Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-31 / 300. szám

___________________________________________________”_________~ M i lesz Pécsbányatelep sorsa? „Tisztelt Szerkesztőség! Rémhírek Pécsbányán. Vagy mégsem?! Az utóbbi időben olyan híresztelések járnak, hogy 1992-re felszámolják a telepet házastól, temetőstől... Csakhogy a lakosság emberekből áll. Emberekből akik itt élünk, akiknek ez a hely jelenti a szülő­földet. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, keresse fel az illetékeseket és kérjen tőlük nyilatkozatot. Mindenesetre annak őrül­nénk, ha ez csak vaklárma volna és Pécs­bányatelep nem úgy szerepelne a jövő­ben: hajdan volt... Tisztelettel: egy tősgyökeres pécsbá- nyatelepi lakos!" Or. Molnár Zoltán, a Pécsi Városi Tanács elnökhelyettese.- Egyelőre csak az első ütemről, az András-aknai kül­fejtés területfelhasználásának feltételeiről vannak informá­cióink. András-akna térségében kíván külfejtési bányaművelést végezni a Mecseki Szénbányák. Tizenhat hektár területet ter­veznek igénybe venni, szanálás­ra kerülne 25 lakás, a pécsbá- nyatelepi bolt, valamint az ott lévő magánarborétum. A la­kók elhelyezéséről a szénbánya gondoskodna, lakáspótlási kö­telezettségét új lakások felépí­tésével teljesítené. A bolt sza­nálására csak a pótlást köve­tően kerülhet sor. A pótlásról — figyelemmel a peremterületi ellátási programra -, a térség­ben köteles gondoskodni a bá­nya legkésőbb 1990-ig. Ami Pécsbányatelep teljes megszün­tetését illeti, arról nincs tudo­másunk. *- Megszüntetik Pécsbányate- lepet? Szirtes Béla, a Mecseki Szén­bányák főmérnöke: — Egy részét igen. A kivite­lezés két ütemben valósul meg. Az elsőben kerül sor az And­rás-aknai pillér lefejtésére, a másodikban pedig továbbvisz- szük a külfejtést a Tolbuhin útig. Az első ütem megvalósítására már született vállalati döntés, a másodikra csak az alapozó tanulmány készült el. Ennek a területnek a szénvagyona még nincs megkutatva, kérdéses a pénzügyi források biztosítása. Szirtes Béla térképet terít elém, mutatja a második ütem­re tervezett külfejtés körvona­lait: — A második üte'mben 140 hektár területen tervezzük foly­tatni a külfejtést. A határvona­lat északon a városi parkerdő és a Mecseki Erdőgazdaság te­rülete adja. Keleten, a Tolbu­hin úttól száz méterre húzódik, de az ottani épületeket nem érinti. A déli határ átszeli a Nagybányaréti völgyet, a Kénes utat, érinti a Széchenyi-aknai üzemépületek egy részét, majd következik a Debreceni Már­ton utcai iskola. A nyugati ha­tár az akkorra már működő And­rás-aknai külfejtés lesz. Szanálásra kerülne 326 lakás, az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő, a kórház, és áthelyez­nénk a temetőt. Pécsbányate- lepből megmaradna a Gesz­tenyés déli része. Megszüntet­jük a Széchenyi-aknai vízmüvet is, amit eddig azért tartottunk fenn, hogy a város vízellátási gondjain segítsünk.- Tájékoztatták már a lakos­ságot a tervezett külfejtési programról?- Egyelőre még az előkészí­tés fázisában van mindkét sza­kasz. Ez év január 2-án meg­hívtuk a tervindítóra a tanács, a szakhatóságok és a közmű­vállalatok képviselőit. Tavasz- szal pedig, a földtani kutatá­sok megkezdése előtt, a pécs- bányatelepi iskolában tartot­tunk tájékoztatót a . lakosság részére. Ez a HNF területi szer­vének szervezésében történt. A tájékoztatón nyolcvan-százan vettek részt. * Horváth Gyula pécsbányate- lepi tanácstag lakásán beszél­tük meg a találkozót, amelyre eljött Huber Jenő országgyűlési képviselő is. Huber Jenő: — 1986 októberében a Városi Tanács Hivatalának műszaki osztályvezető-helyettesével, a városi főépítésszel, a városren­dezési főmérnökkel, valamint a pécsbányatelepi pártalapszer- vezet titkárával felkerestük a Mecseki Szénbányák vezérigaz­gatóját és megkérdeztük, mi­korra várható döntés Pécsbá­nyatelep sorsát illetően. Akkor konkrétumot még nem tudtak mondani. A döntést, illetőleg a választ idén januárra, majd májusra, augusztusra, a leg­utóbb pedig novemberre Ígér­ték. De az emberek elé ki kell állni. Mit mondjunk nekik? Horváth Gyula:- Nem tudjuk, hogy mikor született a terv Pécsbányatelep megszüntetésére, de itt az el­múlt három év alatt nagyon sok minden történt. Felújították a művelődési házat, majd 1985- ben négymillióért az óvodát, 1,8 millió forintért a boltot... S még be sem fejezték a kórház rekonstrukcióját, ami több mint 40 millió forintba kerül. Autó- buszöböl, buszváró épült. Sor­ban építik az új házakat a Debreceni Márton és a Gödör utcában. Megkezdték a régi vízvezeték-hálózat felújítását is, elkészült a Zöldelő, a Sétatér, a Borbála és a Debreceni Már­ton utcában. Idén leállították, nem folytatják tovább . . . A pécsbányatelepi bolt, amelynek megszüntetését az első ütemben tervezik, beren­dezését, áruellátást illetően ve­tekszik több belvárosi ABC-vel. Felújítására a teho-ból 1,2 millió forintot fordítottak, a töb­bit a vállalat adta. A bolttal szemben, az út men­tén egy fa törzsén ovális táb­la: „Természetvédelmi terület". Pécs egyeben magánarborétu­ma van itt. Tulajdonosai Berg- hauer Tibor és felesége, nyug­díjas tanárok. Gyönyörű selyemfenyők, ku- szófenyők, fehértörzsű nyírfák, az erkélyen több száz kaktusz. — Tizenöt évi munkánk van a kertben. Ezen a 6000 négy­zetméteren 245-féle fásnövény van, nagyrészük tűlevelű. Ahhoz, hogy a fákat sérülés nélkül át­telepíthessük, három évi előké­szület kell. Az arborétumot 1983-ban védetté nyilvánították. Mondja, mit ér nálunk a ter­mészetvédelmi törvény? - kérdi keserűen Berghauer Tibor. Több mint kétszáz nemzetközi szer­vezettel állunk kapcsolatban. Hogyan tudom megmagyarázni, hogy Magyarországon miért szűnt meg egy botanikus kert? Belenyugodni sosem tudunk. Az idén felújított ABC Ha mindenképpen szükséges az áttelepítés, akkor én azt mon­dom: egy fillért sem kérek, de mindent telepítsenek át egy olyan területre, ahol savanyú a föld, van út, víz, villany, s épít­sék fel a házunkat is. Én sza­ladgáljak, hogy megfelelő te­rületet keressek?! Amikor ezt elmondtam a Mecseki Szénbá­nyáknál, tudja mi volt a vá­lasz? „Erre még nincs gyakor­lat ...” - mondták. A botanikus kerttől délre óriási tábla hívja fel a figyel­met: Robbantási terület! Itt sza­nálnak az első ütemben 25 la- •kást. A tábla után piszkos-szür­ke sorházak, szürkék a virágok, a kerítések, a kerti bútorok.- Szénpor - mondja az egyik lakásból kilépő asszony. - Ola­jos szénpor, amit a ruhából sem lehet kimosni, öröm volt itt lakni, amikor 1966-ban ide­kerültünk. A gyerekek tisztán jöttek be az udvarról, most meg mint a bányászok. Nem be­szélve a robbantásokról. Az edények csörömpölnek a szek­rényekben, a falak megreped­nek. Most már az lesz az öröm, ha elmehetünk . . . Horváth Gyulával és Huber Jenővel lassan végighajtunk a Kezitcsókolom dűlőben, meg­állunk egy percre a szelíd gesz­tenyeerdő övezte temetőnél és elgyönyörködöm a Csákány ut­ca hangulatos bányászlakásai­ban. Frissen festve a falak, az út mentén kupacokban a só­der, a tégla, tatarozzák, bőví­tik az apró épületeket. Geszte­nyés déli része felé vesszük utunkat. A távlati tervek szerint Pécsbányatelepnek ez a része megmarad. Az egyik kertes ház udvarán óriási diófa árnyékában para­dicsomokat válogat egy asszony. Mosolygós, őszhajú férfi jön elénk. Hogy tudja-e már Pécs­bányatelep sorsát? — Mi csak azt szeretnénk, ha időben tájékoztatnának ben­nünket! — Valószínű, hogy ez a dél­rész túléli a szanálásokat - mondom. — 61 éves vagyok - válaszol a férfi - 40 évet töltöttem a bányában. Én egész életemben annyi, de annyi port nyeltem... Most pihenni szeretnék, s itt kert, az állatok. Ez minden örö­möm. Pécs város rendezési tervé­ben 1985-ben még nem volt berajzolva a Pécsbányatelepen tervezett külfejtés. Azóta ott tíz­milliós nagyságrendű felújítá­sok történtek, házak épülnek, a régieket tatarozzák, bővítik, lakásokat adnak el és vásárol­nak. — Nem lehetett volna ezt koordinálni, építési korlátozá­sokat elrendelni? — A tervező döntéselőkészítő javaslatában mindez szerepel mondja Mendly Lajos, a LIÁSZ- iroda vezetője. — De amíg a kutatásokat nem fejezzük be, addig csak előzetes adatszol­gáltatásról beszélhetünk, s így végleges döntés hiányában koordinálásról szó sem lehet. Ez egyelőre csak terv, amelynek a pénzügyi forrásai nincsenek tisztázva. Ki vállalná a felelős­séget, azért, hogy megakadá­lyozzunk egy rekonstrukciót, vagy a lakásépítéseket?- Mi lesz Pécsbányatelep megmaradó lakosainak ellátá­sával?- Lesz út és autóbuszközle­kedés, ami összeköti őket a vá rossal. Marton Gyöngyi * * (A Mecseki Szénbányák Vál­lalat tegnap este fórumon számolt be a terület lakóinak a terveiről. A tudósítást hétfői lapunkban közöljük. Remeket alkottak Művészeti értékűvé nyilvánították a pécsi Kossuth utcai OTP-fiókot Zsűrizték és művészi értékűvé nyilvánították a pécsi Kossuth Lajos utcai OTP-fiók teljes bel­ső megjelenítését. Köztük a hí­res bronz- és rézoszlopokat is. Az oszlopok nagyon esztétiku­sak, szemre tetszetősek, s oly benyomást keltenek, mintha egy fémtömbből faragták volna ki őket, mint kőből egy szob­rot. ötvös, szobrász munkák is lehetnének, ‘ persze nagy méretben. Uherkovics Ágnes belső tervező és Bencsik István szobrász elképzelése alapján remeket alkotott Fazekas Ti­bor pécsi forgácsoló kisiparos és három társa, Fazekas Béla, Bonyár Jenő, esztergályos, va­lamint Szente Gyula lakatos. A két tartóoszlop egyenként 3.6 míg az öt kisebb társuk, 1.6 méter magas. Egy bronz oszlopfő súlya 50-60 kiló. A szakmai elismerést nemcsak a művészi megjelenítés hozta, hanem a megalkotás technoló­giája is, amiről keveset vall, szakmai titokként kezeli Faze­kas Tibor.- Sürgetett minket az alig kéthónapos határidő. Éjjel-nap­pal kísérleteztünk. Vagy két tu­cat parányi maketten próbál­tuk ki, melyik is lenne a leg­jobb megoldás az elképzelt 15 közül. Eredetileg tiszta bronz­oszlopot kértek, de elfogadták érvelésemet és az olcsóbb meg­oldást választhattuk — mondja a mester. Mindent kézi munkával vé­geztek - csapolást, az illesz­tést, csavarozóst, rézhuzat te­kercselést, hornyolást. Milli­méterenként kalapáltak, mint az aranymívesek. Óriási volt a fizikai igénybevétel, hisz csak egy oszlopra mintegy 30 méter rézlemezborítást és körülbelül ugyanennyi rézdrótot tettek fel legalább három mázsa súlyban. Ezt helyezték rá a belül levő vas tartóoszlopra és az azt övező acélcsőre. A belső, te­hát rézzel fedett acélhengert úgy forrasztották össze, hogy az kívülről nem látszik. Ez ele­ve remekmunkára vall. Rendkívül nehéznek bizonyult az antikolt, kissé a bronzot utánzó rézburkolás egyöntetű felvitele az oszlopra. Tökéle­tesen sikerült, nem is venni észre, hogy burkolás. A külső részen nincs forrasztás nyoma, és ilyen megoldásra szintén aligha találni hazai kivitelezőt. A rátétéi végül is telje­sen újszerű, eredeti megoldás. A Fazekas-kollektíva nyolc kandellábert legyártott az OTP- fióknak, ugyancsak művészi utasítások szerint. Ezeket is zsű­rizték, elismerték. Kezük mun­káját dicséri a finoman míves, leheletkönnyű illesztésekből és csavarozásból álló három, pénz­tárfülke is. Először végeztek ilyen nagy tételű, művészi jellegű munkát életükben. Főprofiljuk gépalkat­részek gépegységek komplett előállítása. Csuti János 1987. október 31., szombat HÉTVÉGE Üj családi házak a Debreczeni Márton utcában

Next

/
Thumbnails
Contents