Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-20 / 259. szám

Ha kerékbe törjük a természetet, megtagadja tőlünk áldását „Ha megpróbáljuk kerék­be törni a természetet, ak­kor megtagadja tölünk ál­dását." Az alapigazság ér­tékű mondat a múlt század­vég jeles professzorától, Róth Gyulától, a természe­tes erdőgazdálkodás ma­gyar úttörőjétől származik. Ha közel 100 éve indíttatva érezte magát erre a meg­állapításra —, amikor lé­nyegesen több erdő volt környezetünkben, mint nap­jainkban —, vajon mit mond a ma erdőmérnöke? Dr. Papp Tivadar, a pécsi Er­dőtervezési Iroda igazgató­ja maradéktalanul egyetért a tudóssal.- Fanatikus erdész va­gyok. Visegrádon nőttem fel, atyám ott volt kerület­vezető erdész. Az indítás tehát megvolt. Munkám lé­nyege az erdő egészének ökológiai vizsgálata, alakí­tása, s korántsem melléke­sen: átadni a fiataloknak az erdő mélységes szeretetét. Van erre is lehetőségem, előadásokat tartok a sopro­ni egyetemen, a pécsi fő­iskolán.- Ott marad a kézényo- ma a Mecseken és környé­kén. Mint legutóbb Kom­lón . . .- Annak én csak az öt­letgazdája vagyok! Előadást tartottam az intézményünk által a Csermelyalja-dűlő parkerdőjének tervéről, a Városszépítő Egyesület fel­kérésére. Ott szóltak, hogy szeretnék a kökönyösi részt rendbetenni. Készítettem egy kis tervet, — lényegében ja­vaslat -volt —, ezt teljesí­tették ki a Mecseki Szén­bányák KISZ-bizottsága köz­reműködésével.- Negyvenhárom éves. nagydoktori disszertációra készül.- Sok-sok előzmény után. Először a Dráva-mentén voltam erdőfelügyelő, ottani tapasztalataim birtokában írtam meg műszaki doktori disszertációmat, a terület kocsányos- és szlavontölgy- állományának természetes felújításáról. Nem elvont a téma, ugyanis a Dráva mellett találhatók a leg­szebb állományok, s magá­tól értetődő a kérdés: ho­gyan lehetne megőrizni ezeket. A megoldási lehe­tőség a természetes fel­újítás, csak annyit segíteni a természetnek, amennyire szükség van. Gondoljon csak bele: egy 1784-es, francia mérnökök által ké­szített felmérés szerint a je­lenleginek hatszorosa volt itt az erdősültség. Meg- ritkításának következménye a mostani melioráció, mert leszűkült a párologtató fe­lület, elvizenyesődött a te­rület, a meliorációnak pe­dig —, hogy elvezetik a vi­zet, s nem vízgazdálkodást folytatnak —, a következ­ményeként éppen a termé­szetes megújulás kerül ve­szélybe. Később Árpád-tetőn let­tem erdészetvezető, ekkor már gazdálkodnom kellett az állománnyal. Tapaszta­lataim: a bükkösök vissza­szorulása részben a vad­állományok megváltozásá­nak, részben a szakmai hozzáértés nem kellő szín­vonalának, harmadszor az ökonómiai szabályozásnak következménye. Ebből írtam kandidátusi disszertációm, amelynek lényege: hogyan lehetne érvényre juttatni a természetes felújulás köve­telményeit. Hogy csak egy példát mondjak a gazdál­kodás területéről: mi a gé­pekhez és nem az erdőhöz igazodva dolgozunk. — Készül a nagydoktori­ja, úgy tudom, a gyakorlati munka területén ilyen nincs. — így van. A téma: er­dészeti ökológiai potenciál változása a Mecsekben, a gazdálkodás és a környeze­ti tényezők hatására. Lé­nyegesnek tartom ugyanis, hogy az elmúlt 60 év er­dőgazdálkodása megadja a lehetőséget a jelenlegi ál­lapot javítására. Ez alatt a gyertyános-tölgyes és a bükkös állomány egyensú­lyának megteremtését ér­tem. Bizonyított tény ugyan­is - és tekinthetjük ezt ve­zérelvnek -, hogy a környe­zeti tényezők között az erdőé az elsődleges . . . Mészáros Attila Nagydoktori az eraoDoi A valutanyereség itt marad Négycsillagos kastélyszálló Az egyik uraság Afrikába menf halált- keresni, de füléibe Kastélyok völgye ... A Loire völgye? Dehogy! Egy szerény völgyről van szó Somogybán, Kaposvártól északnyugatra, ami oly kies vidék volt, hogy egy­kori uraságok sora épített ma­gának kastélyt ott a 18—19. században. Ezekre a ma már jobbára műemléknek számí­tó épületekre, épületegyütte­sekre született Somogyország példaként emlegetett kastély- programja azzal a céllal, hogy □ kastélyokat, számukra tisz­tes új feladatot találva meg­mentsék az utókor számára. A régi uraságok otthonai­nak egyike az alsóbogáti kas­tély. Festőién szép tó közelé­ben, gyönyörű park közepén áll a régi klasszicista épület, ahol hetek óta dolgozik egy brigád, élén Sonkoly Károly, az OMF pécsi kirendeltségé­nek régésze: kutatja a kastély múltját, hogy adatokat szol­gáltasson a helyreállítás ter­vezéséhez. Az emeleti díszte­rem előtti folyosóról nyíló tá­gas erkélyteraszon, ahol szét­válogatva sorakoznak most a hajdani míves cserépkólyhák összegyűjtött romjai, beszélge­tünk. — A mostani kastély közép­ső része valamikor a 18. szá­zadban épült; itt is a Tolnai- Festetichek voltak a birtoko­sok, akár Gólosfán. A 19. szá­zad elején bővitették a mai méretre a kastélyt, amit aztán a kiegyezés körül eladott az akkori tönkrement Tolnai-Fes- tetich az Inkeyeknek. Az érde­kesség, hogy ezek a családok a keszthelyi Festetich, illetve a zala-nyugatsomogyi Inkey csa­lád egy-eqy ága, ám a kuruc áqa voltak, s ők nem is kap­ták meg a hercegi, illetve a bárói rangot. Évtizedekig az Inkeyek éltek itt. Az egyik uraság a felesé­ge halála után Afrikába ment halóit keresni, de túlélte az utazást, hazatérve pedig egy néger szolgát hozott magával, aki valahol a kastélyparkban szabályos négerkunyhót épített magának. Ennek a képe is lát­ható ama fotóalbumok egyi­kében, amelyeket Sonkoly Ká­roly az Inkey család utolsó, még élő tagjától kapott tanul­mányozás végett. Ezekben ren­geteg fotódokumentum van a kastélyról, az itt zajlott életről. Az alsóbogáti kastély gazdá­ja régóta az öreglaki Állami Gazdaság, amely jó gazdának bizonyult: az épület elfogad­ható állapotban érte meg új korszakának az eljövetelét. Er­ről Gófs András építésztől (KAPOSTERV), a helyreállítás tervezőjétől kaptunk tájékoz­tatást. A „korszakváltás" lényege, hogy egy nyugatnémet-magyar együttműködés keretében négycsillagos szállodává ala­kítják a kastélyt, s ennek 1989 nyarán (!) már működnie kell, a nyugatnémet fél már lekö­tötte a vendégeket erre az időre. Elmondta, hogy a nyugatné­met felet egy nürnbergi uta­zási iroda jelenti, ez 3,6 millió nyugatnémet márkával lépett be az üzletbe; a magyar part­nerek: az öreglaki Állami Gazdaság, az Agroinvest-Ag- rober, a Magyar Hitelbank és generálkivitelezőként az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség. összesen 126 millió forint áll rendelkezésre (az említett márkaösszeggel együtt), ennek a feléből kell az épületet fel­újítani, a többi a berendezés­re, a környező terület rende­zésére fordítható. Ebben a konstrukcióban az az újdon­ság, hogy a majdani szálloda hasznosításával rendelkező nürnbergi iroda haszna kizá­rólagosan a vendégek leköté­séből származik (csak rajta keresztül juthat ide vendég), az itt keletkező bevételből származó nyereség osztalék formájában a vegyestársaság magyar tagjait illeti. Azt is elmondta az építész, hogy az első lépcsőben a kas­télyt és a hozzá kapcsolódó régi épületeket újítják fel, a kápolnát, a magtárt (ez lesz a kultúrközpont), az egykori cse­lédházat (a személyzet ottho­na lesz) és a volt intézői la­kást (itt lakik majd az igazga­tó). A kastély egyszerre 40 ven­déget fogad (a nyugatnéme­tek egész évre 1000 vendéget garantálnak), számukra az emeleten összkomfortos apart­manok, a tetőtérben pedig kétszintes szobák lesznek. A szaunától a lovasprogramokig mindent megtalál itt a ven­dég. A továbbiakban honfi­társaink számára is szeretné­nek üdülési lehetőséget te­remteni: jövőre megkezdődik a tó közelében egy kemping épí­tése és gondolkodnak egy üdülőfalu létesítésén is. Szere­pel a programban a közeli felsőbogáti kastély felújítása is, ennek a pincéjében egy ma oly divatos mini-sörgyárat létesítenének. Hársfai István Nagy sikere volt az apró mo­torokon száguldozó kisgyere­keknek Egyebek mellett 25 Kiváló Áruk Fóruma jelzés, 15 BNV Nagydíj és Díj mutatja a Kőbányai Gyógyszerárugyór sikereit a kozmetikumok gyár­tásában. Ha mindehhez még hozzá vesszük, hogy az ered­mények alig tizenöt év alatt születtek, igazán kalapot emelhetünk az itt folyó fej­lesztő munka előtt. Az Őszi Budapesti Nemzetközi Vásár érdekességeit számba véve is az elsők között kell emlí­tenünk őket. A megjelenésé­ben és tartalmában is telje­sen megváltozott Fabulon pa­vilont hölgyeknek és uraknak egyaránt érdemes fölkeresni­ük. — Helyiségünket idén luxus kozmetikumainknak, a Fabu­lissimo sorozatnak szenteltük — mondja dr. Bakcsy György- né, reklám és tájékoztatási osztályvezető. — A termékcsa­lád tavaly meginditott férfi ága nagydíjat nyert az idén. Citrusfélék, moha és fűszeres aromakeverék felhasz­nálásával készülő borotválko­zás után használatos gyártmá­nyainkat pjobbcík követik. Most jelentkezünk először a dezodorral és a borotvahab­bal. S ha már az első jelent­kezésről esett szó, hadd említsünk meg egy szokatlan kiállítót. Itt van ugyanis a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat is, ravatalozási kegy­szereket, családi urnákat kí­nálnak. Standjuk látogatottsá­ga egyelőre igen szerény, s ez nemcsak azzal magyaráz­ható, hogy az itt szokásos prospektusok náluk hiányoz­nak. Újnak számít a Buda­pest Bank RT., ők emlékérme­ket, régi pénzeket adnak el. Névértékénél az 1946-os ki­adású ezüst Kossuth ötös ér a legtöbbet, 600 forintnál is többet kérnek érte. A legol­csóbban — érthető okból — a tavalyi labdarúgó vb 100 forintos emlékérméjét adják, ez mindössze 250 forintba ke­rül. A forralt bor kedvelőinek a kecskeméti UNIVER különle­ges összeállítású fűszerkeveré- két kínál. A fogyókúrázóknak, diétázóknak ajánlják a Jogo- nézt, a majonéz joghurtra ala­pozott változatát, melyet rá­adásul C-vitaminnal dúsíta­nak. ígéretük szerint a bol­tokban hamarosan kapható lesz. A fűszerek jellemzik az Indonéz pavilont is, itt min­dent beleng a fahéj illata, melyből elképesztő mennyisé­get hoztak az ország kiállítói. Aki nézelődés közben el­fárad, annak az Idea stand­ját ajánljuk figyelmébe, ahol bárki számára kipróbálható az ülőalkalmatosságokat forra­dalmasító komfortzsámoly, melynek a térdeplőszék talá­lóbb neve lehetne. A helyszí­nen megrendelhető, a gerinc­oszlopot kímélő zsámolyon egyébként tényleg nagyon ké­nyelmes az ülés. Formája azért ma még nagyon szokat­lan. A gyártó elsősorban az ülőmunkát végzőknek ajánlja. Bekapcsolódik az élelmiszer, illetve készétel kereskedelembe a Pest-Budai Vendéglátó Vál­lalat. Négyadagos készétel csomagjaik háromféle válto­zatban kerülnek forgalomba. A Tini-falatok az előfizetéses ebédhez hasonló árakon, az egészséges táplálkozás köve­telményeit kielégítő béltarta­lommal készülnek. Sláger a müzli, almás, mazsolás, zab- pelyhes, szezámmagos, kakaós, gyümölcsös, kókuszos több cég áruskáláján is szerepel. Ha valakinek kedve tartja, megkongathatja a béke ha­rangot, jmelyet egy őrbottyáni harangöntő mester állít ki. Érdemes ellátogatni a Borso­di Vegyi Kombináthoz is, itt táncos lábú menyecskék lejte­nek óránként, és az üveges táncnál rendre leesik a fejük­ről a palack. Persze, ez is reklámfogás, és a borsodiak törhetetlen üvegeinek próbál újabb vevőket nyerni. Befeje­zésül egy Jugoszláviából ér­kezett különlegesség: most van az első nemzetközi bemu­tatkozása a Gel-o-gel fog­krémnek. Először csak az tű­nik föl, hogy a krém átlátszó, igazi értéke mégis abban rej­lik, hogy eltávolítja a fogkö­vet. Sz. Koncz István Az ebéd zsákban is terem Figyelem, ez a gomba nem veszélyes! Sorolhothánk a föld alatti gombabirodalmakat. így meg­említhető az abaligeti volt alagút, ahol egy család sze­zonban negyven tonna kom­poszt segítségével állít elő gombát. 1981 óta egyre több pincében termesztenek gombát a Pécsi A. G. közreműködésé­vel. Jelenleg a gazdaság csak­nem 160 nagytermesztővel áll kapcsolatban, közülük 33-an Baranyán kívüliek és családon­ként legkevesebb öt mázsa komposzttal gazdálkodnak. Például Pécsett, a Lánc utcai rendelő alatt, a tulajdonos a Konzum leqnagyobb szállítója. Rácváros. Patacs tele gomba- termesztőkkel. A pincék terü­lete átlag száz nénvzetméter. Híres gombás dinasztia él Pellérden. a Brázay kastély pincerendszerét használják. Vagy Szilágyfaluban olv nagy a pince, hogy teherautóval jár­nak le bele.- 1981 óta a nagyobbak kö­zül leaalább 50 család állan­dó ügyfelünk maradt, ők ki­tartanak - mondja Rózsai An­tal, az állami gazdaság gom­baágazatának vezetője. — Ba­ranyából 120 iegyzett nagyter­melővel tartjuk az üzleti kap­csolatot. Jó, hogy már Pest, Csongrád, Győr-Sopron, So­mogy és Bács-Kiskun megyei partnerekkel is üzletelünk. A kicsi, tehát csak önellátó ter­mesztők száma több száz. Ök is a vevőkörünkhöz tartoznak. Évente csaknem 3000 tonna komposztot adunk el, de győz­nénk a 6000-et is. Ezért úiabb és újabb szóró­lapokat jelentetnek meg. há­zalnak, népszerűsítik a vállal­kozást. Segítenek a partnerek­nek a qombáiuk értékesítésé­ben, sőt maguk is felvásárol­nak. Jelenleg évente már száz tonnánvit vesznek meg, ami­nek a 90 százaléka csiperke, a többi laska. Jó része osztrák exportra is eljut. Igyekeznek megfelelő áron kínálni a komposztot. Pillanat­nyilag a laskához való zsá­konként ára 90, mig a csiper­kéé 110 forint. Utóbbihoz ta­karó anyagot is adnak el. — Az lenne az ideális — jegyzi meg Szűcs Mihály ag­rármérnök, az üszögpusztai komposztüzem háztájis szak- tanácsadója -, ha még to­vább gyarapodna az állandó vevőkör, vagyis a jegyzett ter­melők száma. Cs. J. vasárnapi 3 fiz őszi Bltllf-ről Jelentjük Az angol játékkiállitáson láttuk az embernagysa gú, közlekedő robotot, a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ új, különleges ízesítésű majonézekkel, mustárokkal, és forralt bor ízesítésű keverékkel jelentkezett, a csinos lányok pedig üvegestáncot mutattak be, a Borsodi Vegyi Kombinát törhe­tetlen műanyag flakonjaival. Läufer László felvételei Érdekességek, különlegességek

Next

/
Thumbnails
Contents