Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-14 / 283. szám
1987. október 14., szerda Dunántúli napló 5 Két modell a bemutatott kollekcióból: a vendéglátósoknak és a kereskedőknek ajánlott munkaruhák. Läufer László felvételei Védőfelszerelés és munkaruházati kiállítás és bemutató A dolgozó ember védelmében Félmillió ember dolgozik hazánkban olyan munkahelyen, olyan munkakörülmények között, ahol egészségük tartós ártalomnak van kitéve. Évente kétezren betegszenek meg foglalkozási ártalmak miatt. Az üzemi balesetek 30 százaléka olyan munkatevékenység során következik be, ahol az egyéni védőeszközök használata kötelező, Ezen balesetek egyötödében azért következik be o sérülés, vagy egyéb ártalom, mert a rendeltetésszerű használatban is alkalmatlannak bizonyul a védőeszköz a veszély elhárítására. Ezeket a tényeket sorolta . Simon József, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának titkára tegnap délelőtt a Pécsi Ifjúsági Házban rendezett, egyéni védőfelszerelés és munkaruházati kiállítással és bemutatóval egybekötött munkavédelmi ónkét megnyitójában. A Baranya Megyei Munkavédelmi Bizottság és az OMMF Baranya Megyei Felügyelősége által számos közreműködővel rendezett „A dolgozó ember védelmében '87" című ankét, kiállítás és -bemutató mintegy háromszáz részvevője saját tapasztalataival is alátámaszthatta volna az SZMT titkárának a tényekből leszűrt következtetését: az egészségvédelem nemzeti programjának része, társadalompolitikai kérdés a biztonságos munkavégzés feltételeinek, eszközeinek folyamatos fejlesztése. A jelenlegi helyzetet illusztrálta a munkavédelmi egyéni védőeszközök .és munkaruházat hazai piacának együttesen mintegy 70 százalékát uraló Műszaki Árut Értékesítő Vállalat és a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat közös kiállítása, amelyet mór az ankét megnyitója előtt meg lehetett tekinteni. A Baranya Megyei Munkavédelmi Bizottság elnökének, dr, Koncsag Károlynak a"” megye munkavédelmi helyzetéről szóló rövid tájékoztatója után e két nagykereskedelmi vállalat vezetői ismertették cégük tevékenységét. Till József, a MUÁRT kereskedelmi igazgatója arról szólt, hogy az évente 950 millió forint értékben általuk forgalomba hozott egyéni védőeszközökből 150 millió forintnyi származik szocialista, 100 millió forintnyi tőkés importból. Az előbbieknél a magyar szabványoktól való elmaradás és az exportkontingensek merev határai, az utóbbiaknál a szűkös devizakeret jelentenek gondot. A MUÁRT igyekszik megrendelésekkel serkenteni a kutatókat megfelelő színvonalú hazai termékek kimunkálására, s fokozni szándékozik kiskereskedelmi tevékenységet. A több mint 3500 millió forintnyi értéket forgalmazó Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója, Répási Lászlóné az Ergotext, az Er- gastron és a MedtexJ néven védjegyzett munkaruha-családjaik választékáról szólt. Bejelentette, hogy már hazai alapanyagból is megoldott a forma- és mérettartó munkaruhák gyártása, a villanyszerelők munkalábbelijének előállítása, s hogy új, hazai csúszásgátló női munkacipők forgalmazását tervezik. D. I. Népművelők koszorúznák Emlékezés Lemle ézárd Mindén hivatásnak vannak egyéniségei. Példaképei, ha úgy tetszik. Szerencsés esetben nem kijelölik őket, hanem maguk nőnek társaik fölé emberségben, szaktudásban, tenni- akarásban. Ilyen ember volt Lemfe Géza, akit a férfikor derekán, éppen 20 esztendővel ezelőtt ragadott el a halál. Negyvenhárom éves volt. A Baranya Megyei Tanács egykori osztályvezető-helyettesére emlékezett tegnap a pécsi Művészetek Házában Baranya népművelő társadalma. Fischer János, a Megyei Tanács osztályvezetője, mindenekelőtt Lemle Géza állandó újat keresését emelte ki, mint követendő magatartást. Lippenszky István nyugdíjas tanácsi főelőadó az egykori munkatársra, dr. Antal Gyula, az Oktatási Igazgatóság igazgatója az energikus, lényeglátó vezetőre emlékezett Lemle Géza személyében. Bernics Ferenc nyugalmazott művelődési osztályvezető és Bucsky Mihály nyugdíjas szentlőrinci művelődési ház igazgató is olyan, Lemle Gézában meglévő tulajdonságokra hívta fel a figyelmet, amelyet a mai népművelők és művelődésirányítók bátran vállalhatnak, vállalhatnának. Az emlékezések során gyakran elhangzott a „józan paraszti ész", a „bölcs humor", a határozottság, a lényeglátás, mint követendő magatartási formák fölemlegetése. Az ülés legalább annyi szakmai muníciót adott a résztvevőknek, mint érzelmit. Lemle Géza példája ugyanis a meg nem alkuvás- ra, a sokoldalúságra, a kis és nagy feladatok egyforma becsben tartására, a népművelői hivatás szolgáló jellegére ad nagyon is szakmai útbaigazítást. (Jellegzetes módon egy vers, Csorba Győző Inkább a válasz cimű költeménye is — melyet Bagossy László mondott el - e gondolatokat húzza alá.) Az emlékülés keretében adta át dr. Újvári Jenő, a Népművelők Egyesülete baranyai szervezetének elnöke a „Lemle Géza” Emlékérmet Mezei Józsefnek (aki jelenleg az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának munkatársa), eddigi népművelő munkásságáért. Az egyesület titkos szavazással hozta meg döntését, Mezei József az első, aki e kitüntetésben részesült. Végezetül az emlékülés résztvevői a központi temetőben megkoszorúzták Lemle Géza sírját. H. J. Gép- es szerszám' kiállítás Pécsett Decemberre elkészül a homlokzat Megújult az egészségügyi szakiskola- Termékeink a gépi berendezések árainak mintegy öt-tíz százalékát teszik ki. Számunkra igen fontos, ha a vévő' ilyen részegységekre gondol, akkor mi jussunk eszébe. Ezért vagyunk ott szinte minden jelentősebb magyarországi kiállításon és vásáron — mondotta Hans Dietmar Graf, a Festo cég képviselője, aki tegnap Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola aulájában megnyílt „Korszerű gép és szerszám — gazdaságos gyártás" című kiállítás megnyitóján vállalata nevében fogadott bennünket. Hagyományos termékeinek széles skáláját vonultatja föl a Festo. Nem hiányoznak a programozható logikai vezérlések, a pneumatikus elemek, a hidraulikus elektronikus szerelvények. Mindez azért is érdemel külön figyelmet, mert bemutatójának teljes anyagát a Festo — szándékai szerint — Pécsett hagyja, átengedi oktatási célokra a Pollack Mihály Műszaki Főiskolának. A rendkívül színes kínálatot fölvonultató, tíz hazai és tizenegy külföldi kiállítót egyesítő bemutatót a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat vezérigazgató-helyettese, Varga Jenő indította megnyitójával háromnapos útjára. Mint hangsúlyozta, nem egyszerűen szemléről van szó, ugyanis a Kőbányai Szerszámkészítő Szövetkezet a közeli, Rókus utcai épületben vásárlási lehetőséget is biztosít. Eljött a hazai nagyok közül az Egri Finom- szerelvénygyár, akinek pneumatikus elemeit a megyei bányavállalatoknál is széles körben alkalmazzák. Újdonságaik közül ezúttal oktatási segédanyagaikat emeljük ki. Aki hajtóműveket, motorokat, kismotorokat keres, az bizonyosan a Bauer cég standját keresi föl. Aki a szerényebb gépi fölkészültségű, de azért igényes szerszámokat keresi, az a Debreceni Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezethez, vagy az első ízben Pécsett vendégszereplő osztrák Ostranához látogat. Gergely Béláné, az Atlas- Copco nevében így indokolta jelenlétüket: — Sokaknak feltűnt, hogy a PlV-ről hiányoztunk, ezúttal viszont eljöttünk. Ennek elsődlegesen a GSZV-vel kialakított jó kapcsolataink adják magyarázatát, másrészt viszont igen vonzó volt a helyszín. Ameny- nyiben a műszaki főiskolások az iskolapadban már megismerik a nevünket, reméljük végzés után, vásárlóként sem feledik el azt. S hogy mit kínál még a ma és holnap nyitva tartó kiállítás? Csiszolószerszámokat a hazai Granit, készülékeket a Danuvia, célszerszámokat a magyar Forcon és Spirál, utóbbi a svéd licenc alapján gyártott AWAB csőszorító bilincseket is. Végezetül még néhány ismert külföldi cég: Büll und Strunz, IPA, IVER, HERION. Sz. Koncz István A pécsi, Déryné utcai egészségügyi szakiskola felújítása rutinfeladatnak tűnt a pécsi Építő és Tatarozó Vállalat számára. Az ez év januárjában elkezdett munka azonban nehezebbnek bizonyult a vártnál. A nehézségek egyrészt határidő-kitolódást, másrészt egymillió forintos többletkiadást jelentettek a pécsi városi tanács művelődési osztályának. Az iskola épülete kívül-be- lül felújításra szorult. A belső átalakításnál úgy tervezték, hogy a burkolatokat, vakolást, nyílászárókat, tetőszerkezetet csupán javítják, s nagyobb munkaként a víz- és villany- vezetékeket cserélik ki. Terv volt az is, hogy a parketta szintén a helyén marad. Nem így történt. A kivitelezők kisebb termekből alakítottak ki nagyobb alapterületi helyiségeket. Ezzel szintkülönbség alakult ki, amit persze utólag ki kellett egyenlíteni. A parketta 30 százalékát fölszedték és kicserélték. Aztán az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mennyezet vakolatát sem lehet úgy hagyni, ahogy volt, mert mór elöregedett, hullámossá vált, behajlott. A fölső szint vakolatát teljes egészében leverték és újat készítettek — szintén terven kívül. Az eredeti elképzelések szerint a városi tanács művelődési osztálya megvásárolta volna az iskola melletti épületet, hogy ott kollégiumot alakítson ki. Ehhez a meglévő vizesblokk bővítésére lett volna szükség. Időközben viszont kiderült, hogy kollégium létesítésére most nincs pénzt Amíg ez eldőlt, a tatarozó vállalat leállította a munkát, várva, hogy kell-e végül is bővíteni vagy sem? A határidő eltolódásában ez is szerepet játszott. Ám ez volt a kisebb időkiesés. A nagyobbat a Déryné utca szűkössége okozta: az erőgépek nem fértek az épülethez. Szerencsére a pécsi Levéltárban talált alaprajz olaján megtudták, hol volt a régi kapubejárat. Ezt kibontották, így a munkagépek bemehettek az udvarra és végre elkezdhették a munkát. Az új (illetve régi) kapubejáró igen tetszetősnek bizonyult, annyira, hogy a művelődési osztály érdemesnek tartotta megőrizni. fgy ezt nem falazták visz- sza, viszont emiatt át kellett dolgozni a homlokzati terveket. Ezért van még mindig beállványozva az épület, holott már augusztusban átadták az iskolát. A homlokzat — ha az időjárás is úgy akarja — december 5-re lesz készen. Az eredeti költségvetésben szereplő 5 600 000 forint, a homlokzattal és a tervekben nem szereplő többletmunkákkal 7 600 000 forintra módosult. Az épületben és az udvaron utómunkálatokra még szükség van. Ó. Zs. Irodalmi müvek Irodolmi művek sorát alkalmazzák mostanában televízióra. A szovjet kultúra papjai, valamint a budapesti művészeti hetek alkalmával klasszikus és kortársi irodalmi alkotások jelennek meg tv-film változatban. E hetek folyamán az orosz és a szovjet, továbbá a magyar irodalomból. Kuncz Aladár Fekete kolostorát láthattuk nemrég, ezen a héten Németh László drámája, az Eklézsia-megkövetés lesz műsoron. Orosz klasszikusokból igen jó Csehov-adaptációt láthattunk, s ezen a héten Tolsztoj Kreutzer-szonátáját nézhetjük. Ami a kortársi szovjet irodalmat illeti, sikeres magyar tv-változat készült a szibériai Raszputyin művéből, és egy érdekes tv-film Arbuzov: Tánya című színpadi játékából. Szirtes Tamás négy Csehov- novellát fűzött fel, s hozta ösz- sze szereplőit egyazon nemesi kúriába. Játszatott beérkezett, érett művészekkel (Molnár Piroska, Horesnyi László) és felfedeztetett új arcokat (Dér Denissa). A televíziós változat minden szempontból hiteles és magas színvonalú volt. Szako- nyi Károly és a rendező for- gátókönyvének, a közös ötletnek Ijöszönhető ez vajon? A rendező tehetségének? Vagy egyszerűen „csak" annak, hogy nálunk értjük Csehovot? Hogy Csehov vidéki figurái nagyon hasonlítanak az egykori Magyarországéihoz? Ahol a múlt század végén szinte háziolvasmány volt — bár német fordításból — Puskin Anyeginje . .. Várakozással nézünk tehát egy másik nagy „írónk", Tolsztoj Kreutzer-szonátája elé. Mert mindezek az óriások, akárcsak Shakespeare, Horatius vagy Goethe, a mienkké lettek, s magyarra fordítva beépültek nemzeti kultúránkba. Miközben nézem ezeket az alázattal és tehetséggel készült televíziós változatokat, azon gondolkodom, hogy vajon elvisz-e televízió őfelsége a művekhez. És aki már olvasta, vajon újból kezébe veszi-e az eredetit, a könyvet, vagy a filmváltozat láttán kipipálható- nak, megismertnek tekinti a klasszikust. Úgy sejtem, emígy van, és kór, hogy így van. Miután manapság mi töltjük munkával a nap legtöbb óráját a világon, s mivel új divatok szorították háttérbe a könyvet, nálunk ma kevesen tudnak órákat szentelni egy- egy mű élvezetének. Szomorú ez, és bevallom, örülök, hogy olyan korban nőttem fel, mikor még szokás volt olvasni, és idő is volt rá. Akkoriban fedeztem fel Kuncz Aladár Fekete kolostorát, és most újralapoztam a tv-film megnézése előtt. Száraz György alkalmazta televízióra a szomorú sorsú erdélyi író művét, melynek megszületésekor talán senki sem tudta, mennyire prófétikus alkotás ez. És micsoda remekmű. Nem tudhatták, csak sejthették a kortársak, hogy ez a század bővelkedni fog fekete gyászban és embert bezáró kolostorokban, táborokban, börtönökben, és Kuncz Aladár Fekete kolostora csak halk bevezető Auschwitzhoz. Más világ, más anyag volt a M/há/yfí Imre készítette film, de méltó a magyar irodalom e csúcsművéhez. Kérem, tessék elolvasni! Arról a huszonéves magyar színészgárdáról kell itt még szólnom, amely a fő szerepeket viszi ezekben a tv-filmék- ben, és a magyar színpadokon, a magyar filmen is. Psota Irénék, majd Törőcsikék, Sztan- kayék raja óta nem jött ki még talán a főiskoláról ilyen sokarcú, soktehetségű gárda, mint Balkay Géza, Bán János, Básti Juli, Bubik István, Funtek Frigyes, Götz Anna, Hirtling István, Ivancsics Ilona, Kubik Anna, Kulka János, Máté Gábor és Udvaros Dorottya csapata - akiknek nemcsak az a fő jellemzőjük, hogy nem magyarosítottak maguknak hangzatos művésznevet. .. G. O. j METABO-szerszámgépek fi FestO'Stand marod
