Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-21 / 290. szám
1987. október 21., szerda Dunántúli napló s Patinás városunk múltbeli értékeit őrizni, védeni, haladó hagyományait ápolni, kulturális életét gondozni, gyarapítani, a Pécsről kialakított városképet szebbíteni — minden városlakónak feladata. Ezen célok szolgálatában jött létre a Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesület is, amelynek tagsága többet kíván tenni városáért, mint az a polgár, aki csak tudomásul veszi, vagy aki csak kritizálni tudja a városunkban történteket. Egyesületünk kilépett zártságából, a város közönsége is tudomásul veszi, hogy vagyunk: a Dunántúli Naplóban emblémánkkal ellátott tájékoztató cikkek számolnok be időleges tevékenységünkről, a „Konzum-kirakat" folyamatoson tájékoztat egyesületi életünkről, ugyanígy a vasútállomási „híradónk” is. A Janus Pannonius Múzeum „Örökség" című kiadványában félévenként ismeretterjesztő cikkek jelentek meg. A levélpostai küldemények emblémás pecsétjei qvak- ran hívják fel a figyelmet egyesületünkre. Rövidesen elkészül egyesületi jelvényünk is, azzal a szándékkal, hadd ismerjék meq egymást a városunk szebbé válásáért fára- dozók. Értékeink minél teljesebb megismerése érdekében „Pécs az én városom” címmel vetélkedőt szerveztünk az általános és középiskolás tanulók részére. Irodalmi vetélkedő keretében a pécsi általános iskolások prózában és versben fejtették ki városunk iránti sze- retetüket. Idén is kiírtunk egy rajzpályázatot és meghirdettük újabb irodalmi pályázatunkat, valamint „Pécs az én városom” vetélkedőt a fiatalok számára. Városházi toronymuzsikát szerveztünk minden hónapra. Igaz, a toronymuzsikából erkélymuzsika lett, a jó akusztika biztosítása végett. Hallattuk szavunkat a városi utcanév-elnevezéseknél — nem mindig sikerrel. Helyeselnénk egy utcanévadó bizottság szervezését — régi és új tudósaink, jeles embereink megbecsülése érdekében. Terveink között szerepel és a megvalósulás felé halad a személyekről elnevezett aécsi utcák emléktáblával való ellátása. Már csak a zsűrizés és az utcanévtáblák elhelyezésének engedélyezése van vissza. Támoqattuk a művészeket kiállítás-rendezésükben, prospektusaik kiadásában. Emléktáblákat helyeztünk és helyezünk el a Pécs kultúrtörténeti és gazdasági életében kiemelkedő egyének tevékenységének megörökítésére (Forbáth Alfréd, Gosztonyi Gyula, Szőnyi Ottó). A természetvédelem terén tagjaink a nem tagokkal ösz- szefonódva igen jelentős park- gondozási, közterület-karbantartási munkát végeztek. Ekként 33 egyéni vállalkozó 4290 órát teljesített 141 000 forintnyi, 22 szocialista brigád 230 fővel 7210 óra alatt 204 000 forintnyi munkával. Tizenöt általános iskola, öt középiskola és az 506-os Szakmunkásképző Iskola 2052 fővel, 6665 órával 167 000 forint értékű társadalmi munkával. A társadalmi munkaszekciók irányításában tíz fő 800 munkaórában 40 000 forint összértékkel vett részt. A várostörténeti és műemlékvédelmi tevékenység feladati célkitűzése többek között a Dóm téren lévő zenészemlékmű felújítása, Pécs szőlőkultú- rájáoak, présházainak számbavétele, a dömörkapui meteorológiai állomás Széchenyi térre történő visszatelepítése, temetőink történeti és esztétikai felmérése, a régi temetők, főleg a 48-as szabadságharcban részt vett hősök sírjának számbavétele, az Angster-or- gonagyár emlékének megörökítése, a volt Belvárosi Iskola épületében emléktábla fölállítása. Tervezzük a Kulich Gyula utcai, volt megyeháza épületén volt szobrok, emléktáblák felkutatását. Az elmúlt évben a város Hild-éremmel való kitüntetése alkalmából részt vettünk az ünnepség előkészítésében, valamint a „Település és kultúra" rendezvényen. Kezdeményezésünkre nyert kiírást a városban megépítendő fedett autóbuszmegállókra a tervpályázat, aminek díjazásához jelentős összeggel járultunk hozzá. Részt vettünk a zsűrizésében is. Anyagilag és erkölcsileg ismertük el „Az év lakóháza” pályázat egyik tervezőjét. Kezdeményeztük a városszépítésre, a városszeretetre nevelő pedagógiai pályázat kiírását. Egyesületünk az elmúlt évi közgyűlés jóváhagyásával csatlakozott a Város- és Községvédő Egyesületek Országos Szövetségéhez, és közreműködtünk a szervezet megalakításában. Felvettük a kapcsolatot a szövetség más tagegyesületeivel is, a budapesti és a mohácsi városvédőkkel, akikkel Pécsett tartottunk tapasztalat- cserét. Nagy és megoldatlan problémánk a helyiség kérdése. Enélkül nem élhetünk egyesületi életet. Alkalomszerűen ugyan a város vezetőitől kapunk helyet és lehetőséget a városházán, de itt csak vendégek vagyunk: tagjaink kötetlen beszélgetésre, a vezetőséggel, egymással való találkozására nincs lehetőség. További terveink között szerepel „A virágos Pécsért" és a fásítási mozgalom megindítása. „A szebb, emberibb környezetért” c. országos pályázatra benyújtott tanácsi anyagban foglaltak támogatása, a városüzemeltetés különböző tevékenységének javítására vonatkozó javaslatok, ajánlások kidolgozása. A sokféle tárgyi és személyi nehézségek ellenére is egyesületünk iparkodik városunk érdekeit szolgáló, jó munkát végezni. Céljaink eléréséhez azonban még több áldozatos kéz munkájára tartunk igényt. Nemcsak javaslatokra, megvalósításra váró tervekre van szükség, hanem olyan dolgos kezekre, alkotó elmékre, amelyek meg is oldják problémáinkat, vagy legalábbis rámutatnak a megoldási lehetőségekre. Tehát a városért aggódó, városunkat féltő és szerető olyan állampolgárokat keresünk, akik tesznek,”" dolgoznak, áldoznak is érte — erejükhöz, lehetőségeikhez képest. Dr. Marton István, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke Á Közlekedési Minisztérium vezetői Baranya megyébe látogattak Értekezlet a megye és Pécs közlekedéséről A Közlekedési Minisztérium vezetői tegnap Üaranya megyébe látogattak, ugyanis Pécsett tartották az úgynevezett kihelyezett miniszteri értekezletet. Urban Lajos közlekedési miniszter kíséretében volt dr. Tóth László minisztériumi államtitkár, dr. Nagy Ervin és Ónozó György miniszterhelyettesek, valamint a Közlekedési Minisztérium több főmunkatársa. A megye és város vezetői közül jelen voltak dr. Dányi Pál. az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke. Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára, Piti Zoltán. Pécs Városi Tanács elnöke, valamint a Pannon Volán, a MÁV és a Közúti Építőipari Vállalat vezetői. Az értekezlet témája volt a megye és Pécs közlekedési helyzetének, gondjainak az elemzése, és a jövő terveinek megvitatása. A megye és a város vezetői elmondták milyen sajátos helyzet - aprófalvas településszerkezet — nehezíti a megyében a tömegközlekedés bonyolítását. Szó volt Pécs történelmi belvárosának közlekedési, parkolási gondjairól. A várost elkerülő gyorsforgalmi út terveinek ismertetése utón feltárták a miniszter előtt azt a tényt, hogy a rohamosan növekvő lakosságú déli városrész (Lvov- Kertváros, nagyárpádi városrész) közlekedésének l»reze- téséhez mindenképp szükséges egy újabb észak-déli út és felüljáró megépítése. Szó volt arról is, hogy a Pannon Volán ugyancsak sajátos, mondhatni az országban egyedülálló helyzetben van azzal, hogy tevékenységének kétharmada személyszállítás és ezen belül is kétharmad rész a helyi tömegközlekedés. Az tanácskozás végén a város vezetői és a minisztérium vezetői között lezajlott beszélgetés során szakmai egyetértés született arról, hogy Pécs észak-déli közlekedését rövid távon meg kell oldani. Ennek módjairól további tárgyalásokra lesz szükség. A minisztériumi értekezletet követően a Harkány-Sellye közötti kisforgalmú vasútvonal bejárására került sor. Ezután a közlekedési miniszter és kísérete a kora délutáni órákban a szentlőrici vasútállomásról visszautazott a fővárosba. S. Zs. Támogatás a foglalkoztatásra Felosztották a rehabilitációs alapot Dönt a felsőbb szerv Véget ért az egészségügyi informatikai vándorgyűlés Hí a korszerű kórház? Mi a korszerű kórház? - tette fel a kérdést a III. egészségügyi informatikai vándor- gyűlés utolsó, „Work-shop"-nak nevezett rendezvényén Nasz- lady Attila professzor, a kötetlen beszélgetés vitavezetője. Volt aki azt válaszolta, hogy az nem más, mint a fekvőbetegek gyógyító intézménye, más pedig állította, a kórház a háziorvos kinyújtott jobb keze. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a korszerű kórház, pontosabban a korszerű egészségügy nem nélkülözheti az informatikát, hiszen számítástechnikára mindenütt szükség van, ahol sok, feldolgozásra való információ gyűlik össze -, illetve kellene hogy összegyűljön. Számítástechnikára szükség van az egészségügyben, a kórházakban arra is, hogy készleteket, gyógyszereket, raktári állapotokat regisztráljon, szükség van a biológiai kutatásokhoz, de mégoly szükséges, hogy az informatika segítse a beteg ember gyógyítását közvetlenül is. Záporoztak a vitavezetői kérdések, hogy a jó válaszok is megszülethessenek — így például, hogy mikor lesz elkerülhetetlenné a számítástechnika bevezetése?, hol kezdődjön a bevezetése?, milyen legyen a betegforgalom nyilvántartáso?... - s sok bölcs és gyakorlati vélemény hangzott el. S a beszélgetés negyvenötödik percében elhangzott az, amit kívülálló remélni sem mert, hogy elhangzik: ahhoz, hogy az egészségügyben teljes körű jogosultságot kapjon az informatika, ahhoz az is szükséges, hogy az egészségügyön belüli „merev feudális hierarchia" oldódjon és szűnjön meg. Mert az már részletkérdés, hogy nagy számítóközpontos háttérrel, vagy egyéni mágneskártyákkal rögzítsék az információkat, annak felismerése után: a számítógépek csak akkor teljesíthetik, amit várunk tőlük, ha azok az információk, melyeket feldolgoznak „demokratikusak": nem monopolizálja őket főorvos, kórház, rendelőintézet vagy körzeti orvos, hanem elérhető mindenki számára, aki részt vesz a beteg ember gyógyításában, tehet valamit a betegség megelőzésében. Az egészségügyi informatikai vándorgyűlés résztvevőinek egy csoportja tegnap ebéd után, Pécsől való elutazása előtt megtekintette az Egyesített Egészségügyi Intézmények Információs Központját, s ezzel a vándorgyűlés, s a hozzá kapcsolódó Medisoft, '57 kiállítás a Nevelési Központban véget ért. B. L. Nem nagy összeg, 706 701 forint felosztásáról döntött tegnap a területi rehabilitációs bizottság. Ez az összeg képezte azt a megyei rehabilitációs alapot, amelyet a Baranya Megyei Tanács végrehajtó bizottsága még 1986 áprilisában létesített. Országos kísérlet volt ez akkor, a baranyai cégek a vállalati érdekeltségi alapból önkéntesen utaltak át pénzeket a foglalkoztatás feladatainak megvalósítására. Ez a kísérlet alapja volt az új rehabilitációs jogszabálynak, amelynek rendelkezése szerint a cégek ez évben központi kasszába küldik a pénzeket. Ezt a hétszázezer forintot viszont Baranyában költhetik el. Hogyan? Pályázatot hirdetett a végrehajtó bizottság, amelyre négy szervezet, az Agára Szociális Foglalkoztató, az Alfa Ipari Vállalat, a Fiatalok Napközi Foglalkoztatója és a Gyermekkórház szemsebészete jelentkezett. A megyei tanács testületé az alap felosztásában várja a területi rehabilitációs bizottság javaslatát. Az összeg valóban nem nagy, mégis a tegnapi ülésen élénk vita előzte meg a döntést, amelynek az alapja a következő felosztás volt: juttassanak az Agórónak 450 000, az Alfa Vállalatnak 100 000, és a Fiatalok Foglalkoztatójának 156 701 forintot. A bizottság ugyanis úgy vélekedett, hogy a szemsebészet fejlesztési terve ugyan jelentős, hiszen a megelőzés fontos része, ez az alap mégsem lehet forrása ennek a tervnek. A javaslat vitájában lényeges kérdések merültek fel: lehet-e szigorúan ragaszkodni a pályázati kiírás feltételeihez akkor, amikor ezeknek az intézményeknek a fejlődésében egy-kétszáz forint is jelentős előrelépés, tulajdonképpen alap a boldoguláshoz? Lehet-e szigorúan a foglalkoztatáshoz kötni a pénzt, ha nincsenek más lehetőségek a munkahelyi körülmények, a gépek, munkaeszközök megszerzésére? Végül is mindez a foglalkoztatás nélkülözhetetlen része. A bizottság helyesen mérlegelt, és nem ragaszkodott a hivatalos álláspontokhoz: mindenekelőtt értékelte például az Alfa Vállalat egyéves eredményeit. Ez a kis cég .ma már ötven mozgáskorlátozott embernek viszi otthonába a munkát, egy éve 21 dolgozója volt. S vállalja a szállítást a megye bármely településére. Nagy szüksége van munkaeszközök vásárlására, hogy többeket segíthessen munkához, keresethez. Ugyanakkor a Fiatalok Napközi Foglalkoztatója, amely a hasonló célú intézmények alapításának országos modellje lett, nem tudja javítani az itt dolgozók körülményeit, bővíteni fejlesztési lehetőségüket. Természetesen támogatni k,- vánja az Agára munkáját is. A területi rehabilitációs bizottság javaslata végül a következő lett: juttasson a testület 300 000 forintot az Agára Foglalkoztatónak, 200 000- et az Alfa Vállalatnak és 206 701 forintot a Fiatalok Foglalkoztatójának. G. M. Nemzetközi gyorsíróverseny Pécsett Nemzetközi gyorsíróverseny- nek ad otthont a hét végén Pécs. A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének rendezvényén öt nemzet legjobb gyorsírói vesznek részt. A mestergyorsírók találkozója egyúttal Teörök Aladár emlékének is adózik: az akkor nyolcadikos gimnazista 75 évvel ezelőtt érte el egy versenyen — hazánkban először — a percenkénti 500 szótagos sebességet. E teljesítmény ahhoz hasonlítható, mintha ma egy kö- zéaiskolai tanuló legyőzné Magyarország örökös gyorsíró- bajnokát. A mostani találkozóra — amelynek megrendezéséhez a Művelődési Minisztérium is tó- mogatólag járul hozzá — Bulgáriából, Csehországból, Szlovákiából és az NDK-ból 3—3 versenyzőt várnak. A magyar színeket — két csapatban — hat beszédgyorsíró képviseli. A versenyfeladat — a hagyományoknak megfelelően — 10 perces, fokozódó sebességű diktátum lejegyzése, amelyneki első perce 266, az utolsó perce pedig 472 szótagos. A szöveget természetesen minden versenyző saját nyelvén hallja; az eredeti, német nyelvű szöveget a verseny előtti napon lefordítják. A diktátum kézírásos áttételére öt óra áll rendelkezésre. Az egyéni verseny mellett a csapatok teljesítményét is értékelik, s rangsorolják. A magyar indulók számára külön tétje is van az erőpróbának: a három legsikeresebben dolgozó versenyző vehet részt a novemberi weimari nemzetközi találkozón. Az Endresz György utcai ifjúsági foglalkoztatóban Pécsért — pécsiekkel
