Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-05 / 274. szám

1987. október 5., hétfő Dunántúlt napló 3 Hiánycikk a kuarcőra-elem Megáll az idő? Az egyik órajavító szaküzlet előtt bámészkodva szokatlan jelenségre figyelhetett föl a minap az arra járó. Az ott dolgozó mester ugyanis bevette a kirakatból azt a kis táblát, melyen ez a fölirat díszeleg: „Kvarcórák elemcseréje azon­nal”. Kérdésünkre széttárta a karját, és elmondta, hogy né­hány típust legfeljebb átvenni tud, elemhiány miatt azonban javítani nem. Hogy a probléma nemcsak őt, hanem az egész országot sújtja, arról könnyen megbizo­nyosodhat bárki, aki érdeklő­dik az üzletekben. Az Órások Szövetkezeténél egészen ko­moly hiányok vannak, bár a pécsiek a jobban ellátottak kö­zé tartoznak, és az ígéret sze­rint további szállítmányokat re­mélhetnek. Az általános hely­zet ennél rosszabb, a lítium­elemek hovatovább tartósan a hiánycikkek listáján szerepel­nek. Az Óra- és Ékszerkeres­kedelmi Vállalattal garanciális szerződésben álló három bara­nyai órás közül a Pécsett dol­gozó Szentiványi Lászlót keres­tük meg. — A kereskedelmi vállalat­nál körülbelül két hónapja je­lentették be, hogy nem tudnak pótlást adni — mondotta. — Itt számunkra ténylegesen csak az teremt valamivel kedvezőbb helyzetet, hogy szerződésünk értelmében a még garanciális órák után kapunk néhány da­rabot, de ez természetesen ke­vés. A tartalékunk birtokában a táblát persze nem kell még bevennünk, tudok én is elemet |adni, de az elakadt ellátás komoly gondokat okoz majd. Hazánkban a becslések sze­rint két-két és fél millió kvarc­óra falja az elemeket. Ezek döntő többsége hazai kereske­delmi forgalomban került a tu­lajdonosokhoz. Típusaik rendkí­vül különbözők, Szentiványi László például 16-féle telepet tart hozzájuk. Az Óra- és Ék­szerkereskedelmi Vállalat eddig biztosította az utánpótlást azokhoz a márkákhoz, melye­ket forgalmaz. Most azonban ez megszűnt, és nem lehet tud­ni, hogy a behozatal — hiszen valamennyi darab importból származik — megindul-e a ké­sőbbiekben. Nemcsak a nyu­gati, hanem a szovjet gyárt­mányokhoz sincs szállítás. — Mindenképpen szeretnénk valami megoldást találni — hangsúlyozza Szentiványi László. - A hiány kiküszöbölésére szervezetünktől, a KlOSZ-tól kérünk segítséget. Emellett Bu­dapesten tárgyalunk a Ramo- villnál is. Sz. Koncz I. Elégtelen Évek óta visszatérő hiá­nyosságként állapítja meg a Baranya Megyei Állat­egészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás a Győri Keksz- és Ostya­gyár nevével forgalomba kerülő, de a mihályi Tán­csics Tsz üzemében ké­szített savanyúcukorkák töltelékhiányát. Az állo­más észrevételeire a töl­telékarány csökkentése volt a válasz, a korábban előírt 20 százalék helyett ez most 10 százalék, de még ezt sem tartják be, több szemben egyáltalán nem volt töltelék. Mind­ebben a kopott gépek, a gondotlanság is közre­játszik. Fegyelmire tettek javaslatot. Az utóbbi időben mind gyakrabban ellenőrizték a tőkehúsok minőségét a ke­reskedelemben. A helyzet javulóban, a boltokban nagyobb gondot fordíta­nak a húsok szabvány­szerű kidolgozására, a zsírt és a faggyút lefa­ragják, amit a vágóhíd visszavásárol. Viszont gondot okoz, hogy a szarvasmarha tőkehúsnál a szabvány előírás nem egyértelmű, amikor a faggyút illetően így fo­galmaz: az túlzott meny- nyiségű ne legyen. Ki­fogásolható a kereske­delemben levő fagyasz- tó-hűtőtá rolók és hűtő­pultok állapota, három közül általában csak kettő működőképes, a hűtő­kamrákban pedig elmu­lasztják a húskampók és a tartórészek karbantar­tását. Az állomás szakemberei átfogó minőségi és higié­niai vizsgálatot végeztek a tejiparban. A tejeket illetően minőségi kifogás kevés akadt, ám nehez­ményezhető, hogy a gyor­san megkedvelt és igen keresett féltartós tej tar­tósan hiánycikk, örvende­tes, a korábbinál keve­sebb zacskó szakad el, és folyik ki belőle a tej. Budapestről érkező íze­sített joghurtok és ha­bok minősége jó, a ke­firé közepes, gyakran elő­fordul, hogy íze enyhe, kissé jellegtelen. Nem tö­kéletes még, esetenként nehezen kivehető, elmo­sódott a fogyaszthatósági időtartam jelölése. Tartja jó minőségét a tejföl. A forgalomba kerülő ét­kezési tehéntúró minősé­ge nem kiemelkedő, de szabványos. A vásárlói elégedetlenséget itt több­nyire a csomagolóanyag minősége váltja ki, a perlvax papír átázva könnyen szakad, szétnyí­lik. Csak üdvözölendő, a pécsi tejüzem minőségja­vító célzattal — többlet- költséget is vállalva — át­tér a kasírozott alufólia csomagolóanyag haszná­latára. ' Miklósvári Z. 120 decibel I óra alatt süketséget okoz Hadüzenet a zajos jármüveknek Zajszint- és CO-mérő berendezés a Közúti Igazgatóság patacsi telepén Száz lakást tudnak bekötni Pécsett Kampányhetek a DDGáz-nál Harrrinckéh uteából egy készült el szeptemberig Egy angol nagyvárosban a hatvanas évek végén négyszáz diszkóban 96 decibelre maxi­málták a hangerőt, amit az a felmérés váltott ki, hogy a hangos zenehallgatás miatt egymillió angol fiatal vált hal­láskárosodottá. Lehet ezt túl­zott óvatosságnak minősíteni, annál is inkább, mert a külön­féle zajokra meglehetősen kü­lönböző módon reagálnak egyes emberek, hiszen vannak köztük kifejezetten zajkedve­lők, akiknek az erős hangha­tások kábítószerként hatnak, vannak zajérzékenyek, akikre a zaj a hallás romlásában, egyéb betegségek kiváltásá­val is hat. Hogy a 96 decibeles határ magasnak, vagy alacsonynak minősíthető, azt talán ítélje meg mindenki a zajforrás deci­belmértékének összehasonlítá­sával. A városi háttérzaj egy átlagos forgalmú helyen 50 de­cibel, nagy forgalomban, csúcsidőben 90 decibel feletti is lehet. A porszívók zöreje 70 decibeles, a légkalapácsdübör- gés, amely már mindenki szá­mára elviselhetetlen 110 de­cibeles. A 120 decibeles erős­ségű zajban egy óra alatt megsüketülhet az ember. Ilyen zajjal járnak közelről a sugár­hajtóműves repülőgépek star­tolásai. Életünk mindennapi helyszí­nei bizony igencsak zajosak. Azt, hogy a zaj környezetvédel­mi probléma, a hatvanas évek elején ismerték fel az USA- ban és Nyugat-Európában. Az azóta eltelt negyedszázad alatt a zajszint a világ szinte min­den lakott pontján — főként a motorizáció - elterjedésével — jelentősen megemelkedett. Ugyanúgy a küzdelem intenzi­tása is zajforrások ellen: csen­des zónák kialakításával, új zajszigetelési anyagok és mód­szerek bevezetésével, megen­gedett zajszintek meghatáro­zásával. Ami a közutak zajos jármű­veit illeti, ők csak nemrégiben kapták meg a környezetvéde­lem hadüzenetét egy 1968-ban módosított közlekedési minisz­teri rendelet módosításában, amely határértékeket szab a gépkocsik keltette zajnak is. Ezen határértékek túllépése szabálysértés. A határértékeket a rendelet nyugat-európaihoz képest engedékenyebben hatá­rozta meg. A külső zajszintet a motor hengertérfuratához ké­pest, vagyis köbcentikben ki­fejezett kategóriákban szabta meg 78-tól 86 decibelig, illet­ve mezőgazdasági gépek ese­tében 88 decibeles határér­tékig. A járművek zaj- és levegő­szennyezési szintjét ma már a közutakon is mérik. Baranyá­ban két ilyen kocsi van felsze­relve számítógéphez kapcsolt mérőműszerekkel: az egyik a rendőrségé, a másik a Bara­nya Megyei Tanács Közúti Fel­ügyeletéé. Az idei év második félévében már a közutakon vé­geztek ilyen méréseket, de még inkább csak „hadüzenet" jel­leggel: nem készült még el a rendelet végrehajtási utasítása, így egységesen megszabott szankcionálási előírás hiányá­ban egyelőre nem szabnak ki bírságot. A zaj- és a levegő­szennyezési határértékek túllé­pésének jelenleg csak az a legkellemetlenebb következmé­nye a figyelmeztetésen túl, hogy járműalkalmassági vizs­gára rendelik a vétkeseket. A szoktatás és a próbaidő januártól azonban valószínűleg lejár, újabb járműre szerelt mérőeszközöket is kapnak az ellenőrző hatóságok: élesben megy majd környezetvédelmi előírások betartása. Figyel­meztető minden baranyai autós­nak, hogy az eddigi mérések igen rossz képet mutatnak: a Közúti Felügyelőség például szeptember 17-én 15 járművet ellenőrzött az utakon, s ezek közt hat nem felelt meg a kör­nyezetvédelmi előírásoknak, s akadnak 100 decibel feletti zajt keltő járművek is! D. I. A legfontosabb: szeptember 30-ig minden megrendelést tel­jesített a DDGáz megyei üzem- igazgatósága, ez év első kilenc hónapjában 506 lakást kötöttek be a gázszolgáltatásba. Azo­kat, akik időben jelezték a szándékukat, akik valóban fel­készültek a télre. Az üzemigazgatóság előzetes számításai szerint a fűtési sze­zonra 350—400 új fogyasztó megrendelése várható, mert Pécsett idén harminckét utcá­ban építenek gázvezetéket. Eb­ből a harminckettőből időben, a nyár végéig mindössze egy készült el. Holott évről évre a koordinációs megbeszélések legfontosabb következtetése, hogy legalább augusztus vé­géig be kell fejezni a vezeték- építést ahhoz, hogy azt üzem­be helyezzék és a lakásokat, amennyiben a belső szerelé­sekkel követik ezt az ütemet — beköthessék a szolgáltatásba. Meszesen és Kovácstelepen több utcában építenek gázve­zetéket. Meszesről jött a jel­zés, hogy most, a fűtési sze­zon kezdetén, amit a hideg napok is előrehoztak, négyszáz család vár a szolgáltatásra. Ennyinek van gázfelhasználási engedélye, ami annyit tesz, hogy előzetes lehetőségük van a belső rendszer terveztetésére, s hitelek megszerzésére és a kivitelezésre. A DDGáz-nál ebből valós megrendelés 50— 80 családi ház és a PIK-től ugyanennyi lakás. Ha a jelentéseket nézzük, akkor kész a Meszest ellátó körvezeték. Csakhogy nincs meg a biztonságos üzemelte­tést megalapozó nyomáspróba, és nincs munkaterület a gáz­szerelőknek az üzembe helye­zéshez. Mindkettő a kivitelező szerződésben vállalt feladata. Egy gyorsított nyomáspróbát tartanak október 5-én, ha ez sikeres, akkor tudnak a hiányok pótlása után a gázszerelők dolgozni. Mindez azt jelenti, hogy legkorábban október 12- től tudják a vezetéket gáz alá helyezni, és ettől az időponttól teljesíteni a vállalásukat: év végéig mintegy száz otthont kapcsolnak be. Azzal, hogy le­mondanak arról a szakmai el­várásról, miszerint október 15. után elvileg nem szabad hoz­zányúlni a középnyomású veze­tékhez éppen a biztonság miatt. Tudomásul kell venni azt is, hogy ugyancsak fontos Feladat a hibaelhárítás. Négyéves ta­pasztalat, hogy szeptember 23—29. között hirtelen nagy le­hűlés várható. Most két-három- száz bejelentés futott be na­ponta. S ez része annak a kampányidőszaknak, amikor a bekötéseket is szerelik. Három szerelőcsoport dolgozik most a városban mindkét feladaton rengeteg túlmunkát vállalva. G. M. Ahány ház, annyi szokás Azonosításhoz: elég a személyi szám Sok fölösleges adatef kérnek telünk Kérdezem a hölgyet a köl­csönzőben: milyen adatokat kell nekem közölnöm, ha egv porszívót akarok bérelni. „Azt nem elég közölni, azt mi látni akarjuk, és mi írjuk ki a sze­mélyi igazolványból" — mondja, s látom rajta, gyanakszik: ta­lán egy potenciális csalóval áll szemben. Ki is írnak a szemé­lyimből minden létező adatot. A kölcsönző is, a részletfizetési kedvezményt adó cégek is igyekeznek minél többet tudni az ügyfélről, hogy ha kell, könnyen meg lehessen keresni. A „felkészülés" e tekintetben nem egyforma. Az OTP nevet, foglalkozást, sőt beosztást kér az áruvásárlási kölcsönhöz, va­lamint lakcímet, személyi szá­mot, születési helyet, anyja ne­vét, munkahelyet. Egyes esetek­ben a személyazonossági iga­zolvány számát is. A Képcsar­nok viszont _csak a névre, sze­mélyi számra, lakcímre kíváncsi a részlethez. Az Állami Biztosító életbiztosítást köt név, szüle­tési hely és idő, lakcím alapján, a CASCO-ra nevet, személyi számot kér. A szálloda a név és lakcímen kívül kéri a szü­letési helyet, munkahelyet, a személyi számot vagy a sze­mélyi igazolvány számát - né­hol mindkettőt —, s ezek után az anyja nevét. Egy közlekedési szabálysér­tésről szóló határozat nemrég születésem helye, éve és anyám neve szerint jelölt meg. És lát­tam egy pedagógus bérbesoro­lását, amelyen az illető nevén kívül csak egyetlen adat szere­pelt: az anyja neve. Az útleve­lemben viszont már elég a név és a személyi szám. Humoristák hálás témája a sok fölösleges adat, amely az állampolgárnak pluszmunka és bosszúság, mert emlékszik arra, hogy a személyi szám beveze­tése idején azt ígérték: keve­sebb rovatot kell kitöltenünk.- 1979 óta minden helyi ta­nácsnál kartonról fél perc alatt azonosítható bárki neve vagy a személyi száma alapján, s tud­juk születési idejét, lakcímét: az ott élőknek is, az elköltözöttek- nek, elhunytaknak is — mondja dr. Ásvány Lajos, a Pécs Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője. Budapesten az Ál­lami Népességnyilvántartó Hi­vatalban és Pécsett mindezek az adatok számítógépen van­nak. A tanácsi igazgatásban egyébként megszűnőfélben van a sok egyéb adat kérése: jegy­zőkönyvekben, határozatokban sok helyütt már csak a név és a személyi szám szerepel. A személyi szám bevezetésé­ről az Elnöki Tanács 1974. évi 8. sz. törvényerejű rendelete in­tézkedett, amely kimondja, hogy ennek célja „a lakosság ügyei intézésének, az állami, gazda­sági, szövetkezeti és társadalmi szervek munkájának egyszerű­sítése". A végrehajtási utasítás részletezi, hogy melyik szám mit jelent stb. Nincs viszont köz­ponti rendelet arról, melyik szerv milyen és mennyi adatot kérjen, kérhet az állampolgár­tól. Dr. Katona Tamás, az ÁNH helyettes vezetője: — Ma még sok helyütt manuá­lis a nyilvántartás, mert a gép­re való átállás drága és hosz- szú időt kíván. Ezért egyesek­nek a személyi számon kívül más adatra is szükségük lehet, így pl. az igazgatásrendészet­ben a személyi igazolványok nyilvántartása még nincs gépe­sítve, a rendőrség ezért kéri annak számát is. De tény, hogy nagyon sokan kényelemszere­tetből, a hagyományokra hivat­kozva kérnek a szükségesnél több adatot. Gyakorlatilag ma már a név, a személyi szám és a lakáscím mindenki azonosítá­sára elegendő: ezt elvégezzük a hivatalok és — meghatáro­zott, indokolt esetben - a la­kosság kérésére is. Ahol ennél több adatot kérnek, ott fölös­legesen terhelik az állampolgár idejét és a saját munkájukat is növelik. G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents