinte rongyhulladékból készült apró ajándéktárgyakat és szociális otthonok idősei által hímzett térítőkét árusí­tottak. Ma már Pécs és a Dunántúl szociális foglal­koztatóinak termékeit: ab­roszokat, törlőruhát, töröl­közőt, konfekció árut, fo­nalat, jóval olcsóbban, mint más üzletekben. — A kedvező forgalom bizonyítja az áruk jó mi­nőségét, a vevők megelé­gedettségét. Nekik is meg­éri, nekünk is jó — mond­ja Komámé Szabó Klóra boltvezető. A választékot a minden­kori igényekhez alakítják. Sokrétű lehetőséget ad a vidéki városok foglalkozta­tóival való cserekapcsolat. Közkedveltek a Csurgóról érkező ruhák, a kaposvári ágyneműk, a győri gépko­csihuzatok és nem utolsó­sorban a pécsi bőráruk. Iskola kezdetén legnagyobb sláger a divatos szabadidő­ruha. Mező Sándorné eladó tapasztalata: ha tudnának róluk, többen járnának hozzájuk rendszeresen. En­nek érdekében tervezik az üzlet felújítását, szebb, fi- gyelemfelkeltőbb cégjelzés felhelyezését. Hogy mit jelent a Pécsi Szociális Foglalkoztatónak az ajándékbolt? — Az egész országban elhelyezkedési nehézségek­kel küzdenek az egészségi­leg károsult fiatalok — mondja Koszorús Lajosné gazdasági igazgató. — A foglalkoztatók hasznos el­foglaltságot, közösséget te­remtenek és segítik a társadalomba való beillesz­kedésüket. Ez az emberi oldala. A gazdasági része, hogy költségvetésünk ered­ményérdekeltségű. Az üzlet forgalmából befolyó nyere­ség értelmi fogyatékos fia­taloknak is nyugdíjalapot jelent, akiknek munkájuk során nem mindig sikerül eredményt felmutatniuk . . . N. A. Fizetni kell és sok lesz az adminisztráció. így summázták azt az egészségügyi miniszté­riumi jogszabályt, amely ta­valy lépett életbe. Ez foglal­ja össze többek között az idős emberekkel törődő gondozási központok feladatait, meghatá­rozza a különböző szolgál­tatások díjait és előírja, hogy a szociális gondozónőknek miként kell elszámolniuk a munkájukról. Egy évvel a bevezetés után az a leglényegesebb tény, hogy körülbelül ugyanannyian veszik igénybe ezeket a gon­dozási formákat, mint az új jogszabály előtt. Cserélődés vi­szont volt. A távozók szinte kivétel nélkül a fizetési köte­lezettség miatt döntöttek így. ▼ Tény, hogy a korábbi gya­korlatban lényegesen szaba­dabb volt a tanácsok keze, na­gyobb volt a méltányossági le­hetőségük, s ebből követke­zően sok helyen díjmentesen, illetve minimális térítés ellené­ben nyújtották a szolgáltatá­sokat. Az új jogszabály a jö­70 év alatt 24S1—3150 3151—3450 70 év felett 2721—3220 3221—3720 % 20% «0% A legmagasabb kategóriá­ba tartozók, tehát a 25 napos teljes ellátásra 825 forintot fi­zetnek. Természetesen nem kö­telező a napi háromszori ét­kezés befizetése, mindenki sa­ját maga dönti el, hogy me­lyiket veszi igénybe és hány napra, s ennek megfelelően alakul a térítési díj. ▼ A napköziként ismert intéz­mény az, amelyben általában gyakorlat, hogy a háromszori étkezést igénylik. Sajnos új ne­vet kapott, az új név így hang­zik: idősek klubja, illetve a volt hetes napköziké: szállást biz­tosító idősek klubja. Több ok miatt sem szerencsés a név­változás. Először is azért, mert a népfront, a vöröskereszt és más szervek égisze alatt is régóta léteznek jól működő klubok, de egészen más cél­lal és funkcióval. A szállást biztosító idősek klubja — a volt hetes napközi — nyaka- tekert — elnevezés. Sokak sze­rint ennél még a régi név is jobb: idősek otthona, idősek hetes otthona, vagy napközi­vedelmek függvényében kate­gorizálta a térítést. Változatlanul ingyenes az el­látásuk azoknak az idős em­bereknek, akik rendszeres szo­ciális segélyből élnek, illetve azoknak a 70 év alattiak­nak, akiknek havi nyugdíja, a járadéka nem haladja meg a 2600, s azoknak a 70 év fe­lettieknek, akiknek a jövedel­me nem haladja meg a 2720 forintot. Nyugdíjtól függően — 500—500 forinttal emelkedve — kategóriánként 20—20 szá­zalékkal nő a napi étkeztetési díj. Nézzünk egy példát! Egy hetven éven felüli, 2721 és 3220 forint közötti nyugdíjjal rendelkező ember a napi száz százaléknak számító 33 forin­tos étkezési díj 20 százalékát fizeti, azaz 6,60 forintot. A reg­gelije 1,10, az ebédje 2,90, a vacsorája 2,60 forint. A teljes térítést, vagyis a 33 forintot azoknak a hetven éven felüli­eknek kell fizetniük, akik nyug­díja meghaladja a 4721 forin­tot. Havi jövedelem és életkor szerint így alakul a fizetési kö­telezettség : 3431—4150 4151—4450 4431 3721—4220 4221—4720 4721 felett 40% 80% 100% 3,30 4,40 3,50 Ft je ... Az új jogszabály klub­tagsági díjat is előír, ez havi 150 forint. A segélyből élők­nek, illetve a legalacsonyabb nyugdíjkategóriába tartozók­nak ezt nem kell fizetniök. Az idősek többségének azonban ez a 150 forint is jelentős té­tel, és érthető, hogy örültek azok, akiknek a volt munkálta­tójuk — mint például a sely- lyei termelőszövetkezet — át­vállalta ezt az összeget. ▼ Sok félreértésre adott okot a házi szociális gondozás díja. Az új rendelkezés szerint a hivatásos gondozónő óradíja 30, a tiszteletdíjasé 20 forint, s a napi munka, takarítás, ebédvitel, bevásárlás — függ­vényében oz igénybevevő ha­vonta, utólag csekken fizeti be a dijat. Rengeteg adminisztrá­cióval járó feladat ez, s ráadá­sul az idősek közül többen hit­ték, hogy ténylegesen ezt az óradijat kell fizetniük. A jogsza­bály — mint ez lassan kide­rült — az óradíjnak a nyugdíj- kategóriánkénti százalékos összegét írja elő fizetségként. Tehát a legalacsonyabb kate­góriába tartozók a húsz, illet­ve a harminc forint 20 száza­lékát, a következőkbe tartozók negyven aztán hatvan, nyolc­van, s csak a 4651, illetve 4721 forint feletti nyugdíjjal rendel­kezők fizetik a száz, azaz az óránként 20, illetve 30 forintot. Ha tehát a legalacsonyabb ka­tegóriába tartozóknál nyolc órát dolgozik a hivatásos szociális gondozónő, akkor a 30 forin­tos óradíjának 20 százalékát, azaz 48 forintot kell fizetnie ezért annak, akiknél dolgozott. T A különböző szolgáltatások­ból származó intézményi bevé­tel több helyen lényegesen csökkent. S bár a szociálpoliti­kai munkásoknak még ma is gondot okoz a sok adminiszt­ráció, azt a jogszabály előnyé­re írják, hogy egységesítette és egyértelműsítette a feladato­kat és a díjszabást. A gondo­zási központok létrehozásának előírásával megteremtette a szociális alapellátást. Ezek a gondozási központok ugyanis egy-egy terület idős embereiért felelősek. Megszűnt a beutalás hatósági jellege azzal, hogy nem a tanácshoz, hanem köz­vetlenül a gondozási közpon­tokhoz, illetve a klubok veze­tőihez lehet fordulni a területi gondozás igénybevételéért. A jogszabály eltörölte a hozzátar­tozói kötelezettséget, tehát nem vizsgálják, hogy az idős ember gyermekei, közvetlen rokonai milyen anyagi viszonyok közt élnek, kizárólag a kérelmező jövedelmét veszik figyelembe a díjmegállapításoknál. Ugyan­akkor következetlenségre utal, hogy a segélykérelmeknél vál­tozatlanul megnézik a közvet­len rokonok anyagi helyzetét. Mert mi a logika abban, hogy aki alacsony jövedelmű és el­látásra szorul, az a saját nyug­díja alapján fizessen, aki meg nem igényel közvetlen törődést vagy nem kívánja, nem tudja igénybe venni, de a megélheté­séhez anyagi támogatásra van szüksége, az csak akkor kap­hat segélyt, ha a hozzátartozói sem tehetősek? Török Éva * A Minisztertanács legutóbbi ülésén bejelentették, hogy a 150 Ft klubtagsági díjat a kö­zeljövőben eltörlik. Reggali 1,10 2,20 Ebéd 2,70 5,80 Vacsora 2,40 3.20 »,70 7,80 11.40 10.40 14,50 Ft 13,00 Fi Katonai főiskolák várják a fiatalokat Ki lehet pilóta? A pályázók felvételüket kér­hetik a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára (Szolnok), ahol repülő, hajózó, repülő műszaki (repülőgép- és heli­kopterszerelő, valamint a fe­délzeti berendezéseket üzem­betartó), továbbá repülésirá­nyító szakon (ágazaton) fo­lyik a repülőgép- és helikop­tervezető, valamint a repülést biztosító szaktisztek képzése. Itt történik a polgári repülés műszaki szakembereinek fel­készítése is. A tanulmányi idő a főisko­lán három év. A tanév kez­dete szeptember 1. A máso­dik tanulmányi évet eredmé­nyesen befejező hallgatók zászlós — a kiválóak törzs- zászlós —, rendfokozattal a néphadsereg hivatásos állomá­nyába kerülnek. A hallgatók a harmadik év végén — a si­keres államvizsgák és tisztté avatás után - általában had­nagyi, a kiválóan végzettek főhadnagyi rendfokozatban kezdik meg szolgálatukat nép­hadseregünk hivatásos tisztje­ként. A végzett hallgatók ka­tonai üzemeltető, vagy üzem­betartó mérnöki diplomát kapnak, amely egyenértékű a polgári főiskolákon megsze­rezhető képesítéssel. Teljes és ingyenes a kollé­giumi elhelyezés, étkezés, ru­házat, tanszer, sportfelszere­lés, egészségügyi ellátás. A kollégiumokban a hallgatók számára biztosítottak az igé­nyes kultúrálódás feltételei és eszközei. A hallgatók az I. és II. évfolyamon hallgatói, a III. évfolyamon hivatásos zászlósi illetményt kapnak. Ta­nulmányi pótlék a tanulmányi eredménytől függően. Külön elismeréseket, juttatásokat és kedvezményeket kapnak a szocialista versenymozgalom­ban elért eredmények alap­ján. További anyagi juttatásban részesülnek a hallgatói alpa- rancsnokok. Gépjárművezetői jogosítványt térítésmentesen szerezhetnek. Ingyenes, illetve kedvezményes utazási lehető­ségek. A diákigazolvánnyal já­ró általános kedvezmények. Avatás után a hivatásos tisz­tek jogosultak szolgálati la­kásra, ruházati illetményre, ki­emelt egészségügyi ellátásra, (a közvetlen családtagok is), évente egyhavi illetménynek megfelelő teljesítményelismerés­re. Kaphatnak jelentős össze­gű, hosszúlejáratú, kamatmen­tes pályakezdési, illetve csa­ládalapítási előleget. Megilleti őket üdülési lehetőség és szá­mos más kedvezmény. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, fedd­hetetlen előélet, erkölcsi-po­litikai megbízhatóság, a hiva­tásos katonai szolgálatra va­ló egészségi alkalmasság és alkati rátermettség, közép­iskolai érettségi, általában 23 évnél nem magasabb életkor. A pályázók a területileg il­letékes honvéd kórházakban egészségi alkalmassági vizs­gálaton, majd a választott szaknak megfelelő katonai fő­iskolán felvételi vizsgán vesz­nek részt. Ennek keretében pszichológiai alkalmassági vizsgálatokra, bizottsági be­szélgetésekre és a katonai szakhoz kapcsolódó középis­kolai közismereti tantárgyak anyagából felmérésre kerül sor. Pályázati határidő: 1987. november 15. A pályázók to­vábbi felvilágosítást és jelent­kezési lapot a megyei had- kieg. és tv. pság. (Pécs, Per- czel u. 20.) pályára irányítással foglalkozó munkatársaitól kap­hatnak. A pályázók egyidejű­leg más felsőoktatási intéz­ménybe is jelentkezhetnek. Hatályba lépett a földtörvény Kinek mennyi háza, telke, földje lehet? Szeptember 1 -jei hatály- lyal az 1987. évi I. törvény a korábbi közel 300 jogsza­bály helyett új összefoglaló szabályozást adott a föld­ről. A törvény néhány alap­vető rendelkezését, illetve a korábbitól eltérő szabályozá­sát kívánom ismertetni. Magánszemély tulajdonában egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő, vagy üdülőtelek le­het. A család (házastársak és kiskorú gyermekek együtt) tag­jainak lakás- és üdülőtulajdo­nát együttesen kell figyelembe venni. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek egy lakótelek, vagy egy lakás megszerzésé­re önállóan is jogosult. Öröklés, házasságkötés, örökbefogadás, ráépítés és elbirtoklás útján keletkezett többlettulajdont csak akkor kell és olyan mértékben elide­geníteni, ha lakások-lakótel- kek, üdülőtelkek száma megha­ladja a család tagjainak szá­mát. Az elidegenítési kötele­zettség enyhítése azért indo­kolt öröklés, házasság, újra- házasodás, örökbefogadás, rá­építés stb. útján keletkezett többlettulajdonok esetén, mert azok nem a joqszabály kor­látozó rendelkezésének meg­szegésével, kijátszásával kelet­keztek, hanem bizonyos élet­viszonyok természetes változá­sával. Magánszemélyek termőföld­tulajdon szerzésénél az álta­lános mérték a 6000 négyzet- méter a megszerezhető és a meglévő föld összeszámításá­val. E szabály alól mind a térmértéktöbblet, mind kisebb terület felé, a jogszabály a föld értékéhez igazodó elté­rést enged meg:- a kiemelt településhez tartozó területen (város, váro­si jogú nagyközség és orszá­gos jelentőségű üdülőterület: tehát, a megye 5 városa és Abaliget, Harkány, Orfű) bel­területén 1500 négyzetméter, külterületén és zártkertben 3000 négyzetméter,- a kedvezőtlen adottsáaú településhez tartozó területén (ahol mezőgazdasági nagy­üzem nem működik, vagy amelynek területén az átlagos termőhelyi értékszám a 25-öt nem haladja meg, ilyen bara­nyai település az országos jegyzéken nem szerepel),- és egyéb településen (előzőekbe nem sorolható te­lepülés) belterületén 3000 négyzetméter, külterületén és zórtkertben 3 ha (30 000 négy­zetméter), földterület tulajdon­jogát lehet megszerezni. A fenti főszabály alkalma­zását nehezíti ugyan, de az értékhez igazodó összehason­lítást biztosítja a törvény vég­rehajtásáról szóló kormányren­delet, miszerint a magánsze­mély által megszerezhető ter­mőföld mértékének megállapí­tásánál a már meglévő és a megszerezni kívánt föld terüle­tét- a kiemelt településhez tar­tozó területen belterületen néygszeres, külterületen kétsze­res, kedvezőtlen adottságú te­lepülésnél belterületen kétsze­res, külterületen 0,2 szeres szorzóval kell figyelembe ven­ni. Az így kiszámított főid te­rülete — a mór meglévő és megszerezni kívánt - együtte­sen nem haladhatja meg a már jelzett 6000 négyzetmé­tert. A tulajdonszerzési korláto­zás alól a lakás-üdülő-lakóte­lek és üdülőtelek esetében a helyi tanács vb szakigazgatási szerve, termőföld esetében a földhivatal adhat felmentést. A termőföld tulajdonszerzé­sénél a családtagok tulajdo­nát össze kell számítani, de a meglévő lakó- és üdülőtelek térmértékét figyelmen kívül kell hagyni. Tehát, lakás-telek-üdülő vételénél a meglévő ezen ka­tegóriákat vesszük figyelembe, a földvásárlásnál a tulaj­donban és a tartós használat­ban meglévő földet számítjuk a megszerezni kívánt térmér­tékhez. A foglalkozásnak, mű­velési ágnak már nincs jelen­tősége a földszerzésnél. A 14. életévet betöltött kis­korú mór önállóan szerezhet termőföldtulajdont. A megszerezhető mértéket meghaladó tulajdont a ma­gánszemély köteles elidegení­teni, vagy tanácsi értékesítést kell elrendelni. Az örökléssel, örökbefogadással, elbirtoklás­sal és házasságkötéssel kelet­kező többlettulajdon csak 15 ha (150 000 négyzetméter) fe­lett esik elidegenítési kötele­zettség alá. Magánszemély a tanyát a hozátartozó termőfölddel együtt — ha ilyen tulajdonnal még nem rendelkezik —, a tu­lajdonszerzést korlátozó ren­delkezésekre tekintet nélkül megszerezheti. Ha a tanyához nem tartozik termőföld, akkor a tanya használati jellegének megfelelő rendelkezések az irányadók. A lakás céljára használt tanyára a lakásokra vonatkozó, ha a tanya üdülés célját szolgálja, úgy az üdülők­re vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A jogszabály megszüntette azt a korábbi ti­lalmat, hogy a tanya üdülés céljára nem szerezhető meg. A magánszemélyek közötti in­gatlanforgalomban elővásárlási jog illeti meg azt a mezőgaz­dasági nagyüzemet, amelynek a területén a tanya fekszik. A törvény viszont megszüntette az állam elővásárlási jogát la­kótelek esetében. Sok állampolgárt érint a magánszemélyek társasága (gmk-k) áltol _ szerezhető in­gatlantulajdon. A kormányren­delet szerint a magánszemélyek társasága közös név alatt tagjai tulajdonától függetlenül szerezhet termőföld, lakás-la­kótelek, továbbá üdülő-üdülő­telek tulajdont egy magánsze­mélyre megállapított mérté­kig. Külföldi jogi, vagy magán- személy az ingatlanok tulaj­donjogát átruházás útján vál­tozatlanul csak a Pénzügymi­nisztérium előzetes engedélyé­vel szerezheti meg. A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély bár­mely ingatlanának tulajdonjo­ga — kérelemre —, arra a sze­mélyre száll át, aki halála esetén belföldi törvényes örö­köse volna. A kérelmet egy éven belül indított eljárás ke­retében, az illetékes közjegyző bírálja el. Az egy év jog­vesztő határidő. Egy év eltel­tével, vagy kérelem hiányában az ingatlant a földhivatal térí­tésmentesen állami tulajdonba veszi. Ha a jogellenesen kül­földön tartózkodó magánsze­mély egy éven belül az ország­ba visszatér, kérelmére a fo­lyamatban lévő eljárás meg­szüntethető. E rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha a bíróság vagyon­elkobzást rendelt el. Dr. Berkes György, a Baranya Megyei Földhivatal vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents