Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-24 / 293. szám
1987. október 24., szombat Dunántúli Tlaplo 3 Magabiztosan, felelősen a lövőnkért A Baranya Megyei Párt- bizottság szeptember 24- én meghatározta tennivalóit a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításában. A Dunántúli Napló cikksorozatban kívánja ehhez az állásfoglaláshoz a háttérinformációkat megadni és az összefüggésekre rámutatni. A VII. ötéves tervidőszakban a tanácsok gazdálkodási rendszerében korszakos jelentőségű változás következett be, illetve indult meg. Lényege és célja az, hogy növelje a helyi tanácsok gazdálkodási önállóságát, település- fejlesztési és gazdálkodási ügyekben döntési lehetőségüket és ezzel együttjáróan felelősségüket. Önállóan! Amíg korábban a tanácsi beruházások háromnegyede felől lényegében a megyei tanácsok döntöttek az állami támogatások elosztási mechanizmusa révén, ez az arány az új szabályozási rendszerben megfordult. A megyei tanács továbbra is felelős a megye arányos térségi fejlesztéséért. Közvetlen feladatkörében maradt a nagyobb térségeket szolgáló, általában nagyobb volumenű beruházások eldöntése, valamint az ide tartozó ún. megyei intézmények fejlesztése, működtetése. Pl. a megyei tanács dönt nagyobb kórházi beruházásokról, új szociális otthonok, középiskolai kollégiumok, regionális vízműrendszerek építéséről. Ugyanakkor kimondottan az adott település lakosságának ellátását szolgáló tanácsi fejlesztésekről helyben döntenek. A tanácsok szabadabb lehetőséget kaptak a rendelkezésre álló forrásaik felhasználásában. Az egységes pénzalap révén megszűnt az egyes előirányzatok merev elkülönítése - beruházási, felújítási, működtetési pénzeszközök külön kezelése. Lényegesen csökkentek a gazdálkodós egyéb kötöttségei is. A helyi tanácsok önállóságának kibontakozása az állami támogatások elosztási rendszerének módosítását is igényelte. A fejlesztési célokhoz, létesítményekhez kötődő támogatások nem tették lehetővé a helyi döntést, hisz a támogatósokról megyei szinten döntöttek. így a lakossági igények és érdekek a tervezés folyamatában közvetett és áttételes formában jelentek meg, helyettük meghatározóak voltak a szakmaiágazati szempontok. Az új tervezési rendszerben az állami támogatások nagyobb részt népességarányosan kerülnek elosztásra, felhasználósukról pedig g helyi tanácsok döntenek kötöttségek nélkül. A tanácsi fejlesztési feladatok között vannak olyanok, amelyek megvalósításához fontos társadalmi érdekek fűződnek, ezek az ún. kiemelt célok, illetve társadalmi-gazdasági programok. A helyi önállóság megtartása mellett ezen kiemelt célok megvalósításában a tanácsokat ösztönözni és érdekeltté indokolt tenni. Ezt biztosítja a pályázatok, illetve ún. cél- támogatások rendszere. A korábbinál nagyobb teret kapott a helyi lehetőségek feltárása, a gazdasági szervek és lakosság közös érdekű fejlesztései, pl. társulások, társadalmi munka stb. Mindezek révén sikerült biztosítani, hogy a tervezettnél kevesebb pénzügyi forrás ellenére, a számítottnál nehezebb gazdasági helyzetben, a tanácsok oz első 2 évben időarányosan A tanácsi gazdálkodás új feltételei teljesítik terveiket, sőt egyes területeken túlteljesítés is mutatkozik. Pl. tervezettnél több lakás épült, a társulások révén gyorsabb ütemben nőtt a víz- és gázhálózatba bekapcsolt lakások száma. Takarékosan! A VII. ötéves tervidőszak hátralévő három évében a szerkezetátalakítás és a gazdasági kibontakozás érdekében a kormány stabilizációs programja az anyagi eszközöket a termelő szféra javára csoportosítja át. Számolni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló forrósok a tanácsi gazdaságban, a lakossági infrastruktúra fejlesztése terén, számottevően csökkennek. A fejlesztési lehetőségek 1988- ban várhatóan mintegy egy- harmadával lesznek kisebbek, mint azt az ötéves tervükben tervezték. Ez fokozott követelményt támaszt a források racionális, a lakosság infrastrukturális ellátását illetően, .lehetőleg leakisebb veszteséggel járó felhasználásában. S nemcsak a fejlesztési célok meghatározásánál, hanem a halasztás, elhagyás eseteiben is szükséges a széles körű részvétel és a megegyezés, a tanácstestületek döntési felelősségének érvényesítése. Naqyobb következetességgel kell keresni azokat a' lehetőségeket, amelyek egyik oldalon megtakarítósokat, a másik oldalon pedig a források bővülését eredményezhetik, hoqy a kedvezőtlen hatásokat legalábbis részben ellensúlyozni lehessen. A tanácsi, de az intézményi gazdálkodásban is vannak méq tartalékok, ami következetes munkával — a jó kezdeményezések ösztönzésével és felkarolásával — feltárhatók. A tanácsoknak, tekintettel a források csökkenésére, indokolt ismételten áttekinteni a VII. ötéves tervben foqlalt feladatokat, és ennek figyelembevételével, konkrétan meghatározni 1988. évi terveiket. Természetesen a tervek felülvizsqálatánál bizonyos rendező elveket célszerű fi- avelembe venni, illetve ajánlhatók. Iqy a beruházások terén 1988-ban a befejezés előtt álló, valamint folyamatban lévő fejlesztésekre célszerű koncentrálni. Halasztásra elsősorban új, induló beruházások esetében kerüljön szükség szerint sor. A középtávú tervekben kiemelt fejlesztési feladatok körét (lakás, középiskola, vízhálózat-fejlesztés, eü. és szociális ellátás), sem indokolt módosítani, a feladatoknak a lehetőségek szerinti rangsorolásánál törekedni kell a tervhez közelálló megvalósításukra. Előtérbe kellene helyezni azokat a beruházásokat, amelyekhez a lakosság közvetlen érdekeltségéből adódóan, jelentős mértékben anyagilag is hozzájárul, pl. társulások. Alapvető feladat marad a meglévő intézményi és ellátóhálózatok zavartalan működtetése, fenntartása. Törekedni kell azonban a költségtakarékos megoldásokra, szervezeti korszerűsítésekre, racionális létszámgazdálkodásra. A nemzeti vagyon védelmét, az épületek, lakások, állóeszközök felújítását, a belvárosi rekonstrukciókat továbbra is indokolt kiemelten kezelni. A következő évek terveit meghatározó döntéseknél indokolt figyelembe venni azokat a hosszú távú és középtávra szóló programokat, amelyek a megye területileg kiegyensúlyozottabb, arányosabb fejlesztését irányozták elő. Arra kellene törekedni, hogy a csökkentések kevésbé érintsék a községeket, hogy a területi ellátási különbségek ne növekedjenek. A gazdaságilag elmaradott térségek a mérséklések keretein belül is kapjanak megkülönböztetett figyelmet, tehát a tervezett források itt kisebb mértékben csökkenjenek, mint máshol. A közép- és hosszú távú tervekben felvállalt programok -, ha lassúbb ütemben is - folytatódjanak. A megyei tanács döntésénél azt is mérlegelni szükséges, hogy a megyei közvetlen beruházások esetében indokolt-e nagyobb mértékű visszalépés, vagy a helyi programoknál. Mindkettő mellett szólnak érvek. A megyei programok mellett az, hogy általában ezek tartalmazzák a kiemelt fejlesztési célokat (eü., szoc. beruházások, kollégiumok, regionális vízrendezés, normatív céltámogatások, stb.). A helyi programok elsődlegessége mellett pedig az, hogy a lakosság széles körű bevonásával clokították ki a helyi gondok, feszültségek mérséklését szolgálják. A helyi lehetőségek átlagosnál nagyobb mértékű csökkentése előreláthatóan visszafogná a lakossági kezdeményezéseket és az aktivitást. Ezekben a kérdésekben döntésre alternatív javaslatokat terjesztünk a tanácstestület elé. Várható A jövő évtől bekövetkező egyéb változások közül is szeretnék néhány fontosabbról szólni. A személyi jövedelemadó várhatóan már a jövő évtől a tanácsok bevételi forrása lesz. Ugyanakkor azt a céft, hogy az adó közvetlenül a lakóhely szerint illetékes tanácsok bevétele legyen, 1988- bcn még nem lehet megvalósítani, ennek még nincsenek meg a technikai feltételei. Ezért a következő évben a személyi jövedelemadó a központi költségvetés közvetítésével, népességszám-arányosan kerül a tanácsokhoz. Az eddig fizetett, de jövő évtől meq szűnő adókat pótolja (béradó, városi és községfejlesztési hozzájárulás, a lakossági jövedelem- és forgalmi adók), tehát nem többlet- bevételként .jelenik meg. Minthogy megváltozik a tanácsi bevételek szerkezete —, lényegesen nőni fog a személyi jövedelemadó révén, a lakosságtól származó bevételek aránya (mintegy egyharmados részarányt fog képviselni) —, ezért várható, hogy a lakosság közvetlenebb beleszólást igényel majd a pénzek felhasználását meghatározó döntésekben is. A tanácsi és intézményi dolgozók keresetét bruttósítják. Az ehhez szükséges fedezetet az állami költségvetés a tanácsok rendelkezésére bocsátja. Itt is az az elv, hogy a főfoglalkozású nettó átlag- keresetek ne változzanak. Ezért január 1-jével a személyek szintjén bruttósítják a béreket, állandó bérjellegű pótlékokat, intézményi szinten pedig az ún. változó bérek fedezetét) túlóra, helyettesítés, ügyeleti díjak, stb.). Jövő évben a fogyasztói árszínvonal várhatóan 14—15 százalékkal emelkedik. Ez növeli a tanácsi intézmények működtetési, illetve az ellátandó feladatok költségeit. Az áremelkedés ellentételezése az intézmények esetében is csak kismértékű és differenciált lesz, így a rendelkezésre álló ún. dologi költségek előirányzatai reálértékben csökkenni fognak. Ez gazdasági kényszert jelent majd a tanácsok és intézményeik gazdálkodásának racionalizálására, esetleg bizonyos, nem alapvető tevékenységek megszüntetésére, költségtakarékosabb megoldásokra. A gazdálkodási feltételek módosulása miatt várható, hogy a tanácsok minden jogos igényt nem tudnak kielégíteni, korábbi ígéreteiket teljes körűen teljesíteni. Ezért az igények teljesítésében nagyobb szelektivitásra, szigorúbb rangsorolásra lesz szükség, hogy a kényszerű intézkedések a lakosság alapellátását, szociális feladatokat lehetőleg ne érintsék. Számolni ' kell azzal is, hogy a vállalatok a költségek csökkentése érdekében, a korábban létrehozott és működtetett jóléti intézményeiket - . pl. gyermekintézmények — le akarják építeni. Mivel a tanácsoknak szűkülő pénzforrásaik mellett ezek átvételére nemigen lesz lehetőségük, ez ellátási feszültségekhez is vezetne. Tehát nagyon alapos előkészítést, a különböző érdekek körültekintő egyeztetését igényli minden ilyen intézkedés. Várható, hogy a tanácsok a források szűkülése miatt feszültségeiket hitelek felvételével igyekeznek áthidalni, eladásodnak. Nagy körültekintést igényel a testületek döntéseinél, hogy a jelenlegi Feszültségek oldására irányuló lépéseik milyen mértékben mehetnek a jövő lehetőségeinek terhére. Fel kell készülni arra, hogy új feladatok fognak megjelenni, vagy régi feladatok kapnak más és nagyobb hangsúlyt, igényelnek más megközelítést. Például a most kidolgozás alatt álló központi cselekvési programok egy része: a lakásgazdálkodás korszerűsítése, a foglalkoztatáspolitika, az oktatási, egészségmegőrzési, szociálpolitikai programok, az állami irányítás és a közigazgatás korszerűsítése, a hatósági ügyintézés egyszerűsítése, stb. Ezek a tanácsoknál a közeljövőben —, nagyrészt 1988. év - feladatait jelzik, társadalmi hatásukat illetően azonban hosszú távra határoznák meg a tanácsi munka tartalmát és követelményeit. A mi teendőink A kormány munkaprogramjában szereplő feladatok végrehajtásában a meg'yei tanács várhatóan decemberi ülésén fogja meghatározni saját teendőit. Célunk csak az lehet, hogy az ebben szereplő feladatok megvalósítását minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítsük. Ehhez kérjük a társadalmi szervek és a lakosság támogatását és aktív részvételét. Enélkül megvalósításuk nem lehetséges. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese Of utakon Konténeres gyümölcsfák Bármikor elültethetők — Az ültetést követő évben már gyümölcsöt hoznak — Magyar gyümölcsfaexport Amerikába A tavaly felvett fejlesztési hitelből munkagépeket vásároltak, konténertelepet építettek. Szombaton, vasárnap családok apraja-nagyja dolgozik az országút mellett hosszan elnyúló területükön: vállalkozási szerződésben gondozzák a csemetéket. Tovább lépni! - Ez a mozgatórugója mindannak, amit az ember ma a Siófoki Állami Gazdaság alsótekeresi faiskolájában, az ország legnagyobb Faiskolájában láthat, tapasztalhat. A Baranyában vásárolható csemeték több, mint fele innét származik. A faiskolának története van. Hatvanöt évvel ezelőtt kezdett itt gazdálkodni Srikker Sándor vállalkozó. Kezdetben állatokat tartott, takarmánynövényeket termesztett. Akkoriban német kertészek járták a vidéket és egyikük tanácsára — kezdetben csak két-három holdon — faiskolát alapított. Az oltványok kereslete olyannyira megnőtt, hogy a háború előtt már 30- 40 holdnyi területen nevelte a csemetéket, amelyek jó részét külföldön értékesítette. Elsősorban díszfákat nevelt, s a külföldi vevők, no meg a környék balatoni villáinak tulajdonosai rentábilissá tették a termesztést annak ellenére, hogy a díszfaiskolát fényűzési adóval terhelték. Gyümölcsfával a háború után kezdtek itt foglalkozni, s azóta vegyes profilú az iskola: gyümölcs- és díszfacsemetéket egyaránt nevelnek. Az oltványok ötven százalékát exportálják. Külföldön elsősorban a díszfacsemetéknek van piacuk, de az alsótekeresiek gyümölcsfával is kereskednek. Valamennyi európai országba szállítanak, de az USA-ban is van piacuk. Tavaly egymillió dollár értékben exportáltak. Biztos nem az oltványok éreztették meg velük a változó idők szelét, de tény, hogy az alsótekeresiek a közelmúltban felgyorsítottak. Akár jelképe lehet ennek a sebességváltásnak az a sok száz konténeres gyümölcsfaoltvány, amelyek nevelését itt kísérletezték ki, s amelyekből idén már jutott értékesítésre is. A konténeres gyümölcsfooltvá- nyok öt hónap alatt akkorát nőnek, mint a szabad gyökerűek két év alatt. Bármikor — akár júliusban is — elültethetők és nagyon gyorsan termőre fordulnak. Díszfaoltványok konténeres nevelése nem újdonság, ám a gyümölcsfáké igen. Az USA- ban és Olaszországban már szintén nevelnek így gyümölcsfaoltványokat, de az a technológiai eljárás, amelyet az alsótekeresiek alkalmaznak, eltér az eddig ismertektől. Épp ezért kezelik szolgálati szabadalomként, ezt a módszert, amely Barabits Ferenc főága- zat-vezetőnek, a faiskola vezetőjének nevéhez kötődik. A technológia lényege, hogy az oltványok a felhasznált napenergia függvényében kapják a tápoldatot. A mennyiséget rendszeres levélanalízis alapján határozzák meg. Mindebből a szemlélődő csak azt látja, hogy rendezett, kaviccsal borított területen a gerinc öntözőcsőből vékony műanyag- vezetékek kígyóznak minden konténerbe, melyekben egészséges, sötétzöld színű, dús lombkoronájú, sőt már gyümölcsöt is hozó fácskák vannak. Nem látszik, hogy a kavicsréteg és az egyenletesen simára döngölt föld között van egy vízzáró műanyagtakaró, amely elvezeti a fölösleges tápoldatot. A szemet gyönyörködtetően rendezett, konténeres gyümölcsfatelep mellett már alakul a másik. Jóllehet a két telep is elenyészően csekély területet foglal el 350 hektárnyi faiskolából, nagyon valószínű, hogy a biztosan eredő, az ültetést követő évben már gyümölcsöt hozó oltványok iránt -nagy lesz az érdeklődés. Elsősorban az olyan kiskerttulajdonosok igényére alapoznak, akik kevés, de többféle gyümölcsfa gyors termőre fordulásával elsősorban a család részére termelnek gyümölcsöt. Ezeket az oltványokat a szabadgyökerű gyümölcsfacsemetékkel együtt októbertől a helyszínen is árusítják. Az alsótekeresiek lerakató olyan, mint egy nyitott áruház. Bevásárló kocsit tolva körbe lehet járni a beton alapra helyezett hatalmas oltványtartókat, s ki lehet választani a legjobban tetszőt. Török Éva