Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-26 / 265. szám
1987. szeptember 26., szombat Dunántúlt napló 3 Rend és cselekvési egység Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításának feladatairól Pártunk Központi Bizottsága 1987. július 2-i ülésén megvitatta a hazánk gazdasági helyzetéről és társadalmi viszonyairól szóló előterjesztést, és kialakította országunk gazdasági-társadalmi kibontakozásának programját. E program gyakorlati megvalósítása igényli, hogy a pártszervezetek: (T) meghatározzák az országos törekvések érvényesítését szolgáló saját politikai feladataikat; (2) segítsék és ellenőrizzék az állami szervek (tanácsok, gazdálkodó szervek, különféle intézmények) előrevivő programjaik, terveik — a politikai követelményeknek megfelelő — kialakítását, illetve meghatározását és végrehajtását. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága az alábbiak figyelembevételével határozza meg tennivalóit: — feladatunk az országos program Baranya megyei megvalósítását segíteni; — a megyében működő párt- szervezetek, valamint az állami és társadalmi szervek maguk is ki fogják dolgozni saját feladataikat; — az országos programból következően teendőink nemcsak a gazdasági területen, hanem a társadalmi és a szellemi élet területén is jelentkeznek (így az igazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben, közművelődésben stb.); — a megyei pb korábbi állásfoglalásaiéban meghatározott feladatokat, a jövőt érintő elhatározásainkat továbbra is érvényesnek tartjuk; — a teljességre nem törekedhetünk tennivalóink meghatározásánál, mivel néhány fontos területen további központi állásfoglalások, határozatok előkészítése van napirenden, s a közeljövőben munkánkhoz részletes útbaigazítást kapunk (a párt vezető szerepe, az ideológiai helyzetünkből adódó tennivalóink, a lakáspolitika korszerűsítése); — mellőztük a közismert elvek, követelmények megismétlését, a megielölt feladatok érvényre juttatásának szervezésére és módszereire vonatkozó elképzelések leírását; — a feladatainkat, a következő, mintegy három évre körvonalazzuk, részletesebb tennivalóinkat azonban éves munkaterveink keretei között célszerű meahatározni; — a tag könyvcserét megelőző feladatok, mindenekelőtt a személyes beszélgetések ooli- tikai viszonyaink további elemzéséhez, a iobbítást szolqóló helyi politikai teendők részletes meqielöléséhez és a törekvéseink érvénvre juttatását szolaáló munkánk eredményesebbé tételéhez nyújtanak lehetőséget. © A Központi Bizottság állásfoglalásának fogadtatásával kapcsolatos tapasztalatokból kiindulva indokolt a felsőbb pártszerveknek az ország helyzetének kedvező irányú változtatását szolgáló döntéseit, állásfoqlalásait szervezettebben és eredményesebben ismertetni. megmagyarázni és a kapcsolódó helyi politikai feladatokat meghatározni. A társadalmi-gazdasáqi viszonyainkról a közvélemény egyre rosszabbul vélekedik, a program megvalósításában sokan kételkednek. Ez társadalmi-gazdasági körülményeinkben, illetve az elmúlt évek gyakorlatában gyökerezik. Tapasztalataink szerint: — a szocializmusról korábban alkotott kép utópisztikussá válása és az új kialakulatlansága ideológiai elbizonytalanodást, távlatvesztést vált ki; — a társadalmi igazságosság követelményét hangoztatva érzékeljük, hogy nem kellően kidolgozott, nem egyértelmű, mit tartunk napjainkban társadalmilag igazságtalannak, mit tegyünk megszüntetésére; — az utóbbi évtizedek fontos határozatai nem valósultak meg, ezért a program önmagában ma nem eléggé mozgósító erejű; —i a lakosság egy része a valóságösnál rosszabb képet alakított ki életviszonyairól, életszínvonaláról; — a gazdálkodó szervek eredményeiktől, a családok helyzete jövedelmeik nagyságától függően differenciálódik, s ez az erőteljes egyenlősdi-szem- lélet miatt értetlenséggel és ellenérzéssel találkozik; — a nem munkán alapuló, tisztességtelen jövedelmek visz- szaszorításában nem jutottunk előbbre. A politikai munka eredményességének növelése érdekében a közvélemény, illetve a közgondolkodás tágyilagos és alkotó formálása a feladatunk. Ennek érdekében elemezni és korszerűsíteni kell eddigi gyakorlatunkat. (Természetesen figyelembe kell vennünk itt azt, hogy a közvéleményt formáló kommunikációs eszközök jórészt nem megyeiek, hanem országosak. Ezek hatásaival tudatosabban foglalkozzunk.) Tapasztalataink igazolják, hoqy tetteinkkel kell jobban politizálnunk. A párttagság konstruktívabb, valamint bizalmon alapuló és bizalmat erősítő szemléletének és magatartásának alakítása érdekében tudatosítani kell a reformpolitika folytatásának szükséqesséqét. A következő összefüggések, törekvések igényelnek tárqvilaaosabb és szakszerűbb ismereteken alapuló közgondolkodást: — a pártmunka meqúiító- sa, kapcsolatrendszerének javítása, — a társadalmi viszonyok, a gazdasági és a szellemi élet kölcsönhatása, — a piac szerepének erősítésével járó hatások feltárása, — az ár-, adó- és bérreform összefüggései és gyakorlati érvényre juttatása, — az új, korszerű eszközök, módszerek alkalmazása az állami irányításban, a gazdálkodás gyakorlatában. 0 A Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott feladatok jelentős részben országos szintűek, s a kormányzati szervek követelményeknek megfelelő döntéseit igénylik. Ezek feladata a gazdálkodó szervek és intézmények tevékenységének szabályozása, a célok megvalósítása érdekében alkalmazható eszközöknek és módsze/eknek a meghatározása. A párt elhatározásainak eredményes helyi érvényre juttatása igényli, hogy: — a követelményekkel és azok érvényesítését szolgáló feltételekkel számoló központi döntések, jogszabályok szülessenek; — bizalommal fogadjuk a központi intézkedéseket; — pártunk törekvéseinek nem megfelelő gyakorlatot tapasztalva következetesen jelezzük az illetékes központi párt- és állami szerveknek az ellentmondásokat, a céloktól eltérő gyakorlatot kialakító tényezőket, amiben pedig illetékes, lépjen fel következetesen; — észrevételeinknek, kezdeményezéseinknek a koordinált és megalapozott, tárgyszerű információk képezzék alapját. A megyei pb a központi pórt- és állami döntésekhez kapcsolódó jobbító szándékú észrevételeknek, az országos szervek döntéseit igénylő kezdeményezéseknek képviseletét és támogatását tekinti feladatának; — az országos döntést előkészítő munkában, vagy döntést hozó testületek munkájában részt vevők legyenek a gyakorlatban érvényesülő társadalmi-gazdasági folyamatok minél jobb ismerői, és ezek birtokában a központi döntések érdemi alakítói. Pártbizottságunk folyamatosan segítse gyakorlatunk jobb megismerését, a döntést hozó munkában való hasznosítását. © A gazdasági-társadalmi kibontakozásnak egyaránt feltétele a gazdaságirányítási rendszer reformja 1966-ban jóváhagyott, majd az irányítási rendszer továbbfejlesztésére 1984-ben elfogadott elvek ismerete és érvényesítése. A tapasztalatok ezen elvek hiányos ismeretét mutatják. Ezért az előbbrejutást seqítő feladatunk, hogy megyénkben — a pártpropagandán túl is — szervezetten és folyamatosan foglalkozzanak különféle szerveink (oktatási iqazgató- sáq. PAB, JPTE, MTESZ, MKT stb.) az irányítási .rendszer lényegének, elveinek és működésének ismertetésével, tanításával. Q A gazdaságirányítás reformja mellett egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a politikai intézményrendszer működését, illetve a társadalom irányítási mechanizmusát is korszerűsíteni kell. Fel kell készülnünk arra. hoqy az ez irányú központi döntéseket mielőbb megismerjük, és a gyakorlatban alkalmazzuk. Különösen a párt iránvító-vezetó szereoének, a szakszervezeti és a KISZ-munka eredményességének növelésére, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek feladataiban a pontos munkameaosztársa irányuljon a figyelmünk. ft A qazdálkodó szervek, különféle intézmények önkormányzatának erősödéséből következik. hoqv a helvi alkotóerők kezdeményezései erőtelie- sebb politikai tómoaatóst iqé- nvelnek tőlünk. Következetesen fellépünk a passzív, a csak központi döntésekre váró szemlélettel. maaatartóssal szemben. A iobbító szándékú és tenni kénes emberek munkáját iobban elismerjük. Q Tovább folytatjuk a munkakultúra színvonalának javítására irányuló tevékenységünket. Ennek során külön figyelmet fordítunk a stabilizációs időszakban eredményt hozó megoldások terjesztésére. O A közélet tisztaságának védelme és javítása egyben a párt- és az irányító szervek iránti bizalom alakulásának egyik lényeges tényezője. A hatalommal visszaélő, a közösség rovására anyagi előnyöket kisajátító, korrupt, valamint a feladatok megoldására nem, vagy csak részben képes, a korszerű módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásában bátortalan vezetőkkel szemben fokozódik az ellenérzés, az eléqedetlenség. A törvényesség következetes érvényesítése mellett fokozottabban fellépünk a mulasztókkal szemben. következetesebben érvényesítjük a politikai felelősséget. 0 A közbiztonság a megyében a bűnüldöző szervek erőfeszítései ellenére az országoshoz hasonlóan romló tendenciát mutat. Ehhez hozzájárulnak a társadalmi környezetben erősödő kedvezőtlen hatások, az állampolgári fegyelem lazulása, a munkakerülő és bűnöző életmód terjedése. Ebből következő teendők a romlási folyamat megállítása és a bűnüldöző szervek munkájának javítása. Q Az igazságszolgáltatással szemben is sok az elmarasztaló észrevétel. Az évek óta növekvő számú ügyek és változatlan számú apparátus mellett az ügyintézés elhúzódik, esetenként a döntésekkel kapcsolatos elégedetlenséget is tapasztaljuk. Az eljárások gyorsabb befejezésének igé- .nye az igazságügyi szervek létszámának megtartását, fejlesztését. a lehetőségek szerinti minőségi cserék végrehajtását feltételezi. Az igazságszolgáltatásban közreműködő szervektől szorosabb együttműködést igénylünk. A felelősség megállapítását és a felelősségre vonást a törvényesség keretei közt segítjük. 0 Politikánk alakításában és törekvéseink megvalósításában jelentős az újság, a rádió és a televízió szerepe. A megyében működő és a hatáskörünkbe tartozó sajtószervek képviselőitől azt várjuk, hogy a párt és a kormány politikája mellett, jobbító szándékkal, alkotó módon nagyobb nyitottsággal foglalkozzanak a megyei tapasztalatokkal és a lakosságot érdeklő kérdésekkel. Nyilvánosságot azonban csak akkor tudunk követelni, ha mi is nyitottak vagyunk. A sajtóhoz való viszonyunkat korszerűsítjük. 0 A foglalkoztatáspolitikai kérdések a következő években ismét nagv figyelmet érdemelnek. A teljes foglalkoztatottság követelményét kívánjuk érvényesíteni. Ez nem zárja ki, hogy a' szerkezeti korszerűsítés következtében kisebb térségekben és egyes rétegek foglalkoztatásában ne forduljanak elő koncepcionális megoldást igénylő problémák. Fel kell készülnünk a demográfiai hullámból következő átmeneti jellegű munkaerő-többlet lekötésére, a bár nyászok meghatározott műszak- szám utáni felszíni foglalkoztatására és egyes térségekben a mezőgazdaságban hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átképzésére, illetve átcsoportosulására, valamint a pályakezdő értelmiségiek munkába állítására és a szakképzetlenek és lumpenek foglalkoztatási problémáira. © A következő évekre várható központi intézkedések együttes hatására több és az. eddigieknél eseténként súlyosabb szociális problémával kell számolnunk. A szociális kérdések ebből adódóan nagyobb» mértékben válnak politikai kérdéssé. Fel kell készülnünk' a szociális viszonyok jobb ismeretére, a változások ilyen irányú hatásainak vizsgálatára és a megoldásukkal foglalkozó tanácsi és gazdálkodó szervek munkájának segítésére és ellenőrzésére. © A tá rsadalmi-gazdasóni viszonyaink kedvező irányú változtatása nagyobb szakképzettséget és széles körű műveltséget igényel. A politikai munkában is jobban kell támaszkodnunk a tudományos kutatási eredményekre, a megye szellemi potenciáljára. A szakmai tudás presztízsét, az alkotó szellemi munka megbecsülését a szűkösebb viszonyok mellett is javítanunk kell. 0 Feladatunknak tekintjük, hogy a hatáskörbe tartozó káderekkel szemben határozottabban érvényesítsük a vezetői követelményeket. Megítélésük mércéjének az általuk elért eredményeket, munkamódsze rüket és magatartásukat tekintjük. A most következő években számos területen jelentős funk dókban kerül sor személyi változásokra. Az utódok kiválasztásának demokratikus elemeit tudatosan és következetesen al kalmazva kell megoldani ezeket a feladatainkat. A megyei vezető posztokon bekövetkező változások különösen fontossá teszik, hogy a vezetésbe kerülő új emberek kellő összhangban végezzék munkájukat. © A gazdaságpolitikai célokból következő politikai feladatok alapját a korábban kialakított és ma is érvényes határozataink, állásfoglalásaink képezik. Ezeken belül különösen a következők kiemelése indokolt: — a szénbányászat veszteségének, illetve az uránbányászat költségvetési kapcsolatainak a gazdaságos működést tartósad megalapozó rendezése; — az ipar szerkezetének korszerűsítése jegyében a húzó ágazatnak számító gépipar részaránya növelési feltételeinek megteremtése; — az élelmiszergazdaságban a vertikális kapcsolatok erősítése, a termékek magasabb fokú feldolgozása, a minőség javítása, a vetés- és termék- szerkezet korszerűsítése (p.l. szójatermelés és -hasznosítás); — a technikai potenciál gyarapítása, a korszerű eszközök fokozottabb alkalmazása, o műszaki fejlesztés gyorsítása. — a gazdálkodó szervek önálló vaqy társulásos alapon megvalósuló külkereskedelmi tevékenységének kialakítása, a termékek külpiaci versenyképessége és az export növelése; — a terület- és településfejlesztésben a lakosság alapellátásának biztosítása, az aprófalvak, a városi peremterületek és a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetének javítása; — a vízellátás javítása, a szennyvíztisztító kapacitás bővítése. a közlekedési és hírközlési hálózatok fejlesztése, a környezet- és természetvédelmi gondok enyhítése; — a megye idegenforgalmi lehetőségeinek jobb hasznosítása; — a vállalati tanácsok és a választott vezetőségek eredményes és demokratikus működésének segítése. © A pártszervezetek és a párttagság tevékenységének szerepét a kibontakozásban, a feladatok meghatározásában és megvalósításában úgy növeljük, hogy az egyidejűleg eredményezze a párt vezető szerepe erősítését, a politikai munka eredményességét, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezetek önállóságát. A rend, a fegyelem, a cselekvő egység, a politika melletti kiáMós és a következetes végrehajtás jellemezze munkánkat. Ez ne csak a szervezeti szabályzatból adódó kötelezettség, hanem belső meggyőződésen alapuló felismerés legyen. Munkastílusunk rugalmasabban, munkamódszerünk gyorsabban igazodjon a szükséges változásokhoz. Mindez szolgálja politikai munkánk megújulását. A megyei pártbizottság testületéi és apparátusa is nagyobb mértékben támaszkodjon az irányító pártszervek és a párt- alapszervezetek tapasztalataira. Tudás, tehetség Pál Lénárd beszélgetése pécsi művészekkel Tudás, tehetség, tudomány, művészet — és mindezzel kapcsolatban a pénz és a vállalkozókedv, az egyén és a politika felelőssége: ezek napjaink leggyakrabban használt kifejezései. Nem véletlen, hogy csütörtök délután, amikor Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Baranya megyei és pécsi párt- és tanácsi vezetők kíséretében a pécsi Művészetek Házába látogatott, és ott a pécsi művészeti szövetségek képviselőivel beszélgetett, az említett kifejezések gyakran elhangzottak. Mindkét fél részéről: kérdés és válasz formájában is. Pál Lénárd elvtórs a helybeli művészek véleményére volt kíváncsi, a vendéglátók az országos tájékozottsággal rendelkező politikai vezetőtől vártak információkat. A művészeti szövetségek helyzetéről, a tudományos kutatások támogatásáról, a kulturális, tudományos és igazgatási intézmények, az irányítás átalakulásáról; az építészetről, az irodalomról. És természetesen az adórendszerről és a körülötte folyó vitákról is. A művészek kifeitették, hogy nem lenne jó, ha gazdasági gondjaink hanqsúlvozása közepette kultúraellenes hangulat jönne létre; a KB titkára azt erősítette meq, hogy a politikai vezetés tudatában van annak: az oktatás, a tudo- mánv, a művészetek támogatása nélkül nem érhetünk el eredményeket a aazdaságban sem. S közös volt a véleménv: mindent mea kell tenni a tudós, a felkészültséa erkölcsi és anyagi megbecsüléséért. Pál Lénárd a találkozó előtt megtekintette a még felavatás előtt álló, de már programot szervező Művészetek Házát és a Mátyás király-szoborpályázat anyaqát, nagy elismeréssel szólt a látottakról. A beszélgetés közben, amikor a művészet megbecsüléséről és az állam - itt és most Baranya megye, Pécs városa — áldozatkészségéről volt szó, visszatért erre: „Pécsett volt a tudománynak háza — a PAB-székhóz —, és most mór van a művészeteknek is: maradjon meg ennek, a pécsi és körnvékbeli művészek otthonának", mondotta. A KB titkára a késő délutáni órákban megtekintette a Bánvószati Múzeum nemréq meanvílt úi részlegét a Káptalan utcában. G. T. 85 éves az IBUSZ Az IBUSZ fennállásának 85. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak pénteken a MUOSZ székházában. Ma már az IBUSZ szervezésében évente több mint 200 ezren utaznak külföldre, s 750- ezer külföldi látogat el hazánkba. A külföldiek utaztatásából származó konvertibilis bevétele az idén várhatóan eléri a 175 millió dollárt, ez csaknem 40 millió dollárral lesz több a tavalyinál.
