Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-25 / 294. szám
Szobrok és tűzzománcok A Képcsarnok Ferenczy-ter- mében október 26-tól november 6-ig tart Cyránski Mária szobrászművész és ifjabb Kof- fán Károly festőművész kiállítása. Cyránski Mária 1940- ben született Budapesten, s ott a Művészeti Gimnázium után a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1964-ben végzett, szobrász szakon. Köztéri szobrokat készít, de tűzzománcait, reliefjeit és kisplasztikáit is bemutatták már több hazai és külföldi tárlaton. Ifjabb Koffán Károly Budapesten született, 1940-ben. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1963-ban végzett. Tűzzománccal 1968 óta foglalkozik, állandó résztvevője a Nemzetközi Tűzzománc Alkotótelepnek. Munkái a hazai kiállításokon túl Krakkóban, Moszkvában, Szabadkán is szerepeltek. Pécsi színház az NSZK-ban (Munkatársunktól.) Hazaérkezett szombaton éjjel a Pécsi Nemzeti Színház társulata a Német Szövetségi Köztársaságból, ahol Mozart: A varázsfuvola című operájával vendégszerepeit. A pécsieknek ez már a negyedik NSZK-beli turnéjuk volt, ezúttal 14 nap alatt kilenc városban, 11 színházi előadást tartottak, ezenkívül háromszor koncertszerűén mutatták be A varázsfuvolát a diákok számára. Az utolsó állomás Hameln városa volt, csütörtökön este: ekkor „temették" a darabot. A darabtemetés régi színházi hagyomány, amely szerint az utolsó előadáson a színészek különböző tréfákat eszelnek ki egymás 14 nap — 9 város — 11 előadás ugratására. De mert ezek az ugratások gyakran az előadás rovására mentek, a darabtemetést már régóta szigorúan tiltja a színházi szabályzat. A mértéktartó tréfákat azonban elnézik az utolsó előadáson. így A varázsfuvola utolsó NSZK- beli előadásán Egri Sándor, Papageno alakítója, Derecskéi Zsolt ötletére a szokásos papírmasséból készült, sültcsirke helyett valódi, mézzel ízesített grillcsirkét kapott, amit |ó étvággyal el is fogyasztott. A Varázsfuvolát egyébként novembertől ismét jbtssza Pécsett a színház. Az együttes a két hét alatt mindvégig telt házak előtt játszott, többnyire olyan közepes nagyságú vidéki városokban, ahol nincs állandó színházi társulat, viszont Európa szinte minden országából, Amerikából és Japánból is érkeznek zenekarok, prózai és zenés produkciók. A műsorválaszték igen széles, és ennek megfelelően a közönség érdeklődése is nagy. Aláírt szerződés még nincs, de szóbeli megállapodás már van az impresszárió és a pécsi színház között, hogy a Denevér és A varázsfuvola után, jövőre Johann Strauss: Bécsi vér című operettjét viszik az NSZK-ba. G. T. Hétvégi nyelvtanfolyamok Ismét újdonsággal lép közönsége elé a Tudományos Ismeretierjesztő Társulat Pécs Városi Szervezet Nyelviskolája. Miután a Felsőmalom utcai épületben ebben az évben is beindultak a szokásos háromszintű nyelvtanfolyamok, a szintén nagy érdeklődésre számot tartó, intenzív nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok szervezése mellett, a szervezet hétvégi nyelvtanulási és gyakorlási lehetőséget is kíván biztosítani az érdeklődőknek. A november elején induló, alkalmanként háromórás elfoglaltsággal járó hétvégi nyelvtanfolyamok orosz, angol és német nyelvből kezdő, középhaladó és haladó szintű képzést nyújtanak a felnőtt hallgatók részére. A kurzus novembertől jövő év májusáig tart. Ugyanebben az időszakban, az iskolai nyelvoktatáshoz kapcsolódva, hétvégi gyermekfoglalkozásokat is szervez a nyelviskola. A gyerekek esetében a hétvégi órák lehetőséget nyújtanak az iskolában tanult anyag nyelvtanárral való gyakorlására, elmélyítésére és az igények szerinti bővítésére. A hétvégi felnőtt csoportokhoz hasonlóan, ebben az időben a gyerekeket is három -, angol, orosz és német - nyelvből foglalkoztatják. Kölni professzor Pécsett Az AIDS bőrtüneteivel foglalkozik Tegnap délelőtt folytatódott nemzetközi részvétellel a magyar bőrgyógyászok országos vándorgyűlése Pécsett. Az esemény egyik neves vendége G. K. Steigleder professzor a kölni bőrgyógyászati klinika vezetője, akit úgy jellemeztek, hogy ő ma a nyugatnémet bőrgyógyászat egyik fejedelme. Számos könyvet írt, különböző bőrgyógyászati témákról a kis kézikönyvektől a komoly tudományos eredményeket összegző munkákig. Legutóbbi könyve rövidesen japán nyelven is megjelenik. Érdemeként tartják számon, hogy rendkívüli módon keresi és ápolja a kapcsolatokat a szocialista országokkal, többször járt a Szovjetunióban is. A tudományos ülés előadásai közötti egyik szünetben kértük meg, Steigleder professzort rövid beszélgetésre, - ami valóban rövid lett, hiszen mindössze húsz perc állt rendelkezésünkre.- Mi késztette önt arra, hogy részt vegyen a Magyar Deima- tológiai Társulat pécsi vándor- gyűlésén?- Egyrészt, hogy a magyar bőrgyógyászoknak nagyon jó híre és tekintélye van a német bőrgyógyászok körében, másrészt én a Magyar Dermatoló- giai Társulat tiszteletbeli tagja vagyok, és a Kaposi Emlékérem (magyar bőrgyógyászati kitüntetés) első külföldi tulajdonosa. — önről azt tartják, hogy a legszélesebb nemzetközi kapcsolatokkal, közöttük a szocialista országokkal kiépített tudományos kapcsolatokkal rendelkezik. — Azt vallom, a világ bőrgyógyászai minél szélesebb körben ismerik meg egymás munkáját, eredményeit, annál előbbre lehet jutni a gyógyításban.- Ügy hallottam, hogy számos eredményes kutatási területe mellett az utóbbi időben, az AIDS-betegség bőrgyógyászati tüneteinek kutatásával és gyógyításával foglalkozik, és már eddig három könyvet adott ki e témában.- Ennek a betegségnek rendkívül változatos tünetei vannak, így bőrtüneteiben is nagyon változó. A legveszélyesebb az úgynevezett Kaposi- szarkóma, amely az AIDS-es betegségnél gyakran a szájnyálkahártyáján jelenik meg. Jellemző a betegségre, hogy rövid idő alatt elborítja a száj teljes nyálkahártyáját. (Kaposi Móricz a század elején Kaposváron élt bőrgyógyász volt. Ő fedezte fel és írta le elsőként azt a rosszindulatú bőrbetegséget, ami Ka- posi-szarkóma néven vált is- merettessé az egész világon. Az AIDS-betegség megjelenése és elterjedése óta megfigyelték, hogy ezeknél a betegeknél igen gyakran jelenik meg ez a bőrbetegség.) Ez a nyál ka hártya-megbetegedés még nem jelenti a betegség végstádiumát, de jelzi, hogy már nagyon veszélyes állapotról van szó.- Nyugat-Németországban csak a vért adóknak kötelező az AIDS-szűrés. Ezért a megbetegedés (mértékéről pontos számokat nem tudok mondani, mert csak becsült adataink vannak. Nálunk nincs bejelentési kötelezettség. Ennek ellenére Európában mi voltunk az elsők, akik megindítottuk a megelőzési hadjáratot és megszerveztük az AIDS-betegek gondozását. S. Zs. Nagy dilemma a darabbéreseknél Bruttósítás - de hogyan? Végei' ért az országos munkaügyi tanácskozás Amíg ki nem dolgozzák és be nem vezetik a bérreformot, a kormány szigorú központi szabályozóssal tartja kézben a bérek és keresetek alakulását. Ez meglehetősen szűk mozgásteret jelent a gazdálkodók számára, mindazonáltal, az átmeneti időszakban is vannak úgymond kitörési pontok. így például a bértömeq- szabályozással dolgozó vállalatok, amennyiben létszámot takarítanak meg, az ebből adódó bértöbbletet korlátozás nélkül felhasználhatják. Akik vállalják a kiemelkedő teljesítményt, már most jelentkezhetnek az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnál, s ha a követelményeknek megfelelnek, bebocsátást nyerhetnek az úgynevezett árklubba, ami azt jelenti, hogy mentesülhetnek a bér- és keresetszabályozás alól -, hívták fel egyebek mellett a figyelmet a tegnap Pécsett befejeződött országos munkaügyi tanácskozáson, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezete rendezvényén. A második nap kétségkívül legnagyobb érdeklődéssel várt előadója dr. Pongrácz László, az ÁBMH főosztályvezetője volt, aki a bérszabályozással, benne o széles közvéleményt érintő és érdeklő bérbruttósítás kérdésével foglalkozott, egyúttal bejelentve, az ezzel kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye már nyomdában van, hamarosan kézhez kaphatják a gazdálkodók. Az előadásból kiderült, a legnagyobb dilemmát a darabbérben dolgozók bérének bruttósítása jelenti. Először is törvény mondja ki, változatlan teljesítmény esetén nem csökkenhet a dolgozó tiszta keresete. Ennek viszont a darabbéresek esetében - és számuk nagy, másfél millió dolgozóról van szó! - nem lehet eleget tenni anélkül, hogy a bérrendszer ösztönző hatása ne csorbuljon. A megoldást a vállalatoknak saját maguknak kell megtalálniuk, mindenesetre a keresetek bruttósításával kapcsolatban most igencsak fel fog értékelődni a vállalaton belüli többoldalú érdek- egyeztetés szerepe, a kollektív szerződések módosítására irányuló megállapodások betartásának és betartatásának szükségessége. Megtudtuk még, a bruttósítást végre kell hajtani a másodállások és mellékfoglalkozások esetében is. M. Z. Vasárnapi szakácstanács Ormánsági töltött borda Sellyéről Az Ormánságot járó turisták már szétvitték a hírét a sellyei vasútállomással szemben lévő „Vadászkürt" remek konyhájának. Az ÁFÉSZ vendéglőjét öt éve adták ki szerződésbe és az idei nyáron volt a legnagyobb idegenforgalma. A német és holland vendégek közül többen visz- szatérnek, ha erre a környékre vetődnek, ősztől tavaszig többnyire helyi rendezvények- lakodalmak, családi estek- vendégserege tölti meg a vendéglőt, általában hétvégeken. Varga József üzletvezető mondja, hogy a déli órákban mintegy kétszáz főre főznek előfizetéses menüt, a vasút, illetve a sellyei vállalatok dolgozói részére. — Van kedvezményes ebédünk is, elvitelre, igazán olcsó áron. Ezt többnyire nyugdíjasok veszik igénybe, úgy, hogy előre befizetik a szükséqes összeget az ÁFÉSZ pénztárába. Nem egészen húsz forintért kapnak kétfogásos ebédet. A III. osztályú vendéglő étlapja meglepően alacsony árakat mutat. A legdrágább étel 45 forint. A másik, ami feltűnő: sok a vadétel.- A vadétel a Vodászkürt jellegzetessége, bár más ételek is szerepelnek az étlapon, mert a vadhúsellátás nem éppen folyamatos. A hazai vendéglátásban bizonyos nyersanyagnormák vannak életben: az előfizetéses ebédek sertés-, illetve marhahúsadagja nyersen 8 deka, étlap szerinti ételeknél 12 deka, vadhúsnál 14 deka, szárnyashúsnál 20 deka. Ez utóbbi kettő azért több, mert magasabb a becsülési százalék. Az említett adagoknál — indokolt esetben — eltérhetnek, például magasabb osztályba sorolásnál. A Vadászkürt viszont harmadosztályú, ezért az árak szolidak - ám a forgalom - talán éppen emiatt — örvendetesen nagy. A konyha szakácsa egy fiatal fiú, Hollókövi Zoltán, aki a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalatnál tanulta a szakmát. ö adta heti ételajánlatát, az „Ormánsági töltött bordát". öt személyre számítva kell hozzá 60 deka karaj, 10 deka gépsonka (vagy sonkás szalámi), 10 deka trappistasajt, 5 deka szárnyasmáj, só. A karajt úgy szeleteljük fel, hogy valamennyit szétnyithassuk. Kiverjük, sózzuk. A szárnyasmájat apróra vágjuk és forró zsírban megfuttatjuk. A metéltre vágott sajtot, sonkát, majd a májat összekeverjük és a szeletre helyezzük, összehajtjuk, foqvájóval megtűzzük és panírozás után forró zsiradékban kisütjük. Köret: rizi- bizi, salátával. Zengővári Istvánná szakácsnő elmondta, hogyan készíti a Vadászkürt híres házirétesét. A 25 deka lisztet 1 darab tojással, kevés sóval és langyos vízzel elkeveri, de közben meglocsolja csupán egy mok- káskanálnyi ecettel, hogy a tészta laza, könnyű, jól nyújtható legyen. Dagasztás után a tésztát pihenteti, majd kisebb cipókra vágja. Ismét pihenteti, majd a cipókat kinyújtja. Ezután elkészíti a tölteléket: 50 deka túróhoz kever 30 deka cukrot, aztán vaníliás cukrot, majd kevés citromhéjat reszel rá. Hozzáadja a tejfölt, mazsolát. Ezt a kevert tölteléket a kinyújtott rétesekre hinti, kevés zsírral, tojással meqkeni és forró sütőben 25 -30 perc alatt megsüti. Tálalás előtt porcukorral meghinti. R. F. „Á gyorsírás az elektronika világában is tartja magát. Egyelőre..." A parlamenti gyorsírók jóvoltából tudjuk pontosan, hogy mondjuk mit mondott Kossuth Lajos a pozsonyi diétán. De ma, az elektronika és a hangrögzítés világában minek a gyorsíró? ... A kérdést Nagy Istvánnak, a Magyar Nemzet nyugdíjas olvasószerkesztőjének, a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetsége elnökségi tagjának, a szakma nagy „öregjének" tehettük fel tegnap délelőtt, annak a nemzetközi gyorsíróversenynek szünetében, melyet Pécsett, a Nevelési Központban tartottak. — Sok európai parlamentben megpróbálták: magnetofonokat, különféle hangrögzítőket tettek a gyorsírók helyére. De jött egy áramszünet, fontos kérdésbe beleszóltak, beleköhögtek, egyszerre többen is megszólaltak. A gyorsírók pillanatok alatt kivonatokat tudnak készíteni a jegyzőkönyvekből; a magnószalagot órákig Eleink lassabban beszéltek Nemzetközi verseny a Nevelési Központban hallgatni kell ugyanezért. Végül is az ember nem pótolható.- Esély sincs rá? — Azért van. Legutóbb Firenzében láttam egy olyan számítógéppel összekötött gyorsírógépet, amely 1,5 másodperces késéssel írja le a hallottakat. De egyelőre mi még olcsóbbak vagyunk... Nagy István hosszú évekig a legjobb parlamenti gyorsíró hírében állt; ő volt az időközben megszüntetett parlamenti gyorsíró iroda utolsó vezetője. Ma is csúcstartó: a percenkénti 400 szótagos diktálásos 1 versenyben 1 hibát vétett, s ez régi magyar csúcs. Ehhez tudni kell azt, hogy egy átlagos beszédű ember 250-270 szótagot mond ki percenként napjainkban. (A múlt században sokkal lassabban beszéltek eleink, úgy 200-220-as tempóval. Tehát beszédben is felgyorsult életritmusunk . . .) — ön miként emlékszik politikusainkra? — Rákosi rendkívül tagoltan, lassan beszélt, őt könnyű volt követni. Fehér Lajos elnyelte a szavak végét, óriási koncentrációt kívánt . . . Persze, csak a beszédsebességről van szó. — Az új szavak?- A gyorsíró maga alkot sajátos jeleket az új szavakra. Egyébként a modern gyorsírás megalkotója a német Gabels- berger volt, ezt a metodikát tette át magyar nyelvre 1927- ben, pont 60 éve Radnai Béla. A mostani versenyünket — melyen NDK-s, bolgár, cseh, szlovák és magyar versenyzők vesznek részt — Teöreök Aladár tiszteletére rendezzük, aki 1912-ben először érte el az 500 szótagos gyorsaságot.- Minek ez a sebesség? Ilyen pörgő nyelvű ember nem is akad. . . Legfeljebb, ha erőlködik.- A tréning miatt. Aki az 500-as tempót követni tudja, az 250-es beszédnél, diktálás- nál jószerivel pihen. Alig vét hibát. Kozma Ferenc vasárnapi
