Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-24 / 263. szám

1W7. szeptember 24., csütörtök Dunántúlt napló s---------- --------------------------------* -------------------------------------;——i M elyiket az öt közül? Szükségszerű az együttműködés Baranyai és somogyi hátrányos helyzetű térségek I(Hídelem a gáz- és vízveszély, a kőomlás ellen Bányageofizikusok tanácskozása Pécsett Új tudományág van születőben A bányaveszélyek elhárításá­ban, megelőzésében nagyon .sok még a tennivaló, jól tud­ják ezt azok a hazai szakem­berek is, éppen ez ad külö­nös jelentőséget a szeptember 23-án és 24-én megrendezés­re kerülő tanácskozásnak Pé­csett, a PAB székházában. Legalább százan vesznek részt a „Bányaveszélyekhez kapcso­lódó fizikai jelenségek és azok vizsgálati módszerei, eset- tanulmányok" című előadói ülésen, amelyet a PAB Bá­nyászati és Környezetfizikai Munkabizottságai, az MGE Bányageofizikai Bizottsága, az OMBKE Bányabiztonsági Mun­kabizottsága rendez. A ta­nácskozást Szilas László, a Mecseki Szénbányák Vállalat főmérnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében szintén az erő­feszítésekről szólott, az orszá­gos méretű összefogásról. Kutatnak ebben a témában nemcsak a Mecseki Szénbá­nyákban, a MÉV-nél, hanem a Veszprémi Szénbányákban, hogy a nagyobb termelőhelye­ket említsük, ahol nem ritka a gázkitörés, a kőzetomlás és la vízbetörés. De ebben a té­mában elméleti kutatóbázisok is jeleskednek, mint a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem, a Bá­nyászati Információs Központ. Az utóbbi három—négy év­ben már kialakulóban a biztonságosabb megelőzési és védekezési formák, és ezt az egész tematikát mind új tu­dományágat kezelik. Három­négyféle módszer kimunkálása és kipróbálása van folyamat­ban. így például az elektro­mos ellenállásváltozások és a különféle rezgéshullámok se­gítségével igyekeznek feltérké­pezni kőzetlaza, gáz- és vízveszélyes területeket. Abból következtetnek, hogy a hullá­mok miként is nyelődnek el, illetve verődnek vissza. Nagy szükség van erre a mélybá­nyászat előretörése miatt, amely egyre több természeti, tehát nem várt katasztrófával is jár, így nem mindegy, hogy miként is történik a biztosítástervezés a fejtések és vágatok kialakítá­sa. Hogyan is alakítják ki az üregeket, most még kiszámít­hatatlannak tűnő kőzetmozgá­sok közepette. Az sem közöm­bös tény, hogy milyen szi­lárdságú kőzetmezőbe telepítik a több tízmilliós értékű komp­lex fejtési berendezéseket, ugyanis állandó kimentésük, áttelepítésük nagyon drágába kerül és csak növeli a terme­lési költségeket. Megéri a geofizikai kutatásokra na­gyobb hangsúlyt fektetni, mert nem járnak nagyobb pénzbe­fektetéssel. Csak még több figyelmet kell fordítani az eredmények gyakorlati ponto­sítására, alkalmazására. Vi­szonylag szépnek mondható példával jár e téren Komló és Pécs Bányaüzem. Még több példára lenne szükség a hazai bányászatban. Cs. J. átkötő utak építése), egészsé­ges ivóvizet biztosítanak, egész­ségügyi decentrumokat telepíte­nek. Iparfejlesztés (400 fő fog­lalkoztatása térségen belül), kereskedelmi és közétkeztetést nyújtó vendéglátó egységek re­konstrukciója lesz. Kiemelten foglalkoznak az iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javításával, az időskorúak ét­keztetésével, a házi szociális gondozási hálózat bővítésével. E programok legtöbbje már beindult, sőt több 1988—89-re befejeződik. Szükség lenne vi­szont a két megyei tanács kö­zötti együttműködésre: a ha­tármenti települések közleke­dését, iskolai ellátottságát, az utak építését közösen kellene megoldani. Dr. Kiss László, a Somogy Megyei Tanács tervosztályának helyettes vezetője ezt követően hasonló okokra vezette vissza a hátrányos helyzetű, gazda­ságilag elmaradott települések kialakulását. Mint említette, 53 ilyen van Somogy megyében — segítésükre a VII. ötéves terv­időszakban 800 millió forintot fordítanak. A középtávú prog­ramban célúi tűzték ki a fog­lalkoztatás bővítését - jelen­leg 2000 embernek nem tud­nak munkát adni helyben -, a mezőgazdasági melléküzemági és az ipari fejlesztéseket. Utat terveznek Homokszentgyörgy- Csokonavisonta bekapcsolásá­ra és a baranyai tanáccsal kö­zösen Vásárosbécen át. Általá­nos iskolákat építenek, és bőví­tenék tantermekkel. Dr. Adóm Antal, a HNF Ba­ranya megyei elnöke ezt köve­tően vitára bocsátotta az el­hangzottakat. Több hozzászó­lás után összegzésében el­mondta, hogy az előadások és véleménynyilvánításokból kide­rült: a két megye egymásra van utalva, és szükségszerű az együttműködés. Ezért közös programot kellene kidolgozni a felmerült feladatok megoldásá­ra. Adóm Erika tett időpontokat. Az óraigazítás a belföldi vonatközlekedésben sem okoz zavart, mert ilyen hajnali időpontban a léggyé; rebb a forgalom. Az átállítás időpontja azonban menetköz­ben hazánk területén éri a Ti­sza, a Budapest és a Polonia expresszt, valamint a Puskin gyorsvonatot, s ezek az időki­egyenlítés egy óráját veszteg- léssel töltik valamelyik állomá­son. Amint arról már beszámoltunk lapunkban, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Baranya Megyei és a Pécsi Megyei Városi Tanács Má­tyás királynak emléket állító szoborkompozíció tervezésére és kivitelezésére országos pályázatot hirdetett. Huszonhárom, építészeti, környezetren­A lakosság is szavazhat a díjazott pályamunkákra dezési elképzelést is tartalmazó szoborterv érke­zett a pécsi Művészetek Házába, ahol a Kép­ző- és Iparrtiűvészeti Lektorátus neves szobrász- művészekből, művészettörténészekből és építé­szekből álló szakértői testületé megtekintette és értékelte a kompozíciókat. gyűjtötték a közönség vélemé­nyét tartalmazó kis cédulá­kat. Kétszázan írták le, mely szobrok tetszettek, melyek nem. Sokan szavaztak Szentirmai Zoltán, Nyirő Gyula, Kiss Nagy András, Rétfalvi Sándor—Bach­man Zoltán, Trischler Ferenc, Basboud Denzen alkotásaira. Többen szétválasztották a kör­nyezeti terveket és a szobro­kat: egy-egy tetsző építészeti megoldáshoz más pályázó szobor-alakját javasolták. Dárdai Nikolett, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus mű­vészeti főmunkatársa a követ­kező részleteket emelte ki a zsűrizés alkalmából készült jegyzőknöyvből: — Rövid időn belül ez a negyedik olyan pályázat, amely a magyar kultúrkör kiemelke­dő alakjának ábrázolását tűzi ki célul. Vitéz János, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, Má­tyás király bonyolult és ösz- szetett szellemi és politikai személyiségek voltak, ábrázo­lásuk túlmutat egy portrészo­bor lehetőségein. A meghir­detett pályázatok közül a Má­tyás megformálására érkezett be. a legtöbb tervezet. Ez an­nál is inkább bizonyítja az erős érdeklődést a szobrá­szok, építészek részéről, mivel a mű leendő helye komoly ne­hézségeket hordoz. Ott ugyan­is hangsúlyosan jelenik meg az alagút és a különböző épít­mények plasztikai formája is. Az igény, amely ezt a repre­zentatív emlékművet létrehoz­ni kívánja, a hagyományőrzé­sen túl a múlt és a ma kultú­rájának összecsengéseit óhajtja idézni. A szakértői testület értékel­te mind a jelképszerű, mind a jelenszerű megoldási ja­vaslatokat és megállapította, hogy a tervek, kevés tévedés­től eltekintve, alapos felké­szülés és korrekt, szakszerű művészi tevékenység termékei. A makettek közül több is igen munkaigényesen készült, ez is jelzi a téma iránt odaadó hoz­záállást. A szakértői testület a pályázatot sikeresnek tartja. Képeinken a díjazott öt pá­lyamű látható. Szobrok Mátyás királyról Ülést tartott az SZMT elnöksége A nagy létszámú korosztályok monkába állása Nem könnyű elhelyezkedniük azoknak a fiataloknak, akik a nyolcvanas évek végén kerül­nek ki valamelyik középfokú ok­tatási intézményből. Különösen azok a pályakezdő fiatalok ta­lálnak nehezen megfelelő ál­lást, akik gimnáziumban vé­geztek, s vagy nem akartak továbbtanulni, vagy nem sike­rült egyetemi, főiskolai felvé­telijük. A munkaerőkínálat nö­vekszik, s az elkövetkező évek­ben várhatóan még tovább fog növekedni, meghaladja a ke­resletet. 1987-re azonban még a. mun­kaerő iránti túlkereslet a jel­lemző, csakhogy a kereslet és a kínálat szakmai és más jel­lemzőkben egyre inkább eltér egymástól. Az idén felajánlott álláshelyek majdnem ötven szá­zalékára az iparban várják a fiatalokat, elsősorban a szak­munkásokat. A gimnáziumot végzettek számára fölaiánlott munkakörök döntő többsége fi­zikai munkát igényel, s ez nem találkozik a fiatalok igényeivel A szakközépiskolákban végzet­teknél is nehézségekbe ütközik a kereslet-kínálat megfelelteté­se; idén hatszáz pályakezdő­nek négyszázötven álláslehető­sége volt. A szakmunkásképzők­ben végzettek elhelyezkedési lehetőségei kielég ítőek. S a munkaerőpiaci feszültségek kö­vetkeztében egyre növekszik azoknak a pályakezdő fiatalok­nak a száma, akik elképzelé­süktől és végzettségüktől elté­rően tudnak csak munkába áll­ni. A foglalkoztatási helyzetet csak megyei szinten megolda­ni nem lehet, központi intézke­dés is szükséges. Meg kell tö- remteni a mobilabb pályakez­dés lehetőségeit és feltételeit, a képzést a változó feltételek­hez kell igazítani, el kell érni, hogy a megyei középfokú isko­laszervezet stabil, de ugyanak­kor az indokolt változásokra érzékenyen reagáló legyen. Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben előrelépjünk, hiszen az elkövetkező években a de­mográfiai hullám következté­ben egyre több középiskolát végzett fiatalt érint ez a prob­léma, s rajtuk keresztül érzé kényén érinti a gazdaságot is. Több más téma mellett ezért tűzte tegnap napirendjére a Szakszervezetek Baranya Me­ggyei Tanácsának elnöksége. A témát a hónap végén megtár­gyalja a Baranya Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága is. D. Cs. A pályadíjat, háromszázezer forintot, öt pályázat nyerte el egyenlő mértékben. Eskulits Tamás, Bencsik István — Vár­nagy Péter, Kő Pál - Lovas István, Szentirmai Zoltán, Kiss Nagy András — Tóth Fe­renc terveit találták a legki­emelkedőbbnek. Arról, hogy melyiket fogják 1990-ben, Má­tyás király halálának 500. év­fordulóján felállítani, döntés nem született. Az öt pálya­műből a városi és a megyei tanács választja ki a lakos­ság szavazatainak figyelembe­vételével, a tájba, a környe­zetbe legjobban illő szobor- kompozíciót. Éppen ezért a díjazott pályamunkákat újra kiállítják (ennek helyszínéről rövidesen értesítik a lakossá­got) és kérik, hogy minél töb­ben tekintsék meg a műveket és szavazzanak, melyeket lát­nák a legszívesebben a Kál­vária domb aljában. A beküldött szoborterveket; szeptember 24-ig a Művésze­tek Háza Galériájában állí­tották ki, ahol szintén össze­Ä gazdaságilag elmaradott baranyai és somogyi határme'n- ti települések felzárkóztatásá-. nak lehetőségeiről tárgyalt teg­nap a Somogy megyei Gálos- fón a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei és Somogy meJ gyei elnöksége. A meghívottakat Rostás Ká­roly, a HNF Somogy megyei elnöke köszöntötte. A kihe­lyezett ülésen részt vett Rajnai József, az MSZMP Baranya me­gyei titkára és Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács el­nökhelyettese. Dr. Horváth Endre, a Bara­nya Megyei Tanács tervosztá­lyának vezetője a hátrányos helyzetű baranyai falvak és tér­ségek problémáiról beszélt. El­mondta, hogy az Országgyűlés 12/198-85. számú határozata rendelkezett a terület és a te­lepülésfejlesztés hosszú távú feladatairól, és meghatározott részben módosította, korszerűsí­tette az 1971. évi országos tele­pülésfejlesztési koncepciót. Hol is helyezkednek el a halmozot­tan hátrányos helyzetű telepü­lések? Határmenti és a két me­gye határa közötti települések ezek. Az 1950-es évek ipari­agrárpolitikája hátrányosan befolyásolta fejlődésüket, sőt visszavetette valamennyit. Az 1970—80-as évek elején ez a gazdasági elmaradottság már katasztrofális lett. E térségek saját erőből nem tudják meg­oldani a problémáikat. A Baranya Megyei Tanács a HNF-fel közösen vizsgálatot végzett — 61 ilyen települést: találtak Baranya megyében. Fejlesztésükre a VII. ötéves tervben a Baranya Megyei Ta­nács 210 millió forintot fordít. E szerint gyorsítják a meliorá­ciós programot, az állattenyész­tés feltételrendszerét javítják, (sertés- és szarvasmarhatelepi rekonstrukciók), a termelőszö­vetkezetek kezelésében lévő épületállományt hasznosítják (melléküzemágak, közlekedési hálózat) fejlesztik (községeket Nyári időszámítás — energiamegtakarítás Minden évben a nyári idő­számítás kezdetét és végét az ipari és közlekedési miniszter, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal egyetértésben hatá­rozzák meg. Idén március 28- ról 29-re virradó éjjelünk rövi­dült meg egy órával, viszont a szeptember 26-ról 27-ré virradó •éjjelen egy órával többet al- hatunk. A nyári időszámítás hónap­jaiban a nappali világosság jobb kihasználásával az ország mintegy 140 000 000 kilowatt­órával kevesebb villamos ener­giát fogyasztott. Ez a mennyi- j ség Eger egyévi villamosener- gia-fogyasztásának felel meg, tehát hozzávetőlegesen 200 millió forint megtakarítást je­lent. Baranya megyében 3 350 000 kilowattóra a megtakarítási ér­ték, ez a megye egynapi át­lagfogyasztását, illetve a 3500 lélekszámot számláló Sellye évi villamosenergia-fel használását jelenti. A megtakarított összeg körülbelül 7 000 000 forint. Pécs városában a várható villamosenergia-megtakarítás 1 070 000 kilowattórában hatá­rozható meg. Ez az érték a vá­ros egynapi átlagfogyasztásá­nak felel meg, illetve az 1400 lakosú Hímesháza egész évi fo­gyasztását jelenti, mintegy 2 250 000 forintot. Szeptember 27-én, vasárnap éjjel 3 órakor az órák mutatóit 2 órára kell visszaállítani. A zónaidőváltás nem érinti a MÁV, a Malév, a Mahart és a Volán menetrendjében feltünte­Akciónap a békéért Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Baranya Megyei Bizottsága a Békéért és biztonságért folytatott harc elnevezésű szakszervezeti ak­ciónapot rendezett tegnap délután a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem I. sz. tantermé­ben. A békeülés fő napirendi pontja Vass Tibornénak, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősé­gének beszámolója volt, aki részt vett a nemrég Moszkvá­ban megtartott Orvosok a nukleáris háború ellen című nemzetközi találkozón.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents