Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-15 / 284. szám
1987. október 15., csütörtök Dunántúli napló 3 Parkgondozás családi vállalkozásban A város legszebb parkja a mozi előtt található Virágos város A szomszédos gimnázium diákjai szedik a gallyakat, nyugdíjas bácsi segít megpakolni a teherautót. A mohácsi Hősök terét megtépázta a vihar. A megrakott kocsi elindul, az egyik idős ember körbemutat:- Ha ez nem történik, itt minden rendben van. Valóban, még így a takarítás közben is látszik, hogy gondos kézzel ápolják ezt a parkot. Ez a mohácsiak véleménye is. Dicsérik, név szerint ismerik a vállalkozókat, féltő figyelemmel kísérik a munkájukat. A Hősök terén ezen a nyáron szép rend volt, mint az Úttörő parkban is. Az egyiknek Sümegi János, a másiknak Róth Béla a gazdája. Mindketten parkgondozó kisiparosok Mohácson mellékállásban. Természetesen családi vállalkozásban dolgoznak, másként nem lehetne eleget tenni a szigorú elvárásoknak. A városi tanács nem habozott felszámolni saját cégének gazdaságtalanul működő részlegét, hiszen ez már szembetűnő volt a parkjai leromlott küllemében. Az elmúlt évben hirdette meg a válalkozást. Lehetővé tette, hogy parkgondozó kisipart váltsanak a jelentkezők, és pontosan meghatározott és jól ellenőrizhető feladatlistával kötött szerződést velük. Huszonegy parkot adott így ki, s van, aki egy évben százezer forintot is megkeres ezzel a munkával mellékállásban, vagy nyugdíjkiegészítésként, ha bírja, nagyobb területet is gondozva. * Sokan kételkedtek a vállalkozás sikerében féltve a vállalati szervezetet, és nem bíztak abban, hogy így szétdarabolva eredményes lehet a munka. A mohácsiak most biztatnak, nézzem meg a Duna- partot, ahol Horváth Józsi bácsi csodákat művelt. Ha vendéget várnak Mohácsra, szólnak neki, aznap ragyogjon minden, bár a tanácsiak tudják, ez szinte felesleges, mert a család majdnem mindennap kint van, de így állapodtak meg a szerződésben.- Még nem olyan, mint a saját portám, mert rengeteg munka kell ahhoz - mondja Horváth József, aki tulajdonképpen a feleségének segít, ő váltotta ki az iparengedélyt, de a munka zöméhez férfikéz kell, és ebben segítenek a fiaik is.- Felmértem, hogy mit vállalok. Azért sem vettem idén például fűnyírót, a rengeteg kőtől, amit kiszedtünk a sétányon, tönkrement volna. Majd jövőre. Nagy előny, hogy megvan az utánfutóm, nekem nem kell fizetni a szemétszállításért. A rózsák is jövőre már szebbek lesznek, van, amelyikhez nem tudtam hozzáférni. A tavasszal kértem a Porgányi Lacit — ő városi főkertész — mutassa meg, hogyan messem. Egyszer mutatta, aztán azt mondta, nem tud már nekem újat mutatni. Rengeteg terve van. Kiegyenesíti a füves területeket, a szétszórt csónakkarókat is rendbe szeretné tenni, a feleslegeseket kiszedni, a többit lefesteni.- Kevesebb volt a szemét a nyáron?- Jobban vigyáznak az emberek. Tavasszal sokat összeszedtünk, még egy szatyorba bugyolált pisztolyt is találtam a rózsatőn. Azóta csak egyszer fordult elő, hogy egy adag kiöntött ételt hagytak a bokrok között. Az az igazság, hogy nem is tudok haragudni azokra, akik elszórnak papírdarabot, ezt-azt. Nincs mibe dobni. Legalább három-négy szemét- gyűjtő kellene. Józsi bácsi a városgazdálkodási vállalat raktárosa, feleségének ez az első jövedelme, évente hatvankilencezer forint. A pénzt havonta kapják, hoz, hogy óvodavezetőként, közéleti emberként - a népfrontbizottság tagja - parkot takarít?- Vegyes volt a fogadtatás. Az egyik anyuka azt mondta, inkább zsíros kenyeret eszik, mint más szemetét szedi. A munkatársaim, úgy érzem, tisztelnek. Nagyon sokszor szóvá tettük a népfrontban is a lakóterület állapotát. Ma az emberek vigyáznak, látják, hogy szinte mindennap dolgozom a parkban. Az első hónapban több zsák szemetet szedtem össze, ma egy-két nájlonsza- tyor telik meg.- Megéri?- Számított a pénz is, ezzel a nagyobbik fiunkat tudjuk taníttatni. Pécsre jár a tanárképző főiskolára. Igaz, ebben az első évben szinte csak beruháztunk: fűnyírót, szerszámokat vásároltunk. Nincs a lakóterületen fűnyíró, több lakóházközösséggel megegyeztünk, mi nyírjuk a füvet, míg a lakók rendbe teszik az épü let környékét. A Duna-parti parkok mindig gondozottak Läufer László felvételei a munkanaplóban pontosan vezetett és a rendszeresen ellenőrzött feladatok díjaként. A városi tanács huszonöt százalékot év végén ad át, ha elégedett a parkgondozóval. * A Felszabadulás lakótelepen rend és tisztaság van. Három család gondozza ezt a városrészt. Fodor Gyuláné, az óvoda vezetője elégedett az intézmény környezetével, amellyel azelőtt nagyon sok gondjuk volt. Elismeréssel szól arról a családról, amely itt dolgozik. S az érdekes az, hogy az óvoda-vezetőnő munkáját is dicsérik máshol, mert maga is vállakozott, kétszázhatvan négyzetméternyi park gazdája.- Mit szólt a környezete ah- Vállalják jövőre is? — Azt mondják, az adók miatt nem érdemes, de én úgy gondolom, ha az ember többet dolgozik, több is marad neki. A családdal megbeszéltük — vállaljuk. Jövőre köny- nyebb lesz, a nagy munkákon túl vagyunk, beruházni sem kell. S kötetlen a munka, magunk osztjuk be, igaz, ebben az évben minden szombat-vasárnap ráment. * Az év végén újra kötik a szerződéseket. Sikeres a városi tanács vállalkozása még akkor is, ha egy-két parknak új gazdát kell keresni. Mohács újra virágos, ápolt kisváros akar lenni, és erre megvannak az esélyei. Gáldonyi Magdolna Magabiztosan, felelősen a lövőnkért Társadalmi igazságosság A Baranya Megyei Pártbizottság szeptember 24-én meghatározta tennivalóit a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításában. A Dunántúli Napló cikksorozatban kívánja ehhez az állásfoglaláshoz a háttérinformációkat megadni és az összefüggésekre rámutatni. A társadolmi igazságosság kérdései napjainkban gyakrabban szerepelnek politikaiközéleti vitáinkban, mindennapi beszélgetéseinkben. Ez érthető, mert a társadalmi igazságosság egyike deklarált elveinknek és az igazságosság sokszínűségének feltárása és érvényre juttatása elválaszthatatlan társadalmunk demokratizálódási folyamatától. Mit is értünk társadalmi igazságosságon? Sok más társadalmi kategóriához hasonlóan a társadalmi igazságosságnak sincs általánosan elfogadott értelmezése. Társadalomkutatók véleménye szerint a mi szocialista társadalmi igazságosság felfogásunknak az ember lényegéről szóló marxi gondolatokra kell épülnie. E szerint egy gazdasági-társadalmi formáció, társadalmi-politikai berendezkedés, jogrendszer stb. akkor igazságos, ha a társadalom minden tagjának biztosítja a képességei kibontakozásához szükséges társadalmi feltételeket. Széles körben elfogadott nézet, hogy a társadalmi igazságosság érték, de hogy az értékek rangsorában hol foglal helyet, már vitatott kérdés. Úgy vélem, a társadalmi igazságosság jelentősége nő, s kell is, hogy növekedjék. Enn°J< egyik ideológiai, politikai oka, hogy a gazdaság területén még hosszabb ideig gondjainkkal számolni kell. Ezért nagy jelentőségű lenne annak elfogadtatása, hogy ez a társadalom, még ha a gazdasági teljesítőképessége számos ok miatt viszonylag korlátozott is, igazságosabb a polgári társadalmaknál. Hasonlóképpen fontos lenne, hogy a társadalom minden tagja ezt ténylegesen így is érezze. Az igazságot ugyanis általában akkor vesszük elő, amikor más területeken gondjaink vannak. Az is igaz viszont, hogy az embereknek igen nagy az igazságérzetük, igazságigényük, igazság-követelésük, bár az igazságosság olyasmi, amit mindenki csak a maga szempontjai szerint, a maga érdekeinek fényében tud értelmezni. Áthatja az igazságosság az emberek hétköznapjait, mert mércéül szolgál, mert segítségével megítélik egymás magatartását, az emberi viszonyokat, de nemegyszer a hozott intézkedéseket, a jogszabályokat, sőt a gazdasági-politikai berendezkedést is. Mi sem jellemzi jobban az igazságosság széleskörűségét, mint az, hogy az igazságos, illetve igazságtalan jelzőt egyaránt hozzá lehet fűzni a társadalmi-gazdasági berendezkedéshez, államformához, jogrendszerhez, jogszabályhoz, bírói ítélethez, emberi magatartásokhoz stb. Az emberek általában sok mindent tartanak igazságtalannak. A viszonylag magas keresetű pályakezdő, családalapító fiatal például igazságtalannak tartja, hogy bizonyos összegű egy főre jutó jövedelem alatti társa kedvezőbb feltételekkel juthat lakáshoz. A nem maszekok igazságtalannak tartják, hogy a maszekok „agyon keresik magukat". A maszek tökéletesen igazságtalannak tartja, hogy ő rengeteget dolgozik, vállal, kockáztat, mégis jelentősen megadóztatják. Még a látszólag legkönnyebben értelmezhető jogi igazságosság sem olyan egyszerű dolog. Van és nem is kis számmal olyan igazságossági konfliktus, ahol mind a két félnek a maga szempontjából igaza van. Legegyszerűbb esete ennek az, amikor számos válásnál a gyermeket (gyermekeket) az egyik szülőnek ítélik oda, noha a másik szülő is sokat tett a gyermek fejlődéséért és megérdemelné, hogy a gyermekét gondozhassa. Érdemes lenne a felsorolt példák alapján azzal foglalkozni, hogy a társadalom mindenkori igazságérzete hogyan formálódik. Tapasztalhatjuk, ma sokak által hangoztatott probléma, hogy bizonyos egyenlőtlenségek bizonyos okokból, reálisan vagy nem reálisan, de igazságtalanok. Gondolok a nem munkával szerzett, a munkával nem arányos jövedelmekre, a korrupcióra, a hálapénzre. Ismert vélemény, hogy az ilyen típusú egyenlőtlenségek összeegyeztethetetlenek a szocializmus igazságossági koncepciójával. A társadalmi igazságosság értelmezéséhez figyelembe kell vennünk az elosztási igazságossági elveket is, amelyek azonban nem épülhetnek az egyenlőségre. Az egyenlőtlen elosztásnak vannak számunkra nyilvánvalóan igazságtalan formái is. Igazságosnak kell azonban tekintenünk pl. teljesítmény elvből következő egyenlőtlenségeket, amelyek arra épülnek, hogy aki több és jobb teljesítményt nyújt, az kapjon teljesítményével arányosan többet. Az eddigiekből következően úgy vélem leszögezhető, hogy csak egy konszolidált viszonyok között működő, viszony- lég hosszabb útra visszatekintő társadalmi rendszerről lehet megállapítani, hogy igazságos-e, hogy elérte-e azokat a jelszavaiban megfogalmazott célokat, értékeket, amelyeket annak idején maga elé tűzött. Természetesen itt is csak nagyon konkrét, történelmileg determinált tartalommal lehet használni az igazságosságot. Egy adott időszakot akkor találnak igazságosnak az állampolgárok, ha azt érzik, hogy a társadalom saját lehetőségein belül nagyjából jól hasznosítja erőforrásait, anyagi és szellemi energiáit. Amennyiben az állampolgároknak az az érzésük, hogy sokkal több lehetőség rejlik a társadalomban és messze vagyunk ezek kihasználásától, akkor ez nemcsak mondjuk az aktuális gazdaságpolitika helyességének, hanem a társadalom igazságosságának vagy az egyes folyamatok igazságosságának megkérdőjelezésében is megjelenik. Bizonyos társadalmi igazságtalanságokat, egyenlőtlenségeket napjainkban azért tartanak károsaknak egyesek, mert azok növelik a társadalmi feszültségeket, illetve a szocializmus alapvető társadalompolitikai célkitűzéseinek fényében elemzik a társadalmi egyenlőségeket, illetve az egyenlőtlenségeket. Szeretném ezzel kapcsolatban leszögezni, hogy a társadalmi feszültség növekedése nem tekinthető az igazságtalansággal szinonim fogalomnak, noha a kettő között szoros összefüggés van: a társadalmi szintű igazságtalanságok általában bizonyos társadalmi feszültséget idéznek elő. A két fogalom azonban mégsem esik egybe, hiszen nemegyszer előfordul, hogy a társadalmi igazságtalanság csökkentése vagy megszüntetése, amely rendszerint jelentős társadalmi átalakulással jár, ugyancsak lényeges társadalmi feszültségeket idézhet elő (gondoljunk pl. a felszabadulást követően a földosztás és az államosítás társadalmi következményeire). A társadalmi igazságosság és a jog, a szocialista törvényesség kapcsolatáról, összefüggéseiről is szólni kell. A jognak kezdettől fogva alapvető funkciója az igazságszolgáltatás. Ezt a funkciót a jog sokrétűen tölti be, egyrészt azáltal, hogy szabályai útmutatást adnak a kérdésben, hogyan rendezendő igazságosan az emberek kapcsolata, másrészt azáltal, hogy a jogalkalmazó szerveken keresztül alkalmazzák a jogot. A jog, a szocialista törvényesség akkor felel meg történelmileg a társadalmi igazságosságnak, ha összhangban van a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeivel és hozzásegíti őket ahhoz, hogy érvényesüljenek. Gazdaságunk nehézségei, a termelés szférájában mutatkozó korlátozottabb lehetőségek megnövelik az érdeklődést a társadalmi kérdések iránt. Az kétségtelen, hogy a fokozottabb társadalmi igazságosságra való törekvés egyike szocialista alapértékeinknek, még akkor is, ha az igazságosság tartalma történelmileg változó, s e fogalomhoz igen sokféle társadalmi értékelés, felfogás kapcsolódik. A történetiség hangsúlyozását az igazságosság értelmezésekor több szempontból is fontosnak tartom. Történelmünk arról tanúskodik, hogy könnyebb nagy történelmi igazságtalanságok (pl. születési előjogok, vagy az osztályokat elválasztó tulajdoni egyenlőtlenségek) elítélésében széles körű társadalmi egyetértést és támogatást elérni, s jóval nehezebb a „csak" társadalmi esélykülönbségek vagy rétegkülönbségek okozta konfliktusok igazságos kezelése. A kérdés ezek után úgy hangzik, milyennek kell lennie a társadalmi igazságosságnak, hogy szocialista legyen? A másik kérdés ennek a fordítottját tartalmazza: milyennek kell lennie a szocializmusnak, hogy igazságos legyen? E kérdések megválaszolásához gazdaságitársadalmi kibontakozási programunk megvalósításával, politikai intézményrendszerünk korszerűsítésével juthatunk közelebb. Kiemelkedő feladataink a társadalmi igazságosság érvényesülésének elősegítésében a törvényesség maradéktalan érvényesítésével:- az állami, a szerződési és az állampolgári fegyelem erősítése ;- társadalmunk negatív jelenségeinek, mint pl. a hatalommal visszaélés, a konup- ció és a protekció visszaszorítása; .- következetes fellépés a társadalmi tulajdon felelőtlen kezelőivel, a közösség érdekeinek megsértőivel, a jogtalan haszonszerzőkkel szemben;- a szocialista erkölcs fejlesztése és annak tudatosítása, hogy a jogok és kötelességek egymástól elválaszthatatlanok ;- hozzájárulás az állami irányítás hatékonysága növeléséhez. E feladatok megvalósításában a pártszerveknek is jelentős szerepük van. Feladatuknak kell érezniük, hogy a pártmunka eszközeivel, politikai felvilágosító, mozgósító tevékenységükkel segítsék a társadalmi igazságosság érvényesítését. Dr. Monori Ferenc, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőhelyettese
