Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-30 / 299. szám

1987. október 30., péntek Dunántúli napló 5 A megyei NEB napirendjén Munkaerő­gazdálkodás a termelő ágazatokban Nőtt a szakmunkások iránti igény Gazdaságpolitikai tanácskozás Az élelmiszer- és fagazdaság megyei feladatai Bánya* egészségügyi konferencia Pécsett Harmadik alkalommal ren­dezték meg a bányaegészség­ügyi és bányászati munkaélet­tani konferenciát. A Pécsi Aka­démiai Bizottságon tegnap kez­dődött háromnapos tanácsko­zásra a szocialista országok­ból is több szakember eljött. A konferencia egyik erénye, hogy orvosok, kutatók, bánya­mérnökök, műszaki szakembe­rek találkoznak és tartanak előadásokat, közösen munkál­kodva a dolgozó ember védel­mén, amely a nyereséges ter­melésnek is előfeltétele. — Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia osztályközi bánya­egészségügyi és bányászati er­gonómiai bizottsága, valamint a PAB hasonló elnevezésű munkabizottsága. Az eltelt idő alatt születtek eredményeink, amelyek közé sorolhatjuk a POTE Kórélettani Intézetéhez csatolt bányaegészségügyi la­boratóriumi rendszert. Évente több ezer ember vesz részt lég­zésfunkciós és terheléses vizs­gálaton. Tudományos kutatá­sokat is folytatunk, emellett többek között az Ipari Minisz­térium is támogat — mondta a konferencia szünetében Kovács Sándor, a POTE Kórélettani Intézetének igazgatója, a PAB bányaegészségügyi munka- bizottságának vezetője. — Melyek a konferencia főbb témakörei? — Hallhatunk beszámolókat a szénbányászat helyzetéről, munkaszervezési módszerekről. Továbbra is elsőrendű feladat a porártalmak vizsgálata. Üj vonása, hogy a porártalom ha­tásmechanizmusát is kutatják már, például a tüdőmosó fo­lyadék részletes biokémiai ci­tológiai vizsgálatáról számol­nak be. Nagy előrelépést je­lent a bányászok egészségügyi adatainak számítógépes fel­dolgozása; a számítógépes rendszert szeretnénk még to­vábbfejleszteni. A por okozta károsodásokon és a mozgás- szervi betegségeken kívül az egyéb foglalkozási ártalmakról is tartanak előadást. A konferencia megnyitóján Flerkó Béla akadémikus, a PAB elnöke, Nerriecz Ernő aka­démikus és Halász Béla aka­démikus köszöntötte a szép számban megjelenteket. Együttműködési megállapo­dást írtak alá tegnap a Tolna megyei Tengelicen, a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Kara és a megyei tanács végrehajtó bizottsága képvise­lői. A két intézmény szerző­désben is rögzített együttmű­ködése közel 20 éves múltra tekint vissza. Az 1990-ig szóló közös munkát rögzítő okmányt tavaly írták alá, ezt az idén a karok és a végrehajtó bizott­ság közötti megállapodásokkal folytatják. Az ünnepélyes aláíráson részt vett Péti Imre, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, valamint az egyetem és a megyei tanács vezetői. Császár József megyei ta­nácselnök bevezetőben bemu­tatta a megyét a vendégeknek. Hogyan alakult az utóbbi három évben Baranya megye ipari, építőipari, mezőgazda- sági üzemeiben a munkaerő­gazdálkodás? Milyen feszült­ségek, gondok jelentkeztek? Melyek a további feladatok? Dr. Vida József elnökletével e témákról tárgyait tegnapi ülé­sén a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a Pécsi Városi Tanács épületében. összességében megállapít­ható, hogy a munkaerőgazdál­kodás helyzete romlott. A mun­kaerő piaca nem szabályozott, a kereslet-kínálat összhangja nem megoldott. Leginkább az iparban, építőiparban jelent­keznek gondok, ugyanis egyre kevesebb ember akad, aki vál­lalná a nehéz fizikai munkát. Sok esetben szakmunkások kényszerülnek segédmunkát végezni. Ugyanakkor nőtt a szakmunkások iránti igény a vállalatok profiljának megfe­lelően. Komoly problémát je­lent az utánpótlás, ami az iparban és az építőiparban külső forrásból történik. A to­vábbképzések költségei emel­kednek, és a szakmunkáskép­zés is sok kívánnivalót hagy maga utón. Az oktatás jelen­legi szerkezete nem fedi az igényeket, nem felel meg a mai műszaki színvonalnak. Egyes tanműhelyekben elavult gépeken oktatnak, viszont a gyakorlatban ennél sokkal korszerűbb körülmények között kell dolgozniuk a frissen vég­zetteknek. Az iparban évek óta csökken a létszám. Ennek egyik oka az adott gazdasági kényszer, amely legtöbbször ütközik a humánus szempon­tokkal, hiszen régi munkásait nem szívesen küldi el a válla­lat. Másrészt az ipar szinte valamennyi vizsgált egységére jellemző, hogy az új munka­erő kereseti igénye magasabb, mint az ott dolgozóké, ezért ez már induláskor feszültséget eredményez, és arra vezet, hogy az illető más munkahely után néz. A munkahely-elha­gyás vagy -váltás elsőrendű okaként tehát a jobb anyagi körülmények dominálnak. Má­sodik helyen szerepelnek a kedvezőtlen feltételek, a po­ros, piszkos, zajos munkahe­lyek, amelyek nincsenek kellő­képpen megfizetve. A mezőgazdaság területén némileg jobb a helyzet: a dol­gozók létszáma stagnált vagy kis mértékben növekedett új melléküzemágak létesítésével vagy a jelentős termésbővülés eredményeképpen. A fő profi­lokhoz kapcsolódó segéd- és kisegítő munkakörben van leg­nagyobb igény a munkáskézre. Az úgynevezett kampánymun­kák esetén - gyümölcsszedés, halászat, komlószüret - sincs legtöbbször elegendő kisegítő Többek között szólt a legutób­bi évek iparfejlesztéséről, köz­tük a Paksi Atomerőmű és a Szekszárdi Húskombinát mun­kájáról. A megye fejlődése és a közigazgatás korszerűsítése megköveteli a szakember-ellá­tottság folyamatos javítását. Ebben és a szakemberek to­vábbképzésében segíti a me­gyét a pécsi egyetem. Az ő kutatási anyagaikat pedig a megyei tanács hasznosítja. A régió legfontosabb tudo­mányos központjának munká­járól, az együttműködés eddigi formáiról és jövőbeni lehető­ségeiről dr. Ivancstics Imre ál­dolgozó. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél a munka­igény fedezetét helybéli for­rásból biztosítják, csak ritkán van szükség külsősökre. A fog­lalkoztatási gondok kevésbé jellemzőek, mint az iparban és az építőiparban. Probléma viszont az, hogy a fiatalok már nem szívesen vállalnak szom­bati-vasárnapi munkát. Jelen­tős eredmény azonban, hogy a szakmai képzés és tovább­képzés rendszeres és tervszerű. Ó. Zs. A nyári, ideiglenesen ritkí­tott járatsűrűséggel járó me­netrendről majd két hónapja állt át az őszi—téli—tavaszi normális menetrendre Pécs tö­megközlekedésében a Pannon Volán. A visszaállás óta, e hét elején következett be jelentős, s előnyös változás a menet­rendben. A 62-es járat zsúfolt­ságát nemcsak az utasok pa­naszáradatából, de saját fel­méréseiből is felismerte a köz­lekedési vállalat. Menetrendi átszervezéssel október 26-tól megoldották, hogy a reggeli és a délutáni csúcs idején, 4.45- től 7.45-ig, illetve 15.45-től 18.45-ig a korábbi 15 perces időközök helyett, 10 percen­ként járnak a 62-es járat au­talános rektorhelyettes beszélt, dr. Aknai Tamás rektorhelyet­tes pedig a tudományos mun­ka fő irányait vázolta. A jogi kar nevében dr. Szo- táczky Mihály dékán beszélt a kapcsolatok kezdeteiről. A jogi karon mintegy 100 Tolna me­gyei hallgató tanul, nappali, illetve levelező tagozaton. Az együttműködés egyik legfontosabb célja az elmé­leti tudományos eredmények és a gyakorlati munka össze­kapcsolása. A megállapodást dr. Hegedűs János vb-titkárés dr. Szotáczky Mihály, a jogi kar dékánja írta alá. — Baranya mezőgazdasága és élelmiszeripara nehéz, de eredményes két évet tudhat maga mögött - hangsúlyozta dr. Cseh Sándor, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője azon a tegnapi több száz fős gazdaságpolitikai tanácsko­záson, amelyet az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottsága és a megyei tanács rendezett Pé­csett a megye mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyüzemei vezetőinek, városi pártbizottsá­gi titkárainak, városi tanácsi elnökeinek. tóbuszai a Nevelési Központ és a málomi új, s mindinkább benépesülő városrész, Pataki István utcai ideiglenes buszfor­dulója között. A járatsűrités mellett a zsúfoltságot jelentő­sen enyhítette az is, hogy szó­lóbuszok helyett csuklósok köz­lekednek a vonalon. Most a málomi városrész autótulajdo­nosainak kellene segíteni a tömegközlekedésnek azzal, hogy nem parkolnak szabály­talanul a buszfordulóban. A kevés menetrendi változás mellett annál több kényszerű útvonalmódosítás volt az utób­bi hetekben, hónapokban a pécsi autóbuszjáratoknál. Csak a korábbi közleményre emlé­keztetőül : mától a 60-as járat a Hajdú Gyula—Egri Gyula úti kereszteződésben folyó, a for­galomirányító jelzőlámpa kiépí­tését szolgáló munkák miatt terelő útvonalon, a Sarohin tá­bornok úton és a Keszüi úton közlekedik. A csomópont átépí­tése miatt várhatóan tíz nap múlva a 7-es járat vonala is módosul, mivel a buszok nem tudnak az Egri Gyula útra kanyarodni. Ezért a 7-es járat az építkezés november 15-re ígért befejezéséig a Málomi úton halad tovább és az Ár­nyas utcán jut ki az 58-as út­ra. A halottak napja miatt a Pannon Volán a hétvégén je­lentősen sűríti a kertvárosi, te­metőt érintő 6-os és 7-es já­ratokat. Péntek délután és es­te, szombaton és vasárnap 12 szóló és 14 csuklós autóbuszt vezényelnek pluszban erre a feladatra, s a- járatok megáll­nak a temető déli kapujával szemközt ideiglenesen kialakí­tott megállóban is. Igény sze­rint sűrítik a komlói temetői járatokat is. D. I. — A szántóterület több mint ezer hektárral nőtt az össze­hangolt meliorációs és rekul­tivációs munkák eredménye­ként. A termésszerkezet javult, a termelt gabona mennyisége az elmúlt évben majdnem ef­érte az egymillió tonnát. A szó- jaterület növekedett, ez évben már megközelítette a kilenc­ezer hektárt. Az országos programmal összhangban áll az a baranyai célkitűzés, hogy a szójaterület jövőre megdup­lázható. Ezzel biztonságosabbá tehető az állattenyésztés, ugyanakkor több millió dollá­ros importkiváltás érhető el. A tanácskozás előadója ki­emelten beszélt a tápanyag­visszapótlásról, ugyanis míg országosan csökkent, addig Baranyában néhány százalék­kal növekedett. Szerepet ját­szik ebben az idén átadott folyékonyműtrágya-üzem, amely egyben egy új techno­lógia meghonosítását is jelenti a megyében. Az állattenyész­tésben a minőségjavításra kell helyezni a hangsúlyt. A fagazdálkodásban mobi­lizálható tartalékok vannak, például a kitermelt fát mint energiaforróst jobban kell hasznosítani. Az érdekeltségi rendszerben fellelhetők olyan pontok, ame­lyek különösen Baranyában az országos és helyi célok meg­valósítása ellen hatnak. Dr. Cseh Sándor példaként emlí­tette a szójafeldolgozás támo­gatását, amikor is csak a saját feldolgozást ismerik el, a fel­dolgoztatást mór nem. Vagy például a vetőburgonya maxi­mált ára és az étkezési bur­gonya ennél 3-5 forinttal ma­gasabb kilogrammonkénti pia­ci ára. (Az értékesebb vető­burgonyát jobban megérné ét­kezésiként eladni? - az érték­arányok eltorzulása ilyen kö­vetkeztetésre vezethet!) A tanácskozáson Margittal Miklós, a Baranya Megyei TESZÖV titkárhelyettese a sza­bályozómódosításokról szólt. Kiemelte, hogy a mezőgazda­ság 1988. január 1-jei jövede- lempoziciója a vártnál rosz- szabb lesz, ugyanis az ipari termékek árai a kalkuláltnál jobban emelkedtek ez évben. A bérbruttósítás során a me­zőgazdasági üzemek a telje­sítménybéreseknél nehéz hely­zetbe kerülhetnek, ezért a TESZÖV segítséget nyújt az előzetes számítások számító- gépes elvégzésével. — A biológiai alapok ddot- tak — mondta hozzászólásában dr. Doboczky Mihály minisz­terhelyettes, aki a MÉM képvi­seletében vett részt az össze­jövetelen. — Az anyagi-műszaki ellátás a néhány évvel koráb­binál lényegesen jobb, a részt­vevők érdekeltségét a szabá­lyozórendszer biztosítja, s ren­delkezünk kiművelt emberfők­kel, akikre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt álló fel­adatok megoldásában számít­hatunk. Az élelmiszergazdaság devizaszerző ágazat, éppen ezért súlya a népgazdaság egészében nemcsak hogy nem csökkent, hanem nőtt. Közepes minőségű, közepes áru vesz­teséget hoz, most a beltartal- mi érték növelése, a minőség jelentős változtatása szüksé­ges. Olyan versenytársakkal kell megküzdenünk a piacon maradásunkért, mint a Pioneer cég. Dr. Geisz Mihály, az MSZMP megyei bizottságának gazda­ságpolitikai titkára — mint a tanácskozás elnöke - azzal a megjegyzéssel foglalta össze az elhangzottakat, hogy va­gyunk Baranyában olyan erő­sek, hogy bátran szembenéz­zünk a nehézségekkel: a meg­lévő lehetőségek és a ma még feltáratlan lehetőségek mara­déktalan kihasználásával, va­lamint a kezdeményező, alkotó gondolkodás felkarolásával. L. Cs. K. Lázár György Szabolcs- Szatmár megyében Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese kétnapos lá­togatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Szerdán délután Nyíregyházán, a megyei párt- bizottság székházában Varga Gyula első titkár és» Bánóczi Gyula megyei tanácselnök fo­gadta és tájékoztatta a me­gye életéről. Lázár György ezt követően a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagjaival, tár­sadalmi és tömegszervezetek megyei vezetőivel a keleti or­szágrész gazdasági és társa­dalompolitikai helyzetéről, a párttagságot és a lakosságot foglalkoztató kérdésekről, kö­zöttük a térség sajátos foglal­koztatási gondjairól és a meg­oldásukkal kapcsolatos tervek­ről folytatott eszmecserét. Csütörtökön a párt főtitkár- helyettese Fehérgyarmatra lá­togatott. A városi pártbizottsá­gon László Béla első titkár és Széles Lajos tanácselnök, a körzet két országgyűlési kép­viselője számolt be a gazda­ságilag elmaradott térségek­hez tartozó vidék felzárkózta­tására kidolgozott program he­lyi tapasztalatairól, a végre­hajtásának további feladatai­ról. Mint elmondták, Fehér- gyarmat és vonzáskörzete — együttesen 48 település - hal­mozottan hátrányos helyzete ma már csak részben magya­rázható történelmi okokkal. A régi gondokat újabbak gya­rapították, s noha a lakosság többségét ma is eltartó mező- gazdaság mellé ipar is tele­pült e tájra, az egyéni szor­galom, a megyei, helyi törek­vések csak részben tudják el­lensúlyozni a szűkös lehetősé­gek következményeit. A terve­zett központi támogatás azon­ban, helyi erőfeszítésekkel tár­sulva, sokat enyhíthet a gon­dokon. Az eszmecsere után Lázár Gvörgy az Ipari Műszergyár fe­hérgyarmati üzemét látogatta meg. A térséa foglalkoztatási gondjainak csökkentésére négy évvel ezelőtt telepített gyár­ban Szered y János termelési igazgató és Aranyosi László gyóregységvezető arról tájé­koztatta a párt főtitkárhelyet­tesét, hogy 350 dolgozójuk kor­szerű technológiával villany- motorokat készít, s ezeket rész­ben hazai, részben tőkés pia­con értékesítik. Az elmaradott térségek fejlesztését szolgáló alap támogatásával, illetve termelésbővítő beruházással jövőre úiabb száz ember mun­kába állításának feltételeit te­remtik meg. Szabolcs-Szatmár megyei lá­togatásának befejezéseként Lá­zár György a napkori Kossuth Termelőszövetkezetet kereste fel. Boldizsár Iván és Szentágothal János köszöntése Boldizsár Iván írót, ország- gyűlési képviselőt 75. születés­napja alkalmából az Ország- gyűlés nevében köszöntötte Sarlós István elnök. A meg­emlékezésen jelen volt Köpeczi Béla művelődési miniszter és Knopp András, az MSZMP KB osztály vezető-helyettese. Szentágothal János akadé­mikust, az Elnöki Tanács tag­ját ugyancsak 75. születésnap­ján az Elnöki Tanács nevében Németh Károly, a testület el­nöke köszöntötte. A köszönté­sen jelen volt Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Pécs és Szekszárd együttműködése A JPTE segít a szakemberek képzésében, továbbképzésében Indul a Nevelési Központnál levő végállomásról a 62-es járat Sűrűbben jár a 62-es autóbusz A hét végén kisegítő járatok a temetőhöz Menetrendi átszervezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents