Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-30 / 269. szám

1987. szeptember 30., szerda

Dunántúli napló

3

U| egyetemi tanerők- Nem sokáig használjuk majd itt a rácsos ajtót. A faiakat vidám színekkel szeretném kifesteni és az orvosok valószínűleg nem fehér köpenyben járnak a hazamenésre felkészített betegek között - mutat körbe a folyosón dr. Ozsváth Károly egyetemi tanár, a POTE pszichiátriai klinikájának igazgatója. Az ideg- és pszichiátriai klinika nemrégiben vált ketté.- Az ideg- és pszichiátriai klinikáknak már ötven éve szét kellett volna válniuk. Az országban a mienk a második különálló pszichiátriai klinika, Budapesten alakult az első.- Miért kell elkülöníteni az ideggyógyászatot és a pszichi- átriátriát?- Az ideggyógyászat a központi idegrendszer szervi betegségeivel foglalkozik, a pszichiátria pedig a lelki működés zavaraival. Én is ideg- gyógyásznak készültem, de hamar kiderült, hogy a pszichiátria más szakma. A kapocs ott található, ahol az agybetegségek kóros lelki tünetekkel járnak. De a pszichiáternek az ideggyógyászt kissé háttérbe kell tessékelnie önmagában. A lelki betegségek — nem szeretem az elme- betegség kifejezést - nem gyógyíthatók a testi betegségek mintájára. Nem a betegséget kell kezelni, hanem a beteget! Meg kell érteni, hogy a lelkibeteg sorsa o környezetétől legalább annyira függ, mint a betegségétől. Az egyre szaporodó megoldatlan feszültségek, az alattomos szorongások neurotikussá teszik az embereket, akik saját érzékenységüktől és környezetüktől függően valahogyan reagálnak a kihívásokra. Sokan rosszul adják meg a választ, nem tudják felismerni, nemhogy megoldani a problémáikat. Nem a konfliktusok megléte okozza a gondot, hanem a megoldási képtelenség. Ha megtanítjuk az embereket a magatartásuk értelmezésére, a feszültségekért felelős érzelmi faktorok felismerésére és a megoldások vállalására, már lépéseket tettünk a gyógyulásukhoz, a gyógyításukhoz.

Dr. Ozsváth Károly, a hazai elmegyógyászat megújításáért indult mozgalom egyik kezdeményezője és vezetője. Nevéhez fűződik, többek között a magatartás értelmező csoport pszichoterápiás eljárás kidolgozása, amelyben a POTE orvosi pszichológiai csoportjával dolgozik együtt. Kiépítette a komplex terápiás rendszert és korábbi munkahelyén, a Honvéd Kórházban számos esetben sikeresen alkalmazta, alkalmazza. Kezdettől vezető szerepet tölt be a hazai deviancia vizsgálatában is. Baranyában ő irányítja a széles körű kutatást. Az adatok megdöbbentőek. A megyében évente 1500 öngyilkosságot kísérelnek meg, ebből kb. 200 „eredményes". A sikertelenek közül 150-200-an még ugyanabban az esztendőben újra megpróbálkoznak önkezűleg véget vetni az életüknek.

Még a hatvanas évek elején a hazai első hitelesített értelempróbát és neurózis kérDr. Ozsváth Károly

Nem a betegséget kell kezelni, hanem a beteget

dőívet állította össze, több tízezer fiatallal, üzemi dolgozóval folytatott epidemiológiai vizsgálatot. Kutatásai bizonyították a neurózis népbetegség jellegét. Pécsre kerülése óta oktatott a POTE-n, 10 éve címzetes egyetemi tanárként. Kezdeményezte az orvosi pszichológiai bevezetését az oktatásba. A POTE Marxista- Leninista Intézetével közösen, az országban először vizsgálták az elmebetegekkel szembeni beállítódást. Több akadémiai és minisztériumi bizottságnak tagja, ő vezeti a PAB szociálpszichiátriai munkacsoportját. Számos egyéb kiemelkedő megbízatása mellett tagja pédául az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, közreműködik az MTA—MTV tudományos ismeretterjesztő programjában. A MOTESZ Magyar Pszichiátriai Társaság egyik1 kezdeményezője és alelnöke megalakulása óta. Nemzetközi bizottságok tagja, kandidátus. Július elseje óta egyetemi tanár.

Bizonyára nem neheztel meg dr. Ozsváth Károly, hogy nem követtem nyomon eddigi pályájának minden fontos lépését. Beszélgetni szeretnénk terveiről és a legégetőbb gondokról. Megnyugtató, bizalmat ébresztő személyiségét, mindenre kiterjedő figyelmét, tudományos beállítódását, empátiás készségét bemutatni.

— Amint már esett is szó róla, egyre növekszik a neurotikus panaszoktól szenvedők száma. A szorongások testi tüneteivel az emberek orvoshoz fordulnak, a panaszok kezelésétől azonban az érzelmi feszültségek nem szűnnek meg. Az orvosok egy része „képzelt betegnek” tartja őket. Egyik vizsgálatunkból kiderült, hogy a megkérdezett dolgozók mindegyike 8—12 neurotikus problémával küzd. Minél alacsonyabban helyezkedik el valaki a társadalmi rangsorban, annál több az ideges panasza. A tünetek függnek az iskolai végzettségtől, az egyén pozícióidtól is. Akkoriban kezdtem el foglalkozni a betegség társadalmi modelljével.

— Az ön kutatási területei közé tartozik a beilleszkedési zavarok elemzése, az öngyilkos-kutatás, az alkoholizmus. A társadalom szerepe mindenütt jelen van.

— Igen. Az egészségesnek vagy betegnek lenni nem önmagunkban álló, elszigetelt fogalmak, hanem társadalmiak a gyökereik. A társadalmi réteghelyzet és az egészségi állapot között szoros az összefüggés. Magyarországon a társadalmi fejlődés megkésett. A feudalizmus lényegében 1945- ben szűnt csak meg. A gyors társadalmi változások nagy terheket rónak az emberekre. A humán szolgáltatások és a család fontosságát nem is olyan régóta kezdjük felismer-- ni. Az alkalmazkodást, az emberek közti kapcsolatot csakis meleg, követelményt támasztó egységben, a családban, a gyermek—anya kapcsolatból lehet megtanulni. Ki kellene dolgozni a család új funkcióját és lehetővé tenni, hogy az anyák ne a mai átlagos húsz percet fordítsák a gyereknevelésre, a gyerekekkel való foglalkozásra.

— A nem megfelelően működő családokban a probléma- megoldó eszközök is helytelenek. Hogyan lehet a családokat „kezelni"?

— A családvédelmi szolgálat kialakítása sokat segíthet. A rossz családban a gyerek nem tud igazán felnőtté válni és később a legkiszolgáltatottabbak közé sodródik. Helytelen lesz az önértékelése, nem tanulja meg az indulatain való uralkodást. Bizonyítják ezt a szomorú adatok. Ezért minden segítség, tüneti kezelés is eredményesnek számíthat.

— Klinika igazgatóként milyen célokat szeretne elérni?

— Az elkezdett kutatások folytatása mellett egyre inkább az emberközpontú pszichiátria művelését szeretném elérni. Sok a segítőtársam. Az oktatás mindig a kedvenceim közé tartozott. A hallgatóknak olyan pszichiátriát szeretnénk tanítani, amelyet a gyakorlatban hasznosíthatnak és amelynek eredményeképpen megtanulnák beleélni magukat a lelki betegek érzelemvilágába is.

Barlahidai Andrea

Produkciók,

előkészületben

Délelőtti séta a pécsi Kamaraszínházban

Második évadát kezdi meg a felújított Kamaraszínházban a Pécsi Nemzeti Színház. A színház- és próbatermekben négy produkció előkészületei folynak; egy pedig voltaképp (David Storey; Anyánk napja) egy-két szereplőváltozással csaknem teljesen készen várja október 30-i magyarországi ősbemutatóját.

Belépve a színházépületbe délelőtt 10 óra tájt, mintegy varázsütésre, életre kelnek a próbahelyiségek. A balett-teremben elkezdődnek a mindennapos egyórás klasszikus gyakorlatok; a nagyteremben ezen a napon A montmartre-i ibolyát próbálják; a II. emeleti folyosóra kiszűrődik az operaénekesek beéneklése — ők Farkas Ferenc A bűvös szekrény c. vígoperájának énekanyagát tanulják most a korrepetá'ó szobákban. Lent, a „szoba- színház”-ban pedig A velencei kalmár egyetlen táncjelenetét próbálják a koreográfus, Tóth Sándor irányításával.

*

Shakespeare-nek ez a színműve hosszú ideig eltűnt a magyar színpadokról. Fő oka nyilván a darab alapkonfliktusa : Antonio, egy előkelő velencei nemes úr, a kalmár és az uzsorakamatra pénzt kölcsönző, váltót követelő korabeli zsidó „bankember", Shy- lock között. Ez utóbbi, hazai bemutatásától, jó másfél évszázada, brilliáns prózai férfiszerepnek számít, amelyet oly jeles művészeink alakítottak, mint Újházi Ede, Gál Gyula, Csortos Gyula, Majos Tamás. (Pécsett ezúttal Koltai Róbert játssza vendégként a megbetegedett Györy Emil helyett.)

A mű jogi és humanisztikus közelítéssel ábrázolja ezt a sajátos korabeli konfliktust. Szőke Istvántól, a pécsi bemutató vendégrendezőjétől az iránt érdeklődtem a délelőtti próba előtt, vajon „kényes" darabnak tekinti-e ma Shakespeare művét. Egyértelműen nemmel válaszolt, s elmondta, hogy ő kérte a színháztól ezt a lehetőséget. Ezután arról beszélgettünk, hogy kétségtelenül sokan ma is tabunak tekintik, talán magát a darabot is, épp ezért nagyon fontos

Számítástechnikai programok az orvosképzésben

A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az orvostanhallgatók képzésében már rendszeresen alkalmaznak olyan számítás- technikai programokat, amelyek segítségével a medikusok alaposabban elsajátítják a tananyagot. A személyi számítógépekre alkalmas programokból eddig huszonötöt készítettek a Biofizikai Intézet munkatársai, s ezek közül többnek az összeállításában a hallgatók is részt vettek.

A programok segítségével tanulják meg a medikusok egyebek között az EKG-gör- bék keletkezését, jelentését, s modellezik a vérkeringést. Megismerkednek az orvostudományban alkalmazott legfontosabb műszerek felépítésével, működésével, valamint a számítógépek gyógyászati felhasználásának lehetőségeivel. A hallgatók a programokat a laboratóriumi gyakorlatokon hetente rendszeresen tanulmányozzák, de ezen kívül önszorgalomból bármikor újból áttekinthetik.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szemléletes módszerrel a medikusok köny- nyebben sajátítják el a tananyagot. Lehetőségük van ugyanis arra, hogy az anyag nehezebben érthető részleteit ismételten lehívják a számítógépről, s külön tanulmányozzák. A programokat úgy állították össze, hogy a hallgatók a tananyaghoz kapcsolódó saját mérési adataikat is feldolgozzák a számítógépen.

Jelenet A velencei kalmárból

nyíltan beszélni róla. A rendezőnek pedig segíteni tisztázni a nézőkben a darab frontvonalait. S mindaddig még nagyon sok a tennivaló e téren, amíg a zsidóság jelenléte mint vallás, mint kultúrhistó- ria vagy etnikum, nem válik nálunk is olyan természetessé, mint Antwerpenben, Londonban, Brüsszelben vagy másutt. Ezt azonban egyetlen színházi előadástól elvárni természetesen dőreség lenne, mivel általános kérdésről van szó.

A rendező hangoztatta, hogy bizakodik; a közönség - különösképp a diákelőadások közönsége - kellő érettséggel és a darabból is kisugárzó humánummal a szíve szerint fog ítélkezni a mű alapkonfliktusát és megoldását illetően egy- oránt.

*

A balett birodalmában Ecfc Imrét keresem. A nagy balettteremből kellemes keringőritmusú muzsika árad, benn most éppen a lányok gyakorolnak a hatalmas, falnyi szélességű tükör előtt.

A Pécsi Balett művészeti vezetője ezalatt egy meghitt sarokban elmondja készülő új művéről mindazt, ami első hallásra fontos. Kékbalett című egész estés tematikus táncművét Popper Péter írta. A mű a férfi és a nő örök kapcsolatáról szól. Szenvedélyekkel, közeliséggel, eltávolodással, féltékenységgel és tragédiáktól sem mentesen . . . Mindez természetesen a táncműfaj szimbólumrendjében jelenik meg majd előttünk, az ember érzelem- és gondolatvilágának rezdüléseit megjelenítő szimbolikus alakokkal. A mű a teljes balettegyüttest foglalkoztatja Händel Messiásának kórusrészletei, illetve Vidovszky László szólóhegedűre írt muzsikája nyomán. A két abszolút főszerepet Uhrik Dóra és

Hajzer Gábor táncolják; bemutató várhatóan novembei 13-án.

*

A bejárati folyosón Péter Gizivel találkozom. Nyakán piros sál, hangja rekedtes, el van szontyolodva: torokgyulladás .. . De nagyon bizakodunk mindketten, hogy csupán pár napos kellemetlenségről van szó. Hiszen Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című operettjében, amely az idei évad nyitó darabja lesz, október 9-én, ismét közönség elé lép, több alkalommal is, Pécs régi kedvence.

Vas-Zoltán Iván rendező a teljes társulattal próbál a nagyteremben. Azaz próbálna .. . Már harmadszor szeretné elkezdeni, de az egyik főszereplő hiányzik. Mint hírnök jő, s jelenti, a tanácson van, hivatalos ügyben. A szereplők lézengenek a színpad környékén; a rendező szünetet rendel. A kényszerű várakozást kihasználva érdeklődöm Vas- Zoltán Ivántól a készülő előadásról;

— A színház jelenlegi méreteihez kiválasztott kamaraoperettnek tartom Kálmánnak ezt a művét, -amely jó színészi feladatokat is nyújt. Művészekről szól, akiket soha nem vetett föl a pénz, de bizakodom, kicseng majd belőle, hogy ebben a romló értékrendű világban is vannak az életnek szép pillanatai ...

A fő szerepekben kettőzött szereposztással; Bukszár Márta- Csere Ágnes; Dankó Klára- Oláh Zuzsa; Harmath Albert- Matoricz József — Egri László m. v.; továbbá N. Szabó Sándor — Rudas István, Mester István, Péter Gizi, Faludy László - Paál László és sokan mások láthatóak majd október 9-től.

W. E.

Képiernyő

étéit

Barát

kerestetik

„Mindig kell egy borát” . . . így szól a sláger, és csak az tudja, milyen helyénvaló ez a megállapítás, akinek van vagy volt egy, a többinél sokkal többet érőbb társa. A „mindig” tudatunk kialakulásától kezdődik, így már egészen fiatal korunktól igényeljük ezt o kapcsolatot. A gyerekek már óvodás korukban mesélik otthon, hogy most éppen ez és ez a barátjuk. Általában az, akivel a legtöbbet játszanak együtt. Ilyenkor lehet, hogy a személye hetente változik, de barát akkor is kell. Barátja még a világ legrosszabb gyerekének is lehet, legalábbis ez derül ki Nagy Katalin vasárnap délelőtti filmjéből.

Mindig szerettem - és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül - a magyar gyerekfilmeket. Annak idején még én is gyerekként élveztem végig a televízió előtt Pöcök és Kis- vacak kalandjait Az öreg bánya titka cimű filmben, derültem Fazon alakításain az Utánam, srácok-ban. Talán innen ered az, hogy most, amikor már elsősorban ugyancsak nem nekem szólnak, azért ha tehetem, még mindig szívesen megnézek egy-egy gyerekfilmet.

A vasárnap délelőtti főszereplő, a barátkereső Kavics így csatlakozhatott az előbb felsorolt kedves emlékű nevekhez. Amint már a film címéből (A világ legrosszabb gyereke) is kiderült, a kisfiú nem éppen a jóságáról volt híres. De hát ki a jó gyerek? Aki egy egész napot el tud tölteni egy képeskönyv vagy egy kirakójáték mellett? Mert Kavics rosszasága elevenségéből, mozgékony fantázijából fakadt. Mi sem példázza ezt jobban, mint nudlikból gyúrt állatkertje.

A filmbéli család tipikusan magyar volt. Ilyen vagy olyan okból - most éppen külföldi munka miatt távol lévő apa, regaeltől estig munkájával elfoglalt anya, aki, hogy a nyáriszünetben ne legyen felügyelet nélkül, kisfiát egy idős nénihez adta „megőrzésre". Hát így, uqye, nehéz barátot találni. Főleg, ha az embertől még a kedvenc sündisznóját is eltiltják. Az őrizetből való szökések alkalmával pedig az egyedülálló kisfiút nem akarták befogadni a már hosszabb ideje eqyütt csellengő korabeli gyerekek. Mit diktál ilyenkor a gyereklogika? Meg kell verekedni a népszerűségért vagy meg kell próbálni valamivel magához kötni a társait. Kavics esetében egyik sem járt sikerrel, pedig Nóri figyelméért méa a fogát is kihúzatná. A kulcsos manőver pedig annyira rosszul sült el, hoqy megoldásában már csak Toldi Miklós, a lakatosmester segíthetett.

Mint sok más, ebben az esetben is csak úgy magától jött a barátság. Egy egyszerű rózsahimlő segítségével, ami csak Kavicsnak volt, ami egyszeriben fölkeltette Nóri és a nagyfiú Ignác figyelmét és együttérzését is.

Barát tehát mindig kell, és a legjobbak talán úgy jönnek, ha nem törekszik értük az ember. És ilyen filmek is kellenek. Szórakoztatják, de egyben tanítják is a qyerekeket. Felnőtt fejjel megnézve pedig a gyerekek jobb megértésében segítenek.

K. E.

Megy darabot próbálnak egy időben