Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-05 / 244. szám

1987. szeptember 5., szombat Dunántúli napló A héten megyénkben járt Ivovi pártdelegáció, balról jobbra: Mihail Alekszandrovics Gavriljuk, a Ivovi műszaki egyetem rektora; Jakov Petro vies Pogrebnjak, a Lvov Területi Pártbizottság első titkára; Zinaida Jakovlevna Lozsovszkaja, az egyik Lvov területi kolhoz elnöke és Roman Osztapovics Osztapjak, a Ivovi autóbuszgyár szerszámgéplakatosa. fiz idő sürget Ű| lehetőségek Interjú Jakov Petrovles Pogrebnjakkal, a Lvov Területi Pártbizottság első titkárával Húszesztendős Baranya és Lvov terület kapcsolata, amely évről évre gazdagodott, sokrétűbb lett. Nyugat-Ukraj­na 2,7 milliós területe és a 800 000 lakosú Lvov egyre kö­zelebb került egymáshoz. A héten pártdelegáció járt me­gyénkben, melyet Jakov Pet- rovics Pogrebnjak, a Lvov Te­rületi Pártbizottság első tit­kára vezetett. Ezzel a látoga­tással új szakasz kezdődhet a testvérmegyék között, különö­sen a vállalati-kereskedelmi kapcsolatokat illetően. Inter­júnkban erről is kérdeztük J. P. Poqrebnjakot, aki első íz­ben járt hazánkban.- Szeretnénk önt megismer­ni. Kérem mutatkozzon be ol­vasóinknak, mondjon néhány szót magáról, a családjáról, céljairól, törekvéseiről.- Édesapám bányász volt. A háborút követő években — s ezek voltak Szovjetunióban a legnehezebb évek — csalá­dunknak a megélhetésért kel­lett dolgoznia; szüleim, idő­sebb fiútestvéreim és nővérem segítségével engem taníttattak. Gépészmérnöki diplomát sze­reztem és a donyecki szén­medence egyik üzemében kaptam állást. Akkor nem is álmodtam politikai pályáról, de pártmunkássá faragott az élet, elküldték a poltavai te­rület élére, Nyugat-Ukrajná­ba, majd a nyikolaievszkiji pártbizottság első titkára let­tem. Ez a vidék Szovjetunió­ban az eqyik legnagyobb ha­jóépítő központ. Nagyon sze­rettem ott élni. Megválasztot­tak az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárá­nak — Kfievbe kerültem —, majd az idén az SZKP Köz­ponti Bizottsága a Lvov Terü­leti Pórtbizotísáara küldölt munkám folytatására. Leqfon- tosabb teendőm a qazdasáq rendbetétele. Szétütném hang­súlyozni, hoav ez a vidék iaen jelentős, oolitikailaa és gazda­ságilag fontos terület. Nős ember vaavok: feleséaem köz­gazdász, lánvom a biolóqiai tudományok kandidátusa, fiam a kijevi eavetem aspiránsa. És van egy kisunokám is, Iván.- Az elődje Viktor Fjodoro- vics Dobrik volt, akit tud­tommal leváltottak.- Az SZKP Központi Bizott­sága felmentette tisztségéből a gyakorlati munkában ta­pasztalt hiányosságok miatt. Nyugdíjas, Moszkvában él, de emellett dolgozik egy építő­ipari intézetben.- Hazánk lakossága élénk figyelemmel kiséri a Szovjet­unióban folyó átalakítási fo­lyamatot; azt a reformot, me-. /yet az SZKP XXVII. kongresz- szusa hirdetett meg.- Erről meggyőződtem: rö­vid, alig egyhetes baranyai 'lá­togatás során észrevettem, hogy szinte mindenki használ­ja a peresztrojka és a glasz- noszty kifejezéseket. Mit is mondhatok erről? Országunk ma a szó nemes értelmében forradalmi átalakulást él át. Tegyem mindehhez azt, hogy azért az elmúlt 70 évben sok- mindent elértünk, van mivel büszkélkednünk. Persze, jogos az észrevétel: valamelyest bü- rokratízálódott, elkényelmese- dett társadalmunk, s ezt a pangást időszakot dinamiz­mussal- kell felváltani. Aktivi­zálni keil az ipart, emelni' a termékek színvonalát, minősé­gét, költségérzékenységre van szükség. Nagyon égető mező- gazdasági gondjáink közepet­te s egy sor feszítő szociális kérdés megoldása mellett kell serkentő injekciókat adni. Me­gyénk valamelyest az ország tükre: feladataink az országos feladatokhoz hasonlóak. És nem könnyűek. Időre és esz­közökre van szükség; az em­berek megértésére, aktív cse­lekvőkészségére. Ötezer párt- alapszervezetünkben 130 000 kommunista dolgozik; értik a feladataikat. Értik a gyárak­ban, üzemekben, és érti az utca embere is. S nemcsak értik, hanem döntő többségük helyesli,, kívánja a változáso­kat. Persze vannak a vezetők között is olyanok, akik még ma is a „ráérünk arra még" szemlélettel élnek, akik túlérté­kelik önmagukat, azt hiszik, a cél érdekében már mindent megtettek. Nekik is meg kell érteni: az új célok, néha új embereket kívánnak.- Végigkísértem önt több' napos programján. Rengeteg kérdést tett lel, rengeteget jegyzetelt, akár a Kereskedel­mi Kamarában a megye gaz­dasági vezetőivel való találko­zásra gondolok, akár az üzemi látogatásokra. Néhány vála­szából úgy tűnt, gazdasági kapcsolataink új tartalmat nyerhetnek?- Bizonyára értesülhettek arról, hogy a szovjet gazda­ság szerkezetátalakítási prog­ramjában ott a vállalati önál­lóság erősítése is. Ez a gya­korlatban is új lehetőségeket jelent. Tágabb értelemben a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatait illetően, .szűkebb értelemben a Ivovi és a baranyai gazdasági kap­csolatokat illetően. A Közpon­ti Bizottsáq erre ösztönöz. Hát ragadjuk meg d lehető­ségeket; fokozzuk az árucse: rét, a könnyűiparban szorgal­mazzuk a nyersanyagok és félkész termékek cseréjét, a technológiai kapcsolatok ki­építését, jussunk el közös ipa­ri objektumok felépítéséig, ve­gyes vállalatok alakításáig.- ön szerint ez első pécsi- Ivovi közös vállalat mikorra állhat fel?- Legkésőbb 1989-ig nyélbe kell ütni. Az idő sürget. Sok­sok javaslatot-ötletet kaptam a kamarában folytatott kon­zultáción: nagy részük nyitott ajtóra talált. Mire ez az írás megjelenik, talán már otthon vagyok. Első dolgom, hogy gazdasági vezetőinkkel asztal­• hoz üljek és a pécsi javaslatok mellé odategyük a Ivovi ötle­teket is. Több termékkel lép­hetnénk o harmadik piac fe­lé, akár a nyugati piac felé. Jelentse kapcsolataink nyitá­sát a bőrgyóriak kézfogása: lapjuk már hírül adta, meg­indult az első szállítmány nyersbőr - 40 tonna — Lvov- ból Pécs felé . . .- Kérem összegezze tapasz­talatait: hogyan értékeli ön a baranyai látogatást?- Magam és a delegáció tagjai nevében megköszönöm a szívélyes vendégfogadást elsősorban a megyei pártbi­zottságnak, személy szerint dr. Dányi Pál első titkárnak. Az út hasznos volt, sok konst­ruktív, együttműködésünket és kapcsolatainkat előrevivő ja­vaslatot kaptunk. Érdekes volt rátekinteni erre a kis szelet Magyarországra, ismerkedni az itt élők örömeivel-gondjaival: barátokkal, a kérdéseimet meqértő és őszintén válaszoló emberekkel találkoztam Bara- nyá ban. Kozma Ferenc Külföldön vállalkozik a llllilf ____________________ ________________________________________ W olframbánya Mongóliában - magyar tulajdonban Jól halad a beruházás, a jövő évben próba­üzem a dúsítóban Javaslatok készülnek a koncentrátum hazai továbbfeldolgozására Mecseki ércbányászokat tüntettek ki a 37. bányásznap alkalmából - Mongóliában. Az esemény valójában nem szá­mít rendkívülinek, a MÉV szakemberei már eddig is részt vettek q Mongóliában ásványi kincsek és víz után kutató ex­pedíciókban, tavaly pedig — cmint annak idején hírt ad­tunk róla lápunkban — meg­kezdték egy teljes egészében magyar tulajdonú wolframbá­nya nyitását. A vállalkozásra egy intézet és két vállalat, köztük a MÉV társult, 1985- ben megalapítva a Wolfram Investet. Hol tart ma a beru­házás? — erről kértünk hely­zetképet Scllai Árpádtól, a MÉV beruházási és tervezési főosztályvezetőjétől. Még az előzményeknél ma­radva: a bányanyitáshoz és a leműveléshez a magyar állam nyújtott egyösszegű, összesen 421 millió forintnyi hitelt, eb­ből három év alatt kell létre­hozni a bányát a házzá tarto­zó összes külszíni létesítmény­nyel, továbbá az ércdúsílómű- vet és a lakótelepet. Mindeb­ben több alvállalkozó is köz­reműködik, jelenleg a MÉV-től 23-an, a Gyöngyösoroszi Érc­bányától 25-en, a Tisza menti Regionális Vízműtől 70-en dol­goznak kint, tegyük hozzá, va­lamennyien jól érzik magukat, a kezdeti nomódélet már a múlté, sokkal kedvezőbbek a körülmények. Kezdjük a bányával, az Ulán­bátortól 90 kilométerre észak­nyugatra eső, a tengerszint, fölött 1400 méter magasan, hegyek és dombok között ta­lálható bánya földalatti léte­sítményei - egy-két kiegészí­tő vágat kivételével - még az idén elkészülnek. Hasonló­an a külszíni kiegészítő léte­sítmények, kivéve a végleges csilleforgalmat és a termék- szállítást, ezt jövőre alakítják ki. Megkezdődött a bányától 9 kilométerre levő ércdúsító, to­vábbá a zagytározó és a la­boratórium építése, a jövő év nyarának végén már kezdőd­het az ércdúsító próbaüzeme. Jövőre készülnek el az üzem­fenntartó létesítmények a központi műhely, a ga­rázs, a szerelő- és gépterek -, belép továbbá a külszíni anyagellátó létesítmények so­ra, a különböző raktárak, tá­rolóterek, üzemanyagellátó ál­lomás. Közben üzembe helye­zik az energiaellátó rendszer végleges transzformátor állo­másait. Az idén elkészül az összes szociális létesítmény, a mun­kásszálló, az orvosi rendelő, a központi konyha és étterem, a bányaüzemi öltöző-fürdő, és a családiházas jellegű - két­lakásos gázszilikonbeton há­zok és szibériai faházak al­kotta — lakótelep, ahol teljes lesz a komfort. Az idei ősztől már radiátorok melegítenek: megépítik a fűtőközpontot és a hőtávvezeték hálózatot, megoldják a vezetékes vízellá­tást, elkészül a porta és a ke­rítés. A Wolfram Invest mongóliai vállalkozásába az elmúlt év végéig 129 milliót, az idén a tervek szerint 195,5 milliót, jö­vőre pedig 68 millió forintot ruház be, ez egyszersmind azt is jelenti, összességében az előirányzott költségen belül maradnak. A termelési felté­telek biztosítottak: a bánya 2 éves előkészített és 2 és fél­éves feltárt ércvagyonnal ren­delkezik. Az ércdúsító — mint említettük — a jövő nyár vé­gétől próbaüzemei, amit októ­berben szeretnének befejezni, oiztosítva a végleges üzeme­lés feltételeit. Azért október­ben, mert ekkor a nagy hide­gek miatt feáll az ércdúsító, sőt novemberben a bánya is, s majd csak 1989 márciusában kezdhetik újra a munkát, im­már összehangoltan az érc­kitermelést és a dúsítást. A termelés előreláthatóan 7 évig tart, ez alatt az idő alatt kell kamataival együtt visszafizet­ni az államtól kapott hitelt is. A dúsítóban évente 36 ezer tonna ércet dolgoznak majd fel, amiből 65 százalékos wolframtartalmú koncentrátu- mot állítanak elő. Ennek egy részét — az ércvagyon kiakná­zása fejében - a mongolok­nak adjuk, amennyiben nem tartanak ró igényt, elővásár­lási jogunk van. A vállalkozás teljes egészében ellátja a ha­zai igényeket, a koncentrátum nagyobb részét azonban a külpiacokra szánja. A wolfram világpiaci ára mellesleg — a nemrégi mélyponton túljutva - felfelé mutat, de még így sem a legkedvezőbb. Ezért már korábban felvetődött a gondolat, az ércet színporrá vagy ötvözetté feldolgozva ér­tékesítsük. Ennek érdekében két tanulmányt is készíttetnek, az egyiken a Budapesti ' Vas-, ipari Kutató Intézet és a Veszp­rémi Vegyipari Műszaki dol­gozik közösen, a másikat a Zagyvarónai ötvözetgyár ké­szíti. Javaslataikat hamarosan a Wolfram Invest igazgató ta­nácsa elé tárják. A bányásznap alkalmából Mongóliában kitüntetett érc­bányászok: a Bányászati Szol­gálati Érdemérem gyémánt fokozatát kapta Vidákovics Sándor (IV-es üzem), arany fokozatát Kozma Ferenc (Ill­as üzem), Szobonyai János (IV-es üzem), Várnagy Ferenc (anyagfőosztály). Aranykoszo­rús törz5gárdatag Czakó Ist­ván, húszéves törzsgárdatag Balogh Sándor, mindketten a IV-es üzemből. M. Z. Mi a teendő a jégvert szőlőkben? A megye szőlőterületét ki­sebb nagyobb mértékben min­denütt elverte a jég. A sérült növények fokozott peronosz- póra és lisztharmat veszélynek vannak kitéve s félő, hogy a megmaradt termést elviszi a botritisz. A kérdésre lehet-e, s ha igen mivel lehet megsegí­teni a beteg szőlőt, dr. Dió- fősi Lajostól, a Pannonvin Bor- gazdasági Kombinát vezér- igazgató helyettesétől kértünk választ. — Bár az utóbbi 10 nap szá­raz időjárásának hatására megállt a fertőzés terjedése, de egy esősebb periódusban újra fellobbanhat, hisz a pe- ronoszpóra és a lisztharmat is jelen van. Védekezni lehet is, kell is. A korai fajtáknál, mint például az Oportó, pero- noszpóra ellen már nem aján­latos permetezni, mivel e Késik a szüret szerek várakozási ideje 24 nap, s a szüret előbb kezdődik en­nél. Lisztharmat, botritisz el­len azonban még ezeket a szőlőket is meg lehet perme­tezni Toxil Metillel, Fundasol- Icl, Sulfurral. A kései érésű fajták - mint például az Olaszrizling — még szeptem­berben is megvédhetők pero- noszpóra ellen Miltox Speciál- lal. ­— Villány térségéből atkave­szélyt is jeleztek. Mire hívná fel külörósen a figyelmet a jégsérült szőlőültetvények nö­vényvédelmével kapcsolatban? — Ha valamikor, akkor az idén különös jelentősége van a szüret utáni zórópermetezés- seknek. Ezt néha el szokták hagyni, ezúttal azonban nem szobád, már csak azért sem, mivel Villány—Siklóson például a lombozat 50-80 százalékát elverte a jég. Hórysljhajtások fakadtak ki, ezek most 30-40 centisek, október közepéig to­vább nőnek, esetleg be is ér­nek s talán a téli fagy is meg­kíméli majd őket. De ha el is fagynak ebben a két hó­napban, míg a vegetáció tart, a szőlőnek asszimiláció miatt nagy szüksége van ezekre a hajtásokra, kár lenkie ha a gombabetegségek áldozatául esnének. Ezért, amint az Oportót leszüretelik, azonnal el kell végezni réztartalmú sze­rekkel a peronoszpóra, a liszt­harmat és a takácsatka elleni védekezést. Ez utóbbira a NEORON-t tudom ajánlani.- Milyenek a szüreti kilátá­sok? Mikor kezdődik meg a villányi szüret?- A kilátások természetesen nem túl rózsásak. A.z érési vizsgálatok szeptember 3-án fejeződnek be, csak ezután születik döntés a szüret meg­kezdéséről. A szokottnál ké­sőbb, szeptember közepe táján kezdődik meg Villányban az Oportó szedése. Ekkortól fo­gadják a diákokat is a szoká­sosnál valamivel kisebb lét­számban. ! —Rné—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents