Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-22 / 291. szám
1987. október 22., csütörtök Dunántúli napló 5 Újságíró vendégek Pécsett és Komlón 25 éves a Mecseki Bányász Negyedszázados jubileumát ünnepli idén a Mecseki Szénbányák és Komló város közös hetilapja, a Mecseki Bányász. Ez alkalomból a lap szerkesztősége tapasztalatcserére hívta a MUOSZ üzemi lapok szakosztályának tagjait. Két napig közel 40 újságíró ven- dégeskedig ezért tegnaptól Pécsett és Komlón. Ismerkednek a városok, a bányavállalat és a vendéglátó lap múltjával, jelenével és terveivel. A kihelyezett szakosztályi ülés résztvevői tegnap délelőtt a Mecseki Szénbányák Igazgatóságának nagytermében tájékoztatót hallgattak meg a vállalat és az üzemi lap munkájáról. A feltett kérdések kpcsón a szénellátási, termelési és munkaerőgondokról is szólt Szirtes Gábor, a Mecseki Szénbányák beruházási osztályának főmérnöke. A vállalat és Komló város életében jelentős szerepet játszó üzemi lap tevékenységét dr. Gábor János, a vállalat pártbizottságának titkára, dr. Jádi János, a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Gerendás Ferenc, a MUOSZ szakosztály vezetőségének tagja értékelte. Mint elhangzott: a lap lehetőségeihez mérten közérthetően és nagy alapossággal mutatja be a bányászok életét, problémáit, kulturális és szociális lehetőségeit, a munka feltételeit. Éppen ezért érthető, hogy hetente több mint tízezer példányban fogy el Komlón és a bányaüzemben. A tegnapi tanácskozáson megemlékeztek a lap múltjáról. A főszerkesztő, Vízhányó Imre köszöntötte a Mecseki Bányásznak és elődjének, az 1963-ban megszűnt Üj Kom- ló-nak egykori felelős szerkesztőjét: dr. Gyevi Károlyt. Délután a vendégek többek között a Bányászati Múzeumot is megtekintették, majd Baranya életéről szóló filmvetítésen vettek részt. H. A. Szedd és viddj_ Ingyen tűzifa a baranyai erdőkből Kanyargós, órvízmosta he- pe-hupás út vezet az erdőn keresztül a tisztásig, ahol a hetvehelyi erdészet fakitermelő munkásai dolgoznak. Csípős már a reggeli hideg, jólesik néha megmelengetni kezüket az apró tábortűznél.- Mindenkinek jól jön az ingyen tűzifa — mondja c bükkösdi Petrás Győző. - Az egész környék innen hordja. Én például három nap alatt négy köbméter vékonyfát gyűjtöttem össze, a barátom traktorjával szállítottam el. Jövök még később is, mert télire hat köbméterre van szükségem. No meg hetven mázsa szénre, de ez már nem ingyen van. — A „Szedd és vidd” akciót a saját kezelésű erdeinkben hirdettük meg. Ez a baranyai erdők kétharmada, mintegy 62 000 hektár — tájékoztat Recht János, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fa- használati ágazatvezető főmérnöke. — A már kitermelt területek úgynevezett apadé- kát, azaz a visszamaradt ágakat, gallyakat vihetik el. Aki gyűjteni szeretne, minden esetben jelentkeznie kell a helyi erdészet kerületvezető erdészénél, aki megmondja, hoé|v melyik területrészt söpörhetik át. Ö jegyzi fel azt is, bogy mennyit visznek el. A vékonyfa, amely öt centiméternél kisebb átmérőjű, teljesen ingyen van. Ha például valaki összeszed vékonyfából egy köbmétert, ezért 240 forintot fizetünk neki, ő pedig ugyanennyit fizet be nekünk. Erre a - talán feleslegesnek tűnő - számítgatásokra azért van szükség, hogy a gazdaság állományba tudja venni az elvitt mennyiséget. A vastag, öt centiméternél nagyobb átmérőjű fánál már más a helyzet: ezt nem adjuk teljesen ingyen. A végső számítások szerint 330 forintba kerül köbmétere. A kiadott területeken tiszta munkát kell végezni: a már nem kellő, fel nem szedett ágakat, gallyakat el kell égetni, hogy ide új fákat telepíthessen az erdészet. Várhatóan az idei akció sikeresebb lesz, mint a tavalyi, mert ez az első év. hogy a vékonyfát teljesen ingyen adjuk. 1986-ban 7305 köbmétert gyűjtöttek össze, bár mi szerettünk volna 10 000 köbméterig felmenni. Az optimális összeszedhető mennyiség 15- 16 000 köbméter, remélhetőleg ez idén összejön. Ha nincs mivel elszállítani a fát, a gazdaság lovaskocsit, illetve traktort biztosít, természetesen fuvardíj ellenében. Ó. Zs. Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése A műszaki fejlődés gyorsításáról és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatási eredmények hasznosításáról hallgatott meg tájékoztató jelentést szerdai — Juhász Mihály elnökletével tartott — ülésén az Országgyűlés ipari bizottsága. A bizottsági ülésen felszólalt Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese, Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke és Kapolyi László ipari miniszter. Baranyai építészek tanulmányútja Fellbachban Tanulságos szakmai programok (Munkatársunk telefonjelentése) Igazán nem panaszkodhatunk, hisz Fellbach kellemes, napos ősszel, és rengeteg szakmai látnivalóval fogadott minket. A vasárnap reggel Pécsről 17 céget képviselő 45 fős építész szakmai delegáció fárasztó út után, hétfőn este érkezett a Stuttgart melletti Esslingenbe. A tapasztalatszerzés már a szálláshelyen kezdődött, meggyőződhettünk, milyen is egy épület, ha kiváló anyagokból, nagy szakérteÁ vásár összege az egészségkárosodott gyerekeké Gyermekruha börze Dóri egy hatalmas mackót kapott az anyukájától, a kislány arcához szorítja a puha játékot, el nem engedi semmi pénzért. Két kismama kíváncsian keresgél az aulában, míg a ruhákat méregetik, a kisgyerekek sajtostallért majszoltak a babakocsiban. Még nincs tíz óra, szerelik a világítást, pakolják a holmikat, rendezgetik a bébiételes üvegeket, de már zsibong a gyermek- ruhapiac a más rendezvényekhez szokott művelődési házban. A gyermekruhabörze, amely két napig kínál szép holmikat a vásárlóknak, tegnap délelőtt nyílt a pécsi Apáczai Nevelési Központ aulájában. Az anyukák az eladókban a körzeti rendelők asszisztenseire, a családokat látogató védőnőkre ismerhetnek. Ök, a pécsi gyermekkörzetek dolgozói szervezték ezt a vásárt, megtalálták az alkalmat az okos támogatósra. Jól jár itt mindenki. Nem kell száz forintnál többért az erszénybe nyúlni egy-egy szép ruháért, legfeljebb a bélelt téli darabok kerülhetnek néhány forinttal többe, de alkudni is lehet. A csecsemőknek és a tizennégy éves kamaszoknak egyaránt vásárolhatnak a szülők. És keresgélhetnek a játékok, a mesekönyvek között. Honnan az eladásra kínált holmik? A körzeti orvosoknak és munkatársaiknak régi tapasztalata, hogy a családok nem tudnak mit kezdeni a hibátlan, de kinőtt ruhákkal, a játékokkal, elolvasott mesekönyvekkel. A rendelőkben évek óta szervezik a csereberét: a rászoruló családoknak juttatják azokat a holmikat, amiket mások is szívesen átadnak. Dóri maciját is valószínűleg megunta már egy kisgyerek, milyen jó, hogy a szülei nem dobták ki... A vásár mellett bébiételbemutatót is rendeznek: a Kecskeméti Konzervgyár és a Pécsi Tejüzem küldött a termékeiből. A Németh László úti bölcsőde dolgozói bábokat készítettek, és a szabásmintákat is szívesen megmutatják az édesanyáknak. Orvosi tanácsot is kaphat az, aki gondjában segítséget kér a börze idején, 10-től 18 óráig. A szervezők a kétnapos vásáron szerzett összeget a pécsi egészségkárosodott gyerekek támogatására ajánliák fel. Jó lenne akár évente többször is hasonló lehetőség, talán szívesen segítenének mások is. Ez alkalommal az egészség- ügyi dolgozók kezdeményezését támogatta a Sopiana Gépgyár és a Hunor kesztyűgyár is. G. M. lemmel és jó tervek alapján építik. Hja, a német precizitás ... Kedden reggel kezdődött a szakmai program. A fellbachi új városháza épületében Friedrich Wilhelm Kiel főpolgármester köszöntötte a Mischl Róbert BÉV vezérigazgató, az Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTÉ) baranyai elnöke által vezetett küldöttséget. A Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társaságának Koordinációs Irodája (BÉKI), a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottsága és az ÉTÉ szakembereit a főpolgármester szívélyesen fogadta és tájékoztatta a 40 ezer lakosú város építészeti fejlesztéséről. Ezután bemutatta az egy éve elkészült új városházát, ahol ebédet adott tiszteletünkre. Heinrich Becht, a Gerényes- ről származó fellbachi építési vállalkozó - aki kezdeményezője volt a Fellbach és Pécs testvérvárosi kapcsolatának — és Balázs Ferenc, a Horizont Magazin tulajdonos főszerkesztője is velünk tartott az építkezések megtekintésénél. Megnéztük a Becht cég egyik munkaterületét, ellátogattunk a város szőlőhegyére, a Kap- pelbergre, ahol erőteljes szőlőrekonstrukciós munkák folynak. Felkerestünk egy 20 fős tervező-vállalkozó irodát, megtekintettük a szakmailag érdekes megoldású városi sport- központot. A városházán a meisseni porcelánokat, valamint Lugossy Mária és Bohus Zoltán kisplasztika kiállítását, majd a városi könyvtárat és a kongresszusi szállót néztük meg. A keddi program legnagyobb meglepetése és egyben a legnagyobb szakmai irigységet kiváltó látnivalója a Fer- tiqhaus volt, ahol az NSZK-ban kapható és kész elemekből felépíthető 64 típusház körülbelül meatekinthető. Szerdán a fellbachi beton- elemgyártó Bürkle, kettős padlózatot és a sok mást építő Mahle céget látogattuk meg, és elköszöntünk a fellbachi házigazdáktól. Tegnap délután utolsó szakmai programként Stuttgartban a Siemens irodaház építését tekintettük meg. Utána ismerkedtünk az 550 ezer lakosú tartományi székhellyel. Ma már hazafelé indulunk, bízva abban, hogy München és Bécs építészeti látnivalóival is gazdagíthatja építészdelegációnk a szakmai tapasztalatokat. Murányi László A megyei tanács művelődési bizottságának ülése A kistelepülések művelődését nagyrészt nem érintette előnyösen a többirányú centralizáció, körzetesítés. A helyzet javítását csakis a köz- művelődés, a kereskedelem, az egészségügy, a közlekedés, a vendéglátóipar és még jó néhány ágazat egyeztetett, együttműködő cselekvési programja segítheti elő. A cél végsősoron a népesség megtartása a kistelepüléseken, a helyi közösség kialakítása. A baranyai aprófalvak több gonddal birkóznak. Könyvtár sok helyütt van, illetve jól bevált a mozgókönyvtári és letéti könyvellátás. Huszonhét, összevont könyvtár is működik a megyében, ahol az iskolai és a közművelődési könyveket egy helyen találják meg az olvasók, a korábbinál bővebb választékot biztosítva számukra. Hetvenhat „könyvtár" viszont nem rendelkezik önálló helyiséggel, magánlakásban vagy Művelődés az aprófalvakban tanácsi kirendeltségen húzódnak meg. A kiskönyvtárak egy része korszerűtlen körülmények között működik. Átalakult a művelődési otthoni hálózat. Történtek sikeres kezdeményezések is, különféle megoldásokat próbálva ki, mint például a nagykörzeti modell bevezetése, amelynek sásdi tapasztalatai biztatóak. A művelődési otthoni intézményhálózat egyik problémája számos művelődési ház, klub hiányos, korszerűtlen felsze- reltséqe. Naqyvátyon, Nyugotszenterzsébeten és még néhány faluban viszont fejlesztették az intézményeket. A Baranya Megyei Tanács támogatásával és a helyi erők összekapcsolásával Ceg- lédpusztán, Oroszlán, Bükkösd társközségeiben faluházakat építettek, illetve alakítottak át e célra régi épületeket. Több helyütt kezdeményezték a közös fenntartást vállalatokkal, termelő- szövetkezetekkel. Ezt az együttműködést tovább kellene bővíteni a kereskedelmi gazdasági egységekkel, így is törekedve a komplex falufejlesztésre, a közművelődés egyes formáinak a létrehozására, működésük biztosítására. A Baranya Megyei Tanács Művelődési Bizottsága Takács Gyulának, a megyei tanács elnökhelyettesének a vezetésével tegnap vitatta meg az aprófalvak működési ellátottságát bemutató igen részletes, helyzetfeltáró jelentését, amelyet dr. Végh Józselné, a megyei tanács közművelődési csoportjának vezetője készített. A művelődési bizottság tagjai számos kérdést és javaslatot tettek egyebek mellett a helyi összefogással, a nagykörzeti modellel, az iskolarehabilitációkkal, az aktív, tenni akaró emberek megkeresésével, az elöljáróságok, a tömegtájékoztatás szerepével kapcsolatosan. A kiegészítéseket figyelembe véve a művelődési bizottság elfogadta a tájékoztató jelentést és a felsorolt feladatokat, ajánlásokat. Ezek között szerepel Sellye hátrányos helyzetű térségei számára is nyújtandó komplex közművelődési mozgóellátás modelljének a kidolgozása, a kistelepülések közművelődését segítő komplex faluprogram kialakításának koordinálása. B. A.
