Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-27 / 296. szám

1987. október 27., kedd Dunűntmt napló 3 Gosztonyi emléktáblát avattak Pécsett Emlékülés a régi város- és műemlékvédők tiszteletére Ebben az évben Pécsett, már több, a város és annak neve­zetes műemlékeinek építésé­ben, feltárásában és az így keletkezett értékek megóvásá­ban elvitathatatlan érdemeket szerzett, neves személyiségnek állítottak emléktáblát. Tegnap a Dóm téren dr. Gosztonyi Gyula munkásságának tiszte­legtek a Pécsi Vórosszépítő és Városvédő Egyesület, a Janus Pannonius Múzeum és a Ma­gyar Építészek Szövetsége dél­dunántúli csoportjának képvi­selői, amikor emléktábláját fel­avatták és megkoszorúzták. Ez a kis ünnepség előzte meg a Pécsi Vórosszépitő és Vá­rosvédő Egyesület, a Janus Pannonius Múzeum és a Bara­nya Megyei Levéltár rendezé­sében a múzeumi és műemlék- védelmi hónap keretében a levéltár Rét utcai épületének dísztermében tartott tudomá­nyos emlékülést. Az ülésen azokról az embe­rekről emlékeztek meg, akik életükben, vagy annak egy szakaszában sokat tettek a vá­ros kultúrtörténeti örökségének megóvásáért, Pécs néhol még ma is látható képének kiala­kításáért. így Bachmann Zol­tán a pécsi ókeresztény sír­kamrák felfedezéséről és meg­őrzéséről szóló gondolatai után Sonkoly Károly, dr. Levórdy Fe­renc és Mendöl Zsuzsa elő­adók dr. Szőnyi Ottó, dr. Gosz­tonyi Gyula és Forbáth Alf­réd életéről és működéséről beszéltek. Mindhárom ember pécsi szü­letésű volt. Míg a teológus és jogász végzettségű dr. Szőnyi Ottó a műemléki kutatásban, történetírásban alkotott mara­dandót, dr. Gosztonyi Gyula életműve a módszeres analó­giával készült, különböző épü­letekről, műemlékekről szóló könyveivel vált figyelemre mél­tóvá. ö régész, épitészettörté- nész és mérnök volt egysze- mélyben. A szintén pécsi szüle­tésű, de a városban csak rö­vid ideig, ám annál terméke­nyebben működő Forbáth Alfréd munkáját számos helyen villák, bérházak fémjelzik még ma is a baranyai megyeszékhelyen. Nem véletlen tehát, hogy {)r. Ujváry Jenő, a JPM igaz­gatója, az emlékülés elnöke így beszélt róluk: - Azokra emlékezünk, akik olyanná tet­ték ezt a várost, amilyen. Az emlékülést Vargha De­zső zárta javaslataival, ame­lyek jelentős pécsi egyénisé­gek emlékének megörökitésé- ről szóltak. K. E. Á városi NEB napirendjén Panaszok a PIK-nél 1986-ban országos témaként vizsgálták a népi ellenőrzési bizottságok a panaszok, köz­érdekű bejelentések és javas­latok intézésének gyakorlatát, így Pécsett is vizsgálatot tar­tott e témakörben a városi NEB az Ingatlankezelő Válla­latnál. Az ellenőrzés nyomán tett intézkedésekről Németh Péter, a vállalat igazgatója számolt be tegnap délután a városi NEB ülésén. A városi NEB vizsgálatát követően a vállalathoz elenyé­sző számban érkeztek közér­dekű bejelentések és javasla­tok, viszont egyre több az egyéni panasz. A közérdekű bejelentések többsége a lakó­épületeket övező járdák álla­potával, a parkterületek kiala­kításával foglalkozott. Olyan javaslat, amely a vállalat fel­adatainak megoldására irá­nyult volna, nem érkezett. Ami a panaszokat illeti, sok eset­ben a visszatérő problémák megoldását kérik a bérlők. Ez arra utal, hogy a korlátozott anyagi lehetőségeken túlme­nően a hibák a munka szer­vezetlenségéből, hanyagság­ból adódtak. Az ellenőrzés kifogásolta a panaszügyintézés folyamatát. Azt, hogy késve iktatják a közérdekű bejelentéseket a vállalat hatáskörébe nem tar­tozókat az illetékes szervhez nem továbbítják. Hiányoznak az irattárból a közbenső intéz­kedések dokumentumai. Az építési munkák elrendelése után elmaradt a tényleges tel­jesítés dokumentálása. A vállalat nem alkalmazott személyes felelősségrevonást, amikor az ügyek elhúzódása miatt erre feltétlenül szükség lett volna. A hiányosságok megszünte­tése érdekében a vállalat igaz­gatója megtette az intézkedé­seket. 1986. október 1-jétől új igazgatói utasításban szabá­lyozta a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok és panaszok intézésével kapcsolatos eljá­rást. A vizsgálat előtti idő­szakban ezen ügyek intézését egy vállalati dolgozó látta el — egyéb munkavégzés mellett- kizárólag adminisztratív mó­don, formálisan, a különböző osztályoktól és részlegektől be­szerzett információk alapján. 1987 februárjától külön pa­naszügyi előadót alkalmaztak, aki az intézkedéseket a hely­színen ellenőrzi, s rendszere­sen beszámol a vállalat igaz­gatójának. 1987. január 1-jétől október 1-jéig 54 panasz érkezett, eb­ből 5 volt megalapozatlan. A panaszok mintegy 80 százalé­ka a házkezelőségek munká­jával kapcsolatos, az ígért ha­táridők elmulasztásával, vala­mint a bejelentett hibák kivi­telezésével kapcsolatos hiá­nyosságok. A panaszügyinté­zéssel kapcsolatos munkaköri kötelezettség elmulasztása miatt idén négy dolgozó ka­pott figyelmeztetést, két dolgo­zó ellen pedig fegyelmi eljá­rást folytattak le. A városi NEB közérdekű be­jelentés nyomán 1985 január- március hónapokban vizsgálta — 1981—1985. évekre vonatko­zóan - a válalat INKÖZ iro­dájának, az állami tulajdon­ban lévő lakások értékesítésé­vel, a lakásgazdálkodással kapcsolatos tevékenységét. Az észrevételek nyomán a szemé­lyi felelősség megállapítására megtették a szüksége» intéz­kedéseket, büntető, polgári és munkajogi eljárásokat kezde­ményeztek. A városi NEB értékelte, s elfogadta a PIK vállalat igaz­gatójának beszámolóját, s ja­vasolta, hogy azt munkahelyi fórum keretében ismertessék. M. Of. Kisvállalkozók fóruma Munkavállalás - külföldön? Milyen lehetőségeik vannak, lesznek az iparosoknak, gmk- knak, a külföldi munkaválla­lásra? Hogyan induljanak el, milyen engedélyeket kell be­szerezniük? Hogyan segíthetik ezzel a magyar népgazdasá­got? Erről a témáról szervezett fórumot a KIOSZ Pécs Városi Szervezete tegnap, a pécsi Mozgalmi Házban. Borsós István, a szervezet tit­kára fővárosi vendégeket kö­szöntött: Kárpátiné dr. Tordai Juditot, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium jogi főosztályának képviselőjét. Tarján Dánielt, a KKM ár- és pénzügyi főosztá­lyának munkatársát, valamint őri Istvánt, a KKM Baranya megyei összekötőjét, akik vá­laszoltak a szép számmal meg­jelent kisiparos és gmk képvi­selők kérdéseire. Tarján Dániel rövid beveze­tőjében elmondotta, hogy a kis­vállalkozások már bebizonyítot­Várostérkép Komidról Ezerkilencszózötvennyolc óta nem adtak ki térképet Komló városáról, s ennek hiánya az utóbbi években már erősen je­lentkezett. A komlói Honisme­reti és Városszépítő Egyesület gondozásában ezen a nyáron, júniusban végre megjelent egy részletes, alapos térkép, nem­csak Komlóról, hanem környé­kéről is, így Sikondáról, Mán­iáról; ezen kívül megtalálható a kiadványon Orfű és környé­ke, valamint Zobákpuszta és Kisbattyán is. Fóris István, az egyesület titkára mondta, hogy nem csu­Fí at a lók fekete Hónapja Huszonöt nap alatt kilen­cen haltak meg Baranya köz­útjain. Október sajnos a fia­talok fekete hónapja: a ki­lenc halottból öt 25 éven alu­li. A legidősebb 24, a legfia­talabb 18 éves volt. Közülük négyen motorral közlekedtek és kivétel nélkül gyorshajtás miatt szenvedtek balesetet. Kisodródtak, ütköztek, borul­tak ... Meghalt egy hivatásos gépkocsivezető és két gyalo­gos is. A férfi, akit elütöttek 82, a másik gyalogos egy 52 éves nő volt. A hét végén tör­tént somogyapáti baleset két halottja 31, illetve 34 éves volt. Reggel elmentek otthon­ról és este már a halálhírük érkezett helyettük ... Ilyen rövid idő alatt eny- nyire szomorú közúti közleke­dési baleseti statisztikára nem volt példa a közelmúltban Baranyában. Ha hozzátesz- szük, hogy az év elejétől ok­tóber 25-ig 37-en vesztették életüket a megye közútjain, akkor még lehangolóbb a kép. Senkinek sem jelenthet vigaszt, hogy tavalyhoz ké­pest javult a mutató, hisz leggyakoribb baleseti ok a gyorshajtás. A baranyai tapasztalatok azt mutatják - hallottuk Gayór Emil rendőr alezredes­től, a Baranya Megyei Rend­Kilenc halál 1986-ban ugyanennyi idő alatt többen, 41-en vesztették életüket. Sajnos egy másik statisztika ugyanis azt mutat­ja, hogy növekszik az ország­úti balesetek száma. Tavaly szeptember végéig 635, idérj pedig 655 történt. Az, hogy egy-egy baleset milyen kime­netelű, az sokszor csak a vé­letlenen múlik. Érthetetlen, hogy miért bíznak oly sokan ennyit a véletlenre, amikor tudva-tudják, hogy az egyik őr-főkapitányság közlekedé­si alosztályvezetőjétől, hogy sokan figyelmen kívül hagy­ják a sebességhatárokat, az út- és látási viszonyokat. Ba­ranyában szakasznyi autópá­lya, ill. autóút sincs, mégsem ritkaság, hogy a megenge­dett 80 kilométer helyett 100 —120 kilométeres sebességgel közlekednek a gépkocsik. A látási, illetve az útviszonyok miatt gyakran még ezt a 80 kilométeres sebességet is ala­csonyabbra kellene venni. Különösen így van ez az őszi, téli hónapokban, amikor a köd, a pára lecsapódás, a ko­rai sötétedés, jegesedés kri­tikus helyzeteket teremthet. Ráadásul Baranyában a buk­kanok, a beláthatatlan ka­nyarok, a hegyi utak még tetézik az alap veszélyeket, ezért különösen fontos lenne az óvatosság, a biztonságra törekvés. Sajnos sokan és gyakran teljesen figyelmen kí­vül hagyják mindezt. Mi más­sal lehetne magyarázni azt az adatsort, amely szerint a 6-os főúton Budapest és Barcs között tavaly 291 bal­eset történt és ebből 148 Ba­ranya területén? Ha ezeket a baleseteket képzeletben visszahelyezzük a 6-os főútra, akkor ez azt jelenti, hogy Bu­dapesttől közlekedve 893 mé­terenként, Baranya határához érve viszont már 576 méteren­ként láthatnánk karambolo­zott gépkocsikat, sérült em­bereket. pán turisztikai céllal adták ki, bár természetesen elsődleges szándékuk ez volt, hanem a helybeli és környékbeli lakos­ságnak is szgnták. A térkép hátoldalán rövid településtör­téneti ismertető is olvasható az utca- és intézményneve­ken kívül. Ugyancsak itt ta­lálható öt komlói cég hirdeté­se is; ők ezekkel a reklámok­kal járultak hozzá a térkép előállítási költségeihez, hi­szen az egyesület saját anya­gi kereteiből önállóan ezt nem tudta volna megvalósíta­ni. A várostérkép létrehozásá­nak elhatározása és a kivite­lezés között egy év telt el, s éppen a legforgalmasabb nyá­ri hónapokra került a tér­kép az üzletekbe, s június-jú­lius—augusztus hónapban ezer­kétszáz darab el is fogyott. Az árusítóhelyek negyedévenként számolnak el, ez éppen most zajlik, s utána az egyesület­től ismét rendelhetnek - eb­ből egyelőre biztos nem lesz hiánycikk, mert eredetileg ti­zennégyezer példány készült Budapesten, a Kartográfiai Vállalatnál. Jövő nyártól terve­zik, hogy nemcsak Komlón, hanem a környező idegenfor­galmi helyeken is árusítják. Ahol egyelőre megvásárolha­tó: Komlón a Petőfi tér, az ABC, a rendelőintézet mellet­ti újságospavilon, az IBUSZ- iroda, a múzeum, a Zengő Áruházban lévő újságos. Az egyesületnek emellett más ki­adványa is elkészült, ami a közeljövőben mór szintén kap­ható lesz a Zengő Áruházban. Ez a kiadvány a „Folia Com- loensis", azaz a Komlói Köz­lemények, amelyet kétévente ad ki a Honismereti és Város­szépítő Egyesület, s ez most a második kötet, amelyben az egyesület munkájáról, tervei­ről értesülhetnek a komlóiak. ták; a belföldi piacon megáll­ják a helyüket. A népgazdaság érdeke úgy kívánja, hogy ki­léphessenek külföldre is. Álta­lános probléma viszont, hogy a külkereskedelmi vállalatok nem szívesen foglalkoznak kis tételekkel. Célszerű lenne ezért kisebb külkereskedelmi szerve­zeteket létrehozni, mégpedig úgy, hogy több kisvállalkozás hív életre egy jogi személyű kft-t, amely intézné az ilyen jellegű ügyeket. Erre a jövőben lehetőség lesz. Kárpátiné dr. Tordai Judit a külföldi munkavállaláshoz szük­séges tennivalókat ismertette. Az iparosnak mindenekelőtt külföldi munkahelyet kell sze­reznie. Ezután a munkaadó meghívólevelet küld, amelynek három konkrét pontot kell tar­talmaznia: a munka milyensé­gét, időtartamát és a kereset összegét. Fontos kitétel, hogy külföldön is a munkavállaló az itthon betöltött munkakörében, illetve a szakképesítésének megfelelő munkakörben dol~ gozzék! Az iparos a külföldi engedély megszerzése után kezdjen hozzá az itthoni enge­délyek beszerzéséhez. Ehhez önéletrajz, adóigazolás, KIOSZ- javaslat szükséges. A Baranya Megyei Tanácson mintegy 60 nap alatt elintézik az ügyét. A külföldi-magyarországi sor­rend azért fontos, mert külföl­dön sokkal időigényesebb az engedély megszerzése. NSZK- ban például fél-egy évet 1s igénybevehet. Végül néhány fontosabb kér­dés a sok közül. Lehetőség van-e árrá, hogy egy gmk egységesen külföldön vállaljon munkát 5—6 hónapra? A vá­lasz: gmk nem mehet ki, an­nak tagjai csupán egyénenként dolgozhatnak külföldön, de Csakis aljkor, ha legalább két személy itthon továbbfolytatja az ipart. Másik kérdés: Aján­dékként Jcapott munkagépek behozatalára milyen lehetőség van? Vámmentesen ötéven­ként hozhat be gépet, ha an­nak a belföldi értéke nem ha­ladja meg a 200 000 forintot, és ha az alapvetően szükséges munkája végzéséhez. Két tőkés exportra termelő iparos kér­dezte: eddig 30 százalékos adóalap-kedvezményt kaptak. Jövőre is lesz ilyen? A válasz úgy hangzott, hogy. erről még pontos határozat nem szüle­tett. Ó. Zs. Pályázat A műszaki, közgazdasági és agrárszakemberek tudását és fantáziáját igyekszik nagyobb mértékben Somogy megye gazdasági fejlődésének szol­gálatába állítani a megyei ta­nács, az MTESZ és több más szervezet által közösen meg­hirdetett pályázat. A napok­ban közreadott felhívás nem­csak a helybelieknek szól; bár­kitől szívesen fogadnak olyan szellemi termékeket, amelyek közvetlen gazdasági hasznot, gazdálkodási előnyöket hoz­hatnak Somogy ipari és mező­gazdasági üzemeiben, s így a gazdasági stabilizációs törek­véseket segíthetik. A témakörök ennek megfe­lelően szerteágazóak. A ver­senyképességet fokozó műsza­ki, gazdasági és vezetési mód­szerek; új, piacképes termé­kek tervei; az energia- és anyagtakarékosságot elősegítő, új energiaforrásokat lehetővé tevő eljárások; a számitás- tecnhika alkalmazását újabb területekre kiterjesztő elgon­dolások; az értékelemzés és a belső vállalkozások rendszeré­nek kialakítását és hatékony működtetését célzó tervek ölt- hetnek formát a pályamunkák­ban. A mielőbbi hasznosítás szán­déka a rövidre szabott határ­időben is megmutatkozik: a pályázatokat 1988. február 15- ig lehet benyújtani az MTESZ Somogy megyei szervezeténél, s az értékelésre májusban ke­rül sor. Az emléktábla avatása Pécsett, a Dóm téren.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents