Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-17 / 256. szám

1987. szeptember 17., csütörtök Dunántúli napló 5 * Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka * (Folytatás a 4. oldalról.) A nemzetközi helyzet — a szocialista országok fellépésé­nek eredményeként — az utób­bi időben enyhült, reális kö­zelségbe került a megegyezés a közepes és rövid hatósugarú rakéták felszámolásánál. A Szovjetunió az úgynevezett ket­tős nullamegoldást javasolta Európában és a világ más ré­szeiben. Mi is emellett va­gyunk. Pártunk, kormányunk aktívan tevékenykedik a nemzetközi küzdőtéren. Erejéhez, lehetősé­geihez képest kiveszi a részét a béke és a haladás közös céljaiért folytatott harcból. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m., 13. vk.), a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke a mun­kaprogramban megfogalmazott célok megvalósításának garan­ciái közül a szocialista demok­rácia gyakorlatának kiterjesz­tését és az értelmes szerve­zettséget emelte ki. A szocia­lista demokrácia ugyanis el­érhető közelségbe hozza a kormány törekvéseit és serken­ti az állampolgárok tettrekész- ségét azáltal, hogy megterem­ti az őszinteség és a bizalom légkörét. Ami az értelmes szervezettséget illeti, fontos, hogy a retorikai bravúrok he­lyett kizárólag az egyes ága­zatok, területek teljesítménye váljék a közvélemény formáló­jává. Kürti László (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 2. vk.) a Tiszán inneni Református Egyházkerü­let püspöke kiemelte, hogy az előterjesztett kormány munka- program végső kicsengésében emberközpontú, szándéka vi­lágos: biztosítani népünk szá­mára a feltételeket a hala­dáshoz, a boldogabb, a tar­talmasabb emberi élethez. A .képviselő javasolta, hogy a kormány egy év múlva vizs­gálja meg a fogyasztói ár­színvonal emelkedésének ha­tását a nyugdíjasok életkörül­ményeire. Fodor László (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 19. vk.) a Nép­szava főszerkesztője kijelen­tette, hogy a kormány mun­kaprogramjának fő törekvéseit - megyei képviselőként, s a EZOT-elnökség tagjaként is - támogatásra és elfogadásra alkalmasnak tartja. Ezt követően rámutatott: ahhoz, hogy a program való­ban iránytűként működhessen és ne váljon puszta jókívánsá­gok halmazává, három köve­telménynek kell megfelelnie: legyen reális, tartsa fenn a gazdasági működőképességet és növelje hatékonyságát, le­gyen a tömegek számára po­litikailag elfogadható. Czoma László (Zala m. 5. vk.) a keszthelyi Helikon kas­télymúzeum igazgatója hang­súlyozta: a parlamenti ülést Tisztelt Országgyűlés! Kijelentem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt min­den erejével támogatni fogja a kormányt 1990 végéig szóló munkaprogramjának és a kor­mányelnök nyilatkozatában el­hangzott törekvéseknek a meg­valósításában. A párt számít arra, hogy a társadalmi és tö­megszervezetek — a szakszer­vezetek, az ifjúsági szövetség, a népfrontmozgalom — is se­gíteni fogják ezt a folyamatot. S mindenekelőtt építünk né­pünk megértésére, cselekvő tá­mogatására. A kibontakozás lehetővé teszi, hoav tovább ha­ladhassunk a szocialista fejlő­dés, népünk szebb és jobb jö­vőjének útján. megelőző viták során két pon­ton keletkezett feszültség: a bizalom és a garancia pólu­sán. A kormány bizalmat kért, a törvényhozók garanciákat. Mindkét igény jogos. A prog­ram - a képviselő megítélése szerint - kimunkáltsága mel­lett is szándékprogram, azt ugyanis most még nem lehet tudni, hogy milyen mélyre rág­ta magát a nyilvánvaló gaz­dasági és a lappangó társa­dalmi válság. A helyzetfelis­merés és a szándék azonban tiszta, és világos. A továbbiakban hangoztat­ta, hogy az emberek egyfelől szintén a bizalmat várják a kormányzattól, vagyis azt, hogy világosan lássa: az állampol­gárok felnőtt emberként al­kalmasak és készek a nemzet és a maguk ügyének, sorsá­nak felelős irányítására. Méhes Lajos (Budapest 44. vk.), a SZOT nyugalmazott fő­titkára elmondotta: fontos, hogy a jelenleginél tisztább, áttekinthetőbb politikai, gaz­dasági, kormányzati viszonyok alakuljanak ki. így lehet a közóhajnak megfelelően az irányítás minden szintjén job­ban megkövetelni a rendet, a fegyelmet, a szervezettséget és a névre szóló felelősséget. A gazdasági hatékonyság nö­veléséért elsősorban a válla­lati tanácsok, a gazdasági ve­zetők a felelősek. A szociál­politika ellenőrzése pedig to­vábbra is a szakszervezet fel­adata. Ennek során azonban figyelembe kell venni azt, hogy a szociális igények ki­elégítése csakis a nyereségből történhet. A sorrendben elsőd­leges a teljesítmény, az hatá­rozza meg az elosztást. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.), a Hajdú-Bihar Me­gyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a becsületesen dolgozó emberek tudomásul veszik, hogy áldozatokat kell a jövő­ben hozniuk, ha látják, hogy ennek a jövő megalapozása érdekében van értelme. Őszin­teséget, teljes nyíltságot, igaz­ságos megoldásokat, követke­zetességet várnak a kormány­zattól, halaszthatatlanul szük­Én bízom a jövőben. Pár­tunk, népi rendszerünk felelős kormányai mór voltak ennél nehezebb helyzetekben, meg­oldottak nehezebb feladatokat is. Ezzel nem akarom csökken­teni mostani teendőink súlyát, de azt igenis mondom, hogy most több és nagyobb az erőnk, mint a korábbi nehéz helyzetekben volt. Nagyobb az erőnk azért is, mert népünk so­kat tanult a történelmi tapasz­talatokból, s politikailag éret­tebbé vált. Értékeli eddig el­ért, alapvető vívmányainkat, és ennek tudatában lát hozzá a mostani feladatok megoldásá­hoz - fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. ségesnek tartják a „kiskapuk” teljes bezárását, az intézmé­nyesített ügyeskedés megaka­dályozását. Pásztohy András (Somogy m. 4. vk.), a szentgáloskéri Béke Tsz elnöke indítványozta, hogy az Országgyűlés az eddigiek­nél határozottabban és kö­vetkezetesebben ellenőrizze a kormányzati munkát, kísérje jobban figyelemmel az elfoga­dott törvények, programok végrehajtását. Választói nevé­ben javasolta az elmúlt másfél évtized gondjainak feltárását, hogy az eddig elkövetett hibák a jövőben ne ismétlődhessenek meg. Fekete János (Békés m. 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között hangsúlyozta: hazánk tőkeszegény ország lévén, mindenképpen rászorul arra, hogy hiteleket vegyen igénybe, de azokat jó fejlesztési célokra kell felhasználni. A hiba nem általában a hitel fölvételében, hanem a külföldi kölcsönök helytelen felhasználásában ke­resendő. A Tiszai Vegyi Kom­binát például az elmúlt évek­ben több jelentős fejlesztést hajtott végre és ennek ered­ményeként az idei exportja meghaladja a 100 millió dol­lárt. Igen sok pénzt fektetett az ország az idegenforgalom ba is, s az eredmény nem ma­radt el: 1985-ben az idegen- forgalom konvertibilis bevétele 286 millió dollár volt, 1986-ban pedig már 364 millió dollár, s az.idén a számítások szerint ez az összeg eléri az 500 millió dollárt. Apró Antal (Csongród m., 1. Vk.), az Országgyűlés nyu­galmazott elnöke,, az MSZBT elnöke felszólalásában javasol­ta, hogy a kormány vizsgálja felül az Országos Tervhivatal tevékenységére vonatkozó tör­vényeket, rendeleteket, és az intézmény elnökét mint minisz­terelnök-helyettest kötelezné •orra, hogy évenként egyszer, a zárszámadás idején - rend­szerint júniusban —, az Or­szággyűlésen számoljon be a munkaprogram végrehajtásáról. Kapolyi László rámutatott: az ipari beruházásokon belül nö­velni szükséges a feldolgozó- ipar részesedését, mégpedig elsődlegesen az alacsony anyag- és energiaigényes tech­nológiákét. A jövőben elsőbb­séget kapnak a korszerűséget javító, viszonylag kis ráfordítást iaénylő beruházások, kiemel­ten fejlesztik a számítógéppel segített tervezést, gyártást és irányítást, az összes behozata­lon belül növelik a konvertibi­lis viszonylatú fejlett technika és technológia importját. Ki­emelt figyelmet fordítanak a vállalatok közgazdasági fel­tételrendszerének kialakítására, hogy az hosszabb távon is ki­számítható gazdasági környe­zetet adjon, s a vállalatok ér­dekeltsége egybeessék a nép- gazdasági szintű célok megva­lósításával. Az adóreform eredményeként a költségvetési bevételek nagy része ezentúl a forgalmi szférá­ból származik majd, egyidejű­leg mérsékelni lehet a vállalati erőforrásokra vonatkozó adó­kat, ugyanakkor megnőnek a munkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos terhek. Vállalata­inknál a bér és a növekedési érdekekkel szemben ma nem hatnak profitérdekeltség jellegű ellenerők. Ez szüli például a keresetszabályozás kényszerét, amelynek fokozatos kiiktatása a kiemelkedő egyéni és vál­lalati teljesítmények elismeré­sének alapfeltétele. Ezért meg kell teremteni a fogyasztási ér­dekekkel szemben álló szoci­alista tulajdonosi érdekeltsé­get, a vállalati vagyon megőr­zésének és gyarapításának kényszerét, illetve a feltétele­ket a vagyonnak a gazdaság­talan területekről a gazdasá­gos vállalatokhoz való átcso­portosításához. A stabilizációs program si­kere a vállalatoknál dől el. Nemcsak a termelési, hanem a fejlesztési célokat is — a piac igényeinek alárendelten —, a vállalatoknál kell kiielölni. vál­lalva a fejlesztések kockáza­tát is. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. 1. vk.), az MTA Közgazda­ságtudományi Intézetének tu­dományos tanácsadója hang­súlyozta, hogy a munkaprog­ram akkor valósulhat meg, ha nem a minisztériumok ügye­ként kezeljük, hanem a politi­ka lesz a hajtóereje; ha nem silányul ügyeskedő adminiszt­rálássá, hanem az emberi észt és akaratot lesz képes széles körben mozgósítani. Be kell látnunk — mondta egye­bek között a képviselő -, hogv a kormányzat nincs könnyű helyzetben, a gondok sokasá­gával kell megküzdeni. Hogy eredménnyel járjon a munka­program megvalósítása, alap­vetően szükség van a társa­dalmi párbeszéd lehetőségé­nek fokozott kihasználása, en­nek révén pedig a politikái bizalom növelésére. Ezért ja­vasolta a következőket: Korszerűsítsük és tegyük po­litikai véleményegyeztetésre alkalmasabbá az állami költ­ségvetés előkészítését és or­szággyűlési tárgyalását. Kívá­natos a tárcaigényeket is el­lenőrizni és véleményezni, a kritikus témákban pedig a pénzügyi és a szakszempontokat egymással összevetni. Juratovics Aladár (CsOngrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat szegedi üzemének veze­tője szorgalmazta a hazai szén-, ásvány-, szénhidro­gén-bányászat lehetőségeinek kiaknázását, s állást foglalt amellett, hogy a hazai ener­giaforrások tervezésénél az eddigieknél fokozottabb fi­gyelmet fordítsanak a termál- energia hasznosítására. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövet­ségének főtitkára a kormány­munkaprogram leglényegesebb elemének azt tartotta, hogy fel­ismeri a korszakváltással kap­csolatos tennivalókat, és kö­vetkezetesen cselekedni is kí­ván. A felszólalókat hallgatják a képviselők A fényképeket készítette: Läufer László További felszólalások Kasó József (Baranya m. 13. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója Tisztelt Országgyűlés! Az ország gazdaságát és társadalmát közeli és távolab- oi jövőben meghatározó kor­mányprogramból a foglalkozá­somnál fogva a mezőgazdasá­gi ágazathoz kívánok hozzá­szólni. Elöljáróban szeretném hang­súlyozni a program egyik fon­tos megállapítását: az agrár ágazat stabilizáló szerepe to­vábbiakban is fennmarad. Ez az ágazat termeli meg nemzeti jövedelmünk 17 száza­lékát, az összes exportunk 21 százalékát, konvertibilis expor­tunk 32 százalékát, ebben az ágazatban dolgozik az aktív keresők 20 százaléka. Az ágazat termelésének 70 százaléka a hazai stabil és javuló ellátást szolgálja és kell, hogy szolgálja a későb­bi időkben is. Az ágazat te­vékenysége az elmúlt évek so­rán eredményesen fejlődött. Magyarország mezőgazdasá­ga a nemzetközi élvonalba ke­rült. Az 1 főre eső gabonaterme­lésben a világon negyedikek vagyunk Kanada, Dánia és az Egyesült Államok mögött, az 1 főre eső hústermelésben szintén negyedikek vagyunk Dánia, Írország, Hollandia után. Ezt az előkelő helyünket meg kell tartani a későbbiek során is. A közelmúltban jelentős vál­tozáson ment át a mezőgaz­dasági ágazat. Az alaptevé­kenység mellett a mellék, ki­egészítő, feldolgozó tevé­kenység aránya nőtt. Az állat- tenyésztés aránya növekvő, 50 százalék feletti. Az állatte­nyésztési termékek mezőgazda­sági kivitelünknek ennél na­gyobb arányát adják. Az állattenyésztési termelés feltételrendszerében meghatá- 'ozó a takarmány minősége. Csak a jó minőségű takar­mányból lehet jó minőségű ter­méket előállítani. (De ez vo­natkozik a mezőgazdasági ter­melés minden területére.) Köztudott, hogy a fehérje- takarmányokat döntően import útján szerezzük be. Az import folyamatosan csökken (1987. IV. negyedévi súlyos hiány). Éppen ezért helyesnek tar­tom azt, hogy a MÉM nagy súlyt helyez a fehérjetakarmá­nyok belföldi előállítására, és ehhez már ebben az évben is tett ösztönző intézkedéseket. Jóllehet tudomásunk szerint, az ösztönzés anyagi forrása még nem tisztázódott. Ennek ellenére és hatására jelentősen emelkedett a szója vetésterülete 23 ezer hektár­ról 36 ezer hektárra (borsó, lóbab). Egyetértek a program­javaslatnak azzal a részével, mely az üzemenkénti feldolgo­zást javasolja, azonban ennek technológiai feltételei nincse­nek biztosítva. Kérésem, hogy a fehérjeel- látós javítása érdekében meg­felelő, eddiginél ösztönzőbb árrendszer alakuljon ki, vala­mint a feldolgozáshoz szüksé­ges megfelelő eszközök állja­nak az igénylők rendelkezésé­re, mert csak így tudja az ál­lattenyésztési ágazat a kor­mányprogramban előírtakat teljesíteni. Az agrárágazat programjá­nak megvalósulását a megfe­lelő feltételrendszerben, esz­közrendszer biztosításában lá­tom. Ennek az eszközrendszer­nek javuló műszaki színvonal­ban, megfelelő mennyiségben (időben, igényeknek megfele­lően) és minőségben a terme­lés rendelkezésére kell állni. Nem mindenáron importot akarunk, lehet belföldi is az ellátás, de legyen jó, ára ne legyen még az importnál is magasabb, és időben rendel­kezésre álljon. Közbevetően, de a kérdés fontosságát hangsúlyozva sze­retném az illetékes kormányza­ti szerveknek figyelmét felhív­ni, hogy a mezőgazdaság, to­vábbi terheket — legyenek azok árból vagy központi el­vonásból fakadóak - nem bír el károsodás nélkül. A szigo­rítások után nagy számban ki­alakuló, gyenge mezőgazdasá­gi üzemek nemcsak gazdasá­gi, de társadalmi problémák­ká is válnak. Tisztelt Országgyűlés! Szükséges beszélni a mező- gazdasági üzemek kapcsolat- rendszeréről, a mezőgazdasági termelés szervezeti kérdéseiről is. Fontos célkitűzésnek tartom, hogy a mezőgazdasági üzemek tevékenysége a szántóföldtől a fogyasztóig terjedő teljes kap­csolatrendszert foglalja magá­ba. Olyan koordináció alakul­jon ki. amelyben minden egyes résztvevő anyagilag érdekelt. (Termelő, feldolgozó, kereske­dő.) Bebizonyosodott, hogy az a mezőgazdasági üzem, amely az alaptevékenységen kívül feldol­gozó tevékenységet is folytat, lényegesen előnyösebb helyzet­ben van a kizárólag alap­anyag-termelő üzemekhez ké­pest. Azonban nem feltétlen fon­tos minden üzemnek saját te­vékenységi körén belül kialakí­tani a termelés teljes vertiku­mát. Határozottabb ösztönzés­sel segíteni kellene a termelés, feldolgozás, értékesítés vertiku­mának kialakítását. Jó példának tartom az ál­lami gazdaságokat tömörítő Ágker. Kft kereskedelmi tevé­kenységét, mely az állami gaz­daságok egyes termékeinek döntő hányadát, az össztermé- lés 30 százalékát forgalmazza. Rendkívül alacsony, 0,2-0,1 százalékos jutalékkulccsal dol­gozik. Mindenképpen jó lenne az Agker. Kft kereskedőházzá va­ló átalakítása, mely már régeb­ben felvetett kérdés. Az előbb elmondottak azon­ban nem jelentik azt, hogy nem tartom szükségesnek a mezőgazdasági üzemek külke­reskedelmi jogának export-im­port biztosítását, figyelembe vé­ve azt, hogy ma már oly mé­retű mezőgazdasági üzemeink vannak, amelyek önállóan is képesek megfelelő színvonalú és hatékonyságú külkereskede­lemre. Feltétlen indokoltnak tartom, hogy a gazdasági kibontako­zás érdekében a gazdasági te­vékenység mozgástere széle­sedjen, mindinkább igyekez­zünk megkeresni a kibofitako- zás új útjait, de nem szabad lehetőséget adni az ügyeske­dőknek, az önző érdeket kép­viselőknek arra, hogy indoko­latlanul emeljék az árakat. Lényegesen szigorúbb szank­ciót kellene alkalmazni az ár­felhajtókkal és a jogtalan ára­kat felszámítókkal szemben, akik ezáltal tisztességtelen ha-» szonhoz jutnak. Tisztelt Országgyűlés! Amikor én megszavazom és a kormányprogram elfogadása mellett döntök, úgy érzem, na- ■gyon felelősségteljes és nagy horderejű az, amit teszek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents