Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-06 / 275. szám

1987. október 6., kedd Dunántúli napló 3 Van aki 40 bikát hizlal Huszonkilenc tehenet tort Vasas Gyula Kozármislenyben Állatkihelyezési akció a Pécsi Állami Gazdaságban A háztáji gazdaságok Bara­nyában a sertés- és baromfi­tartást részesítik előnyben. En­nek több oka is van. egyrészt a megye nagy abraktermelése, ami fedezetet biztosít a „zsák­ból evő" állatfajok ellátására. Másfelől a gazdák úgy szá­molnak, hogy a baromfiban, disznóban gyorsabban megfor­dul a pénz, s ebben igazuk is van. Harmadik ok, hogy a ter­melőszövetkezetek is főként a sertés és baromfi háztáji elő­állítását forszírozzák, ezt támo­gatják és kicsit hanyagolják a háztáji szarvasmarhatartás se­gítését. Pedig a háztájiban előállított tejre, marhahúsra is nagy szüksége lenne az or­szágnak. Nem szólva arról, hogy Baranyában még mindig akadnak családok, akik szíve­sen foglalkoznak tehéntartás­sal, üszőneveléssel, bikahízla- lással, ha ezt jól megfizetik, ha megéri nekik. Ezt a más nagyüzemek által elhanyagolt kistermelői réteget kutatta fel a Pécsi Állami Gaz­daság, amikor meghirdette háztáji szarvasmarha-tartási akcióját, amelynek lényege, hogy a kihelyezett állatok gya­korlatilag a gazdaság tulajdo­nában maradnak. Darabonként 10 mázsa abrakot 'is biztosító gazdaság, amit eladáskor le­von az árból. Az épületet és a munkát adják a kistermelők, no meg ők szerzik be a tömeg- ta kormányt. A kihelyezéseket hat évvel ezelőtt kezdték meg a pécsiek, s azóta már több száz kister­melővel vannak szerződéses kapcsolatban a megye minden részéből. Különösen nagy si­kere van hízómarha-akciójuk­nak. Akad olyan gazda Keszü- ben, Villányban, aki 40 marhát hizlal portáján. Egyik legjobb partnerük e téren Werhard Ká­roly ivándárdai lakos, aki az idén mór 18 hízott bikát adott le exportra, s most újabb 18 borjút fogadott meghizlalásra. A borjak súlya kihelyezéskor nem haladja meg a 200 kilót. 11 növendékbikát helyeztek ki Budai Jánoshoz Romonyán Erre a gazdák általában 300 kilát ráhizlalnak... A Pécsi Állami Gazdaság az idén már 667 bika borjút helyezett ki a gazdákhoz, de volt olyan év, amikor 900 bikájuk hízott a kistermelőknél. Az eddig elő­állított háztáji hízóbikók 80 százalékát a TERIMPEX-en ke­resztül exportálta a gazdaság. A tevékenységből a gazda­ságnak tiszta nyeresége képző­dik, de a kistermelők sem jár­nak rosszul, különben nem je­lentkeznének 30—40 kilométer távolságról is. Nem közömbös, hogy az alapáron felül kilón­ként 3 forint szerződéses fel­árat fizet a gazdáknak az ál­lami gazdaság. Másik fontos akciójuk az üsző-, illetve tehénkihelyezés. Jelenleg is 175 tisztavérű Hols- teinfriz és F1 keresztezett te­jelő típusú tehenük van kihe­lyezve és 44 borjút nevelnek a gazdák, ami már náluk szüle­tett. Diósviszlón például három helybeli fiatalember kibérelte a termelőszövetkezet üresen álló istállóját és 75 Holsteinfriz tehenet fogadott a Pécsi Álla­mi Gazdaságtól. A gazdáknál lévő állomány tejtermelése semmivel nem marad el a nagyüzemi mögött, ez is, az is 6000 liter tehenenként átlag­ban. Ebben az évben januártól szeptemberig több mint félmil­lió liter tejet termeltek eladás­ra. Az állomány a nagyüzemé, a tejpénz a gazdáké. A közelmúltban állatkihelye­zési akciót indított a gazdaság azzal a céllal, hogy a Szilágy­pusztán üzemeltetett saját re­gionális vágóhídjót ellássa hí­zott sertéssel. A tervük az, hogy évente 5000 hízottsertést neveltetnek fel a háztájiban. Eddig 410 malac kihelyezése már meg is történt. Itt három­féle konstrukció van: a sertést is, és a takarmányt is a gazda­ság adja: a gazda saját ser­tésére köt szerződést a gazda­sággal, s ilyenkor a takarmányt kapja: szerződés nincs, de a gazda a hízott sertést a PAG vágóhídján értékesíti. A Pécsi Állami Gazdaság külön kétfős háztáji osztályt ál­lított fel. s ez a két ember több száz gazdával tart kap­csolatot, integrálja a háztáji árutermelést, ami ma már több tízmilliós bevételt hoz. A nép- gazdaságilag is nagyon hasz­nos tevékenységből a gazda­ságnak évente 2—3 millió fo­rint tiszta nyeresége származik. — Rné — Családi hazat építünk... <19.1 Hol lehet elrontani? Sorozatunkban a saját otthont teremtőknek szeret­nénk segíteni úgy, hogy kör­bejárjuk a házépítéssel kap­csolatos valamennyi tudni­valót. A telek kiválasztásával kezdtük, most a födémek, koszorúk, áthidalók és a fö­démszerkezetek leggyakoribb kivitelezési hibáiról lesz szó. Legelterjedtebb az E-jelű vasbetongerendák és az ezek közé rakott beton vagy váz­kerámia béléstestekkel ki­alakított födém. A födém ké­szítésnél — tapasztalataink szerint — az alábbi hibákat szokták elkövetni: a geren­davégeket a „csupasz" tég­lára fektetik, nincs alábeto- nozás, tehát ún. pecsétnyo­más jön létre; a gerendavé- geket nem kötik be a koszo­rúba. nem használnak bekö­tő „bajusz" vasakat; a ge­rendák közé nem az előírás szerinti Eb-jelű beton- vagy FB-vázkerámia béléseleme­ket használják, hanem ún. téglatálcát alkalmaznak; a legtöbb esetben a téglatálca alkalmazásnál a gerenda­közöket a teherbírás számítá­sától függő 30, illetve 60 cm helyett 80—120 cm-re meg­növelik; a gerendákat kon­zolosan építik be; a geren­dákat több - általában há­rom — támaszú nyílásáthi­dalóként építik be; a szállí­tásnál, rakodásnál, a falra történő beemelésnél a szak­szerűtlen megfogás miatt a gerenda felső öve bereped, eltörik; a gerendákat a helyszínen „méretre” vágják, illetve eltörik; a gerendák beépítésénél nem alkalmaz­nak gyámolítást (alátámasz­tást) ; a gerendák és bélés­elemek közeinek kibetonozá­sához nem megfelelő szem- szerkezetű (D max — 10 mm) be­tont használnak és a falbe­tont nem ezzel egyidőben, nem folyamatosan hordják fel. A PS-, PK-, vagy UF-jelű körüreges födémelemek rit­kábban használatosak, első­sorban nagy tömegük (500— 1200 kg/db) miatt. Mivel azonban emelőgéphez egyre könnyebben hozzá lehet jut­ni — hiszen a vállalatok ez­zel is igyekeznek segíteni - a födémelemeket is megta­lálhatjuk ma már a magán­építkezéseken is. Ezek beépítésénél is talál­kozunk hibákkal. A födém­elemeket koszorú be kötés, il­letve koszorú nélkül, esetleg konzolosan építik be: a helyszínen „méretre” vágják (törik). * A koszorúk - az esetek döntő többségében - nem szakszerűen készülnek, mert: teljes falszélességben, hőszi­getelő réteg nélkül kivitele­zik őket; a koszorúk vasalása — az acélbetétek mennyisé­ge, keresztmetszete, toldásai, a kengyelezés — nem számí­tás szerinti, hanem gyakorta esetleges. A sarkokba nem vagy csak kevés, 90 fokban hajlított vasat tesznek. Általános hiba, hogy a monolit betonrészeket nem utókezelik, nem gondoskod­nak a kötésben levő cement, illetve a beton szilárdulási folyamatában a megfelelő nedvességtartalomról. A nyá­ri melegben, erős napsütés­ben a beton hamar elveszti még a cement kötéséhez szükséges vizet is, kiszárad. Gyakori hiba ez és könnyen érzékelhető a koszorú ol­dalsó függőleges felületein: a kiszáradt betonfelület ács­kapoccsal kikaparható. Ezen a felületen a vakolat sem tapad kellő mértékben, idő előtti leválás, kár következik be. Ma már elég gyakorinak számit a tetőtér-beépítéses családi ház. A magasított (térd) falas megoldásnál saj­nos elég gyakori, hogy az egyik koszorút „megspórol­ják”, vagy a födém síkjában, vagy a magasított részen nem alkalmaznak vasbeton­koszorút. Az előbbi esetben a födém szakszerűtlen készí­tése, az utóbbi esetben a tetőszerkezet állékonysága van veszélyben. Áthidalóknál a leggyako­ribb hibák: a nyílásáthidalót megvésték, kitördelték! Eh­hez nem kell kommentár. Konzolosan — 1,2 m túlnyú- lással — építették be az AD- 27-es nyílásáthidalót. A ter­vező monolit vasbeton födé­met tervezett, de a „meste­rek" kivitelezés szempontjá­ból egyszerűbb megoldást választottak: a födémsza­kaszt a konzolosan kinyúló áthidalóra támaszkodó 2 db E-jelű gerendából FB bélés­elemekkel akarták megépíte­ni. Némi „szaktudással" (a húzott oldal helyzetét figye­lembe veendő) a nyílásáthi­dalót hossztengelye körül 180 fokkal elforgatva (fejjel le­felé) tették be. A nyíróerők felvételére szolgáló vasalás hiányát azonban már figyel­men kívül hagyták! Ebben az esetben kevés bontással, majd a megfelelő konzolgerenda beépítéssel a hibát ki lehetett javítani. Az építtető azonban meg volt győződve arról, hogy a bon­tást elrendelő hatóság csak „akadékoskodik", mert ő hitt a „mestereknek". A kereskedelemben készen kapható A- és AD-jelű nyí­lásáthidalók alkalmazási te­rülete azonban sajnos csak a redőnyök nélküli nyílás­zárók feletti áthidalás, két végükön csuklós megtámasz­tásé gerendamodellt figye­lembe véve. Konzolos túl - nyújtással vagy gerendakon­zolként ezek az elemek nem használhatók, az ilyen beépí­tésből adódó igénybevételek­re nincsenek méretezve. Gyakran alkalmaznak át­hidalóként E-jelű vasbeton­gerendát, holott ez nem er­re a célra készül, így tehát nem is alkalmas. Tudni kell, hogy az E-gerenda viszony­lag nagy teherbírású ugyan, de aránylag nagy a lehajlá­sa is. A fesztávtól függően a lehajlás cm nagyságrendű lehet. így a nyílászáró (ab­lak, ajtó) fölé rakott gerenda a tokszerkezetet fogja nyom­ni, abban károsodást idéz elő. Az áthidalók beépítésé­nél nem csak statikai hibá­kat követhetnek el. A legel­terjedtebb 30 cm-es falvas- tagságon kettő, egymás mellé helyezett nyílásáthi­daló fér el úgy, hogy 6-9 cm-es rés marad közöttük. Ezt a rést az esetek döntő többségében betonnal töltik ki és így az ablakok, ajtók fölött a fal teljes vastagsá­gában hőhíd képződik. Ugyanez a helyzet a mono­lit áthidalók készítésénél is. Ezen a helyzeten sokat fog javítani Beton- és Vasipari Művek által kifejlesztett hő­szigetelt nyílásáthidalók gyár" tása, illetve azok felhaszná­lása. A monolit (helyszínen ké­szülő) vasbeton szerkezetek­nél (erkélylemez, konzol-ge­renda, lépcsőfeljáró, koszorú, oszlop, ún. térdfal oszlopai stb.) nagyon lényeges a be­tonacélok megfelelő mennyi­sége, minősége és az elhe­lyezésük. A betonozást addig nem szabad elkezdeni, amíg az elkészült vasalást hozzá­értő szakember (statikus) meg nem nézte, és azt jóvá nem hagyta. (A következő keddi la­punkban a vakolatok és a hőszigetelések hibáit vesszük sorra.) Krappai Sándor Divatos lábbelik a Baranya Mégyei Cipőipari Szövetkezettől Kelendő a lányka méretű cipő — Két évvel ezelőtt a termék- váltás sikeres volt. A lányka­korosztály biztos piacot jelent, és számolni lehet azzal, hogy a tizenévesek követik legin­kább a divatot, sőt csinálják is — állítja Balázs Antal, a Ba­ranya Megyei Cipőipari Szövet­kezet elnöke. A korábban csak gyermek­cipőt, szandált gyártó szövet­kezet termelésének túlnyomó része lánykaméretű, azaz divat­diktálta termék. A matricadí- szítéses lábbeli - annak elle­nére, hogy nagy sikert aratott — mindössze néhány szezont élt meg, most a nittes a menő. Az érdekes tűzésű és cikcak- kos szármegoldású csizmára páronként félszáz nittet vertek. Fekete és fehér változata egy­aránt jól néz ki. Az országos szakvásáron mutatták be, s négy nagy cég azonnal ren­delt: a Dél-dunántúli Cipóke­reskedelmi Vállalat, a Fővárosi Cipőbolt Vállalat, a Centrum és a Corso. Az általuk igé­nyelt tizenkétezer párat már le­szállította a szövetkezet. A nem kevésbé divatos, visszagyűrt szárú bokacsizmát a Corso-há- lózat egyedi forgalmazású cik­ként árusítja. — Stílusban meg kell marad­nunk a lánykásnál — mondja a szövetkezet elnöke. — Tehát kényelmes, lapos lábbeliket ké­szítünk továbbra is. Ugyanak­kor megfigyeltük, hogy a felnőtt korosztály tagjai is. ha a mé­retbe beleférnek, keresik a ci­pőinket, szandáljainkat. Éppen ezért a színmegválasztáskor már rájuk is gondolunk. A 35-ös nagyságtól felfelé már nagyon fontos a szín, ezt is a divat határozza meg. A jelzések szerint lágyul a szín­divat, a rikitó mór most mér­sékeltebben megy. A Pécsi Bőrgyár megküldte a szövetke­zethez a jövő évi tervezett bőr­mintákat, ezek egytől egyig pasztelszínűek. — Idén még dotáltak a lány­kacipők, az még kérdéses, hogy jövőre is azok lesznek-e. Ha megszűnik az ártámogatás, ak­kor kénytelenek leszünk kilépni a mérethatárból, ami most a 39-es nagyság. A váltásra már készülünk: az önköltségen be­lül minden forintot alaposan megvizsgálunk. Eltökélt szándé­kunk a minőségjavítás. Bár ez utóbbi nem könnyű feladat, de minden egyes minőségi lépés millió forintokat hoz a szövet­kezetnek. Az elnök szobájában egy hosszú asztalon már a jövő évi tavaszi—nyári kollekció: nittek, virágmintás betétek, színkom­binációk láthatók a cipőkön, szandálokon. A többszínűség akár a munkaközi hulladék hasznosításának az eredménye is lehet, és talán épp a szín­hatás fogja meg a vevőt. L. Cs. K. Futószalaaon az őszi—téli kollekció

Next

/
Thumbnails
Contents