Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-11 / 280. szám

Vasárnapi szakácstanács Péter Gizi nem szokott sza- bódni, de most, bemutató előtt, tele feszültséggel és időhiánnyal ugyebár... Aztán tanítanivaló kedvességgel fo­gad, tölt egy kupica gyenge jugoszláv konyakot — ő nem iszik, mert este „A montmart- re-i ibolya" megy, premier — és hozzá teszi, hogy a házi pálinka bizonyára jobb ... Igaz is, premier. Két éve nem láttuk Péter Gizit a Pécsi Nem­zeti Színházban. Mondhatjuk: nem volt olyan darab, amibe - hű, de rossz kimondani — a nyugdíjas művésznő szerepet formálhatott volna. És de jó, hogy most van. Jeanette figu­rája, amit Szenes Iván talált ki és írt be „A montmartre-i ibolyába”, Gizi kedvéért, ami az eredeti Kálmán Imre darab­ban nem volt. Az előadásnak ez is egy szenzációja, a maga nemében. — Izgalom? — Hát persze. Ez a Jea­nette kiöregedett színésznő, aki most öltöztetőnő, és akinek Faludy Laci azt mondja, hogy láttam én magát gyerekkorom­ban játszani ... Szóval ezt mondja a Laci! Nagyot kacag a dolgon. Igaz is: az előszobában fényképeken a művésznő 31 arca, szerepek és szerepek. Ro- hon az idő. Negyvenötben fő­iskolásként már színpadon van. Pécsi színésznő tulajdonképpen 1951-től - néhány év szolnoki megszakítás — és én így hi­szem, nem válik meg többet a mecsekalji várostól. Bátorsá­got veszek, s kimondom: — Én is láttam önt, gye­rek ... szóval, hogy van egy C I I ■■ f ^ ■ ■ t r I I rr ■■ ■■ _ _ ookac-krumpli es V7izi-fele körözött emlékezetes élményem. A Bás­tyasétány 77... Ezen aztán hosszasan elbe­szélgetünk: albumok kerülnek elő, régi szerepek, kedves kol­légák. A konyháról teljesen megfeledkezünk — engem sem érdekel már —, pedig ugye, a recept, az kéne. Gizi édes­anyja kiváló szakácsművész volt, az ízeket varázsolni tud­ta. Onnan is az ötlet, Mohács környéki sokac-konyháról. Tessék hát a sokac-krumpli, ami vereshagymával indul. A hagymát karikára vágva, egy tepsi alján szépen elrendezzük. Rá hófehérre mosott rizs kerül, ujjnyi vastagon, majd a rizs fölé kockára vágott krump­li, nem nagyobbra, mint a krumplilevesbe. Legfölülre pe­dig szeletelt, bevagdosott sza­lonna sorakozzon. Erre kerül az öntet: egy evőkanál lisztet, csapott evőkanál paprikát, megfelelő mennyiségű sót, kis vízzel keverjünk péppé. Ha csomómentes öntsük fel vízzel úgy, hogy a tepsibe lássék is, hogy víz van a prumli alatt. Aztán be a sütőbe. Igen ki­váló főétel, savanyúsággal. Es­tére pedig - aki nem diétá­zik — egyen Gizi-féle körözöt­tet. Sok színész-kolléga isme­ri, hát tegyük közkinccsé. Ugyanúgy készül, mint a többi körözött, de apróra vágott, ki­sütött szalonna kerül még be­le, s az sem árt, ha néhány másodpercre a már kisütött, forró szalonnazsírba az ap­róm vágott hagymát is betesz- szük. Erre az alapra jöhet a tehéntúró és a fűszerek ... Kozma Ferenc A művésznő a konyhában Az ágazat „felülvizsgálatra" szorul Orvosegyetemi napok Dr. Fűzi IsWán az egészségügy kardinális kérdéseiM'aglalfa előadásában Segít a fedélzeti számítógép Ideális autóbusz-menetrend? Immáron hagyomány Pé­csett, hogy az orvosegyetemi napok startját követően tudo­mányos előadások emelik az összejövetel fényét. Tegnap a POTE XIX. egyetemi napjai­nak előadásait dr. Domány Sándor osztályvezető főorvos nyitotta meg, szólva a mag­zati fejlődést meghatározó­hátráltató tényezők legújabb kutatásairól, majd dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára egészségpolitikánk időszerű kérdéseiről szólt. Még két előadás hangzott el ezt követően: dr. Stefanits Já­nos egyetemi adjunktus a nyaki verőér szűkületek sebé­szeti kezeléseiről és dr. Czi- bulka Ágnes egyetemi tanár­segéd a páciens aktív közre­működését nélkülöző hallás­vizsgálati módszerekről szólt. A szakmai előadásokon túl, mi dr. Fűzi István előadásából idéznénk néhány gondolatot, előrebocsátva: a főtitkár a hazai egészségügy szervezeté­nek-rendszerének innoválása mellett tette le a voksát. Mi­ből indította gondolatait? A nemzetközi és a hazai statisz­tikát hívta segítségül, azt ha­sonlította össze. E mutatók nyomón — akár a halálozási adatokat figyelve, akár a tár­sadalom egészségügyi állapo­tát nézve - megállapítható, hogy európai szinten az utol­sók között kullogunk. Néhány további szám: e kis Magyar- országon évente 150 millió az esetenkénti orvoshoz fordulá­sok száma, s hogy ugyancsak egy év alatt 2,5 millióan vesznek igénybe kórházi-klini­kai ágyat. S bár óriásit fejlő­dött az egészségügy, nem tudja kapacitásait megfelelő hatékonysággal kihasználni, nem megfelelő az érdekeltségi rendszer — jószerivel nincs is érdekeltség! -, és képtelen a reá háruló feladatokat mara­déktalanul ellátni. A pénzügyi vonal is elkese- ritő képet mutat: a finanszíro­zás bázis-szemléletű, nem cél­irányos és nem is hatékony. Fűzi István szerint az ágazat költségvetési rendszerét mi­előbb felül kell vizsgálni és megváltoztatni. Az egészség- ügyi intézményeknek-kórhá- zaknak-egyetemeknek nagyfo­kú önállóságot kell adni. Hiányzik az ösztönző elem a bérgazdálkodás egészében, s az egészségügyben dolgozók bérszínvonala is a népgazda­sági átlag alatt x°n 1500 fo­rinttal I összegezve: a stabilizációs programon belül, mely nép­gazdaságunk egészét áthatja, az egészségügynek is vannak kardinális feladatai. S bár az infrastruktúrát illetően a „nem termelő terület”-ről van szó, működése messzemenően ki­hat a termelésre. A XIX. orvosegyetemi napok tegnap este a POTE aulájában a rektori fogadással ért véget. K. F. Bakancsos turisták 20 fok körüli meleg, langyos napsütés, alig rez- dülő levegő. Mind ideális körülmény a kulcsos turis­taházakhoz kirándulóknak és a bakancsos turisták­nak. A szenvedélyes ter­mészetbarátok közül most többeket is elcsaloqatott a szüret, de azért főként a Mecseken megvolt az 1500 —2000-es gyalogos-turista­forgalom. Ami most rendhagyó, hoqy sok az országjáró diák és a vasutas nyugdí­jas, mivel a kedvezmények révén jobban jutnak cél­ba. Tehát felkerekedhetnek az ország távoli zuaából is, hogy a Mecsekkel is­merkedjenek. A nyugdíja­sok kisebb, tehát 6—8, míg a fiatalabbak 15—20 kilo­méteres útvonalat is bejár­tak. Legfőbb Mecsek-béli úticélok ezen a szombaton Jakab-hegy, Püspökszent- lászló, Kőlyuki-forrás, Me- legmányi-völgy, Kismély- völgy voltak. Sokan mentek fel a Balázs-, a Jakabhe- gyi, a Malomvölgyi és a Zengőmiklósvári, valamint a Cigányheavi kilátóra. A kaposváriak a Zseli- cet keresték fel a legszí­vesebben. Útvonaluk kb. húsz kilométeres, érinti Cserénfát, a simonfai híres turistaházat, a Bennai er­dőt és a szentjakabi ro­mokat. A szekszárdiak is felkerekedtek, itt is 100- 200-an, mint Kaposváron és a Sötét-völgyet látogat­ták meg a Kálvária-tető, Szálka és Grábocz érinté­sével. Cs. J. A napilapok már hírül ad­ták, hogy Blic stop néven for­galomellenőrző műszert mutat­tak be a héten Győrött. A tudósítások többsége a talál­mánynak azt a részét emelte ki, amely alkalmas arra, hogy a bérlet vagy jegy nélkül uta­zókat az ellenőr könnyebben elcsípje. Ez nem mellékes, hi­szen a becsült adatok szerint 10—15 százalék a „bliccelők" aránya. A fedélzeti komputer e szenzációs tulajdonsága mel­lett azonban van még sok más, s talán nem kevésbé fontos. A kalauz mellé, a műszerfalra szerelhető gépen — utasszámlálási üzemmód­ban — leolvasható az előző megállótól megtett út méter­ben, majd az ajtó becsukása utón a fel- és külön a leszál­ló utasok száma (az érzékelő a küszöbbe van beépítve, s éppen ez a találmány lénye­ge), valamint az autóbuszon lévő összes utas száma. Ezek az adatok automatikusan is­métlődnek a megállóknál és a cserélhető memóriában rög­zíthetők. A memóriaegységet a veze­tő az autóbusz-decentrumban lévő számítógépbe helyezi, ahonnan az adatok a Volán központjában lévő nagy szá­mítógépbe kerülnek. A meg­felelő program betáplálása után a forgalomirányítók és -szervezők számára megjelenik az utaslétszám (megállónkint, vonalkint, napszakonkint és összesen), a megtett út, az állásidő, stb. így a vállalat a gazdálkodását alapvetően meghatározó pontos adatokra tehet szert: utaskilométer, já­ratszám, sűrűség, követési idő, stb. és lehetővé válik az optimális menetrend megszer­kesztése. Ehhez természetesen szükséges, hogy az adott vá­ros összes járatán legyen ilyen berendezés, a decentru- mokban pedig számítógép. A potyautasok leleplezése akkor válik lehetővé, ha meg­jelölik a jegyeket, egységesí­tik a ma még kb. százféle bérletet és a jelenlegi lyukasz­tókba beépítik az érzékelőket. A berendezést öt győri fel­találó fejlesztette ki (hárman a Volántól, egy-egy mérnök a Műszerész Kisszövetkezettől, il­letve a Vízműtől), a gyártást a budapesti Műszerésztechni­kai Kisszövetkezet vállalta. A prototípus kilenc hónapig működött Győrben kifogásta­lanul. A szövetkezet akkor vál­lalja a gyártást, ha legalább 500 darabra kap megrende­lést, ekkor egy-egy készülék ára 60—70 ezer forint. Ez az ár lefelé mehet ha nő a megrendelés. G. T. Hild-érmes tanácselnök Csőtörések íróasztalán dísztáviratok kisebb tornya. Alig jutunk szóhoz: szinte ötpercenként csöngenek a telefonok. Arca kicsit piros lesz, ahogyan a szívből jövő és meleghangú gratulációkat megköszöni. A Magyar Urbanisztikai Társaság az 1987. évi (egyik) egyéni Hild János Emlékér­met a Hild-érmes Nagyatád tanácselnökének, Hamvas Jánosnak, ítélte oda: Nagy atád várossá fejlődése érde­kében kifejtett kimagasló te­lepüléspolitikai és igazgatási munkásságáért. — Most ez tényleg igazi nagy boldogság nekem -, meséli sugárzó arccal —, hiszen visszajelzése, elisme­rése annak, hogy országosan is érzik, megértették, köszö­nik, amit mi itt, Átadón és környékén településfejlesztés­ben szeretnénk elérni . .. Ta­valy Somogy közművelődési díját kaptam meg. Annak is szívből örültem, hiszen még­iscsak valahol ott kezdődött ez az egész -, ami itt foly­tatódik „nagyban" bennem és sokan másokban, akik társaim, segítőim: a kultúrá­nál .. . Hamvas János kisparaszt- család sarjaként végezte el a bajai tanítóképzőt a negy­venes évek végén. Tanított Kaposfón, majd 8 évig szülő­falujában, Mikén. Ama em­lékezetes - és örök nosztal­gikus hiányérzetünket a ma már sajnos nemlétével érez­tető — pedagógus-generáci­ók, a magyar néptanítók egyik utolsó mohikánja­ként ... ' A közművelődés munkása­ként figyeltek föl rá, és „be­vitték" a járási székhelyre. Közben matematika-fizika szakos tanár lett, majd kul­turális elnökhelyettes. 1970- től a nagyközség, egy év múlva Nagyatád város ta­nácselnöke, később a városi pártbizottság I. titkára. 1984-től ismét tanácselnök, aki nem „régi munkaköré­be" került vissza, csupán, hanem pártvezetőként is ál­landó munkatársi kontak­tusban tudott működni a város államigazgatási veze­tőivel. Ami azért fontos, mert az idő tájt csúcsosodott ki Nagyatád három ütemű középtávú fejlesztése. Először az ipari rekonst­rukciók munkát, kenyeret adtak több ezer embernek. Fölépült a 680 ágyas kór­ház és számos új középület. Utána megvalósult a nagy volumenű, ugyanakkor na­gyon szép, harmonikus és emberközeli lakásépítési program s a lakossági infra­struktúra meg a zöldterületek megóvása, gyarapítása, vá­rosszerte. S itt, akkor lépett be az a koncepció, amelyet lassan- Tassan megvalósulni lát a város vezetője: a tudatos, ésszerű munkamegosztás, a térségi szemlélet. Vagyis azt fejleszteni, kialakítani, ami nincs Barcson, Csurgón vagy másutt, a közelben: s min­dig egyfélét egyszerre . . . És ne azért legyen valami, („itt is"), hogy — hamis lo­kálpatriotizmussal — túllici­táljunk másokat!. .. így a pénzösszegek sem aprózód- nak szana-szerte, (ahogyan ez sajnos, országosan is jel­lemző volt...). Jövő terveik? Újra meg­honosítani Nagyatád egykori idegenforgalmát. Gyógyturiz- mussal, kastélyprogrammal, s a nemzetközi rangú fa­szobrász alkotóteleppel. W. E. Tartós, több mint hatórás vízhiány volt október 10-én, szombaton Kozármislenyben, ami legalább 1200 családot, így több mint 3000 embert érintett. Van, ahol már reggel hét órakor, másutt délelőtt tíz órakor észlelték, hogy akado­zik a vízszolgáltatás, majd teljesen le is áll. A gázveze­tékfektetők árokásás közben megsértették a törpevízmű egyik, 200 milliméteres PVC fővezetékét, emiatt történt a baj. A Baranya Megyei Víz­mű dél körül riasztotta a pécsváradi üzemegységét, de lajtos kocsikat nem küldött a faluba, pedig azokra nagy szükség lett volna. Ugyanis 8—10 családnál tartanak álla­tokat, az egyik helyen 100— 150-es disznóállomány, több portán pedig 2-3000-es csir- kefarm is található. Az álla­tok szomjaztak, nem csak az emberek. Sajnos, a legtöbb udvarban rég betemették a hajdani ásott kutakat, így a vízhiány krónikussá és az álla­tokat illetően életveszélyessé vált. Néhány ponton visszatért a víz, ahogy megkezdődött a javítás, de szombat délután fél ötkor még nem volt zavar­talan. A komlói diszpécser- központban megtudtuk, hogy nagy erővel folyik a helyre- állítás, amit bonyolít az, hogy a PVC-vezetékből hat méter hosszúságút teljesen ki kell cserélni, mert annyira tönkre­ment. A gázvezetéket újfajta eljárással, az úttest alatti át­sajtolással akarták lefektetni, hon« ne zavarják a közleke­dést, de eközben két föld alatt lévő nagyobb méretű kő bezúzta a vízvezetéket. Komlón ugyanezen a na­pon szintén csőtörés volt az Április 4. utcában, ahol egy 100 milliméteres fővezeték tört el, valószínű, elöregedés miatt a szombatra virradó éj­szaka. Lassítja a munkát, hogy mélyen van a tört veze­ték, és csak három kutatóárok megósásával találták meg a hibás helyet a járda alatt. Itt is koraeste még dolgoztak. A vízhiány körülbelül ezer fo­gyasztót érint, de itt jár a laj­tos kocsi. Cs. J. vasárnapi 5 Hl agyat ad u árossá fejlesztéséért

Next

/
Thumbnails
Contents