Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-14 / 283. szám

1987. október 14., szerda Dunántúli napló 5 Két modell a bemutatott kollekcióból: a vendéglátósoknak és a kereskedőknek ajánlott munkaruhák. Läufer László felvételei Védőfelszerelés és munkaruházati kiállítás és bemutató A dolgozó ember védelmében Félmillió ember dolgozik hazánkban olyan munkahelyen, olyan munkakörülmények kö­zött, ahol egészségük tartós ártalomnak van kitéve. Évente kétezren betegszenek meg foglalkozási ártalmak miatt. Az üzemi balesetek 30 száza­léka olyan munkatevékenység során következik be, ahol az egyéni védőeszközök használa­ta kötelező, Ezen balesetek egyötödében azért következik be o sérülés, vagy egyéb ár­talom, mert a rendeltetésszerű használatban is alkalmatlan­nak bizonyul a védőeszköz a veszély elhárítására. Ezeket a tényeket sorolta . Simon József, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának titkára tegnap délelőtt a Pécsi Ifjú­sági Házban rendezett, egyéni védőfelszerelés és munkaruhá­zati kiállítással és bemutatóval egybekötött munkavédelmi ón­két megnyitójában. A Baranya Megyei Munkavédelmi Bizott­ság és az OMMF Baranya Megyei Felügyelősége által számos közreműködővel rende­zett „A dolgozó ember védel­mében '87" című ankét, kiál­lítás és -bemutató mintegy háromszáz részvevője saját ta­pasztalataival is alátámaszt­hatta volna az SZMT titkárá­nak a tényekből leszűrt követ­keztetését: az egészségvéde­lem nemzeti programjának része, társadalompolitikai kér­dés a biztonságos munkavég­zés feltételeinek, eszközeinek folyamatos fejlesztése. A jelenlegi helyzetet illuszt­rálta a munkavédelmi egyé­ni védőeszközök .és munkaru­házat hazai piacának együt­tesen mintegy 70 százalékát uraló Műszaki Árut Értékesí­tő Vállalat és a Munkaruhá­zati Kereskedelmi Vállalat kö­zös kiállítása, amelyet mór az ankét megnyitója előtt meg lehetett tekinteni. A Baranya Megyei Munkavédelmi Bizott­ság elnökének, dr, Koncsag Károlynak a"” megye munkavé­delmi helyzetéről szóló rövid tájékoztatója után e két nagy­kereskedelmi vállalat vezetői ismertették cégük tevékenysé­gét. Till József, a MUÁRT ke­reskedelmi igazgatója arról szólt, hogy az évente 950 millió forint értékben általuk forgalomba hozott egyéni vé­dőeszközökből 150 millió fo­rintnyi származik szocialista, 100 millió forintnyi tőkés im­portból. Az előbbieknél a magyar szabványoktól való el­maradás és az exportkontin­gensek merev határai, az utóbbiaknál a szűkös deviza­keret jelentenek gondot. A MUÁRT igyekszik megrendelé­sekkel serkenteni a kutatókat megfelelő színvonalú hazai ter­mékek kimunkálására, s fo­kozni szándékozik kiskereske­delmi tevékenységet. A több mint 3500 millió forintnyi ér­téket forgalmazó Munkaruhá­zati Kereskedelmi Vállalat ke­reskedelmi igazgatója, Répási Lászlóné az Ergotext, az Er- gastron és a MedtexJ néven védjegyzett munkaruha-család­jaik választékáról szólt. Beje­lentette, hogy már hazai alap­anyagból is megoldott a for­ma- és mérettartó munkaruhák gyártása, a villanyszerelők munkalábbelijének előállítása, s hogy új, hazai csúszásgátló női munkacipők forgalmazását tervezik. D. I. Népművelők koszorúznák Emlékezés Lemle ézárd Mindén hivatásnak vannak egyéniségei. Példaképei, ha úgy tetszik. Szerencsés esetben nem kijelölik őket, hanem ma­guk nőnek társaik fölé ember­ségben, szaktudásban, tenni- akarásban. Ilyen ember volt Lemfe Gé­za, akit a férfikor derekán, ép­pen 20 esztendővel ezelőtt ra­gadott el a halál. Negyvenhá­rom éves volt. A Baranya Megyei Tanács egykori osztályvezető-helyette­sére emlékezett tegnap a pécsi Művészetek Házában Baranya népművelő társadalma. Fischer János, a Megyei Tanács osz­tályvezetője, mindenekelőtt Lemle Géza állandó újat ke­resését emelte ki, mint köve­tendő magatartást. Lippenszky István nyugdíjas tanácsi főelő­adó az egykori munkatársra, dr. Antal Gyula, az Oktatási Igazgatóság igazgatója az energikus, lényeglátó vezetőre emlékezett Lemle Géza szemé­lyében. Bernics Ferenc nyugal­mazott művelődési osztályveze­tő és Bucsky Mihály nyugdíjas szentlőrinci művelődési ház igazgató is olyan, Lemle Gé­zában meglévő tulajdonságok­ra hívta fel a figyelmet, ame­lyet a mai népművelők és művelődésirányítók bátran vál­lalhatnak, vállalhatnának. Az emlékezések során gyak­ran elhangzott a „józan pa­raszti ész", a „bölcs humor", a határozottság, a lényeglátás, mint követendő magatartási formák fölemlegetése. Az ülés legalább annyi szakmai muní­ciót adott a résztvevőknek, mint érzelmit. Lemle Géza példája ugyanis a meg nem alkuvás- ra, a sokoldalúságra, a kis és nagy feladatok egyforma becs­ben tartására, a népművelői hi­vatás szolgáló jellegére ad na­gyon is szakmai útbaigazítást. (Jellegzetes módon egy vers, Csorba Győző Inkább a vá­lasz cimű költeménye is — me­lyet Bagossy László mondott el - e gondolatokat húzza alá.) Az emlékülés keretében ad­ta át dr. Újvári Jenő, a Nép­művelők Egyesülete baranyai szervezetének elnöke a „Lemle Géza” Emlékérmet Mezei Jó­zsefnek (aki jelenleg az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának munkatársa), eddigi népművelő munkásságáért. Az egyesület titkos szavazással hozta meg döntését, Mezei József az el­ső, aki e kitüntetésben része­sült. Végezetül az emlékülés részt­vevői a központi temetőben megkoszorúzták Lemle Géza sírját. H. J. Gép- es szerszám' kiállítás Pécsett Decemberre elkészül a homlokzat Megújult az egészségügyi szakiskola- Termékeink a gépi beren­dezések árainak mintegy öt-tíz százalékát teszik ki. Számunk­ra igen fontos, ha a vévő' ilyen részegységekre gondol, akkor mi jussunk eszébe. Ezért va­gyunk ott szinte minden jelen­tősebb magyarországi kiállítá­son és vásáron — mondotta Hans Dietmar Graf, a Festo cég képviselője, aki tegnap Pé­csett, a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola aulájában meg­nyílt „Korszerű gép és szer­szám — gazdaságos gyártás" című kiállítás megnyitóján vál­lalata nevében fogadott ben­nünket. Hagyományos termékeinek széles skáláját vonultatja föl a Festo. Nem hiányoznak a prog­ramozható logikai vezérlések, a pneumatikus elemek, a hid­raulikus elektronikus szerelvé­nyek. Mindez azért is érdemel külön figyelmet, mert bemuta­tójának teljes anyagát a Festo — szándékai szerint — Pécsett hagyja, átengedi oktatási cé­lokra a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolának. A rendkívül színes kínálatot fölvonultató, tíz hazai és ti­zenegy külföldi kiállítót egye­sítő bemutatót a Gép- és Szer­számértékesítő Vállalat vezér­igazgató-helyettese, Varga Je­nő indította megnyitójával há­romnapos útjára. Mint hang­súlyozta, nem egyszerűen szem­léről van szó, ugyanis a Kő­bányai Szerszámkészítő Szövet­kezet a közeli, Rókus utcai épületben vásárlási lehetősé­get is biztosít. Eljött a hazai nagyok közül az Egri Finom- szerelvénygyár, akinek pneu­matikus elemeit a megyei bá­nyavállalatoknál is széles kör­ben alkalmazzák. Újdonságaik közül ezúttal oktatási segéd­anyagaikat emeljük ki. Aki hajtóműveket, motorokat, kismotorokat keres, az bizonyo­san a Bauer cég standját ke­resi föl. Aki a szerényebb gé­pi fölkészültségű, de azért igé­nyes szerszámokat keresi, az a Debreceni Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezethez, vagy az első íz­ben Pécsett vendégszereplő osztrák Ostranához látogat. Gergely Béláné, az Atlas- Copco nevében így indokolta jelenlétüket: — Sokaknak feltűnt, hogy a PlV-ről hiányoztunk, ezúttal vi­szont eljöttünk. Ennek elsőd­legesen a GSZV-vel kialakított jó kapcsolataink adják magya­rázatát, másrészt viszont igen vonzó volt a helyszín. Ameny- nyiben a műszaki főiskolások az iskolapadban már megis­merik a nevünket, reméljük végzés után, vásárlóként sem feledik el azt. S hogy mit kínál még a ma és holnap nyitva tartó kiállí­tás? Csiszolószerszámokat a hazai Granit, készülékeket a Danuvia, célszerszámokat a magyar Forcon és Spirál, utóbbi a svéd licenc alapján gyártott AWAB csőszorító bilin­cseket is. Végezetül még né­hány ismert külföldi cég: Büll und Strunz, IPA, IVER, HERION. Sz. Koncz István A pécsi, Déryné utcai egészségügyi szakiskola felújí­tása rutinfeladatnak tűnt a pécsi Építő és Tatarozó Válla­lat számára. Az ez év január­jában elkezdett munka azon­ban nehezebbnek bizonyult a vártnál. A nehézségek egy­részt határidő-kitolódást, más­részt egymillió forintos több­letkiadást jelentettek a pécsi városi tanács művelődési osz­tályának. Az iskola épülete kívül-be- lül felújításra szorult. A belső átalakításnál úgy tervezték, hogy a burkolatokat, vakolást, nyílászárókat, tetőszerkezetet csupán javítják, s nagyobb munkaként a víz- és villany- vezetékeket cserélik ki. Terv volt az is, hogy a parketta szintén a helyén marad. Nem így történt. A kivitelezők ki­sebb termekből alakítottak ki nagyobb alapterületi helyisé­geket. Ezzel szintkülönbség alakult ki, amit persze utólag ki kellett egyenlíteni. A par­ketta 30 százalékát fölszed­ték és kicserélték. Aztán az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mennyezet vakolatát sem le­het úgy hagyni, ahogy volt, mert mór elöregedett, hullá­mossá vált, behajlott. A fölső szint vakolatát teljes egészé­ben leverték és újat készítet­tek — szintén terven kívül. Az eredeti elképzelések sze­rint a városi tanács művelő­dési osztálya megvásárolta volna az iskola melletti épü­letet, hogy ott kollégiumot alakítson ki. Ehhez a meglévő vizesblokk bővítésére lett vol­na szükség. Időközben viszont kiderült, hogy kollégium létesí­tésére most nincs pénzt Amíg ez eldőlt, a tatarozó vállalat leállította a munkát, várva, hogy kell-e végül is bővíteni vagy sem? A határidő eltoló­dásában ez is szerepet ját­szott. Ám ez volt a kisebb időkiesés. A nagyobbat a Dé­ryné utca szűkössége okozta: az erőgépek nem fértek az épülethez. Szerencsére a pé­csi Levéltárban talált alaprajz olaján megtudták, hol volt a régi kapubejárat. Ezt kibon­tották, így a munkagépek be­mehettek az udvarra és végre elkezdhették a munkát. Az új (illetve régi) kapubejáró igen tetszetősnek bizonyult, annyi­ra, hogy a művelődési osztály érdemesnek tartotta megőriz­ni. fgy ezt nem falazták visz- sza, viszont emiatt át kellett dolgozni a homlokzati terve­ket. Ezért van még mindig be­állványozva az épület, holott már augusztusban átadták az iskolát. A homlokzat — ha az időjárás is úgy akarja — de­cember 5-re lesz készen. Az eredeti költségvetésben szereplő 5 600 000 forint, a homlokzattal és a tervekben nem szereplő többletmunkák­kal 7 600 000 forintra módo­sult. Az épületben és az ud­varon utómunkálatokra még szükség van. Ó. Zs. Irodalmi müvek Irodolmi művek sorát alkal­mazzák mostanában televízió­ra. A szovjet kultúra papjai, valamint a budapesti művésze­ti hetek alkalmával klasszikus és kortársi irodalmi alkotások jelennek meg tv-film változat­ban. E hetek folyamán az orosz és a szovjet, továbbá a magyar irodalomból. Kuncz Aladár Fekete kolostorát lát­hattuk nemrég, ezen a héten Németh László drámája, az Eklézsia-megkövetés lesz mű­soron. Orosz klasszikusokból igen jó Csehov-adaptációt lát­hattunk, s ezen a héten Tolsztoj Kreutzer-szonátáját nézhetjük. Ami a kortársi szov­jet irodalmat illeti, sikeres ma­gyar tv-változat készült a szi­bériai Raszputyin művéből, és egy érdekes tv-film Arbuzov: Tánya című színpadi játéká­ból. Szirtes Tamás négy Csehov- novellát fűzött fel, s hozta ösz- sze szereplőit egyazon nemesi kúriába. Játszatott beérkezett, érett művészekkel (Molnár Pi­roska, Horesnyi László) és felfedeztetett új arcokat (Dér Denissa). A televíziós változat minden szempontból hiteles és magas színvonalú volt. Szako- nyi Károly és a rendező for- gátókönyvének, a közös ötlet­nek Ijöszönhető ez vajon? A rendező tehetségének? Vagy egyszerűen „csak" annak, hogy nálunk értjük Csehovot? Hogy Csehov vidéki figurái nagyon hasonlítanak az egykori Ma­gyarországéihoz? Ahol a múlt század végén szinte háziolvas­mány volt — bár német fordí­tásból — Puskin Anyeginje . .. Várakozással nézünk tehát egy másik nagy „írónk", Tolsztoj Kreutzer-szonátája elé. Mert mindezek az óriások, akárcsak Shakespeare, Horatius vagy Goethe, a mienkké lettek, s magyarra fordítva beépültek nemzeti kultúránkba. Miközben nézem ezeket az alázattal és tehetséggel ké­szült televíziós változatokat, azon gondolkodom, hogy va­jon elvisz-e televízió őfelsége a művekhez. És aki már olvas­ta, vajon újból kezébe veszi-e az eredetit, a könyvet, vagy a filmváltozat láttán kipipálható- nak, megismertnek tekinti a klasszikust. Úgy sejtem, emígy van, és kór, hogy így van. Mi­után manapság mi töltjük munkával a nap legtöbb órá­ját a világon, s mivel új diva­tok szorították háttérbe a könyvet, nálunk ma kevesen tudnak órákat szentelni egy- egy mű élvezetének. Szomorú ez, és bevallom, örülök, hogy olyan korban nőttem fel, mi­kor még szokás volt olvasni, és idő is volt rá. Akkoriban fedeztem fel Kuncz Aladár Fekete kolos­torát, és most újralapoztam a tv-film megnézése előtt. Szá­raz György alkalmazta televí­zióra a szomorú sorsú erdélyi író művét, melynek megszüle­tésekor talán senki sem tudta, mennyire prófétikus alkotás ez. És micsoda remekmű. Nem tudhatták, csak sejthették a kortársak, hogy ez a század bővelkedni fog fekete gyász­ban és embert bezáró kolosto­rokban, táborokban, börtönök­ben, és Kuncz Aladár Fekete kolostora csak halk bevezető Auschwitzhoz. Más világ, más anyag volt a M/há/yfí Imre ké­szítette film, de méltó a ma­gyar irodalom e csúcsművé­hez. Kérem, tessék elolvasni! Arról a huszonéves magyar színészgárdáról kell itt még szólnom, amely a fő szerepe­ket viszi ezekben a tv-filmék- ben, és a magyar színpado­kon, a magyar filmen is. Psota Irénék, majd Törőcsikék, Sztan- kayék raja óta nem jött ki még talán a főiskoláról ilyen sokarcú, soktehetségű gárda, mint Balkay Géza, Bán János, Básti Juli, Bubik István, Funtek Frigyes, Götz Anna, Hirtling István, Ivancsics Ilona, Kubik Anna, Kulka János, Máté Gábor és Udvaros Dorottya csapata - akiknek nemcsak az a fő jellemzőjük, hogy nem magyarosítottak maguknak hangzatos művésznevet. .. G. O. j METABO-szerszámgépek fi FestO'Stand marod

Next

/
Thumbnails
Contents