Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-28 / 297. szám

1987. október 28., szerda Dunántúlt napió 5 A Pannonia bekapcsolódik a szójaprogramba Biocoop G. T. Részvénytársaság lesz a közös vállalat? Biocoop néven gazdasági társaságot hozott létre a Pannónia Innovációs Vállalat, a Világgazdasági Kutató Intézet, a Fehérje és Biotechnológiai Iroda, valamint a Mezőbank a biotechnológiá­ban elért magyar eredmények értékesítésére. Dinamikus fejlődésről és ígé­retes programról adott tájékoz­tatást tegnap a közös vállalat igazgatótanácsi pécsi ülésén dr. Gaál Csaba ügyvezető igaz­gató. A bevezetett innovációk után járó jutalék összege egy év alatt 14-ről 20 millió forintra nőtt —, az ugrás 41 százalék. Az ennek finanszírozására le­hetőséget teremtő kereskedel­mi tevékenység árbevétele megkétszereződött az idén és elérte a 430 millió forintot. Kü­lönösen jelentős ebben a jugo­szláv kishatár menti forgalom, amelyben részt vesz az Ágtim- pex, valamint a Bárányokéi és 3 millió dolláros exportot je­lent. Az exportot az Agrimpex bonyolítja, amely saját tőkéjé­vel is részt vesz az üzletben. S ez új! Nemcsak nyer, hanem kockáztat is a külkereskedő. A Baranyaker az ellentétben be­hozott áruk 75 százalékát Ba­ranyában értékesíti. Ennek megkétszereződését szorgal­mazták, hogy a szomszédos me­gyék ellátásában is érezhető legyen. Tavaly 1,8 millió dollár volt az export. A Pannónia továbbfejlesztet­te nyomdaipari tevékenységét — az igényes munkák irányá­ban, és bajai reklámirodája rendezte több tízezer schillin- gért a Pioneer pavilonját Poz­nanban. Az idei nyereség várhatóan 10,5 millió körül alakul. Jövő évi új vállalkozásaik kö­zül legjelentősebb: bekapcso­lódásuk a magyar biotechnoló­giai eredmények hazai és kül­földi értékesítésébe. Óriási üz­let lehet! Csupán érzékeltetés­képp: Manninger Sándor, az OMFB főosztályvezető-helyette­se elmondotta, hogy a napok­ban sok millió márkás üzletet kötöttek az NSZK-val rovarevő fonalféregre. Ha ezt a fonal­férget az Egyesült Államok ku­koricaövezetében bevetnék a moly ellen, az 3 milliárd dollá­ros értéket jelentene. Ez csak egy a lehetőségek között. Kü- szöbönáll a biotechnológiai növényvédelem szénhidrát ala­pon és eladásra vár a Meric- lon burgonya minigumója. Az igazi üzlet az lehetne, ha a külföldi tőke Magyarországon venne részt a tudományos ered­mények megvalósítósóban. A Pannónia bekapcsolódik a szójaprogramba. Az ő hatá­sukra is 20 000 hektárra nőtt az utóbbi években a lóbab vetés- területe. Most a fehérjepiog- ramban a szója kerül előtérbe. A Pannónia tájegységenként egy-egy feldolgozó létrehozá­sában kíván közreműködni. A legnagyobb fékezőerő most a közös vállalat tevékenységé­ben a tőkeszegénység. 22 mil­liós vagyonnal bonyolítják le a 430 milliós forgalmat. Ehhez 60 milliós háttér kellene. Két út kínálkozik: a betéteket növelni, vagy részvénytársasággá ala­kulni. Bejelentették elgondolá­sukat: aki növeli betétjét —az összvagyon 25 százalékáig meg­teheti —, annak a vállalat ga­rantáltan 13 százalékos oszta­lékot biztosít. Döntés ebben az ügyben is márciusban törté­nik. Az igazgatótanács tegnapi ülésén dr. Gaál Csabát további öt évre megválasztotta ügyve­zető igazgatónak. Művészetpolitikai aktíva Művészeti életünk idősze­rű kérdései címmel rende­zett aktívát tegnap Pécsett az Oktatási Igazgatóságon a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa. Simon László, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége Köz­ponti Vezetőségének titkára, az MSZMP KB július 2-i ha­tározatának és a SZOT jú­lius 10-i állásfoglalásának tükrében a művészetpolitika helyzetéről szólt. Az értekez­leten a színház, a szimfoni­kus zenekar, a szórakoztató zenészek, a moziüzemi vál­lalat, a rádió, a televízió és a Pannónia filmstúdió, vala­mint a zenetanárok képvi­selői vettek részt. Simon László elmondta: mint az egész társadalom­ban, a művészek körében is a gazdasági kérdések állnak előtérben. Hangot kapnak gyakran olyan nézetek, ame­lyekkel a szakszervezet sem­miképp nem ért egyet: nem fogadja el azt sem, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet­ben „ráér" a kultúra, sem azt, hogy csak a szórakoz­tatásnak van létjogosultsá­ga. A szakszervezetek — mondta a KV titkára — tu­domásul veszik, hogy a fo­gyasztói kosárban ezentúl kisebb helyet foglal el a kultúra. Ezután Simon László a szakszervezetek megváltozott feladatairól beszélt. A szak- szervezetek támogatják a kibontakozás politikáját, s meggyőződésük, hogy a ki­bontakozás segítése is egy­fajta érdekvédelem. Felhív­ta a figyelmet arra a szó­használatbeli különbségre, hogy ha a szakszervezet tu­domásul vesz valamit, az nem azonos a támogatás­sal. A helyzet megnöveli a szakszervezetek érdekvé­delmi munkájának felelőssé­gét, különösen az egyéni érdek védelmét, hiszen vár­ható, hogy a művészeti élet területén is lesznek, akik szerződés, munka nélkül ma­radnak. A szakszervezet tö­rekszik arra, hogy legyen olyan fórum, ahol a külön­böző érdekeket egyeztetni lehet az alkotó művészek és a művészet közvetítésében részt vevő dolgozók érdeké­ben. G. T. Uj NSZK-beli gépek a Szigetvári Cipőgyárban A szovjet exportra készült cipőket csőmagolják Együttműködési tárgyalások litván bőrösökkel Litván szakemberek tárgyal­nak hétfő óta a Pécsi Bőrgyár­ban. A küldöttség tagjai: A. Sineviciusz litván könnyűipari miniszterhelyettes, A. Zsema- maitisz, a Vilniusi Cipőipari Egyesülés vezérigazgatója, W. lurksaitisz, a Saulai Bőripari Egyesülés műszaki igazgatója és G. Natauszkasz főtechnoló­gus, akikkel Veres Lajos ve­zérigazgató és munkatársai folytatnak beható tárgyaláso­kat az együttműködés lehető­ségeiről. Szó volt többek kö­zött litván nyersbőrök esetleges Új adózási rendszer, új szem­lélet, amely új ismereteket is kíván az adózó állampolgáiok- tól. Az önadóztatás rendszere megkívánja, hogy az adózók ismerjék a rendeleteket, s ma­guk is eligazodjanak az újabb szabályok dzsungelében. En­nek jegyében hozta létre a Ba­ranya Megyei Adófelügyelőség július 1-jével Pécsett ügyfél­szolgálati irodáját. Az iroda hatósági jogkörrel nem rendel­kezik, feladata a felvilágosítás, tanácsadás. A pécsi irodát követően november 2-től — heti egy alkalommal — vidé­ken is megkezdi működését az adófelügyelőseg ügyfélszolgá­lata. Mohácson és Siklóson minden héten szerdán, Sziget­váron és Komlón pedig hétfőn. — A városi tanácsok vezetői örömmel fogadták az adófel­ügyelőség kezdeményezését — mondja dr. Garamvölgyi János a Baranya Megyei Adófelügye­lőségen. — Biztosították a he­lyiséget és a tárgyi feltételeket. bérmunkában történő feldolgo­zásáról, termelési kooperáció beindításáról, a technológiai ismeretek cseréjéről. Megvizsgálták annak lehető­ségét is, a pécsi szakemberek miként végezhetnének szervezé­si munkát a litván bőrgyárak technikai színvonalának eme­lésére, felmerült továbbá egy vertikális együttműködés létre­hozásának gondolata cipőgyá­rak és más bőrfeldolgozó üze­mek bevonásával. A tárgyalá­sok ma fejeződnek be. Az adófelügyelőség munkatár­sai a városi tanácsok ügyfél- szolgálatának keretében, azzal egyidőben látják el a tanács­adást, felvilágosítást. Munká­jukkal segítik a tanácsi adó- ügyintézést is. Az ügyfélszolgálati irodában kaphatnak csekket az adófize­tők, s minden adóval kapcso­latos beadványt, iratot átvesz­nek. Itt jelenthetik be, ha szü­neteltetik tevékenységüket, il­letve ha megszüntetik. Tájé­koztatást kapnak, hogy mi a teendő az adóbevallásokkal. Különböző elhatározások elé állítja majd a kisiparosokat, hogy milyen legyen a költség- elszámolás módja, milyen nap­lófőkönyvet válasszanak. A vál­lalkozási adót fizetők segítsé­get kapnak a naplófőkönyv ve­zetéséhez. Hatósági jogkörrel A Szigetvári Cipőgyár ki- lencszázhatvanötezer pár cipőt gyárt idén szovjet exportra, emellett négyszázezer párat az Egyesült Államok számára, de a jelenlegi tervek szerint ez a négyszázezer pár jövőre már ötszázezer lesz. Vagyis növe­kedik a tőkés export. A belföl­di üzletekbe közel háromszáz- ezer pár cipő készül, ezeket, a hagyomány szerint két partner, a Dél-dunántúli Cipónagyke­reskedelmi Vállalat és a bu­dapesti Corso veszi át. Ezen­kívül körülbelül harminc, az or­szág legkülönbözőbb részein üzletet vezető butikossal áll­nak kapcsolatban, akik az exportból visszamaradt cipőket átveszik értékesítésre. nem rendelkezik az ügyfélszol­gálati iroda, de a naplófőköny­vek hitelesítését elvégzik. 1988. január 1-jétől, aki lakást épít, bővít, felújít, kedvezmény illeti meg az építőanyagokra, szol­gáltatásokra. Minden számlá­ban szerepel majd az általá­nos forgalmi adó, ami 25 szá­zalék, s ezt az összeget vissza­igényelhetik az adóhatóságtól. Éves szinten közel hatezer la­kást újítanak fel a megyében, s ez ennyi ügyfelet jelent majd. Az önadóztatás feltétlenül igényli az új ismereteket, ho­gyan kell kiszámolni, bevallani az adót, mert adóhiány esetén a bírság nem kevés. Az első évben méltányos, az adóhiány 0—50 százalékáig terjedhet, a következő évben pedig már 50—200 százalékig. Csizmát — ezt azért is hang­súlyozzuk külön, mert most van a szezonja —, csak belföldre gyártanak, ez közel kilencven­ezer párat tesz ki. Egyébként november 20-ig be is fejeződik a csizmagyártás, ez tehát azt jelenti, hogy most már a kész­termékek folyamatosan kerül­nek ki az üzletekbe. — Idén a női csizmából a legjobb kollekciót sikerült ösz- szeállitanunk — mondja Hor­váth József igazgató. — Har­minckét új modellt gyártunk, ezenkívül négy régebbi, vissza­térő modellt is. A divatigé­nyeknek megfelelően legin­kább fekete, fehér, drapp és barna színekben, különböző szárhosszúsággal, más-más sa­rokmagassággal, hogy minden A Baranya Megyei Adófel­ügyelőség pécsi ügyfélszolgála­ti irodájában naponta 25—30 ügyfél fordul meg, s kér taná­csot, felvilágosítást. Várha­tóan, 1988. január 1-jétől ez a szám megtízszereződik. Ma még területileg szétszórt az adófelügyelőség elhelyezke­dése, sokan nem tudják hova forduljanak. A Baranya Megyei Adófelügyelőség központja, az ipari, a vegyesadó, a kettős jövedelmeket adóztató osztály, a mezőgazdasági csoport a Rá­kóczi út 56. szám alatt műkö­dik, telefon: 10-444. Az építő­ipari osztály és az ügyfélszol­gálati iroda a Móricz Zsigmond utca 3. szám alatt, telefon: 13-135. A szolgáltató iparoso­kat, valamint a szellemi tevé­kenységet adóztató osztályok a Szigeti út 39. szóm alatt, te­lefon: 15-633. A kereskedelmi és vendéglátóipari osztályok pedig a Citrom utca 7. szám alatt, telefon: 14-781. M. Gy. ízlésnek megfeleljünk. Újdon­ság, hogy ebben az évben már bélelt, bundás csizmákat is ké­szítünk. Mondják a mintateremben, hogy a két véglet, a sportos és az elegáns a legkeresettebb. A mintakollekció megtekintése után megyünk az aljazóba, ahol jelenleg két cipőkészítő kör dolgozik. Szabó József mű­vezető mutatja meg a cipő­készítés fázisait, először a régi szalagon, azaz körön, majd ké­sőbb az újon, ahol még nem dolgozik minden gép, hiszen nemrégiben hozták a több em­beri munkaerőt kiváltó, mo­dern USM típusú gépeket az NSZK-ból, s úgy egy hónap múlva már a teljes gyártókört üzembe tudják helyezni.- Napi ezerkétszáz pár cipő készül el; eay-egy részművelet­re a régi gépekkel úgy húsz másodperc jut, s mire egy pár cipő körbeér a gyártószala­gon, egy és háromnegyed óra telik el. Az itt dolgozók több­ségükben nők, de van néhány olyan gép, ami mellé csak férfiakat állíthatunk, ők szak­munkások, a többiek általában betanított munkások — mondja a művezető. Két nőt - egy fiatalabbat és egy idősebbet — kérdezünk arról, hogy átlag mennyit tud­nak egy hónapban megkeres­ni — ez persze sok mindentől függ, így szakképzettségtől, s a már itt eltöltött évektől. Az idő­sebb ötezerháromszázat, a fia­tal négyezerötszázat mond át­lagosnak. A gyártóteremben elég nagy a zaj, nehezen hall­juk egymás szavát, figyelmün­ket leginkább az új, korszerű, beprogramozható gépek kötik le, amikkel könnyebbé, precí­zebbé válik minden munka­folyamat, amiktől várható, hogy a jövőben minőségileg még ki- fogástalanabb cipőket állíta­nak elő. D. Cs. Adófelügyelőseg vidéki ügyfélszolgálata November 2-tól Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron Ésszerűen csökkenteni az energia­felhasználást (Munkatársunk telefonjelen­tése) Csínján kell bánni az ener­giával, hisz hazánk jelentős mennyiségű kőolajat, földgázt és más energiahordozót kény­telen importálni. Az energia­racionalizálási kormányprog­ram eredményeként 1978-tól lényegében nem nőtt az anya­gi ágazatok (ipar, mezőgazda­ság, közlekedés, építőanyag­ipar) energiafelhasználása. Az idei első félév adatai viszont már elgondolkodtatok. A ter­melőágazatokban ugyancsak egy, de a lakossági kommuná­lis területen 6,3 százalékkal többet fogyasztottunk, mint az elmúlt év azonos időszakában. Hiába, nagyon kemény volt a tél. S ki tudja, milyen áll előt­tünk. Az energiagazdálkodás­ról, az ipari szerkezetátalakítás energiavonzatáról és a télre való felkészülés kilátásairól tar­tott tegnap sajtótájékoztatót az Ipari Minisztériumban Czipper Gyula miniszterhelyettes. Mind több energiára van te­hát szükségünk, ez sem im­portból, sem a gazdaságosnak mondható hazai előállításból sem filléres tétel. Az energe­tikai beruházásaink viszont csak akkor fizetődnek ki, ha azok nem termelnek majd drá­gábban p világpiaci áraknál. Ügy viszont megéri. Tehát foly­tatódik az erőművi program, e gazdaságossági követelmények jegyében. Tovább bővítik a paksi atomerőművet, folyik a Pécsi Hőerőmű rekonstrukciója, azt követi a Gagarin Hőerőmű felújítása, barnaszén-bázisról lignitüzeműre alakítják majd át a tiszapalkonyai erőművet. Szénbányászatunk is szerkezet- átalakítás előtt áll, a kedve­zőtlen önköltségű barnaszén helyébe mindinkább előtérbe kerül a lignitkitermelés. Leállt már jó néhány bánya- és pe­remfejtés az országban, ez a sors vár a mecseki Kossuth- és Béta-aknára is. Bár a hazai szénhidrogén ikitermelése alat­ta marad a világpiaci áraknak, de a geológiai készleteink saj­nos végesek. A hosszabb távra szóló ter­vek mellett lássuk a közeleb­bit. Mit várhatunk energia­szempontból az idei télen? A miniszterhelyettes optimista, hisz a napi mínusz 8—10 fok körüli átlaghőmérsékletnél is korlátozás nélkül ki tudják elégíteni az ország ener­giaigényét. Az erőművek tá­rolóterei színültig vannak, a kereskedelem 400 000 tonna szénnel és brikettel rendelke­zik. Bár a választék bizonyára nem kielégítő — földgázból és villamosenergiából a hazai ter­melés és az import várhatóan elegendőnek bizonyul. A sajtó­tájékoztatón hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hogy a fel­dolgozóipar és a lakossági kommunális ágazat energiafel­használásának további éssze­rűbb csökkentése létkérdé­sünk, és számunkra ez az egyedüli járható út. Murányi László Fellbachi kamarakórus Pécsett Ma érkezik Pécsre a 18 ta­gú fellbachi MGN Trollingen kamarakórus. A hétfőtől ha­zánkban tartózkodó kórus hét­főn, kedden Budapesttel, a Balaton környékével és az Alfölddel ismerkedett. Holnap délelőtt a városi tanács dísz­termében dr. Komlódi József- né, Pécs város tanácsának el­nökhelyettese fogadja őket. Este 18 órától a Volán Mű­velődési Házban (Bacsó Béla u. 4.) adnak közös hangver­senyt a Pannon Volán Bartók Béla kamarakórusával. A ven­dégkórus október 31-én uta­zik el megyénkből. Csizmák belföldre, cipők exportra

Next

/
Thumbnails
Contents