Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-10 / 249. szám

1967. szeptember 10., csütörtök Dunántúli napló 3 Megduplázódott a beváltóhelyek száma Az új szederkényi takarékszövetkezet is lehetőséget nyújt valu­tabeváltásra Vasárnap délután Fúvós­találkozó Szekszárdon A Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsé­ge és a Kórusok Országos Tanácsa szeptember 13-án, vasárnap 16 órai kezdettel rendezi meg a 6. magyar- országi német fúvószene­kari találkozó döntőjét Szekszárdon. a Babits Mi­hály Művelődési Központ­ban. A fúvóstalálkozóhoz kapcsolódik a szövetség hetilapja, a Neue Zeitung 30 éves jubileuma. Ez al­kalomból kiállítás nyílik az újság történetéről a szín­házi előcsarnokban és szombaton este baráti ta­lálkozóra kerül sor az olva­sókkal, o szekszárdi német klub tagjaival. A résztvevő 9 együttes — felnőtt, ifjúsági és úttö­rőfúvószenekar —, a komlói és ajkai elődöntőn nyújtott teljesítménye alapján ju­tott a döntőbe. Az együtte­sek 10 perces hazai német népzenei műsort adnak. A fúvóstalálkozó szakmai fó­rum is egyben, ahol a ze­nekarok szakmai minősíté­süket kérhetik, ill. a zsűri által megítélt díjakat nyer­hetnek. Tolna megye több hely­ségében (Pakson, Tolnán, Gyönkön, Bátaszéken és Bonyhádon) délelőtt fél 10-kor térzenét hallgathat­nak a fúvósmuzsika kedve­lői. A délutáni gálaelő­adást megelőzően 15 órá­tól a művelődési ház előtt a szekszárdi zenekar csalo­gatja az érdeklődőket. Be­lépőjegyek a helyszínen válthatók. Baranya megyéből a Schwab Antal vezette kom­lói felnőtt fúvószenekar, a jó hagyományokkal rendel­kező babarci úttörőzenekar Ahmann György vezetésé­vel és a Dobos József ve­zette, lendületesen fejlődő palotabozsok—mohácsi út­törőzenekar vesz részt a német fúvószenészek ünne­pi találkozóján. Növekvő valuta­forgalom Kedvezően alakult Baranya első félévi valutaforgalma. A megye 42 váltóhelyének össze­sített adatai szerint a rubel el­számolású valutabevétel mér­sékelten nőtt az elmúlt évhez képest, míg a konvertibilis a kétszeresére, ezen belül a ju­goszláv dinár a két és félsze­resére emelkedett. A forgalom 50 százalékát az IBUSZ, 10 százalékát az OTP-fiókok, a fennmaradó 40-et egyéb uta­zási irodák bonyolították le. Az elmúlt három év alatt duplájára nőtt a valutaváltó­helyek száma is, és az újon­nan bekapcsolódottak szép eredményeket értek el. A Kon- zum Aruház az idei első fél­évben 27 millió forint értékben vett be konvertibilis valutát. Felzárkózott a Malév-iroda, szépen indult a Posta és nem­sokára belép a MÁV.- A továbblépés érdekében újabb váltóhelyeket alakítanak ki, annak ellenére, hogy ne­hézségekbe ütközik — mondja Herke Attila, az IBUSZ területi igazgatója. - Az IBUSZ csak szakmai tanácsokkal segíthet, az induló tökét mindenkinek magának kell előteremtenie. Ez évtől a siklósi ABC, a Me­csek Áruház, az orfűi horgász­tanya, a Hamerli üzletház és a Tünde divatház is foglalkozik valutával. Az OTP a megye öt városán túl egy éve Villányban és Sellyén is jelen van. Bár ez utóbbinál nem volt forgalom, nem szüntetik meg a váltóhe­lyet, mert a határmenti forga­lom révén élnek az igények, csak kevesen tudnak a lehető­ségről. Volt székhelyüket a Kossuth Lajos utcában fel­újítják és szeptemberben meg­nyitja kapuit. A hagyományos üzletágak mellett lesz valuta­vétel és értékesítés, illetve safeszekrény bérbe adás. Ezzel gyorsabb kiszolgálást biztosít­hatnak ügyfeleiknek, mivel a forgalom kétfelé osztódik. — Tisztában vagyunk azzal, hogy az itthoniak körében fe­szültséget okoz a jugoszláv bevásárló turizmus erőteljes fellendülése — tér ki a vissza­térő problémára dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazga­tója. - A kereskedelmi válla­latok, nagyobb áruházak bizo­nyították felkészültségüket, ed­dig nem volt fennakadás az ellátásban. Amíg a lakosság kiszolgálása megfelelő, nem lehet gondunk a hozzánk érke­ző szomszédokkal. Lehetővé tettük, hogy a kötelező meny- nyiség fölötti konvertibilis va­lutával tartós fogyasztási cik­keket is vásároljanak, ami lé­nyegében exportnak számít. Ennek eredményeként tapasz­taljuk, hogy megszűnt a ber­zenkedés a kötelező beváltás miatt. Sőt amíg korábban a dinárbevétel alig haladta meg a kötelező határt, ma lényege­sen meghaladja azt. A túlzott kivitel megakadályozásáról a vám- és pénzügyőri szervek gondoskodnak. Cergász Györgyné, az OTP Baranya Megyei Igazgatósága betétosztályának vezetője el­mondotta, hogy az átváltáso­kat leszámítva az egyéb úton bejövő devizaérték is nőtt. Az OTP-nél nyitott külföldi és bel­földi devizaszámla-állomány 110 millió forintot tesz ki. Az ezer darab utazási költség- számla értéke is meghaladja a 18 milliót. Egyre többen for­dulnak hozzájuk a nyugati vá­sárlások utáni értéktöbblet­adó beszedési igényükkel, ami­vel jogilag legalizálják a visz- szatérítést. „Ezek bonyolításá­val akad a legtöbb gondunk — mondja Gergászné. — Hiába vásárol az ügyfél az NSZK- ban 100 márka, Ausztriában 1000 schilling, Angliában 130 font felett és hozza az üzlet­ben kapott utalványt, ha nincs részletes számlája, ha nem pecsételik le kellően a határ­állomáson vagy ha lejárt a 6 hónapos határidő." Az IBUSZ-nál nem annyira az ügyfelekkel, inkább a fo­gadási körülményekkel van baj. Most, hogy a pécsi iroda felújítása még tart, a majdnem 200 négyzetméter terület he­lyett csak 60 áll rendelkezésre. Így zsúfoltság van, az emberek nehezen várják ki sorukat. En­nek ellenére szolgáltatásuk teljes körű. Augusztus végéig minden szombat, vasárnap és ünnepnap az IBUSZ volt az ügyeletes utazási iroda. Erre a célra a Geisler Eta utca felől alakítottak ki egy ügyfélfoga­dót. A szeptemberi átadás után már az egész épületrész­ben modernebb, kényelmesebb feltételek között fogadják ven­dégeiket. Németh A. Valutabeváltás a bólyi takarékszövetkezetben Proksza László felvételei Lelki beszélgetések A megváltozott tudatállapotokról szóló cikksorozatunkban utaltunk már arra, hogy a későbbiekben az álmokra még visszatérünk. A most következő három cikk — azon túlme­nően, hogy nyomatékosan felhivja a figyelmet az álmok jelentőségére — praktikus tanácsokkal is szolgál az ál­mainkkal való foglalkozáshoz. Az álom I. Az álom értelmezése Mindannyian ébredtünk már arra, hogy álmodtunk valamit. Emlékeztünk a különös képek­re, meghökkentő eseményekre, amelyek — úgy tűnt — min­den logikát nélkülöztek, de nyugtalanítottak, vagy a bi­zakodás-. érzésével töltöttek el. És valószínűleg mindannyian feltettük már magunknak a kérdést: van-e értelme az álomnak? Mond-e számunkra valamit? Ezekkel a gondola­tokkal kezdi Peter Walden az álomfejtésről szóló könyvét. (Die hohe Schule der Traum­deutung.) Már az ókori Egyiptomban tudták, hogy az álmokat csak akkor érthetjük meg, ha az ember egész egyéniségét és életkörülményeit is figyelembe vesszük. Szokrátész kortársa, Antiphonosz írta, hogy az ól­mok természetes lelki folyama­tok hatására keletkeznek. Arte- midórosz, aki görögországi és keleti utazásai során mintegy háromezer álmot „gyűjtött ösz- sze", a bennük megjelenő jel­képek egész sorának értelmét ismerte. Arisztotelész megfi­gyelte már, hogy alvás közben a szemgolyó gyors mozgása és az álmok között összefüg­gés mutatkozik. Olyan jelen­séget írt le tehát, amelyet több mint kétezer évvel később kezdett el vizsgálni a modern tudomány. Waldentől megtudjuk, hogy álmaink leggyakoribb helyszí­ne a ház (lakás) és helyisé­gei. Arról is értesít, hoqy a kellemes álmok ritkábbak, mint a kellemetlenek, a féle­lem gyakrabban jelenik meg, ■mint a haraq, és az öröm ritkább a szomorúságnál. A könyv a leggyakoribb álmo­kat. és jelentésüket veszi sor­ra. Ezek a jelképértelmezések természetesen csupán táma­szok, lehetsénes kiindulóoontok az egyén álmainak kifejtésé­hez. Sokan álmodják, hogy vo­natot vagy buszt késnek le, az­tán felébredve csodálkoznak, mert egész életükben mindig pontosak voltak. Pedig ilyen­kor az ember arra „figyelmez­teti önmagát”, hogy életében elszalaszt vagy elmulasztott va­lami fontosat talán hivatásá­val, talán magánéletével, egyé­ni boldogulásával kapcsolat­ban. A „repülési álmok" ­más egyéb jelentésük mellett - gyakran a valóságtól való menekülést mutatják, és a kel­lemes, lebegő érzés oldja az előző napok feszültségeit. Többször megesik, hogy közeli hozzátartozóink haláláról álmo­dunk. Sokan aggódnak ilyen­kor, rossz előjelet látnak ben­ne. Walden kifejti, hogy nem erről van szó. Éppen szeret­teink azok, akikkel szemben jók akarunk lenni, és ha sú­lyos nézeteltéréseink támad­nak, később inkább szépít­jük vagy letagadjuk, „elfelejt­jük” a megmaradt feszültsé­geket. Az álom ezt az elfoj­tott agressziót „dolgozza fel", amelynek csúcspontja a halál és amelyet tudatosan soha­sem kívánunk. Ha az ember saját haláláról álmodik, ez azt jelzi, hogy belső élete gj szakaszba lépett, valami ré­gebbi „meghalt benne". Nem ritka álom, hogy iskolapadban ülünk megint és valami nehéz feladatot kell megoldanunk. Itt sem csupán emlékekről van szó, hanem énünk, figyelmez­tet: nem térhetünk ki életünk valami olyan feladatának meg­oldása elől, amelyet pedig szeretnénk elkerülni. A pszicho­lógus Kilton Steward egy ma- laysiai néptörzzsel kapcsolat­ban a következőkről tudósit. Különösen a fiatalok gyakran álmodnak arról, hogy tigris üldözi őket. Ilyenkor az idő­sek így oktatják őket: ha leg­közelebb megtámad, szállj szembe vele! Hívd „álom-ba­rátaidat", és tarts ki, amíg megérkeznek! Állj ellen! Ne futamodj meg! Ha meggondol­juk, hogy az álom és a nap­pali lét az ember belső vilá­gában szorosan összefügg, a malaysiai öregek tanácsa bár­ki számára megszívlelendő. Az álom létünk része, énünk megnyilatkozása. Aki csak ér­telmetlen, zavaros világot lát benne, segítségtől fosztja meg magát, amellyel önmagát és környezetéhez való viszonyát alaposabban megismerheti. Mert az álom „őszintébb, mint a nappali, avakran kibúvók­ra, a qondok elkendőzésére alapozott életünk. Legközelebb arról lesz szó, hogyan közeledhetünk saját ál­maink megértéséhez. Dr. Zágony Rudolf Eiiel—"«npali műszakban termelnek Őszi csúcs az ü| szentlorínci műtrágyaüzemben Van elegendő alapanyag Napi 450 tonna folyékony műtrágya A felhasználók elégedettek Nincs többé fehér folt Ba­ranyában; így emlegették ugyanis azt a Mágocstól Sik­lósig terjedő hatalmas mező- gazdasági területet, amely ez év közepéig kimaradt a me­gyét egyébként sűrűn beháló­zó agrokémiai központok von­zásköréből. Most úgy tűnik, aki később lépett, az járt jobban, hisz a hetvenes években át­adott agrokémiai centrumok még szilárd alapanyagú mű­trágyákra épültek. A július 10- én átadott szentlőrinci bioké­miai központ viszont csúcs- technológiával működik, folyé­kony műtrágyát szolgáltat a 18 társult gazdaságnak s jövőre már a kívülállóknak: is. A folyamatos gyártás au­gusztus 14-én indul meg. Első héten még egy műszakban ter­meltek. Augusztus 20. után azonban nagy lendülettel in­dultak be a mezőgazdasági üzemekben a nyár végi őszi talajmunkák s a gyárnak is át kellett térni a kétműszakos ter­melésre. Azóta éjjel-nappali üzemben, napi 24 órában fo­lyamatosan termel a gyár. Ma­ximális napi kapacitásukat, az 500 tonna készterméket már megközelítették. Naponta 400 —450 tonna folyékony műtrá­gyát adnak el a partnereknek, akik nagyobbrészt saját gép­parkjukkal szállítják el az IKR receptúrája alapján megren­delt NPK készítményeket. A műtrágya szuszpenziót az új üzem elvileg 26-féle változat­ban tudná keverni, gyakorlati­lag azonban 6-8-féle keveré­ket állítanak elő, s ezzel a tájkörzeti igényeket bőven ki­elégítik. Az üzem létszáma most már kiegészült - bár még mindig naponta öt-hat ember jelent­kezik felvételre — a jelenlegi 28 fős létszám kétműszakban kiszolgálja a jól automatizált üzemet. Munkájukkal a fel­használók eddig még elége­dettek. A gyártás folyamatos­ságát alapanyaghiány nem zavarja. Annyi hazai, szovjet, NDK-beli és jugoszláv műtrá­gya alapanyagot vásároltak és tároltak be, hogy a fedett tár­házuk máris megtelt, sőt az iparvágány melletti betono­zott szabad területen zsákok­ban, hatalmas fóliaponyvák alatt szabadban is tárolják a nyersanyagot. A jelenlegi készletük több hónapos folya­matos gyártást tesz lehetővé. Szeptember elejéig 6000 tonna szuszpenzió ment ki a gazdaságokba, az év végéig 30 000 tonna a tervük és ezt teljesíteni is tudják. A szentlő­rinci gyár mintegy 50 000 hek­tár mezőgazdasági területet lát el folyékony műtrágyával. A távolabbi partnereknek nem kell a szentlőrinci központba jönniük, részükre a Pannon Volán siklósi szerelvényei - ezek általában éjszaka dol­goznak - töltik fel a siklósi és a mágocsi tranzit tárolókat. Négy pótkocsis szerelvény szál­lít folyamatosan; egv-eqy sze­relvény 2 darab 4 köbméteres tartályt visz el egyszerre. A Cserkúti Mezőgépnél mór megrendelték az új tartályo­kat. Ezek speciális folyékony műtrágya szállító tartályok lesznek, egyenként 7 köbmé­teresek, összesen 8 darab, s rövidesen el is készülnek. A műtrágyaüzemben már kötik a jövő évi szerződéseket. Maximális kapacitásuk évi 60 000 tonna szuszpenzió, s ebből 1988-ra már 50 000 ton­nát le is kötöttek. Ez is mu­tatja, hogy milyen nagy az ér­deklődés az új, modern tech­nológia iránt. Január 1-jétől már nemcsak a 18 társult gaz­daság, de a kívülálló üzemek részére is megkezdik a folyé­kony műtrágya gyártását, s a tavaszi munkákhoz már nem­csak NPK vegyes készítménye­ket, de mintegy 13 000 tonna nitrogénoldatot - Nitrolt — is tudnak majd gyártani. Az új technológia áldásaiból — egyenletes kijuttatás, hatásnö­vekedés — tehát azok a mező- gazdasági üzemek is részesül­nek majd, akik alapító tőkével nem járultak hozzá az üzem felépítéséhez. A legnagyobb előny azonban mégiscsak az, hogy elmaradnak a szokásos tárolási veszteségek, a megvá­sárolt műtrágya minden csepp- je értékesül a növények szá­mára.- Rné -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents