Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-24 / 263. szám
1987. szeptember 24., csütörtök Dunántúli napló 3 Újra megalakul Pécsett a Janus Pannonius Társaság Negyvenegy évi szünetelés utón új célkitűzésekkel rövidesen megalakul az 1946-ban megszűnt Janus Pannonius Társaság. Ennek 1933-ban kiadott alapszabályzata szerint a társaság célja: „Janus Pannonius Pécs városából és Baranya vármegyéből kiindult humanista törekvéseinek a magyar szép- irodalom, esztétika és szellemi tudományok terén való ápolása."- Vajon az újjáéledő társaság azonos célkitűzésű lesz-e? — tesszük fel a kérdést dr. Tóth Istvánnak, a szervező bizottság titkárának.- A szervező bizottság elkészítette máraz új alapszabálytervezetet, amely eltér a régitől. Elsősorban is céljaiban más. Megmarad ugyan a nevet adó világhírű költő haladó hagyományainak ápolása, de kibővül a ma élő művészeti irányzatokkal való behatóbb foglalkozásokkal, a főleg baranyai nemzetiségi kultúra eredményeinek ismertetésével, de kiváltképpen a művészi tevékenységek népszerűbbé tételével. A régi társasági tagsággal ellentétben tagok lehetnek nemcsak a pécs-baranyai művészeti élet képviselői, aktivistái, hanem mindazok, akik művészetszeretők, tehát akik kedvelik a zenét, az irodalmat, a képzőművészeteket és megannyi ágát még a művészetnek.- Megindult már a tagság szervezése?- A szervezési engedély birtokában lelkes tagjelöltek segítségével máris megindult a tagok toborzása. Eddig mintegy százötvenen jelentkeztek alapítótagul. A jelentkezés nyitott, az alakuló közgyűlésig bárki jelentkezhet rendes vagy pártoló tagnak. Az előbbiek évi tagsági díja 200 Ft, a pártolóké 100 Ft, míg a nyugdíjasok és diákok 50 Ft-ot fizetnek. Kollektívák, üzemi brigádok is tagjai lehetnek a társaságnak. A társaság székhelye a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Baranya Megyei Szervezete (Janus Pannonius utca 11.). Itt kérhető belépési nyilatkozat. A kérelemeket a szept. 29-i közgyűlés bírálja el.- Milyen haszonnal jár a tagság? A tagsági díjat befizetett tagok díjtalanul részt vehetnek a társaság felolvasóülésein, vitaestjein, délelőtti matinéjain. Kedvezményt kaphatnak más csoportok rendezvényeire, könyvek vásárlására, kirándulásokra. Adorján Zsuzsanna Hátrányos helyzetű pécsi városrészok Program az ezredfordulóig Elsőként Somogy, Szabolcsfalu és Postavölgy A belvárosban sétáló turisták tömege aligha tapasztalja, hogy ellátási gondok volnának Pécsett. Az egymáshoz közeli boltok polcai tele vannak áruval, általában gazdag választék fogadja a vásárlót. Ám, ha valaki belép mondjuk a vasasi, a postavölgyi, a málomi, a zidinai, a pécs- szabolcsi, vagy a ledinai kis üzletbe, ott már korántsem ilyen rózsás az összkép. A megyeszékhely egyes településrészei között a kereskedelmi ellátást, a hálózat fejlettségét tekintve is nagy a különbség. Amíg az újonnan felépült városrészeken többnyire a kor követelményeinek megfelelően kialakították a szükséges feltételeket, a 70-es évek elejéig Pécshez csatolt községek fejlődése - eltekintve a kivételektől - megállt. Az 1980-as népszámlálási adatok szerint Pécs lakosságának 14 százaléka, vagyis közel 24 ezer ember él a peremterületeken. A gyengén ellátott területeken lakók száma ugyancsak meghaladja a 20 ezret. A peremterületeken 7480, a gyengén ellátott területeken 6961 lakás található. Az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma elmarad a városi átlagtól, a szennyvízelvezetés ugyancsak fejletlen, sőt néhány településrészen teljesen megoldatlan. A peremterületek lakói csak a legfontosabb élelmiszereket találják meg helyben, a többi áruféleségért a városközpontba kell utazniuk. A boltok többsége korszerűtlen, kis alapterületű, és működtetőik szerint gazdaságtalan. A technikai felszereltség hiánya az egyyműszakos nyitvatartással párosulva a lehető legrosz- szabb vásárlási körülményeket eredményezi. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a peremterületi boltok többsége magán- személyektől bérelt épületekben működik. Az elavult kis üzletekben nem fér el az áru, a göngyöleg, nemcsak a bevásárlás okoz gondot, de a rossz munkafeltételek miatt még a helybeli kereskedők is inkább másutt vállalnak munkát.- Célunk a városrészekben a megfelelő életkörülményeket jelentő alapellátás biztosítása - mondja Szabó Nándor, a városi tanács elnökhelyettese. Ez a gondolat már a VII. ötéves terv előkészítése során felvetődött. A megoldás segítésére albizottságot hoztunk létre, felkértük a Dunántúli Tudományos Intézetet is, hogy készítsen tanulmányt. Az elemzések azóta elkészültek és megszületett egy program is. Kiderült, a peremterületeket nem lehet egy kalap alá venni, az egyes városrészek között, nemcsak a fejlettségüket tekintve, de a tennivalókat illetően is, vannak apróbb-nagyobb különbségek. A peremterületi ellátást szervező albizottság a rendelkezésre álló adatok alapján intézkedési tervet készített, amelyben rögzítették, hogy melyek a legfontosabb tennivalók és milyen forrásokból valósíthatók meg a legfontosabb célok. A program kialakításában nagy jelentősége volt a kialakult társadalmi vitának, amelyben az albizottság tagjai is részt vettek. Első lépésként három terület - Somogy, Szabolcsfalu és Postavölgy - fejlesztését különbséget bolt és bolt között, a peremterületi üzletekre ugyanazok az elvárások vonatkoznak, mint a város- központban működőkre. Nem kedvezőek a tapasztalatok a szerződéses, a bérbe adott boltokkal sem. A más területen bevált üzemelési forma a jelek szerint a peremterületeken inkább csak gondot okoz. Az üzemeltetők a kis forgalom miatt nem igen vállalják a kockázatot, rendszerint csökkentik a tej, a kenyér értékesítését, túlbiztosítják magukat. A program összeállítói szerint a peremterületek felzárA postavölgyi vegyesbolt tervezik. A felépülő postavölgyi szolgáltatóházban az elképzelések szerint helyet kap egy élelmiszerüzlet, egy orvosi rendelő, a Hazafias Népfront helyisége, egy klub és o takarékszövetkezet. A másik két városrészben ugyancsak keresik a megoldási lehetőséget. Szabó Nándor szerint azonban a program végrehajtása egyedül nem segít: — A város egész területére jellemző, hogy felszámolják az alacsonyabb jövedelmezőséget biztosító, az olcsóbb árukat értékesítő üzleteket. Megszűnnek a kisebb hús- és vegyes élelmiszer boltok, tejboltok. A probléma legélesebben a peremterületeken jelentkezik, de nem mentes ettől a tendenciától a belváros sem. A Rákóczi úton bezártak egy tejboltot, a Jókai téren egy fűszerüzletet delikátesz bolt céljára adtak bérbe. A jelenlegi szabályozórendszer nem tesz kóztatásához nem elég csak a helyi erőforrásokra támaszkodni. Valamennyi érdekelt ösz- szefogása szükséges.- Számítunk a Belkereskedelmi, az Ipari Minisztérium, a megyei tanács, a helyi politikai és társadalmi szervek, de a lakosság segítségére, támogatására is. Szándékunkban áll az érdekeltekkel évente többször is tanácskozni, hogy mit tettünk és mit kell tennünk a továbbiakban - fejezi be a gondolatsort Szabó Nándor. Pécs peremterületi ellátásának fejlesztését az ezredfordulóig megalapozó tervezet a közeljövőben kerül a tanácsi testület elé. Az elmaradott városrészek felzárkóztatásakor nem csupán a boltok működtetéséről van szó, de vízvezeték-, járda-, csatorna- és útépítésről, a szolgáltatósok megszervezéséről is. Ferenci Demeter Áz őszi BNV-ről jelentjük Ruházat, textilipar, kötöttáru Mondják, a textilipar nehéz időket él át - a belföld kevesebbet fogyaszt, az exportkövetelmények magasak, illet-' ve, ha nem olyan túlzottan, akkor sokkalta olcsóbb a Távol-Keletről vásárolni, mint tőlünk. Ellenpéldára is van okunk hivatkozni: egy bizonyos fizetőképes kereslet virágoztatott fel butikokat: az emberek egy része öltözködik, ha a másik ezen a téren is takarékoskodik. Jut ez eszembe arról, hogy mintha az állami-szövetkezeti ruházati ipar követné a butikdivatot, még a Vörös Október Ruhagyár is kockás, csíkos, bőre szabott öltönyöket állított ki jószerivel - pedig hát vásárdíjat kapott a klasszikus öltönyökért. Bizonyára lesznek, kik belebújnak - engedtessék meg a tudósítónak ezután is, ha már klasszikus öltönybe kényszerül, akkor valamivel klasszikusabb mintázatú és szabásúban feszítsen. Mindamellett volt, ami tetszett az elegáns megjelené- sűek közül. Amit én értek az elegáns szón, az ruházatban körülbelül annyit jelent, hogy nem csiricsáré (mégha rafinált is), egyszerű vonalú és főképpen funkcionális: a nőt például nőnek mutatja, a férfit pedig férfinek. A csitrit bimbózó nőnek, az érett asz- szonyt pedig nem maturáló diáknak. Nem éppen olcsók ezek, elismerem. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a vásár első négy napja alatt több mint hárommillióért árusított a vásár területén a Hunor — kesztyűkből is, de bőrruházatból is. Kiállított kollekciójuk valóban elegáns, ahogy az a Budapesti Finomkötöttárugyár Signora családja, vagy a Gyulai Kötőipari Vállalat kék-fehér „norvég” mintás pulóverei, a Rábatext kollekciója. A tavalyinál kevesebben, 54 vállalat és szövetkezet állít ki idén a BNV a konfekció, a kötöttáru, a méteráru, valamint a bőr és cipőipar területéről, ez is az ágazat helyzetét példázza. Mint ahogy az a kereskedő is, aki alig tudott valami kis kötöttárut idénre lekötni: most szövögeti lehetőségei hálóját, hátha fennakad rajta egy megbízható szállító. Mert ami exportképes — s ami vevőre talál - azt azért a magyar textilipar is külföldön értékesíti; szól a hivatalos adat, hogy míg az egész iparág mennyiségi termelése azonos a tavalyival az import (a forint árfolyamcsökkenése ellenére) 3,9 százalékkal csökkent, a devizában mért exportja viszont 18 százalékkal emelkedett. Mint ahogy arra is találni példát, hogy külföldi cégekkel együttműködve (pl. Signora) honosítanak meg modernebb technológiákat, s állítanak elő a kornak jobban megfelelő termékeket. Azért nem árt körülnézni a külföldi kiállítók könnyen megszámlálható standján sem. Egy taivani cég például gazdag szövetmintát vonultatott fel: farmervászon is volt vagy ötféle, s onnan estélyinek valóig minden. Ha egy ilyen szövetraktárba egy butikos beszabadulna! - félő mind elszabná a sok szép kelmét. B. L. A korábbi évek őszi időszakában visszatérő gondként jelentkezett, hogy az árufuvarozók nem tudtak maradéktalanul megfelelni az igényeknek. A legnagyobb szállító, a vonat minden erőfeszítés ellenére sem volt képes az ugrásszerűen megnőtt szállítási feladatok ellátására. Idén azonban változott a helyzet: Weisz lózsel, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerint most nem lesz őszi szállítási csúcs. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az év első negyedében - az úgynevezett előszállítási kampány keretében — főleg márciusban a korábbi évek hasonló időszakához képest jóval több tömegárut vitt el a vasút. Ez folytatódott az év közepén is. A pécsi vasút- igazgatóság 6,1 millió tonna árut juttatott el a megrendelőkhöz, amire régen volt példa. Volt olyan év, amikor az első félévben ^ tervezett meny- nyiség mindössze 40—50 százalékát szállították el — kellő megrendelés híján. A kedvezőtlen időjárás miatt a mező- gazdasági üzemek sem igényelnek annyi vagont, mint akár az elmúlt ősszel és a jelenlegi tranzit- és importszállítósok sem érik el a tervezett szintet, így a belföldi árufuvarozást ez sem fékezi. Igaz, a MÁV-nak ez bevételkiesést jelent. Az említett körülmények azt eredményezik, hogy a vasút maradéktalanul képes megfelelni a szállítási igényeknek, sőt a Szovjetunióba irányuló árufuvarozáshoz is biztosítani tudják a vagonokat, bár egyes áruféleségeknél csökkent a fogadási készség. Az igazgatóság őszi feladatai közül kiemelkedik a cukorrépaszállítás: a répa feldolgozását a napokban kezdik a cukorgyárak. Négy gyárba — a kaposváriba, a sárváriba, az lercsibe és az ácsiba - az Alföldről hozzák a cukorrépát. ,ldén több mint ötven százalékkal nőtt a répa Jugoszláviában történő feldolgozása, a kiszállítást Mohács, Szigetvár és a Balaton déli részének környékéről a pécsi igazgatóság végzi. A belföldi répafuvarozásban várhatóan nem lesz zavar, 13 fordavonatban 500 vagon dolgozik majd. Ebben az időszakban, mely várhatóan december közepéig tart, ezeket a vagonokat más áru szállítására nem használják. Egyéb mezőgazdasági termékek fuvarozására eddig nem jeleztek plusz igényt a gazdaságok, így várhatóan októberben és novemberben, az átlagosnál nagyobb szén. és tűzifa-szállítósok zökkenőmentesek lesznek, s a kő-, cementszállításokban sem lesz fennakadás. R. N. Divatos ruhák a szovjet pavilonból b-€5&zb~€i osacs wxcsiBiiüwi csstics a niiiiii'iiisii Az igények maradéktalan kielégítését ígérik
