Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-22 / 261. szám

1987. szeptember 22., kedd Dunántúli napló 5 A TEHO-ról tanácskozott a Pécs Városi NEB Akadoznak a befizetések A településfejlesztési hoz­zájárulásból megvalósuló programok finanszírozásáról, valamint a lakossági befize­tésekről tárgyalt tegnapi ülé­sén a Pécs Városi Népi El­lenőrzési Bizottság. Sajnálatos tény, hogy az I adómorál mind az 1986-os, mind az 1987-es időszakban alacsony volt. Tavaly a ter­vezett bevétel 11 867 000 fo­rint volt, s csupán 7 679 000 forint érkezett be. Ez 64,7 százalékos kötelezettségtelje­sítésnek felelt meg. Idén a helyzet tovább romlott: a várt 12 295 000 forintos hoz­zájárulásból az első félév­ben mindössze 3 475 000 fo­rintot fizettek be, az időará­nyos teljesítés 56,5 százalé­kos. A második félévi TE- HO-t szeptember 15-ig kell feladni, az erről szóló ada­tok november első felében kerülnek napvilágra. A ta­valyi évről hátralékos adó­zóknak az Adó- és Illetékhi­vatal udvarias felhívást kül­dött ki, ennek eredménye csak az év vége felé lesz mérhető. A hátralék behajtá­sára egyelőre intézkedés nem történt. A TEHO felhasználása, koordinálása a Pécsi Városi Tanács tervosztályának fel­adata. A befolyt összegeket elsősorban felújítási, karban­tartási munkákra használják fel. A tanácskozási közpon­tok vezetői sajnos arról szá­moltak be, hogy az eddig elkészült munkák minősége nem megfelelő, a lakosság elégedetlen az előkészítők, a kivitelezők tevékenységével. Másik részről el kell mon­dani azt is, hogy a tanács­kozási központok vezetői — néhány esettől eltekintve — csupán lelkes aktivistái, nem pedig hozzáértő szakemberei a feladatoknak. Sok a meg­rendelt, de el nem végzett munka. Mindezek figyelmeztetnek arra, hogy a jövőben, a forrósok ésszerűbb felhaszná­lása érdekében alapvetően szervezeti, technikai változta­tásokra van szükség. Meg­valósítható terv az előkészí­tési, tervezési, lebonyolítási, műszaki ellenőrzési felada­tok összevonása éppúgy, mint a pénzügyi, koordiná­lási tevékenység összehango­lása. Erre a feladatra leg­megfelelőbb szervezetnek az újonnan alakult Városgond­nokság látszik, természete­sen a megfelelő apparátus measzervezésével. A tanács­kozási központok vezetői a közeljövőben a tanácsi ve­zetéssel is megtárgyalják a TEHO témáját, majd a fel­merült problémákat és ja­vaslatokat a vb elé terjesztik. 6. Zs. Az ÉDOSZ központi vezetőségének ülése Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének központi ve­zetősége hétfőn ülést tartott. A testületet Villányi Miklós me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár tájé­koztatta a kormány munka- programjának mellékleteként elkészült élelmiszergazdasági programról. Az államtitkár elmondotta, hogy az élelmiszeriparban az elkövetkező három évben is bővülő termeléssel számolnak. Az élelmiszeripari vállalatok­nak azzal is kell számolniuk, hogy a jövőben növekszik a hazai termékértékesítés is. Az ÉDOSZ központi vezető­sége az élelmiszergazdasági munkaprogram megvalósítását segítő ajánlást vitatott meg és fogadott el ülésén. Nagy az igény a folyamatos gondozásra Szerepet cserél két pécsi szociális intézmény Nem építenek újat, nem bő­vítenék meglévőt, mégis több idős embert helyezhetnek el a pécsi átmeneti szociális ottho­nokban. Az elképzelések sze­rint még az idén szerepet vált az Ágoston téri, 34 szemé­lyes szállást biztosító idősek klubja a Sörház utcai — 15 fős — átmeneti szociális ott­honnal, s így 19-cel több idős emberről tudnak folyamatosan gondoskodni. Erről tárgyalt a közelmúltban a Pécs Városi Tanács szociálpolitikai bizott­sága, mielőbbi megvalósításra javasolva a cserét. A váltás legfőbb oka az a tény, hogy a 'magyar városok közül évek óta Pécsett a leg­magasabb a szociális otthoni felvételre várakozók száma. Annak ellenére, hogy elkészült a Malomvölgyi úti szociális otthon első üteme, amelyben 150-en laknak, ismét 313-an kérik a gyors elhelyezést. Már az új szociális otthon nyitás előtt két családi ház megvá­sárlásával és átalakításával át­meneti szociális otthonokat nyitott a városi tanács. Ezek­be a legsürgősebben helyet kérőket vették fel. Mindkettőt a Vöröskereszt Pécs Városi Szervezetének gyűjtési akciója nyomán hozták létre. Először — 1983-ban — a Sörház utca 15. számú épületben nyílt meg a 15 fős, majd 1985-ben a Mártírok útja 9. számú ház­Húszán a negyvenkettőből Dávid Imre köszönti egykori osztálytársait Pályázat kamatmentes kölcsönre Visszafizetendő kamat­mentes kölcsös elnyerésére pályázatot hirdet az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal (AISH) a központi ifjúsági alapból. Az AISH iskolai szövet­kezeti tevékenység széles körű elterjesztése és szí­nesítése érdekében önálló iskolai szövetkezetek ala­kításához, iskolai szövet­kezeti csoportok termelési és gazdálkodási profiljá­nak bővítéséhez nyújt se­gítséget e kölcsönformá- val. A részletes feltételek­ről a megyei tanácsok if­júsági és sportosztályai ad­nak tájékoztatást, és oda kell beküldeni a pályáza­tokat is 1987. október 15-ig. ban a szintén 15 személyes átmeneti otthon. Időközben 34 személyesre bővitették az Ágoston téri szállást biztosító idősek klubját, illetve később a Garay utcában létesítettek még egy ilyen — 20 — sze­mélyes intézményt. Napjainkban egyértelművé vált, hogy a szállást biztosító Idősek klubjából — régi ne­vén a hetes napköziből — egyre kevesebben tudnak hét­végére hazamenni. Egészségi állapotuk romlása, egyedüllé­tük miatt átmeneti, vagy vég­leges szociális otthoni elhe­lyezést kérnek. Ugyancsak ezt igénylik azok a családok, akik a kórházból kiadott idős hoz­zátartozójukat a súlyos álla­pota, illetve elfoglaltságuk miatt nem tudják folyamato­san ápolni. Mivel az Ágoston téri 34 személyes klubban többnyire csak 15—20-on tar­tózkodnak hétközben, ugyan­akkor a Sörház utcában, illet­ve a Mártírok úti épületben nem tudják már fogadni az újabb jelentkezőket, kézenfek­vő a megoldás, hogy az egy­máshoz közel lévő Sörház ut­cai és az Ágoston téri intéz­mény váltson funkciót, és így >— még ebben az évben — tizenkilenccel több idős em­berről lehet folyamatosan gondoskodni. T. É. Találkoztak az első pécsi felsőiparisták Az osztály vigyázz-ra csupa idősebb, deres, vagy már telje­sen fehér hajú ember emelke­dett fel az iskolapadból teg­nap délelőtt a Zipernovszky ká­roly Szakközépiskola egyik téri mében. ök voltak az első fel­sőiparisták Pécsett, a technir kum elődjében ők vehették át negyven évvel ezelőtt a szak­mát, hivatást, megélhetést nyújtó okleveleket. Húszán jöt­tek el az akkori negyvenkettő­ből, a távolmaradók többsége már nem él. De ők húszon ­akik fölött szintén nem múlott el nyomtalanul a négy évtized - tegnap ünnepelni jöttek ösz- sze. Komoly és szép ünnepségso­rozat előtt áll a Zipernovszky Károly Szakközépiskola ebben az évben. Hetvenöt éve, 1912- ben alakult az iskola, igaz, ab­ban az időben még a Zólyom utcában fogadta diákjait. A 48-as téri, jelenlegi épület is jubilál, idén ötven éve folyik; itt a tanítás. Az épülethez ha­sonlóan ötvenedik évfordulóját’ A serdülő korú iskolás gyermekek egészségmagatartása A WHO nemzetközi konferenciája Budapesten Az Egészségügyi Világszer­vezet Európai Irodájának kon­zultatív tanácskozása kezdődött hétfőn a Budapest Bank Ok­tatási Központjában. Az öt­napos konferencián — amelyen részt vett dr. Desmond O’Byrne, a WHO Európai Irodájának képviselője - a serdülőkorú is­kolás gyermekek egészségma­gatartása témájú hosszú távú, nemzetközi vizsgálat első sza­kaszának eredményeit vitatják meg tizenhat európai ország, köztük hazánk szakemberei. Az utóbbi években ugyanis a WHO felkérésére vizsgálták: a serdülőkorú iskolás gyermekek egészségi állapota, életmódja, valamint szokásai, szociális és kulturális helyzete, társadalmi környezete közötti összefüggé­seket. E kutatás célja: az ifjú­ság egészségének védelmét elősegítő országos egészségpo­litikai döntések tudományos megalapozása, a társadalmi tevékenység támogatása. A szocialista országok közül Magyarország elsőként kapcso­lódott be ebbe a kutatásba. Részvételünket az indokolta, hogy az ifjúság — a 18—25 éves korúak - egészségi álla­pota, erőnléte, edzettsége, te­herbíróképessége nem kielégí­tő, megbetegedési és halá­lozási arányai kedvezőtlenül alakulnak, s ez a gyermek- és serdülőkorban kialakult élet­módra, egészségmagatartásra, az ezeket meghatározó környe­zeti, kulturális, gazdasági, tár­sadalmi tényezőkre vezethető vissza. Ez a vizsgálat feltárja azokat a kockázati tényezőket, s azok feltételezhető okait, ame­lyek közrejátszanak a fiatalok és a munkaképes korúak meg­betegedési, halálozási ará­nyainak növekedésében. A felvételt az Országos Cse­csemő- és Gyermekegészség­ügyi Intézet, valamint az Or­szágos Egészségnevelési Inté­zet irányításával készítették 1985-86-ban. Több mint 5000 általános és középfokú iskolai tanulót kér­deztek meg a védőnők. E repre­zentatív felmérés előkészítésé­ben, eredményeinek feldolgo­zásában részt vett a Központi Statisztikai Hivatal népesedés­statisztikai főosztálya. Az ada­tokat — amelyeket összehason­lítanak a többi ország hasonló adataival - jelenleg elemzik. A magyar orvosok első megálla­pításaikat, következtetéseiket ismertetik a WHO konferenciá­ján. Az Egészségügyi Világszerve­zet Európai Irodájának tervei szerint a vizsgálatokat idősza­konként — négyévenként — megismétlik Európa egyre több országában. ünnepli tanulmányai befejez- tének az első alsóipari osztály is. Méltán illeszkedik ebbe a sorba a tegnapi meghitt, ba­rátságos találkozó. Az iskola nevében Lakatos György igazgató és két mai diák köszöntötte az ünneplő­ket. Az egykori felsőiparisták nem feledkeztek meg tanáraik-i ról, sok szeretettel emlegették Schindler Aurél igazgatót, aki lehetővé tette számukra, hogy esti tagozaton szerezzék meg a felsőipari minősítést. A köz- megbecsülés kivívását jelentet­te ez akkor számukra. Többen tanultak már azelőtt is, de 1945 előtt aki nem tudott leg­alább érettségit felmutatni, azt nem igazán vették emberszám­ba. Ezért örültek a lehetőség­nek. A tanárok mellett természe­tesen az eljönni nem tudó osz­tálytársak sem merültek fele­désbe. Akadt, aki fejből sorolta az egykori társak névsorát, mások arról intézkedtek, hogy a kapcsolatot tartva a jövőben is módját találják a hasonló összejöveteleknek. — Fiúk, az ebédig még egy teljes óránk van — mondta va­laki a jubilálok közül az ün­nepség hivatalos része után. - Töltsük azt így, egymás között — javasolták többen is. De hogy az igazgató kedves meg­hívásának is eleget tegyenek, csoportosan látogatták meg baráti beszélgetés közben az, iskola legújabb büszkeségeit, a számítógé'peket és a zártláncú televízióhálózat stúdióját. — Ilyen nekünk akkor még nem volt, de szép is lett volna — mondta az egyik felsőiparis­ta. Ezután és a közös ebéd; alatt is inkább már egymással beszélgettek, és többen közü­lük talán már az öt év múlva megrendezendő találkozóra gondoltak. K. E. „Szocialista hazánkért” Honvédelmi vetélkedő- sorozat indul. Rejtvényújság a fegyveres erők napjára Az 1982-83-as tanévben ren­dezték meg a nagy sikert el­ért „Nekem szülőhazám" hon­védelmi vetélkedőt, melyen — akár versenyzőként, akár szer­vezőként - a lakosság jelen­tős része, 7,6 százaléka vett részt. Most ismét hasonló ve­télkedősorozatot ind't az MHSZ, ez év szeptember 29- töl. A felmenő rendszerű ve­télkedő országos döntőjére egy év múlva kerül majd sor. E versenysorozat megbeszélésére hívta össze a főrendező Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Baranya megyei székházába mindazon szervek képviselőit, akik ezt a versenyt támogat­ják, segítik. A tájékoztatót Gáspár István őrnagy, az MHSZ megyei titkárhelyettese és Bosznai Pál, az MHSZ főelő­adója tartotta. A vetélkedösorozatnak két aktualitása is van: jövőre lesz 40 éves az MHSZ, s ugyancsak jövőre a pákozdi csata 140. évfordulója. A vetélkedő célja, hogy történelmünket, haladó hagyományainkat jobban meg­ismerjék a résztvevők, hogy ez­zel is hozzájáruljanak az is­kolai honvédelmi oktatás se­gítéséhez, s a fiatalok fizikai állóképességének növeléséhez. Ami a történelmi ismereteket illeti, 1845-től napjainkig kell majd a versenyzőknek számot adni tudásukról. A résztvevők három korosztályra oszlanak: általános iskolai felső tagoza­tosok, középiskolások, s fel­nőttek, diákok és dolgozók egy­aránt. Van egy negyedik cso­port is, ez a fegyveres erők és testületek képviselőiből áll majd; ez utóbbiak a megyei döntőig külön versenyeznek. A megyei döntő után áll össze az a húsz fős csapat, amelyik a területi versenyen Baranyát képviseli. Az alapjátékoknak 1988. március 1-jéig kell befejeződ­niük, a városi döntőkre már­cius 24-e és 27-e között kerül sor, a megyei döntőt május 14—15-én tartják. Ezt követi jú­nius 4-5-én a területi döntő; ez négy helyen, egyazon idő­pontban zajlik az országban, Veszprémben, Kecskeméten, Debrecenben és ami megyén­ket illeti, Kaposvárott. Mind a négy helyről egy-egy csapat jut az országos döntőbe, melyet jövő év szeptember 24—25-én rendeznek meg Pákozd térsé­gében. Az iskolák az alapversenyek lebonyolításához forgatóköny­vet kapnak, a felnőtt korosz­tály számára a nevezés a kö­vetkezőképpen zajlik. Jövő hé­ten, a fegyveres erők napjá­ra megjelenik egy rejtvényúj­ság, amelyet kizárólag az MHSZ terjeszt — hogy ponto­san mikortól és hol lehet majd kapni, erről értesítjük olvasóin­kat. Ennek az újságnak kettős célja van. Akik a felnőtt kor­csoportban részt szeretnének venni a versenyben, a megfej­tett rejtvényt leadják o,tt, ahol az újságot vásárolták — ez lesz az ő belépőjük. Akik nem akarnak versenyezni, de szeret­nek rejtvényt fejteni, azok he­lyes megfejtésükkel ajándék- sorsoláson vehetnek részt, ahol sok más komoly díj mellett a fődíj egy Lada Samara. A rejt­vényújságból Baranya megye 24 100 darabot kap. D. Cs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents